Fővárosi Közlöny, 1951 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1951-04-15 / 1. szám
6. §. Ellenőrzések (1) Az OVH minden év októberében a főváros védőműveit és védelmi berendezéseit a helyszínre kiküldött közegeivel felülvizsgáltatja. (2) Az OVH közege a felülvizsgálat keretében megállapítja a megelőző felülvizsgálat alkalmával elrendelt munkálatok végrehajtását, az esetleg bekövetkezett változásokat és ezeket — ha a nyilvántartásba és a tervekbe még nem vétettek fel — pótlólag feljegyezteti, s egyidejűleg a védőművek, az árvízvédelmi anyagok és készletek, valamint a zsilipek megfelelő állapotáról meggyőződik. A kiküldött közeg a lefolytatott vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. Az OVH felülvizsgálatának a jegyzőkönyvben foglalt eredményhez képest, a szükségesnek bizonyuló intézkedéseket elrendeli, amely intézkedésnek az árvédekezés vezetője eleget tenni köteles. 7 §• Készültségi kimutatás (1) Az árvédekezés vezetője minden évben a következő évi árvédelmi készültségről kimutatást köteles készíteni, amely mindazokat a személyi és tárgyi adatokat tartalmazza, amelyek e készültséget meghatározzák. Ezek : a) az árvédekezés vezetőjének és helyettesének neve, tartózkodási helye, távbeszélőjének száma ; b) ha a védvonal szakaszokra van osztva, a szakaszok védelemvezetőjének neve, tartózkodási helye, távbeszélőjének száma; c) a szakaszok védelmére mértékadó vízmérce, a készültség beálltát, valamint az egyes védelmi fokozatokat jelző vízállásmagasságok megjelölése ; d) a beosztott műszaki alkalmazottak és őrök neve, az esetleg szükséges védőcsapatok létszáma ; e) az árvédekezésnél közreműködő közigazgatási tisztviselők neve, tartózkodási helye, távbeszélőállomások száma; f) az illetékes karhatalmi parancsnokságok megkereséséhez szükséges adatok ; g) szakaszonként a fontosabb árvédekezési anyag- és eszközkészlet. (2) Az árvédekezés vezetője a készültségi kimutatást minden év december hó 15. napjáig az OVH-hoz terjeszti fel. 8. §. A szabályrendelet kiegészítése A budapesti városi tanács az OVH előzetes hozzájárulása alapján kiadott rendeletben állapítja meg : a) a védelmi eljárás szabályait, amelyeket a helyi árvédekezésnél kell alkalmazni; b) az árvédelmi raktárban vagy a szakaszok raktáraiban, illetőleg a védvonalakon felosztva készletben tartandó anyagokat, eszközöket és ezek mennyiségét. 9. §. A zsilipek kezelése A budapesti városi tanács a védvonalba beépített zsilipek kezelését a zsilipkezelési utasításban szabályozza. Az utasításban azokat a vízmagasságokat is fel kell tüntetni, amelyeknél a zsilipkezelő a zsilipeket lezárja. III. Árvédekezés a^ ár ^ belvízvédelmi készültség beállta után 10. §. Árvédekezés körébe tartozó hatósági jogkörök gyakorlása. « Az ár-és belvízvédelmi készültség beállta után az árvédekezés vezetője a tényleges árvédekezés körébe tartozó teendőket az Országos árvízvédelmi kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően látja el. A tényleges árvédekezés feladatköre A tényleges árvédekezés feladatkörébe tartozik : a) az árvízveszély leküzdése ; b) az esetleg kitört víz terjedésének megakadályozása, a víznek medrébe való visszavezetése és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzése ; c) a lakosság életének mentése és vagyonának megóvása. 12. §. A tényleges árvédekezési intézkedések fokozatai (1) A tényleges árvédekezési intézkedéseknek három fokozatuk van : a) a készültség (elsőfokú védelem); b) a tényleges (másodfokú védelem) és ; c) a fokozott (harmadfokú védelem). (2) Az egyes védelmi fokozatokat az árvédekezés vezetőjének javaslatára a végrehajtó bizottság akkor rendeli el, ha a mértékadó vízmércén a vízállás a megállapított vízmagasságot eléri és további áradás várható. Jégzajlás esetén, ha jégtorlódás ebből származó jeges árvízveszélye forog fenn, a végrehajtóbizottság az árvízvédelmi fokozatokat a mértékadó vízmérce vízállásától függetlenül is elrendelheti. (3) A végrehajtóbizottság a tényleges (másodfokú) és fokozott (harmadfokú) védelem elrendelését az országos árvízvédelmi kormánybiztosnak az OVH központi ügyelete útján haladéktalanul* (táviratilag, vagy távbeszélőn) bejelenteni köteles. 13. §. A készültség (elsőfokú védelem) (1) A készültség (elsőfokú védelem), akkor kezdődik, amikor a Duna folyó vízállása a lánchídi vízmércén a -1 6,00 m magasságot eléri és további áradás várható. (2) A készültség elrendelésével az árvédekezés vezetője (szakaszvédelem vezetője) a felügyeletére bízott védőművet bejárja, a védőműveket és zsilipeket átvizsgálja és a védvonalra egy vagy a szükség szerint több vonalőrt állít. 14. §: A tényleges (másodfokú) védelem (1) A tényleges (másodfokú) védelem akkor kezdődik,, amikor a Duna vízállása a lánchídi vízmércén a + 7,50 m magasságot eléri és további áradás várható. (2) Az árvédekezés vezetője (szakaszvédelem vezetője) a vonalőrök számát a szükséghez mérten szaporítja. (3) A tényleges védelem alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell teljesíteni és a vízállás leolvasásokat, valamint a feljegyzéseket — ha más rendelkezés nincs, — 6, 12, 18 és 24 órakor kell elvégezni. 15. §: A fokozott (harmadfokú) védelem (1) A fokozott (harmadfokú) védelem akkor kezdődik, amikor a Duna folyó vízállása a lánchídi vízmércén a -z 8,50 m magasságot eléri és további áradás várható. (2) A fokozott védelem tartama alatt az árvédekezés vezetője (szakaszvédelem vezetője) a fokozott védelem kívánalmainak megfelelően a szükséges intézkedéseket a legnagyobb eréllyel foganatosítja. (3) Ha az árvédekezés vezetőjének a megítélése szerint az általa alkalmazható munkaerőkkel és a rendelkezésre álló anyagokkal és eszközökkel a védvonal előreláthatólag biztonságosan meg nem védhető, erről a végrehajtó bizottságnak haladéktalanul jelentést tesz, ahol az országos árvízvédelmi kormánybiztostól az Árvédelmi Készenléti Szervezet árvízvédelmi anyagát és osztagait — és ha ez nem elegendő, akkor az árvízvédelmi kormánybiztos útján — a honvédség segítségének igénybevételét kéri. (4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján igényelt szervek, osztagok stb. feladatát az árvédekezés vezetője szabja meg és az árvédekezés végrehajtásáért változatlanul felelős.