Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 1-27. szám)
1947-01-08 / 1. szám
A hivatali helyiségekben elhelyezett ingóságok fokozottabb ellenőrzése. A polgármester 1946. évi december hó 30-án 23.851/ 1946—1. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A hozzám érkezett "jelentésekből tudomást szereztem arról, hogy a Központi Városháza egyes hivatali helyiségeiből mind gyakrabban tűnnek el értékes képek, szőnyegek, valamint egyéb berendezési és irodafelszerelési tárgyak. A főváros tulajdonát képező ingóságok megóvása érdekében fokozottabb ellenőrzést biztosító felügyeleti rendszabályokat léptettem életbe. Az ellenőrzést ellátó éjjeliőrök jelentéseiből megállapítható volt, hogy igen sok hivatal könnyelmű eljárásával akaratlanul is segédkezet nyújt és könnyűvé teszi a tolvajlásokat azáltal, hogy többen vannak olyanok, akik a hivatali helyiségek ajtajait nyitva felejtik, vagy azok kulcsait a zárakban benthagyják. A jelentésekből kitűnik többek között az is, hogy sok hivatali helyiségben a munka befejeztével a villanyt égve felejtik és ezzel a teljesen indokolatlan áramfogyasztással egyrészt a főváros ezirányú költségeit növelik, másrészt hozzájárulnak az amúgy is túlterhelt városházi kábelhálózat mind gyakrabban ismétlődő rövidzárlataihoz. Felhívom a hivatalvezetőket, utasítsák beosztott alkalmazottaikat a hivatali rend maradéktalan betartására azzal, hogy a jövőben a kötelességmulasztó alkalmazottal szembeni megtorló eljárást minden esetben azonnal megindítom. Erről a Központi Városháza valamennyi hivatalának vezetőjét felzeten értesítem. HMITILOS HIRDETÉSEK Ajánlati feltételek a székesfővárosi közszállításokhoz. 1. Szállításra vagy munkálatra az tehet ajánlatot, akinek arra jogosító iparigazolványa vagy iparengedélye van. (Közszállítási Szabályzat 4. § 1.) Magasépítési munkáknál az ipari képesítés elbírálása tekintetében a Közszállítási Szabályzat 4. §. 1—6. pontjaiban körülírt rendelkezések irányadók. 2. Iparjogosítvány nélkül is ajánlatot tehet: a) a saját üzemében vagy a tagjai által termelt árura a háziiparos, háziiparosok egyesülete, mezőgazda, erdőbirtokos, bánya- és kohóvállalat; b) kisiparosok alkalmi egyesülései, ideértve az ipartestületek szállítócsoportját is, ha az egyesülés vagy a csoport valamennyi tagjának a szóban levő iparra szóló iparjogosítványa van, amely körülmény az ipartestület bizonyítványával igazolandó. (Közszállítási Szabályzat 4. § 2—3.) 3. Társvállalkozóknak ajánlatukban ki kell jelenteniök, hogy az ajánlatért egyetemlegesen felelősek s az ajánlatot mindegyik társnak személyesen vagy közjegyzőileg felhatalmazott megbízottja útján kell aláírnia. 4. Jogi személyek, nem önjogú személyek, társaságok, társvállalkozók tartoznak ajánlatukban olyan megbízottat bejelenteni, ki nevükben és javukra pénzt vagy más értéket felvenni vagy nyugtázni jogosult. Ugyanez a kötelezettség terheli a nem helybenlakó ajánlattevőt is abban az esetben, ha kereseti járandóságait vagy az őt megillető egyéb értékeket nem kívánja személyesen felvenni. 5. Társaságok és társvállalkozók a pénzfelvételre vonatkozó megbízást csak együttesen vonhatják vissza és csak együttesen jelölhetnek ki a pénzfelvételre más megbízottat. 6. Fővállalkozók kötelesek ajánlatukban megnevezni azokat az önálló iparosokat, akik mint alvállalkozók a munkálatok elvégzését elvállalják és csatolniuk kell az alvállalkozók ilyértelmű nyilatkozatait, valamint ipari jogosultságukat igazoló okirataikat. 7. Pályázni csak a székesfőváros által kiadott hivatalos nyomtatványokon (ajánlati, költségvetési űrlap stb.) lehet és pedig mindegyik versenytárgyalási hirdetménnyel kapcsolatban külön-külön. Ha valamely versenytárgyalási hirdetményben többféle munka vagy szállítás van megjelölve, az egyes munkálatokra (munkanemekre) különkülön is lehet ajánlatot tenni. 8. Az ajánlatot az illető versenytárgyalási hirdetményben (ajánlati felhívásban) megjelölt helyen és időben kell benyújtani és pedig lepecsételt, sértetlen borítékban, a következő felirattal: ^Ajánlat a 194... f1. o. számú versenytárgyalási hirdetményben meghirdetett munkálatra * Zártkörű versenytárgyalás esetében: ^Ajánlat a /194... u. o. szám alatt küldött ajánlati felhívásra.