Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 1-27. szám)

1947-01-08 / 1. szám

A hivatali helyiségekben elhelyezett ingóságok fokozottabb ellenőrzése. A polgármester 1946. évi december hó 30-án 23.851/ 1946—1. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A hozzám érkezett "jelentésekből tudomást szereztem arról, hogy a Központi Városháza egyes hivatali helyiségei­ből mind gyakrabban tűnnek el értékes képek, szőnyegek, valamint egyéb berendezési és irodafelszerelési tárgyak. A főváros tulajdonát képező ingóságok megóvása érdekében fokozottabb ellenőrzést biztosító felügyeleti rendszabályokat léptettem életbe. Az ellenőrzést ellátó éjjeliőrök jelentéseiből meg­állapítható volt, hogy igen sok hivatal könnyelmű eljárásá­val akaratlanul is segédkezet nyújt és könnyűvé teszi a tolvajlásokat azáltal, hogy többen vannak olyanok, akik a hivatali helyiségek ajtajait nyitva felejtik, vagy azok kulcsait a zárakban benthagyják. A jelentésekből kitűnik többek között az is, hogy sok hivatali helyiségben a munka befejeztével a villanyt égve felejtik és ezzel a teljesen indokolatlan áramfogyasztással egyrészt a főváros ezirányú költségeit növelik, másrészt hozzájárulnak az amúgy is túlterhelt városházi kábelhálózat mind gyakrabban ismétlődő rövidzárlataihoz. Felhívom a hivatalvezetőket, utasítsák beosztott alkalmazottaikat a hivatali rend maradéktalan betartására azzal, hogy a jövőben a kötelességmulasztó alkalmazottal szembeni megtorló eljárást minden esetben azonnal meg­indítom. Erről a Központi Városháza valamennyi hivatalának vezetőjét felzeten értesítem. HM­­ITILOS HIRDETÉSEK Ajánlati feltételek a székesfővárosi közszállításokhoz. 1. Szállításra vagy munkálatra az tehet ajánlatot, akinek arra jogosító iparigazolványa vagy iparengedélye van. (Közszállítási Szabályzat 4. § 1.) Magasépítési munkáknál az ipari képesítés elbírálása tekintetében a Közszállítási Szabályzat 4. §. 1—6. pontjaiban körülírt rendelkezések irányadók. 2. Ipar­jogosítvány nélkül is ajánlatot tehet: a) a saját üzemében vagy a tagjai által termelt árura a háziiparos, háziiparosok egyesülete, mezőgazda, erdő­birtokos, bánya- és kohóvállalat; b) kisiparosok alkalmi egyesülései, ideértve az ipar­testületek szállítócsoportját is, ha az egyesülés vagy a csoport valamennyi tagjának a szóban levő iparra szóló iparjogosítványa van, amely körülmény az ipartestület bizonyítványával igazolandó. (Közszállítási Szabályzat 4. § 2—3.) 3. Társvállalkozóknak ajánlatukban ki kell jelen­teniök, hogy az ajánlatért egyetemlegesen felelősek s az ajánlatot mindegyik társnak személyesen vagy közjegyzői­leg felhatalmazott megbízottja útján kell aláírnia. 4. Jogi személyek, nem önjogú személyek, társaságok, társvállalkozók tartoznak ajánlatukban olyan megbízot­tat bejelenteni, ki nevükben és javukra pénzt vagy más értéket felvenni vagy nyugtázni jogosult. Ugyanez a köte­lezettség terheli a nem helybenlakó ajánlattevőt is abban az esetben, ha kereseti járandóságait vagy az őt megillető egyéb értékeket nem kívánja személyesen felvenni. 5. Társaságok és társvállalkozók a pénzfelvételre vonatkozó megbízást csak együttesen vonhatják vissza és csak együttesen jelölhetnek ki a pénzfelvételre más meg­bízottat. 6. Fővállalkozók kötelesek ajánlatukban megnevezni azokat az önálló iparosokat, akik mint alvállalkozók a munká­latok elvégzését elvállalják és csatolniuk kell az alvállalkozók ilyértelmű nyilatkozatait, valamint ipari jogosultságukat igazoló okirataikat. 7. Pályázni csak a székesfőváros által kiadott hiva­talos nyomtatványokon (ajánlati, költségvetési űrlap stb.) lehet és pedig mindegyik versenytárgyalási hirdetménnyel kapcsolatban külön-külön. Ha valamely versenytárgyalási hirdetményben többféle munka vagy szállítás van meg­jelölve, az egyes munkálatokra (munkanemekre) külön­külön is lehet ajánlatot tenni. 8. Az ajánlatot az illető versenytárgyalási hirdet­ményben (ajánlati felhívásban) megjelölt helyen és időben kell benyújtani és pedig lepecsételt, sértetlen borítékban, a következő felirattal: ^Ajánlat a 194... f1. o. számú versenytárgyalási hirdetményben meghirdetett munkálatra * Zártkörű versenytárgyalás esetében: ^Ajánlat a /194... u. o. szám alatt küldött ajánlati felhívásra.