Fővárosi Közlöny, 1935 (46. évfolyam, 1-29. szám)

1935-01-04 / 1. szám

III. Közigazgatási (közkórházi) nyugdíjasok (özvegyek) és árvák. 9. A közigazgatási (közkórházi) nyug­díjasoknak (özvegyeknek) és árváknak igazol­ványaik 1935. évre való érvényesítését, illetőleg kiállítását külön kérvényben kell kérniök. A kérvényben az igényjogosult családtagok neveit is fel kell sorolni. A kérvénynyomtatványokat a központi számvevőség I. ügyosztálya postán küldi meg az érdekelteknek. 10. A nyugdíjasok stb. az előbbi pontok értelmében általuk fizetendő térítési összeget, valamint az érvényesítési, illetőleg kiállítási illetékeket az ugyancsak központi számvevőség I. ügyosztálya által megküldött csekkbefizetési lapokon az előbbi pontokban meghatározott módon a 12.060. számú csekkszámlára befizetik és a szabályszerűen kitöltött kérvénynyomtat­ványt a csekklap »Elismervény«- szelvényével együtt a központi számvevőség I. ügyosztályá­hoz küldik be, amely azt megfelelő igazoló záradékkal látja el és ahhoz a székesfőváros által vállalt térítési összegekre vonatkozó nyilat­kozatot csatol. Ezután a kérvényt a beküldött »Elismervény«-szelvénnyel és a nyilatkozattal az érdekelt részére postán visszaküldi. Az érde­kelt nyugdíjas stb. a kérvényt az érvényesíteni kívánt igazolványokkal, illetőleg a kiállításhoz szükséges fényképekkel, valamint az említett elismervényszelvénnyel és nyilatkozattal a m. kir. államvasutak budapesti üzletvezetősége címére (VIII. ker., Keleti pályaudvar, Tanács- terem) küldi meg. IV. Igazolványoknak évközben való kiállítása. 11. Az arcképes igazolványoknak kiállítási illetéke 1935. évi február hó 28. után általában 5 aranypengő, az érvényesítési illeték pedig 4 aranypengő. E szabály alól kivételnek van helye, ha az alkalmazott évközben jut kinevezés­hez, ha évközben köt házasságot, ha gyermeke évközben tölti be tizedik életévét, végül ha az alkalmazott nevét évközben megváltoztatja. Ezekben az esetekben a kérelmezett arcképes igazolványnak kiállítási illetéke az új igény­jogosultság megnyíltának hónapját követő második hónap végéig 2 aranypengő, azon túl pedig 5 aranypengő. Az ilyen kérvényeken a rendes illeték lerovását indokló körülményt — vagyis azt, hogy az új igényjogosultság mely hó és napon keletkezett — a vonatkozó naptári adatok feljegyzésével a záradékban igazolni kell. V. Elveszett igazolványok pótlása. 12. Az elveszett igazolványok pótlása esetén mindig két kérvényt kell a MÁV buda­pesti üzletvezetőségéhez benyújtani. Az egyik kérvényben a kérelmező bejelenti, hogy a számú arcképes igazolványt elvesztette és kéri annak érvénytelenítését. Ezt a kérvényt záradékolni nem szükséges. A másik kérvény­ben kérni kell az elveszett arcképes igazolvány pótlását. Ebben a kérvényben szintén közölni kell az elvesztett igazolvány és az 1935. évi érvényesítési bélyeg számát; ha ezt az érdekelt nem tudná közölni, akkor egy olyan arcképes igazolványnak 1935. évi érvényesítési bélyeg­számát kell közölni, amelynek érvényesítését az elveszett arcképes igazolvánnyal egyidejűleg ugyanazon a kimutatáson kérték. Ezt a második kérvényt úgy a hivatali főnöknek, mint a szám­vevőségnek záradékolni kell. Az újra kiállításért mindig 5 aranypengőt kell csekk útján leróni. Felhívom a hivatalok, intézetek és üzemek vezetőit, hogy a vezetésük alá tartozó összes igényjogosult alkalmazottakat a kimutatáshoz szükséges kellékek beszerzésére, valamint a megbízott alkalmazottakat a kimutatások kellő időben való elkészítésére utasítsák, mert a határidő elmulasztása esetén a kimutatások, illetőleg kérvények elintézésére — a 11. pontban felsorolt esetek kivételével — nem adok engedélyt. Az olyan alkalmazott és nyugdíjas kér­vényét, aki a m. kir. államvasutaktól kapott értesítés szerint az utazási kedvezmény élvezeté­ből bizonyos meghatározott időre ki van zárva, a kizárás tartama alatt az előírt záradékkal ellátni nem szabad. Itt megjegyzem, hogy a hivatalvesztésre és ennek következtében a nyugellátás elvesztésére is ítélt közszolgálati alkalmazottak és családtagjaik még abban az esetben sem jogosultak az arcképes igazol­ványra, ha kegyelemből nyugellátásban részesül­nek s azért ezeknek a kérvényeit sem szabad igazoló záradékkal ellátni. A tényleges alkalmazottak és ezek család­tagjai igazolványáról szóló kimutatásokat min­denkor a hivatalfőnök és a számvevőség is, ellenben a nyugdíjasok kérvényeit csak az illető számvevőség záradékolja. Felhívom a központi számvevőség I. ügy­osztályát, hogy a nyugdíjasokat jelen rendele­temnek az őket érdeklő részéről megfelelően értesítse. Az ínségenyhítő akció útján ebédsegélyben részesülő iskolásgyermekek felügyelete. A h. polgármester 1934. évi december hó 27.-én 200.685/1934.­VIII. szám alatt a következő határoza­tot adta ki : A törvényhatósági bizottság közgyűlésén, valamint a különböző szakbizottságok ülésein elhangzott kívánságokhoz képest az iskolás­gyermekek étkezésénél való felügyelet ügyében az alábbiakban intézkedem. 1. A főzőhelyvezető igazgatók a főzőhely beosztott iskolák igazgatóival egyetértően hala­déktalanul állapítják meg az iskolák, illetőleg az iskoláktól érkező csoportok ebédidejét. Az ebédidőre vonatkozó megállapodást szigorú al­kalmazkodás végett az érdekelt iskoláknak és a főzőhelynek meg kell küldeni. A tanítási időt az ebédeltetés miatt meg­rövidíteni nem szabad , ugyancsak nem lehet az ebédeltetésre az óraközi szüneteket sem fel­használni. A főzőhelyvezető igazgató kötelessége arra ügyelni, hogy egy-egy időpontban csak annyi

Next