* 9. Az ajánlati űrlap első íve a magyar köztársaság kormányának 8500/1946. M. E. sz. rendeletében körülírt fokozatos bélyegilleték alá esik, az ajánlat többi ívét, az ajánlat kiegészítő részeit (költségvetés, tervek stb.), valamint mellékleteit ugyanennek a miniszteri rendeletnek az értelmében csak a munka elnyerése esetén utólag, az ajánlat elfogadásáról szóló értesüléstől számított 15 nap alatt kell megfelelően felbélyegezni. 10. Budapesti ajánlattevő ajánlatát postán nem küldheti be. 11. Az ajánlati nyomtatványok valamennyi rovatát tisztán és olvashatóan, magyar nyelven kell kitölteni. — Az ajánlatokat cégszerű aláírással kell ellátni. — Ha az ajánlattevő nem kereskedő, úgy sajátkezűleg írt ajánlatát tanuzás nélkül, idegen kézzel vagy géppel írt ajánlatát pedig 2 tanúval előttemezve kell aláírnia. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat esetleges mellékleteit (költségvetés, minták, tervek stb). 12. Az ajánlatban kihúzásnak, törlésnek, vakarásnak, beszúrásnak vagy egyéb javításnak nem szabad előfordulnia. Ha az ajánlaton annak benyújtása előtt javításra mégis szükség van, a javítást nem az ajánlat végén külön záradékban, hanem a javításra szoruló tételnél kell eszközölni s a javítást ugyanúgy kell aláírni, mint magát az ajánlatot. 13. Ott, ahol az ajánlati nyomtatványokon összeget kell beírni, ezeket betűkkel is ki kell fejezni és pedig nemcsak az ajánlati végösszeget, hanem a költségvetésben szereplő egységárakat is. 14. Az ajánlattevőnek ajánlatában ki kell jelentenie, hogy a hirdetett munka vagy szállítás teljesítésére vonatkozólag érvényben levő általános és részletes vállalati feltételeket, továbbá a terveket, a helyi (telek stb) viszonyokat ismeri, s hogy az említett feltételeket, valamint a székesfőváros szokásos elszámoló szabályzatát magára nézve mindenben kötelezően elfogadja. 15. Az ajánlatot esetleges mellékleteivel (kivéve a bánatpénz letételét igazoló okiratot, a cégjegyzésre vonatkozó okiratot, valamint az iparjogosítványt, illetve ezek másolatait) zsinórral kell egybefűzni és a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel ellátni. 16. A fentiektől eltérőleg kiállított ajánlat a közszállítás odaítélésénél nem jön figyelembe. 17. Az ajánlathoz bánatpénzképen, készpénzt vagy más értéket (takarékbetéti könyvecskét, értékpapírt stb) mellékelni nem szabad és az ilykép netán előálló károsodásért a székesfőváros semminemű felelősséget nem vállal. 18. Bánatpénz gyanánt a 750.000 forint értéket meg nem haladó munka vagy szállítás után az ajánlati végösszeg (ajánlat szerinti érték) 2%-át, ennél nagyobb értékű munka vagy szállítás esetében 750.000 forintig a 2%-át, azonfelül pedig 1%-át kell letenni. A bánatpénzt, ha netán a százalékos számításnál filléres összeg is állana elő, felfelé forintra kell kikerekíteni. 19. A készpénzben letett bánatpénz után csak az odaítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve van kamatigénylésnek, kezességi levél esetében költségmegtérítésnek helye. 20. A készpénzben letett bánatpénzt a székesfőváros által óvadékképesnek elismert értékpapirossal vagy takarékbetéti könyvecskével bármikor ki lehet cserélni. 21. Hasonló árura kötött előzetes szerződés kapcsán készpénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánatpénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. 22. Ha az ajánlatban foglalt végösszeg (ajánlat szerinti érték) a 45.000 forintot meg nem haladja, bánatpénzt nem köteles letenni a saját szakmájában vállalkozó kisiparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egyesülete és jótékony intézet, mezőgazda és erdőbirtokos, továbbá a közszállítás értékére való tekintet nélkül az 1923: XI. tc. 1. §-ában említett és szakmájában vállalkozó földmunkás szövetkezet. 23. A bánatpénzt az illető versenytárgyalási hirdetmény ügyszámára hivatkozva minden egyes bánatpénz