Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)
1948-01-08 / 1. szám
1. A polgármesteri ügyosztályok, az önálló központi hivatalok és a kerületi elöljárók a hivatalukban előadói munkakört ellátó alkalmazottak közül nyomtatványügyi előadót jelölnek ki. Csak olyan előadó jelölhető ki, aki az illető hivatal ügykörében kellő jártassággal rendelkezik, a hivatal által használt nyomtatványokat ismeri és jelenlegi munkaköre mellett a nyomtatványügyi előadó teendőit lelkiismeretesen el tudja látni. A kijelölt nyomtatványügyi előadó nevét, hivatali állását, hivatali helyiségét és telefonszámát ezen rendelet kézhezvételétől számított 3 napon belül a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztálynak és a házinyomdának írásban be kell jelenteni. 2. A nyomtatványügyi előadó feladata a nyomtatványokkal és egyéb papirosanyaggal való takarékos gazdálkodás ellenőrzése és biztosítása. Ezért a hivatal összes nyomtatványmegrendeléseit ellenőrzi és láttamozza. A házinyomda csak olyan megrendelést fogadhat el, amelyet a nyomtatványügyi előadó láttamozott. A közigazgatási intézetek és intézmények nyomtatványait az illetékes ügyosztály nyomtatványügyi előadója ellenőrzi. Célszerű, hogy az intézetek és intézmények vezetői is valamelyik alkalmazottat megbízzák a nyomtatványügyi előadói teendőkkel, ezeket azonban nem kell az 1. pontban megjelölt módon bejelenteni. 3. A központi nyomtatványraktár ezen rendeletem kézhezvételétől számított 15 napon belül a raktárban levő összes nyomtatványokról jegyzéket készít és ahhoz minden egyes nyomtatvány egy példányát mellékeli. A jegyzéket és mellékleteit az említett határidőben beterjeszti a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztálynak. A nyomtatványügyi előadók a hatáskörükbe tartozó hivatal, intézet és intézmény által állandóan használt azon nyomtatványokról, amelyek nincsenek meg a központi nyomtatványraktárban, ugyancsak 15 napon belül jegyzéket készítenek, ahhoz a nyomtatványok egy-egy példányát csatolják és az említett határidőben beterjesztik a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztályhoz. 4. Felhívom a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztályt, hogy a székesfőváros hivatalai, intézetei és intézményei által használt összes nyomtatványokat, a szükséghez képest szakelőadók bevonásával, vizsgálja felül abból a szempontból, hogy alakjuk nem változtatható-e kisebbre, a papírminőségük nem változtatható-e alacsonyabbrendű minőségre, súlyuk nem csökkenthető-e, azokat a nyomtatványokat pedig, amelyeket több hivatal esetleg különböző alakban és méretben használ, egységesítse az említett szempontok figyelembevételével. 5. Borítékot csak bizalmas természetű ügyiratok és levelek, továbbá postai küldemények továbbításánál lehet használni. Borítékot csak a következő méretben lehet használni: C/6-os, 114/162%, azután C/5-ös, 162/229 %, továbbá C/4-es, 125/324 % és végül 150/390 % méretben. 6. Jegyzőtömböket (blokkokat) elsősorban az egyes hivatalokban, intézetekben és intézményekben fölöslegessé vált nyomtatványok üres oldalainak felhasználásával kell előállítani. Az anyagszertár a felmerülő szükségleteket elsősorban az így előállított jegyzőtömbökkel tartozik kielégíteni. Ez a rendelkezés kivétel nélkül az összes igénylésekre vonatkozik. Új jegyzőtömböket csak akkor lehet beszerezni, ha a fentiekben említett módon előállított jegyzőtömbök a felmerült szükségleteket már nem fedezik. Jegyzetekre, számításokra stb. elsősorban elhasznált nyomtatványok még üres részeit kell felhasználni. Papiros lehetőleg ne kerüljön papírkosárba addig, amíg felhasználható hely van rajta. 7. A nyomtatványokat gazdaságosan és teljes mértékben kell kihasználni. Az előadói íveket nem szabad féloldalasan írni, hanem az egész oldalt kell felhasználni a szükséges margó meghagyásával. Ha lehetséges, sűrű sorban kell írni. Rövid utas közben szóló vagy érdemi, intézkedésre külön előadói ívet vagy más papírt nem lehet felhasználni addig, amíg az ügyiraton megfelelő hely van erre a célra. Azokat a blankettákat, amelyeknél szövegmódosítás nem szokott előfordulni, úgy kell megrendelni, hogy nemcsak a kiadvány, hanem az előadói ív is egészoldalas legyen. 