Fővárosi Közlöny, 1949 (60. évfolyam, 1-48. szám)

1949-01-08 / 1. szám

(31) Az ajánlattevő köteles politikai megbízhatóságára vonatkozóan bemutatni a szakmai igazoló testületnek, illetve a nemzeti bizottságnak igazoló bizonylatát. (32) Azok a cégek, amelyek — felhívás esetén — a verseny­tárgyalási felhívásra ajánlatot tenni nem kívánnak, erről a kiíró hatóságot az ajánlati felhívás kézhezvételétől számított 48 órán belül értesíteni tartoznak. Amennyiben ezt nem teszik meg, zártkörű versenytárgyalásra újabb intézkedésig felhívást nem kaphatnak. (33) A kisiparosoknak, helyi vállalkozóknak, hadirokkan­taknak stb. járó kedvezményeket a Szabályzat 51. §-a sorolja fel. Az igényjogosultságot 6 hónapnál nem régebben kiállított bizonyítvány csatolásával a következőképpen kell igazolni. a) a kisipari kedvezményre való igényt az ipartestület kötelékébe tartozó vállalkozó , az illetékes ipartestület bizonyít­ványával, más vállalkozó , az elsőfokú iparhatóság (kerületi elöljáró) bizonyítványával köteles igazolni; b) a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt iparosnak az a) pont szerint, őstermelőnek az elsőfokú közigazgatási hatóság bizonyítványával kell igazolnia; c) a hadirokkant kedvezményre való igényt a hadi­gondozási igazolvánnyal vagy a hadigondozási hatóság által kiállított igazolványmásolattal kell igazolni; d) a földmunkás-szövetkezet kedvezményére való igényt a cégjegyzék hiteles kivonatával kell igazolni; e) a Szabályzat 51. §-a (6) bekezdésének 1. és 2. pontjai esetében a jelen bekezdés a) és b) pontjában megjelölt módon, a Magyar Mérnöki Munka eredményét pedig a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének bizonyítványával; a (6) bekezdés 3. és 4. pontja esetében a Kisiparosok Országos Szabadszervezete, illetve a mezőgazdaság törvényes érdekképvi­selete bizonyítványával , a (6) bekezdés 6. pontja esetén az elsőfokú iparhatóság bizonyítványával kell igazolni. A (6) bekezdés 5. pontja esetében csak bejelentést kell tenni. (34) Munkálatoknál és szállításoknál is köteles a vállalkozó ajánlatában feltüntetni azokat a munkabéreket, amelyeket munkásainak a közszállítás teljesítése során fizetni fog. (35) A vállalkozó köteles ajánlatának számvetését, valamint számláját az illetékes árszabályozó hatóság rendel­kezései szerint készíteni és az árszabályozó rendeletekben meghatározott százalékos engedmény levonását az előírt számolási módon feltüntetni. (36) A vállalkozó ajánlatában nyilatkozhatik, hogy az esedékes járandóságának a lejárattól számított 8 nap alatt történő kifizetése esetén hány százalék engedményt ad. (37) A vállalkozó köteles ajánlatában nyilatkozni arra­­ nézve, hogy ellene csődönkívüli kényszeregyezségi vagy csőd­eljárás, vagy bűncselekmény miatt kizáró ok nem forog-e fenn. (38) Azok az ajánlattevők, akik közszállítást már telje­sítettek, kötelesek ezt ajánlatukban a megrendelő megnevezésé­vel a szállítás vagy munkálat mineműsége, értéke és a teljesítés ideje megjelölésével megemlíteni. Akik több éven át nagyszámú közszállítást teljesítettek, csak az utóbbi két évben teljesített szállításaikat vagy munkáikat sorolják fel, de jelöljék meg — aláhúzással — a még folyamatban levőket. (39) A székesfőváros polgármestere fenntartja magának a jogot, hogy a Közszállítási Szabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával a beérkezett ajánlatok közül az ajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson és hogy az osztható munkákat (szállításokat) több vállalkozó között megoszthassa, illetőleg egyik ajánlatot sem fogadja el és új versenytárgyalást tartson anélkül, hogy emiatt az ajánlattevők a székesfőváros vagy annak közegei ellen kártérítési vagy bármiféle más igényt támaszthatnának. (40) A pályázatnyertes vállalkozó köteles a hozzáintézett felhívás kézhezvételétől számított 8 nap alatt e hirdetmény (19) bekezdésében megjelölt összegű biztosítékot nyújtani. A vállalkozó letett bánatpénze az ajánlat elfogadásával bizto­sítékká válik, amelyet a vállalkozónak a fenti hátrárdg alatt a biztosíték mértékére ki kell egészítenie. Ha a vállalkozó az előírt idő alatt biztosítékot nem nyújt, vagy a biztosítékot ki nem egészíti, a megrendelő a szerződéstől elállhat és kötbért követelhet. Ha a megrendelő a szerződéstől nem áll el, a bizto­síték összegét a részletfizetésekből visszatarthatja. (41) Ha a vállalati összeg 45.000 forintot, vagy a bizto­síték 2250 forintot nem halad meg, azok a vállalkozók, akik a 45.000 forintot meg nem haladó vállalati összegű közszállítás­nál bánatpénzt nem kötelesek letenni, kérhetik a biztosíték nyújtásának elengedését. Ezek a vállalkozók, ha 