Fővárosi Közlöny, 1936 (47. évfolyam, 28-45. szám)

1936-06-05 / 28. szám

Kabakovits József bejelentette, hogy az előter­jesztést elfogadja. Ezzel kapcsolatban azt kívánta, hogy a közlekedési rendőrök az útirányjelzések­nél ne csak a járóművekre, hanem a gyalog köz­lekedőkre is tekintettel legyenek. Szóvá tette a 9-es autóbuszoknak a rohamórákban való zsúfolt­ságát, miért is ennek a járatnak a sűrítését kérte. Kívánta továbbá a 8-as autóbuszjárat végállo­másának a Farkasréti-temető felső bejáratához való áthelyezését, mert az odavezető út elkészült és a temetések 90%-át már a temető felső részében végzik. A mostani megoldással a keresztény temető bejáratától továbbutazó autóbuszutasokat rákény­szerítik arra, hogy még egy kis szakaszjegyet fizes­senek az 59-es villamoson. Kifogásolta, hogy hosszabb ideje nem volt szakbizottsági ülés. A leg­utóbbi szakbizottsági ülésen a szakbizottság a 4-es autóbusz részére új vonalat javasolt. Az iránt érdeklődött, hogy milyen intézkedés történt ez­irányban, mert a polgármester elhatározásáról a szakbizottságot nem tájékoztatták. Felhívta a szak­bizottság figyelmét egy régóta időszerű kérdésre : az Erzsébet híd budai hídfője és a Gellért-tér közötti autóbuszközlekedés megoldására. Kifogásolta a mai rendszert, amikor annak, aki Buda északi részéből a Gellért-térre autóbusszal akar eljutni, előbb Pestre kell átmennie. Ugyancsak helyteleníti azt, hogy amikor valaki Buda északi részéből a Farkas­rétre kíván eljutni, úgy a Lánchídtól az igen ritkán közlekedő 14-essel kell az Erzsébet hídig mennie, ahol a 8-asra átszállhat. Nem engedik meg ugyanis, hogy az utas a 14-esnél jóval sűrűbben közlekedő 9-essel bemehessen az Apponyi­ térre és ott száll­hasson át a 8-asra. A Beszkárt vezetőségétől e tekintetben több gyakorlati érzéket kért. Magyar Miklós üdvözölte a Rákóczi­ úti autó­busz megindítását, melyet a közönség már rég­óta kívánt. Úgy látszik, a Beszkárt eddig nem nagy rokonszenvvel nézte az autóbuszközlekedés fej­lődését, mert versenytársat látott az autóbuszban a villamosssal szemben,holott mind a két vállalkozás a főváros tulajdonában lévén, konkurrenciáról nem lehet szó. Véleménye szerint a nagyváros belsejében nem szabad merev, síneken járó villamosokat járatni, hanem a közlekedést fürgén mozgó autóbuszok­kal kell lebonyolítani. Bebizonyosodott, hogy a kör­úti autóbusz megindítása is 100%-ban közérdekű volt s a Beszkárt is jól járt, mert a villamos utas­forgalma sem csökkent. Megvan a remény arra, hogy a Rákóczi­ úti autóbuszjárat is nagy mérték­ben meg fogja javítani a közlekedést. Kifogásolta azonban, hogy a Rákóczi­ úton a forgalmat mind­össze 8 autóbusszal akarják lebonyolítani, vala­mint azt is, hogy az 50 új autóbuszból 30-at a külső városrészeken akarnak felhasználni, noha azokra a belterületeken is nagy szükség van, főleg az Irányi-, Kecskeméti- és Baross-utca forgalmá­a lebonyolítására. Elnök megjegyezte, hogy ez a kérdés úgy is a közlekedési szakbizottság elé fog kerülni. Báró Babarczy István tanácsnok megjegyezte, hogy a közgyűlés határozatában utasította a Beszkártot, hogy a BART vonalait vegye át. Magyar Miklós helyeselte ezt, de kijelentette, hogy akkor újabb autóbuszokat kell­ rendelni. Meg­jegyezte végül, hogy