Fővárosi Közlöny, 1953 (3. évfolyam, 1-13. szám)

1953-01-20 / 1. szám

Aki a szabályrendelet ellen vét és tetten érik, azt a temető­ő­r a temető vezetőjéhez kíséri. A tényállásról jegyző­könyvet kell felvenni, és ha a tettes személyét igazolni nem tudja, vagy a kártérítésre biztosítékot nem nyújt, az állam­rendőrségnek kell átadni. 20. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető­rendelkezés alá nem esik, k­iágást követ el és 1000 forintig terjedő pénztüntetéssel tüntetendő az, aki a szabályrende­letet megszegi, vagy kijátsza. (2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik. Szakminiszter a belügyminiszter. 21. (1) Ez a szabályrendelet a kihirdetést követő 15. napon lép életbe és végrehajtása iránt a Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizott­sága rendelkezik. (2) A szabályrendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 557/1901. kgy. sz. szabályrendelet, valamint a »Köz­temetői szabályrendelet egyes rendelkezéseinél követendő gyakorlat megállapításáról szóló 93.658/1915. X. sz. tan. hat. hatályát veszti. A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottsága : Koós ,József s. k., Nezvál Ferenc s. k., a V. B. titkára a V. B. elnökhelyettese. » * Belügyminisztérium: A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottságának az 1952. évi IX. 11-i ülésen elfogadott temetői szabályrendeletet a 4. § (3) és 12. §. (3) bekezdésének megváltoztatásával jóváhagyom. A 4. §. (3) bekezdésének szövegrésze helyett az alábbi szöveget kell írni: (3) »A rátemetésre vonatkozó engedélyt a sírok fel­nyitására vonatkozó rendelkezések betartása mellett a vállalat igazgatójának javaslatára az illetékes kerületi tanács VB-a adja meg.« Egyben a 12. §. (3) bekezdése az alábbi szerint módosul : (3) »A kitűzött határidő elteltével a Vállalat a temető, sírhelytábla, illetőleg a sírhely kiürítését végrehajtja és a maradványok elhelyezése tekintetében, a kegyeleti szem­pontok figyelembevételével saját belátása szerint intézkedik.« Kovács Tibor fa­k­osztályvezető Csarnok és Piac Igazgatási Iroda alapítása Alapítási határozat A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottsága a Népgazdasági Tanács 403/1952. N. T. számú határozata alapján az 1952. évi november hó 13. napján hozott 1253/1952. VB. intézkedésével a következő középfokú irányító szerv alapítását határozta el . I. Általános rendelkezések 1. A középfokú irányító szerv elnevezése: Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottságának Csarnok és Piac Igazgatási Irodája. 2. Székhelye : Budapest, IX., Tolbuchin-körút 1—3. 3. Az irányító szerv feladata : A csarnokok és piacok élelmiszercikkekkel való el­látásának megszervezése, a piacok és csarnokok rendjének és az élelmiszerárusítási előírások betartásának biztosítása. 4. Az Iroda felett a közvetlen felügyeletet és irányítást a Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottsága a keres­kedelmi osztály útján végzi. 5. A főfelügyeletet­ és szakfelügyeletet a belkeres­kedelmi miniszter gyakorolja . II. Az Iroda alkalmazottai 1. Az Iroda élén az igazgató áll. Az igazgató képviseli az Irodát harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt és felelős az Iroda műkö­déséért. 2. Az igazgatót, valamint első helyettesét és a főkönyvelőt a Budapesti Városi Tanács Végre­hatóbizottsága nevezi ki a belkereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulásá­val. A többi alkalmazottakat az igazgató nevezi ki azzal, hogy az osztályvezető alkalmazásához a VB. által kijelölt elnökhelyettes hozzájárulása szükséges. 3. Az Iroda alkalmazottai illetményei tekintetében a középfokú gazdasági irányító szervekre megállapított illetményrendszer, illetve a vonatkozó kollektív szerződések az irányadók. 4. Az alkalmazottak illetményeinek megállapításáról és egyes alkalmazottak besorolásáról az igazgató gondos­kodik. Az igazgatóra és helyettesére, valamint a főkönyvelőre nézve ezt a jogkört a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó­bizottságának elnökhelyettese gyakorolja., 5. Az Irodához elsősorban azokat az alkalmazottakat kell áthelyezni, akik jelenleg a Fővárosi Csarnok és Terület­hasznosító Vállalat létszámába tartoznak. III. Az aláírás módja Az igazgató jogosult az Iroda nevében önállóan aláírni és ugyanakkor az egyes alkalmazottak részére, az egyéni felelősség kidomborítása érdekében, aláírási jogot biztosítani úgy azonban, hogy az Irodát kötelező és jogosító nyilat­kozatra— ha nem az igazgató írja alá — legalább két aláírás szükséges. IV. Pénzgazdálkodás 1. Az Iroda a városi tanács keretében működő önálló gazdálkodó egység. 2. Az Iroda részére a Magyar Nemzeti Banknál egy­számlát kell nyitni. Az egyszámla nyitásáról az igazgató gondoskodik. 3. Az Iroda pénzügyi tervét a fennálló jogszabályok szerint kell elkészíteni. 4. Az Iroda fenntartási költségeit az általa irányított vállalatoknál kell előirányozni oly módon, hogy az az egyes vállalatok között a lebonyolított forgalomnak arányában nyerjen elosztást.

Next