2250 forintnál magasabb összegű biztosítékot kellene letenniök, kérhetik, hogy a Szabályzat 31. §-a (6) bekezdésének megfelelően, a bizto­sítékot járandóságukból történő levonás útján képezhessék. Erre vonatkozó kérelmet már az ajánlatban elő lehet terjeszteni. Ez utóbbi esetben a vállalkozó részére fizetést teljesíteni a biztosíték teljes összegének levonásáig nem lehet. Az 1923: XI. tc. I. §-ában említett saját szakmájukban vállalkozó föld­munkás-szövetkezetek általában nem kötelesek biztosítékot letenni. Ha azonban a biztosítéknyújtás elkerülhetetlen, a biztosíték a munkabérek egy részének visszatartásával képezhető. (42) A bánatpénz letételének módjára és helyére, a kész­pénz helyettesítésére, a kamatozásra, a kamatszelvény kiadására és a végi biztosíték felhasználására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosítékra, a megrendelő által feldolgozásra átadott anyagértéke erejéig adott külön­ bizto­sítékra, valamint az anyagbeszerzésre adott előleg biztosítására is. A biztosíték után kamat, illetve költségmegtérítés azonban csak a szabályzat 70. §-ának (3) bekezdésében megjelölt idő után jár. (43) A pályanyertes vállalkozó köteles a Szabályzatnak a szabványokra és a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezéseit (85—94. §) megtartani. (44) Vállalkozó köteles a munka megkezdésére és befeje­zésére kikötött időpontokat, valamint a közbenső határidőket betartani. (45) A megrendelő székesfőváros jogosult az ugyanahhoz az iparághoz tartozó áruk értékének 10%-át, az egyes munka­nemek értékének 20%-át meg nem haladó nagyobb vagy kisebb mennyiségű teljesítést — újabb egységár megállapítása, kár­pótlás vagy határidő meghosszabbítás nélkül — követelni. (46) A vállalkozó vagy társvállalkozók valamelyike a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit, a megrendelő előzetes engedélye nélkül, másra át nem ruházhatja a szállítást vagy munkát, illetve annak egy részét alvállalatba nem adhatja. A vállalkozó a szerződésből eredő követelésének a levonások után fennmaradó részét a Szabályzat 66. §-ának rendelkezései szerint engedményezheti. (47) A vállalkozó a vállalati összeg erejéig köteles a köz­szállítás tárgyát és a megrendelőtől átvett anyagot a teljesítés megkezdésétől és az átvételig terjedő időre tűzkár, betörés és lopás ellen a saját költségén a megrendelő javára biztosítani. Ha ezt elmulasztja, a kárveszély minden körülmények között őt terheli. (48) Ha a teljesítést elháríthatatlan esemény, vagy a vállalkozó terhére nem róható egyéb ok akadályozza, köteles erről a vállalkozó a teljesítést gátló körülmény beálltát követő 8 nap alatt a megrendelőt írásban értesíteni. (49) A vállalkozó a vállalati összeg alább megjelölt százalékát köteles kötbérként fizetni: a) 2%-ot, ha a biztosíték letételét elmulasztja ; bánatpénz letétele esetén azonban, — ha a letett összeget a biztosíték mértékére­ nem egészíti ki — csak a bánatpénz összegét veszti el; b) 5%-ot, ha a megcsonkult­ biztosítékot nem egészíti és a biztosíték járandóságából levonás útján sem egészíthető ki; ha a biztosíték nyújtására megszabott határidő után bejelenti, hogy a szerződést teljesíteni nem tudja, illetőleg, hogy teljesíteni nem hajlandó ; ha elmulasztja az előírt módon bejelenteni, hogy a teljesítést elháríthatatlan esemény gátolja ; ha a szer­ződést a megrendelő előzetes engedélye nélkül átruházza vagy a közszállítást alvállalatba adja ; c) a késedelem minden napja után 1%-ot, ha a szerző­désben megállapított vagy utólag engedélyezett bármelyik határidőt túllépi, vagy ha a meg nem felelő és ezért át nem vett áru (mű) helyett az esetleg engedélyezett új határidő alatt megfelelőt nem szállít; d) 10%-ot, ha a hazai termelők megnevezésére, illetve bejelentésére vonatkozó kötelezettségét (Szabályzat 80. § (2) bek.) elmulasztja ;­­ e) 20%-ot, ha a hazai beszerzésre vonatkozó kötelezett­ségeit (Szabályzat 86. § (1) bek.) megszegi; f) 20%-ot, ha az ajánlatban megjelölt munkabéreket nem fizeti meg (Szabályzat 65. §); g) A közszállítási szerződés alapján bármilyen címen követelhető kötbér együttes összege a közszállítás egész érté­kének 20%-át nem haladhatja meg. (50) A vállalkozó indokolt esetben a 9000/1947. Korm. sz. rendelet 29. §-ának rendelkezése szerint megfelelő biztosíték ellenében anyagbeszerzési előleget kaphat. (51) Az egységár (vállalati összeg) megváltoztatása a 9000/1947. Korm. sz. rendelet 30. §-ának, valamint a Szabályzat 63. §-a (2) bekezdésének, végül a 4010/1948. Korm. sz. rendelet rendelkezései szerint történik. A vállalkozó a hatósági áremelés­ből előálló költségtöbblet megtérítését írásban köteles kérni.

Next