a Rákóczi­ úti autóbusz 24 filléres vonaljegyét drágának tartja. Annak a köz­gazdasági elgondolásnak a híve, hogy ha valami olcsóbb, akkor abból többet vesznek igénybe s így olcsóbb viteldíj mellett az autóbuszt többen vennék igénybe. Az előterjesztésnek ezt a részét nem fogadja el. Mih­ók Sándor szerint a közlekedési szak­bizottságnak gyakrabban kell ülést tartani, hogy kellőképpen befolyhasson minden fontosabb köz­lekedési kérdés irányításába. Tiltakozott azon ki­jelentés ellen, hogy a város külterületén nincs szü­kség autóbuszra.Szerinte ott kell elsősorban autó­buszt beállítani, ahol még semmilyen közlekedési eszköz nincsen. A Rákóczi­ úti járatot, mint régi kívánságot, azonban örömmel üdvözölte. Felhívta a figyelmet a mind sűrűbben elő­forduló súlyos közlekedési balesetekre. Véleménye szerint itt az irányításban van a hiba. Hang­súlyozta, hogy sokszor rámutatott már arra, hogy a Beszkárt villamoskocsijain sem a fék-, sem a motorberendezés nem olyan, amellyel fokozott forgalmat, sebességet és világvárosi üzemet nagyobb biztonsággal lebonyolítani lehetne. A személyzet és a közönség szempontjából egyaránt életbevá­góan fontos, hogy a kocsi szükség esetén azonnal megállhasson, ezért az elavult fafékeknek villamos sínfékekre való kicserélését sürgette. Szerinte a forgalmi személyzet állandóan kéri, hogy a halál­sarkokra, mint pl. Szondy-u. és Szinyei-Merse-u. kereszteződése, jelzőőrt, vagy közlekedési rendőrt rendeljenek ki. A jelzőlámpák nem száz százalékig biztosak és azokat sem a közönség, sem az autó­sok nem veszik mindig figyelembe, így történt a legutolsó szerencsétlenség is. Nem szabad előfor­dulni ily súlyos közlekedési baleseteknek és ezért pártja nevében is sürgős intézkedéseket kívánt. Cselényi Pál ugyancsak üdvözölte az előter­jesztést és indítványt nyújtott be, hogy az új autóbuszvonal végállomása ne az Eskü­ téren, ha­nem a Gellért­ téren legyen. Szerinte ez a budai oldal autóbuszközlekedését megoldaná. Feltette a kérdést, nem lehetne-e a 7 órai indítás helyett az első kocsit 127 órakor indítani, mert véleménye szerint ez igen sok korán utazó embernek érdekében állna. Drágálta azt, hogy aki az útvonalnak csak egy részét teszi meg, az is 24 fillért fizessen, miért is az útvonal egy-egy szakaszára 16 filléres szakasz­jegy bevezetését javasolta. Sürgős intézkedést kért az irányban, hogy a Pálffy­ tér BHÉV végállomáson a vasárnapi ki­ránduló időben több jegypénztár vagy táskából árusító alkalmazott szolgálja ki a közönséget, mert az egyik vasárnap, minthogy a jegypénztár a közönséget idejében kiszolgálni nem tudta, egyes szerelvények félórai késéssel indultak. Homonnay Tivadar szót emelt az ellen, hogy a szakbizottság ritkán tartja ülését, bár tudja, hogy a bizottságnak ritkábban való foglalkoztatása az új fővárosi törvényen múlik. Helyeselte a 7-es autó­buszjárat megindítását és a polgármesteri elő­terjesztést elfogadta. Szerinte a vonalnak a Gellért­térig való meghosszabbítását meg kell kísérelni. Szükségesnek tartja, hogy az új autóbuszjáratot 7 óra előtt indítsák. Felvetette az autóbuszról villamosra való átszállás lehetőségének kérdését. Kifogásolta a 14-es autóbuszjárat ritka indí­tási köreit. A Pálffy­ téri esettel kapcsolatban az

Next