* 9. Az ajánlati űrlap első íve a magyar köztársaság kormányának 8500/1946. M. E. sz. rendeletében körülírt fokozatos bélyegilleték alá esik, az ajánlat többi ívét, az ajánlat kiegészítő részeit (költségvetés, tervek stb.), valamint mellékleteit ugyanennek a miniszteri rendeletnek az értel­mében csak a munka elnyerése esetén utólag, az ajánlat elfogadásáról szóló értesüléstől számított 15 nap alatt kell megfelelően felbélyegezni. 10. Budapesti ajánlattevő ajánlatát postán nem küld­heti be. 11. Az ajánlati nyomtatványok valamennyi rovatát tisztán és olvashatóan, magyar nyelven kell kitölteni. — Az ajánlatokat cégszerű aláírással kell ellátni. — Ha az ajánlattevő nem kereskedő, úgy sajátkezűleg írt aján­latát tanuzás nélkül, idegen kézzel vagy géppel írt aján­latát pedig 2 tanúval előttemezve kell aláírnia. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat esetleges mellékleteit (költségvetés, minták, tervek stb). 12. Az ajánlatban kihúzásnak, törlésnek, vakarásnak, beszúrásnak vagy egyéb javításnak nem szabad előfordulnia. Ha az ajánlaton annak benyújtása előtt javításra mégis szükség van, a javítást nem az ajánlat végén külön záradékban, hanem a javításra szoruló tételnél kell eszkö­zölni s a javítást ugyanúgy kell aláírni, mint magát az aján­latot. 13. Ott, ahol az ajánlati nyomtatványokon összeget kell beírni, ezeket betűkkel is ki kell fejezni és pedig nemcsak az ajánlati végösszeget, hanem a költségvetésben szereplő egységárakat is. 14. Az ajánlattevőnek ajánlatában ki kell jelentenie, hogy a hirdetett munka vagy szállítás teljesítésére vonat­kozólag érvényben levő általános és részletes vállalati fel­tételeket, továbbá a terveket, a helyi (telek stb) viszonyokat ismeri, s hogy az említett feltételeket, valamint a székes­főváros szokásos elszámoló szabályzatát magára nézve mindenben kötelezően elfogadja. 15. Az ajánlatot esetleges mellékleteivel (kivéve a bánatpénz letételét igazoló okiratot, a cégjegyzésre vonat­kozó okiratot, valamint az iparjogosítványt, illetve ezek másolatait) zsinórral kell egybefűzni és a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel ellátni. 16. A fentiektől eltérőleg kiállított ajánlat a köz­szállítás odaítélésénél nem jön figyelembe. 17. Az ajánlathoz bánatpénzképen, készpénzt vagy más értéket (takarékbetéti könyvecskét, értékpapírt stb) mellé­kelni nem szabad és az ilykép netán előálló károsodásért a székesfőváros semminemű felelősséget nem vállal. 18. Bánatpénz gyanánt a 750.000 forint értéket meg nem haladó munka vagy szállítás után az ajánlati vég­összeg (ajánlat szerinti érték) 2%-át, ennél nagyobb értékű munka vagy szállítás esetében 750.000 forintig a 2%-át, azonfelül pedig 1%-át kell letenni. A bánatpénzt, ha netán a százalékos számításnál filléres összeg is állana elő, felfelé forintra kell kikerekíteni. 19. A készpénzben letett bánatpénz után csak az oda­ítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve van kamat­igénylésnek, kezességi levél esetében költségmegtérítésnek helye. 20. A készpénzben letett bánatpénzt a székesfőváros által óvadékképesnek elismert értékpapirossal vagy takarék­betéti könyvecskével bármikor ki lehet cserélni. 21. Hasonló árura kötött előzetes szerződés kapcsán készpénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánat­pénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének bizto­sítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. 22. Ha az ajánlatban foglalt végösszeg (ajánlat szerinti érték) a 45.000 forintot meg nem haladja, bánatpénzt nem köteles letenni a saját szakmájában vállalkozó kis­iparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egyesülete és jótékony intézet, mezőgazda és erdőbirtokos, továbbá a közszállítás értékére való tekintet nélkül az 1923: XI. tc. 1. §-ában említett és szakmájában vállalkozó földmunkás szövetkezet. 23. A bánatpénzt az illető versenytárgyalási hirdet­mény ügyszámára hivatkozva minden egyes bánatpénz

Next