8. A hivatalok egymás közötti érintkezése során a papírral való takarékosság, de az ügyintézés gyorsasága tekintetében is lehetőleg mellőzni kell az írásbeli megkereséseket. Egyik hivatal a másiktól felvilágosítás, vélemény, adat stb. közlését lehetőleg ne rövid utas, írásbeli megkereséssel, hanem telefonon kérjen. Ilyen esetben a kérdést feltevő előadó ezt a körülményt és a kapott választ feljegyzi az ügyiraton, de feljegyzi azt a választ adó előadó is és feljegyzését haladéktalanul eljuttatja a megkereső hivatalnak. Az eddig szokásban volt rövid utas írásbeli megkereséseket olyan esetekre kell korlátozni, amikor telefoni úton azonnali felvilágosítás nem várható, vagy pedig hosszabb, megfontolást igénylő, elvi jelentőségű kérdésben való állásfoglalásról van szó. 9. A nyomtatványokból további intézkedésig legfeljebb 6 hónapi szükségletnek megfelelő mennyiséget lehet megrendelni. 10. A kőnyomdai sokszorosításra küldött nyomtatványokat csak a legszükségesebb példányszámban szabad megrendelni. Egy oldalnál hosszabb sokszorosítás esetén a szöveget sűrű sorban kell írni. 11. A főtisztviselők és az egyes hivatalok által használt levélpapír és boríték céljára kizárólag a jelenleg használt szabványnak megfelelő megrendelést engedélyezem. 12. A székesfőváros hivatalai, intézetei és intézményei nyomtatványszükségletüket kizárólag a házinyomdánál rendelhetik meg. Ettől eltérni csak különleges indok alapján külön e célra adott engedélyemmel lehet. Az engedély iránti kérelmet a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály útján kell előterjeszteni. 13. Nyomatékosan felhívom a székesfőváros hivatalainak, intézeteinek és intézményeinek vezetőit, hogy e rendelkezések betartására a beosztott alkalmazottakat megfelelően utasítsák és a rendelet betartását személyesen és az illetékes előadók útján ellenőrizzék. Az esetleg mulasztást elkövető alkalmazottak és hivatalvezetők ellen fegyelmi úton fogok eljárni és szükség esetén az anyagi felelősség kérdését is meg fogom vizsgálni. 14. Felhívom a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztályt, hogy ezen rendeletem betartását minden vonatkozásban, helyszíni vizsgálatok útján szigorúan ellenőrizze és amennyiben a rendelet alkalmazása terén mulasztást tapasztalna, arról haladéktalanul tegyen jelentést. Felhívom továbbá, hogy ezen rendelet végrehajtásával kapcsolatosan a polgármesteri XII. ügyosztály keretében a 231.165/1947—XII. számú rendelettel szervezett anyaggazdasági bizottsággal egyetértésben járjon el. 15. Felhívom a házinyomdát, hogy ezen rendeletem végrehajtásában működjön közre, a rendelkezések betartását a maga részéről is ellenőrizze és ha valamilyen intézkedést tart szükségesnek, az iránt a polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály útján tegyen javaslatot. 16. Felhívom a polgármesteri XII. ügyosztályt, hogy amennyiben a papírtakarékosságnak a székesfőváros üzemeinél való érvényesítése érdekében újabb intézkedéseket tart szükségesnek, ezirányú javaslatát mielőbb terjessze elém. A borfogyasztási adó tételeinek újabb megállapítása. A polgármester 1947. évi december hó 31-én 68.625/ 1947—VI. szám alatt a következő határozatot adta ki: (1) A pénzügyminiszter úr az 5500/1947—1. K. P. M. számú rendeletével a jelenleg Budapesten érvényben levő borfogyasztási adótételeket 1948 január 1-től kezdődő hatállyal a következőképen módosította : Az adótárgy megnevezése Mértékegység forintban Bor (habzóbor) literenkint 1-20 Pezsgő (pezsgőbor) « 12 — Must, szőlőcefre « 0-82 Borseprő (folyékony) törkölybor ... « 0-42 Gyümölcslé « 0-42 (2) A pénzügyminiszter úr 5500/1947—I. K. P. M. számú rendeletének 3. §-a a következő : »(1) Budapest székesfőváros területén az 1947. évi december hó 31. napján üzletzáráskor raktáron levő azok után az adóköteles készletek után, amelyeket az adó lefizetése mellett hoztak be, a 800/1947—1. b. P M. számú rendeletben megállapított és a jelen rendeletben feltüntetett adótételek szerint járó fogyasztási adók különbözetét a jelen § (2)—(4) bekezdéseiben foglaltak szem előtt tartásával be kell szedni.