Fővárosi Közlöny, 1940 (51. évfolyam, 29-57. szám)
1940-07-02 / 29. szám
Amennyiben azonban a főváros a rendőrségi székház felépítésére irányuló szándékát fenntartja, célszerűbb megoldásnak mutatkoznék, ha az építkezést a székesfőváros közönsége az alábbi módozatok mellett törekednék megvalósítani. A budapesti főkapitányság központi székháza a 3700/1931. M. E. sz. rendeletben foglaltak figyelembevételével kerülne megépítésre s az építkezéshez szükséges kb. 66 millió pengőt az állammal szemben fennálló és eredetileg 15 millió pengőt kitevő tartozásának törlesztéseképen a székesfőváros fedezné. A székház a teljes építési költség leírása ellenében a kir. kincstár tulajdonába fog átvétetni. Az építési költségeknek a fenti célra történő biztosítása végett a székesfőváros a társadalombiztosítási intézetek öregségi és rokkantsági tartalékalapjaiból mintegy 66 millió pengő kölcsönt venne fel, mely összeget a társadalombiztosító intézetek az 1941. évtől kezdődőleg évi 2,2 millió pengős részletekben bocsátanak a székesfőváros rendelkezésére. Ha az építkezéshez szükséges összeg a folyósítandó kölcsöntől eltérő, gyorsabb ütemben volna előteremtendő, a szükséges összegeket a székesfővárosnak kellene előlegeznie. Az építkezés céljára fordítandó összeget a kir. kincstár a fővárosnak évi 500.000 pengős részletekben térítené meg oly módon, hogy a székesfővárosnak a kir. kincstárral szemben fennálló eredetileg 15 millió pengőt kitevő tartozásából évi 500.000 pengő a felvett kölcsön teljes kiegyenlítéséig leíratnék. Amennyiben a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az építkezés pénzügyi lebonyolítása tárgyában a most körvonalazott tartalmú határozatot hozna, a határozatot soron kívül venném érdemi tárgyalás alá. Már most megjegyzem, hogy az építkezés csak a békegazdálkodásra való áttérés idején lesz valóban megkezdhető és addig csak az előkészületek (tervpályázat stb.) foganatosíthatók.« A rendőrségi hozzájárulásról az 1908 : XLVIII. t.-c. 9. §-a intézkedett, amelynek alapján a főváros állandó évi hozzájárulást fizetett. A hozzájárulás összegét a kormány az 1928. évi XXXI11. t.-c. felhatalmazása alapján 1929-től kezdve évi 3 millió pengőre emelte. Ez a rendelkezés súlyosan érintette a főváros háztartási egyensúlyát. A költségvetésbe 3 millió pengő új kiadási tételt kellett beállítani ugyanakkor, amikor a gazdasági és pénzügyi válság jeleinek hatása alatt a főváros bevételei csökkenni kezdtek. A főváros ennek ellenére is erejének megfeszítésével igyekezett az államrendőrségi hozzájárulást megfizetni, mégis a főváros pénzügyi helyzetének alakulása miatt 1931-től 1937. végéig a főváros a rendőrségi hozzájárulás tartozása 20,240.442-33 pengőre emelkedett. A m. kir. kormány, a m. kir. belügyminiszter úr 287.433/1937—IV. számú leiratában közölt elhatározásával a székesfővárosnak az állammal "szemben 1937. december 31.-vel fennálló ezen tartozását 15 millió pengőre csökkentette. Ezt a tartozást a főváros 1938. január 1-től kezdve 30 év alatt kamatmentesen évi 500.000 pengős részletekben köteles törleszteni, olyképen azonban, hogy az összeget a m. kir. pénzügyminisztérium a székesfőváros forgalmiadó részesedéséből visszatartja. E tartozásból jelenleg az 1940. évi részletet kiegyenlítettnek véve, 13.500.000 pengő áll fenn. Ezt a tartozást a főváros az előadottak szerint 1941-től 27 éven át köteles kamatmentesen törleszteni. Az előbbiekben idézett évi 500.000 pengő tehát az az összeg, amelyet a m. kir. belügyminiszter úr a főváros rendelkezésére bocsát abban az esetben, ha a főváros hajlandó a társadalombiztosító intézetektől 6-6 millió pengős kölcsönt felvenni s ezt az összeget a budapesti főkapitányságiszékház építése céljára rendelkezésre bocsátani. A kölcsönt a főváros 1941-től kezdődően 1941., 1942. és 1943. években évi 22 millió pengős részletekben venné fel. Ha a kölcsön tőke és kamatszolgálatának ellátására az 1941. évtől évi 500.000 pengő áll a főváros rendelkezésére, úgy 20 év (40 félév) alatt törlesztendő félévi utólagos kamatozású 5%-os törlesztéses kölcsönt véve alapul, a 6-6 millió pengős végösszeg figyelembevételével félévi 262.919 pengő 14 fillér annyitál terhelné a fővárost, ami évi 525.939 pengő 28 fillér tehernek, tehát a rendelkezésre álló évi 500.000 pengőnél évi 25.939 pengő 28 fillérrel magasabb összegnek felelne meg. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az 1941-től átengedett évi 500.000 pengő helyett az 1941. évben csupán kb. 175.000 pengő, az 1942. évben pedig csupán kb. 350.000 pengő, tőke és kamatszolgáltatás terhelné csak a fővárost, úgyszintén azt, hogy a kamat és törlesztő szolgálathoz szükséges összegek a törlesztési idő utolsó két esztendejében az előbbi arányban az évi 500.000 pengő alatt maradnak. Az előadottak szerint tehát azt lehet mondani, hogy a főváros a kölcsönszolgálathoz szükséges összegeket teljes egészükben megkapja, s csupán annyi áldozatot hoz, hogy ha az építkezés előrehaladása a kölcsönösszegnek részben vagy egészben való előlegezését kívánná meg, úgy azt saját pénzkészletei terhére vállalná. Minthogy pedig a főváros közönségének érdeke, hogy a budapesti főkapitánysági székház mielőbb megépüljön, készséggel teszek eleget a m. kir. belügyminiszter úr felhívásának és az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő : Határozati javaslat. A közgyűlés a polgármester előterjesztésére és a pénzügyi szakbizottság hozzájárulása alapján a budapesti főkapitánysági székház 66 millió pengős építési költségeit saját pénzkészletei terhére hajlandó előlegezni abban az esetben, 1. ha a székesfőváros a társadalombiztosító intézetek öregségi és rokkantsági tartalékalapjából a budapesti főkapitánysági székház építése céljára 6-6 millió pengő, 5%-kal kamatozó 100%-os kibocsátási árfolyamú kölcsönkötvények ellenében, 20 éven át utólag törlesztendő kölcsönt kap, amely kölcsön 1941., 1942. 1943. években egymásután következő egyenlő 22 millió pengős részletekben válik esedékessé ; 2. ha a székesfővárosnak a m. kir. kincstárral szemben fennálló eredetileg 15 millió pengőt (az 1940. évi részletet kiegyenlíttetnek tekintve, jelenleg 13.500.000 pengőt) kitevő tartozásából — az ezzel kapcsolatos egyéb kötelezettségek változatlan fenntartása mellett — a tartozás törlesztése cél