Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)

1947-07-12 / 28. szám

- IV. Kiadványok. A) Nagy tudományos kiadványok. a) 1848/49. évi okmánytár. (Székesfővárosi Levéltár.) b) »Budapest közállapotai 1848/49. küszöbém. c) »Budapest 1848/49-ben«. Teljes bibliográfia. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feldolgozása.) d) Az egykorú külföldi folyóiratok Budapestre vonat­kozó cikkeinek repertóriuma. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa.) és Az 1848/49. évek történeti feldolgozása (Monog­ráfia és méltatás). A Magyar Tudományos Akadémia és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kezdeményezett történelmi szakmunka, a legjelesebb tudósok közreműködésével. B) A műveit könyvolvasó közönség számára, részint a Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézet kiadásában, részint magánkiadóknál kezdeményezve. a) Petőfi-monográfia gazdag képanyaggal. b) Budapest 1848/49-ben. Népszerű történeti mű, gazdag okmányanyaggal, képmellék­etekkel. c) Március 15. okmánytára, széles felépítésű, korképet adó bevezetővel. (A márciusi ifjúság.) d) Könnyű, olvasmányszerű történeti összefoglalás, széles néprétegek számára. e) A szabadságharc politikai értékelése (1848 és a mai demokrácia, a szabadságharc helye az általános szabadság áramlatban.)­­) Részlettanulmányok a szabadságharc nagy kérdé­seiről. C) Külön alkalmakra elkészítendő művek. a) 1849. évi visszafoglalás helytörténeti feldolgozása. b) Kossuth és Budapest. c) A Lánchíd nagy monográfiája. d) A szabadságharc Budapestje. (Egykorú képek a városról és életéről.) e) A magyar szabadságharc és a külföldi szabadság­mozgalmak. A külföldnek szánt idegennyelvű mű, a magasabb igényű olvasóközönség számára. D) A pályadíjnyertes regény első kiadása. V. A Fővárosi Népművelési Központ munkaterve. A Szabad Egyetemen előadássorozatok a szabadság­­harc történetéről, irodalmáról, társadalmáról, nagy alakjairól. A Szülők Iskolájában előadássorozat az 1848-i köz­oktatási reformról és azok hatásáról a köznevelésben. A Szabadság-eszmény a köznevelésben. 13 általános Művelődési Telepen előadássorozatok a szabadságharc történetéről, társadalmáról, irodalmáról. Öt szakirányú Művelődési Telepen előadássorozatok a szabadság-eszme hatásairól, a kereskedelemben, az iparban és a művészetben. Öt női Művelődési Telepen előadássorozatok a szabad­ságharc nőalakjairól. Kiállítás a szabadságharcot ábrázoló művészi alkotá­sokból, vándorkiállítás ugyanezzel az anyaggal a népműve­lési settlementekben, telepeken stb. Tanulmányi kirándulások a szabadságharc történe­tében szereplő helyek megtekintésére. Tanulmányi utazások. Üzemekben, gyárakban és értelmiségi munkahelyeken előadássorozatok a szabadságharcról. Vándorkönyvtárak összeállítása és kiadása a szabadság­harcot tárgyaló könyvek anyagával. Az elhangzott ismeretterjesztő előadások könyvekben való kiadása. Műsoros előadások a Városi Színházban, a Belvárosi Színházban, a Zeneakadémián, a Vasasok Székházában, üzemekben és a Fővárosi Könyvtár olvasótermében. Bábszínház előadások fenőtteknek és gyermekeknek. Gyermekfoglalkoztatással kapcsolatosan vers, mese, irodalmi anyag összegyűjtése. A szabadságharc hősei a gyermekek számára stb. Diapositív sorozat összeállítása. VI. Kongresszusok. a­ Magyarok Világkongresszusának megrendezése, elő­ször a háború után. (A külföld magyarjainak látogatása és találkozója, esetleg pénzügyi támogatás megszervezé­sével.) Esetleg : b) A Városok Nemzetközi Szövetségének kongresszusa Budapesten, mely 1940-re volt előkészületben , a szervezési munka már meg is indult, de a háború kitörése mindent megakasztott. (A Városok Kongresszusa számára nagy »Budapest« kiállítás a város életéről és működéséről, modern jellegű városbemutatás, erős dokumentáris anyaggal.) c) Lehetőleg minél több szakmabeli kongresszus kezde­ményezése nemzetközi meghívásokkal. d) Nagy országos szervezetek nagygyűléseinek sorozata. VII. Emlékünnepélyek. a) 1948 január 1. és március 15. között , részint külföldön a lezajló hasonló szabadságharci megemlékezésekbe kapcsolódással, részint Budapesten az évforduló napján az illető nemzet iránt érdeklődő társadalmi körök bevonásával, esetleg rendezésében. b) Március 15-én nagy magyar társadalmi ünnep és­ szervezetek fel­vonulása. (Pilvax, Egyetem-tér, Landerer és Heckenast, Nemzeti Múzeum.) A Nemzeti Múzeum előtt a nagy emlék­kandeláber felavatása. c) Március 15-én délután törvényhatósági díszköz­gyűlés. (Az autonómiák szabadságvédő hivatása.) d) Március 15-én este díszelőadás a Nemzeti Szín-­­­házban. Ünnepi megemlékezés. e) Március 16-án. Ünnepi hangverseny a Székesfővárosi Zenekarral az ünnepi zenemű bemutatója. f) Március 17-én díszelőadás az Operaházban (Erkel: Névtelen hősök, Kodály : Psalmus Hungaricus, Bartók : Cantate Profana, színpadi beállítással.) g) Március 21-én. Ünnepi díszülés: a magyar tudósok és művészek hódolata. h) Ünnepi hét a budapesti színházakban. (Lehetőleg magyar bemutatók). Az Operaházban nagyobbszabású vendégjáték március 18—31. között. i) Ünnepi játékok szabadtéren 1848 eseményeinek felelevenítésével. VIII. Más hatóságoknál vagy társadalmi úton kezdeményezendő megemlékezések. A) A magyar posta bélyegsorozatai. a) A Szabadság-évek rendes forgalmi bélyege, szabad­ságharci jelképekkel vagy hősökkel. b) Külön feláras március 15-e sorozat (Petőfi, Talpra magyar, a szabadsajtó, Táncsics, a 12 pont, Rottenbiller stb.). B) Szabadságévi emlékpénz. C) Szabadságévi sportesemények. D) Nagy tömegsportünnepségek. E) Az első nagyobbszabású nemzetközi vásár vagy ipari kiállítás. F) Tenyészállatvásár, gyümölcsvásár, őszi lakberendezési kiállítás stb. G) Nagy történeti film, lehetőleg nemzetközi érdeklődésre számot tartó, meg­oldásban és kivitelben. A megvalósítás számottevő költsége csakis nagyarányú tőketársulás útján teremthető elő. A legjobb író, rendező, felvételkészítő, színészegyüt­tesét kell biztosítani, egy általános érdekű történet kereté­ben, melyben a történelem nemcsak kegyetlenül kezelt háttér, hanem mozgató személyei a film hősei. H). A pályanyertes zeneművek és más nagyhatású magyar művek felvétele hanglemezre.

Next