Fővárosi Közlöny, 1942 (53. évfolyam, 1-22. szám)

1942-01-02 / 1. szám

ség) együttes kérelemben a budapesti géperejű bérkocsik viteldíjának újabb megállapítását kérte. Kérelmének megokolásaként az érdekeltség rá­mutatott arra, hogy­ a 9070/1941. M. E. számú és a 9080/1941. M. E. számú kormányrendeletek alap­ján végrehajtandó munkabéremelés folytán olyan újabb kiadási többlet hárult a géperejű bérkocsi­iparra, amely a jelenlegi viteldíjak mellett az üzletvitel pénzügyi egyensúlyát veszélyezteti. Az előterjesztett kérelemre a m. kir. minisz­térium 3400/1941. M. E. számú rendeletével meg­állapított hatáskörömben az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának előzetes hozzájárulása alapján a székesfőváros közlekedési szakbizottságának meg­hallgatása után a következő véghatározatot hoztam. A közterületről űzött géperejű bérkocsiiparban a 623/1937. kgy. számú közgyűlési határozattal meg­állapított podgyászszállítási pótdíj változatlan ma­rad. Az alapdíjat a jelenlegi 77 fillér helyett 80 fillér­ben, a szakaszdíjat, továbbá a várakozási díjat a kis­kocsiknál 27 fillér helyett 29 fillérben, a nagykocsik­nál pedig 32 fillér helyett 34 fillérben állapítom meg. A viteldíjjelzőket nem kell a most megállapí­tott viteldíjmódosításnak megfelelően átalakítani, hanem a kocsik belsejében jól látható helyen vitel­díjtáblázatot kell kifüggeszteni, mely feltünteti, hogy a viteldíjjelzőn mutatott fuvardíj helyett ténylegesen milyen összegű viteldíjat kell fizetni. Megokolás: Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának a­z. évi december hó 23. napján kelt 58.608/IV-1941. számú átirata szerint megokolt a budapesti géperejű bérkocsiérdekeltségnek az a kérelme, hogy a 9070/1941. M. E. számú és a 9080/1941. M. E. számú kormányrendeletek alapján végrehajtandó munkabéremelés következtében előálló költség­emelkedés a viteldíjak emelésével az utazóközönségre áthárítható legyen. Az emelés mérvét illetően a kormánybiztos átirata szerint a rendelkező részben megállapított viteldíjak számíthatók fel. A viteldíjjelzők átalakítását azért nem írtam elő, mert a viteldíjemelést csak rendkívüli időben érvényes átmeneti intézkedésnek kell tekinteni. Ezt a véghatározatomat az 1929. évi XXX. t.-c. 56. §-ának 1. bekezdése értelmében fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak jelentem ki, mert a költségemelkedés folytán megokolt viteldíjemelés haladéktalan életbeléptetésének el­maradása a közterületről űzött géperejű bérkocsi­iparnak helyrehozhatatlan kárt­ okozna. Minthogy azonban az új viteldíjszabáshoz kormányhatósági jóváhagyás is szükséges, vég­határozatomat — életbeléptetése előtt — a m. kir. kereskedelem és közlekedésügyi miniszter úrhoz felterjesztem. Ez ellen a véghatározat ellen annak kézhez­vételét követő 15 napon belül hatóságomnál elő­terjeszthető és a m. kir. kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter úrhoz intézendő fellebbezésnek van helye, mely azonban a végrehajtást nem akadályozza. A budapesti géperejű bérkocsik új viteldíjának életbeléptetése és egyes viteldíjszabási feltételek módosítása. A polgármester 1941. évi december hó 31 .-én 54.872/1941. V. szám alatt a következő határozatot adta ki : A budapesti géperejű bérkocsik viteldíjának újabb megállapítása ügyében az 1941. évi december hó 30.-án kiadott 54.837/1941.V. pm. számú vég­határozatommal intézkedtem. Ezt a véghatároza­tomat jóváhagyás végett a m. kir. kereskedelem-és közlekedésügyi miniszter úrhoz egy alkalommal felterjesztettem. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a 194.192/1941—X. K. K. M. számú leiratával jóváhagyta a budapesti géperejű bér­kocsik viteldíjának újabb megállapítása ügyében hozott véghatározatokat. Időközben az Autótaxi Budapesti Automobil Közlekedési Részvénytársaság, az Általános Gép­kocsi Közlekedési Részvénytársaság, a Budapest­vidéki Autóbuszközlekedési Részvénytársaság, a Turul Autóforgalmi Részvénytársaság, a Pátria Bérautófuvarozási Szövetkezet, valamint a Buda­pesti Géperejű Bérkocsi Ipartársulat (alábbiakban érdekeltség) együttes kérelmében bejelentette, hogy a székesfővárosi közlekedési szakbizottság ülésén a viteldíjak újabb megállapításának tárgyalása során felmerült kívánsághoz képest, az újonnan megállapított viteldíjak életbeléptetésétől kezdő­dően, az új viteldíjak hatályának tartamára a 623/1937. kgy. számú közgyűlési határozatnak a nagykocsik II. díjszabási fokozatára és az éjszakai fuvar időpontjára vonatkozó rendelkezését oly­képen kívánják módosítani, hogy 1. a nagykocsik a szállított személyek számára való tekintet nélkül az I. díjszabás szerint teljesítik a fuvart, 2. a viteldíjszabás szempontjából éjjeli fuva­roknak az este 11 óra 30 perc és reggel 6 óra között teljesített fuvart fogják tekinteni. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr leiratát, valamint a taxiérdekeltségnek a viteldíjszabás­ egyes feltételeinek módosítására vonatkozó bejelentését tudomásul veszem és ehhez képest a budapesti géperejű bérkocsik viteldíjának újabb megállapítása ügyében hozott véghatároza­tom végrehajtásaképen az alábbiakban intézkedem: Nagykocsikkal egy, kettő, három, négy vagy legfeljebb öt személy után, nappal Budapest terü­letén teljesített fuvarokért a viteldíj az I., éjjel Budapest területén teljesített fuvarokért pedig a viteldíj a II. díjszabási fokozat szerint számít­ható fel. A viteldíjszabás szempontjából éjjeli fuvarok­nak az este 11 óra 30 perc és reggel 6 óra között teljesített fuvarokat kell tekinteni. Felhívom a budapesti géperejű bérkocsi­iparosokat, hogy az újonnan megállapított vitel­díjszabást a géperejű bérkocsik belsejében szembe­tűnő helyen és olyan módon függesszék ki, hogy az a kocsik belső esti világításánál is jól olvasható legyen. A kifüggesztendő átszámítási táblázatnak fel kell tüntetnie, hogy az utasnak a viteldíjjelzőn mutatott fuvardíj helyett ténylegesen milyen összegű viteldíjat kell fizetnie ; az átszámítási táblázatnak könnyen áttekinthetőnek kell lennie. A viteldíj-

Next