Fővárosi Közlöny, 1936 (47. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-07 / 1. szám

gében mindkét fajta őrhelyen ugyanaz a tarifa, minthogy az átalányszerű díjazás a színházi stb. előadások átlagos tartamára járó rendes díjazással egyenlő. Az átalányszerű díjazással a tervezet azoknak a helyzetét kívánja megkönnyíteni, akik színházba mennek és az előadás végeztével egyszerre kívánják járóművüket az őrhelyről elvinni, a rendes díjazás ugyanis utólagosan fizethető, ami a tömeges visszavételnél torlódásokat idézne elő. Az előterjesztés I., valamint II. 1—3. pontjai­nak elfogadása után a II. 4. pont tárgyalásánál Kabakovits József szükségtelennek tartotta, hogy a központi véleményező bizottságban, a rendőrségnek két kiküldöttje foglaljon helyet, holott a többi hatóság csak egy-egy kiküldöttel van képviselve. A szöveg megfelelő módosítását javasolta. Báró Babarczy István tanácsnok bejelentette, hogy a tervezetet a rendőrséggel előzetesen meg­beszélték és annak volt az a kívánsága, hogy a bizottságban a központi közlekedési rendészeti hatóság és a helyi rendőrhatóság kiküldöttje is helyet kapjon. Itt válaszolt arra a kívánságra is, hogy a véleményező bizottságban a közlekedési szakbizottság kiküldöttje is helyet kapjon. Közölte, hogy az ilyen szorosan vett adminisztratív bizott­ságokban a szakbizottságok tagjai nem szoktak résztvenni. Cselényi Pál ismételten azt a kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a központi bizottságban a hatóságok mellett az önkormányzat is helyet kapjon, mert így a nagyközönség kívánságai is meg­felelő képviseletet nyernek. A szöveg ilyen kiegé­szítését javasolta. Báró Babarczy István tanácsnok bejelentette, hogy a bizottság kiegészítése tárgyában felmerült kívánságot a polgármester elé fogja terjeszteni. Elnök a két javaslatot szavazás alá bocsátotta, amelynek során öten Kabakovits József indítványa, öten pedig az előterjesztés mellett foglaltak állást, míg Cselényi Pál javaslatát a szakbizottság többsége elfogadta. A II. 5—8. pontok elfogadása után a 9. pontnál Lázár Emil kijelentette, hogy nem tartja helyesnek, hogy a kerékpárőrhelyeken csak este 7 óráig legyen szolgálat, Cselényi Pál viszont egyáltalában nem látja szükségét az őrzési időtartam meghatá­rozásának. Báró Babarczy István tanácsnok válaszában kifejtette, hogy az őrzési idő megállapításához igen fontos érdek fűződik, mert a korlátlan őrzési lehetőség a kocsiknak az utcán való garázsírozását tenné lehetővé, ami kivált a nyári évszakban súlyos károsodást okozna a bérgarázsok tulajdonosainak. A rendőrség is kívánta, hogy a megszakítás nélkül való őrzés lehetősége kizárassék. Ezenkívül az engedélyes felelőssége csak a hatóságilag meg­állapított őrzési időre terjed ki. Ennek kérdésére a szakbizottság a II. 9. pontot az eredeti szövegezésben fogadta el. A II. 10. pontnál Cselényi Pál újólag rámu­tatott arra, hogy a kétféle őrzési díj között bizonyos különbség van. Mert ha színházi őrhelyen a kocsit csak 1 órán át kívánjuk őriztetni, akkor is az előadás egész idejére megállapított átalányösszeget kell leróni. Báró Babarczy István tanácsnok előadta, hogy az ügyosztály a tarifakérdést az összes érdekeltek­kel kitárgyalta. A díjfizetés tekintetében többféle lehetőség kínálkozott. Az első tervezet csak átalány­összeget ismert, ezt a megoldást azonban sem az autós-, sem az őrzési érdekeltség nem tartotta helyesnek. Ezért tértek rá a mostani tervezetben arra a rendszerre, amely a díjazást általában az őrzési időhöz szabja. Bizonyos alkalmi őrhelyekre azonban a visszavétel megkönnyítése érdekében átalányszerű díjazást is meg kellett állapítani. Olyan megoldást, mely szerint ilyen őrhelyen a díjazást az őrizetbevétel tényleges idejéhez mérten is fizetni lehessen, elfogadhatónak tart. Ebben az esetben természetesen a rendes díjat utólagosan fizető az előadás befejezte után későbben juthat járóművéhez, mint az, aki az őrzési díjat előre, átalányösszegben már lefizette. Lázár Emil szóvátette, hogy évente körülbelül 6000 kerékpárt lopnak el és ezáltal épen a leg­szegényebb embereket károsítják meg, akik számára a kerékpár nemcsak közlekedési eszköz, hanem egyszersmind kenyérkereseti lehetőség is. Kifogá­solta azt a rendszert, hogy az elkobzott kerékpárok rendőrségi árverésén nemcsak a károsultak, hanem üzérek is részt vehetnek. Javasolta, hogy kérje fel a szakbizottság a polgármestert a kerékpárközle­kedésnek szabályrendeleti úton történő általános rendezésére, különös tekintettel arra, hogy a kerék­pártolvajlások egyszers mindenkorra kiküszöböl­hetők legyenek. A kerékpárőrzésért fizetendő 10 fillér díjat sokallotta és felvetette azt a gondolatot, vajjon nem lehetne-e valamilyen kedvezményesebb rendszert bevezetni. Addig is, amíg ez megvalósít­ható lesz, elfogadta az előterjesztést, de azt kívánta, hogy a 10 filléres díjazás ellenében a kerékpárokat 6 órán keresztül többször és a város különböző részein levő helyeken is őrizetbe lehessen adni. Báró Babarczy István tanácsnok előadta, hogy ez a megoldás a gyakorlatban akkor jelentene különösebb előnyt, ha a főváros területén nagyobb­számú járóműőrhelyet jelölhetnének ki, amire azon­ban nincs meg a lehetőség. Egyébként az engedélyes hajlandó az őrizetbeadókkal­ szemben valamelyes bérleti viszonyt létesíteni. Épen ezért kijelentette, hogy elvileg elfogadja az elgondolást és módot keres annak gyakorlati megvalósítására. Marinovich Marcell rendőrfogalmazó bejelen­tette, hogy a kerékpárlopásokra vonatkozó adatok, sajnos, megfelelnek a valóságnak. A rendőrség már körülbelül egy évvel ezelőtt készített egy javaslatot, amely a kerékpároknak számmal való ellátását, fényképes igazolvány kiszolgáltatását és biztosítás kötését teszi lehetővé. Ez a tervezet a belügy­minisztériumban van. Ezután a szakbizottság Lázár Emil bizottsági tag indítványát kiadta a polgármesternek és az előterjesztés II. 10—12. pontjait elfogadta. A II. 13., illetve 14. pontnál Cselényi Pál azt javasolta, hogy a járóműőrök alkalmazásánál és elbocsátásánál a hatósági jogkört ugyanarra a fórumra bízzák. Báró Babarczy István tanácsnok bejelentette, hogy célszerűségi szempontok az eredeti szöveg elfogadása mellett szólnak, mert a megbízhatóságot az elüljáróság megfelelő nyilvántartás hiányában nem tudja igazolni, míg azt a jogot, amelyet a tervezet a közigazgatási hatóságnak tart fenn, nem kívánatos átengedni a rendőrségnek.

Next