Fővárosi Közlöny, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01 / 1. szám
1963. január FŐVÁROSI KÖZLÖNY t toldoznak-foltoznak és ezek még így is lassanként használhatatlanok lesznek. Szóváteszi továbbá a Gyáli úti kórház kérdését, amely annyira korszerűtlen, hogy korszerűsítése nem maradhat ki a távolabbi tervekből. Szükségesnek látná az utak felújítását erőteljesebben fokozni. Felhívja a figyelmet a Mester utca rossz világítására és kéri annak korszerűsítését, annál is inkább, mert ez a kérdés, illetve kérés minden tanácstagi beszámolón elhangzik. Foglalkozik a diákélelmezés kérdésével és helyteleníti, hogy nem azonos a normája a főiskolai hallgatóknak és a középiskolásoknak. Bejelenti, hogy a Hídépítő Vállalat kitelepítése után a IX. kerület lakossága — társadalmi munkával — a főváros egyik legszebb parkját kívánja ott létrehozni. Bukta József főleg a politechnikai oktatás sikeres megvalósítása érdekében tanműhelyek felállításának kérdésével foglalkozik. Véleménye szerint az általános iskolákban emelni kellene az alap-felszerelési normát és figyelembe kellene venni az elhasználódást és kopást is. A szemléltető eszközök, valamint a bútorzat előirányzata sem kielégítő. Emelni kellene a gimnáziumi szakkörök számát, továbbá helyesnek találná az állandó bizottság, hogy központi tudományos körök működjenek a középiskolai tanulók számára. Krasznai Iván örömmel állapítja meg, hogy a főváros 1963. évi költségvetésének 77 százaléka egészségügyi és kulturális célokat szolgál. Erőss Gábor véleménye szerint a szociális otthoni gondozási díjakra vonatkozó, jelenleg érvényben lévő jogszabály felülvizsgálatra és az egész kérdés újbóli rendezésre szorul. Míg ugyanis a szociális otthonok fenntartására, és a gondozottak ellátására fordított költségek fokozatosan emelkedtek és ezzel együtt természetesen a gondozás színvonala is, addig a megállapított gondozási díjak ma már — legalábbis a gondozottak és hozzátartozóik egyes kategóriáit tekintve — nincsenek vele arányban. Ennek illusztrálására példákat hoz fel. Kéri a végrehajtóbizottságot, hogy vizsgálja meg az önköltséges szociális otthonok létesítésének lehetőségét és kezdeményezze illetékes szerveknél a szociális otthoni gondozási díjak új rendezését. Horniák Nándor megállapítása szerint a mostani költségvetés nemcsak növekedett, hanem minőségben is változott. Előadó részletesen válaszol az egyes felszólalásokra. A szociális otthoni térítési költségek újabb felülvizsgálatára és rendezésére, valamint az önköltséges szociális otthonok létesítésére vonatkozó javaslatok elfogadását indítványozza. Elnök elfogadásra javasolja a fővárosi tanács 1963. évi költségvetését, a felszólalásokra adott választ, valamint az írásban előterjesztett és az előadó által elfogadásra javasolt határozati javaslatokat. Határozat : A Tanács 57 a Fővárosi Tanács 1963. évi költségvetési előirányzatát 2 milliárd 647 millió 520 ezer Ft kiadással és 2 milliárd 647 millió 520 ezer Ft bevétellel, ezen belül a kerületi tanácsok költségvetését 1 milliárd 441 millió 880 ezer forint kiadással és ugyanolyan összegű bevétellel állapítja meg; 58 kimondja, hogy az átengedett bevételek közül az együttesen kezelt adókból származó bevétel teljes egészében (100°0) a kerületi tanácsot illeti; 59 felhatalmazza a végrehajtó bizottságot, hogy a tanácsot illető előirányzat-átcsoportosítási jogkört összeghatárra való tekintet nélkül, saját hatáskörben gyakorolja; 60 felhívja a kerületi tanácsokat, hogy a költségvetés végrehajtása során az állandó bizottságok bevonásával a legteljesebb takarékosság érvényesítését biztosítsák; 61 utasítja a végrehajtóbizottságot, hogy a szociális otthonok térítési díjainak rendezésére tegyen előterjesztést a pénzügyminiszterhez. Határidő: április 30. Felelősek: Kovács Pál és Pesta László. 62 utasítja a végrehajtóbizottságot, hogy vizsgálja meg az önköltséges szociális otthonok létesítésének lehetőségeit és ezzel kapcsolatos intézkedéseiről a júniusi tanácsülésen számoljon be. Határidő: június 30. Felelősek: Pesta László, Kovács Pál. Elnök: Kovács Pál. A napirend 2. tárgya: A tömegkapcsolatok érvényesülése a népművelési irányító munkában. Előadó: dr. Kádár Imre. Előadó a határozati javaslat 2. pontjának módosítását kéri a következőképpen: „utasítja" helyett „javasolja a fővárosi tanács állandó bizottságainak. Elnök indítványozza az előterjesztésnek, valamint a határozati javaslat módosításának elfogadását. Határozat: A Tanács 63 javasolja az I—XXII. kerület tanácsainak, hogy az 1963-as évben tanácsülésen számoltassák be azt az állandó bizottságot, amely a tömegkapcsolatok terén jó tapasztalatokkal rendelkezik. Határidő: 1963. december 31. Felelősek: a kerületi tanácsok VB-elnökei. 64 javasolja a Fővárosi Tanács állandó bizottságainak, hogy a népművelési állandó bizottságnak a népművelési irányító munka tömegkapcsolati helyzetéről szóló jelentését vitassák meg, a tapasztalatokat munkájukban érvényesítsék. Határidő: 1963. december 31. Felelősek: a Fővárosi Tanács ÁB-elnökei. napirend 3. tárgya: Bejelentés az 1983. évi választásokra kialakítandó választókerületek számáról. Előadó: Kovács Pál. Előadó bejelenti, hogy az 1954. évi IX. törvény alapján javaslatot tett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, hogy a fővárosi választókerületek számát az előző időszakhoz hasonlóan 300-ban állapítsa meg. A NET jóváhagyása megérkezett, kéri ennek tudomásul vételét. _A Minisztertanács intézkedésében foglalt felhatalmazás alapján pedig a fővárosi kerületi választókerületek számát 3061-ben állapította meg a végrehajtóbizottság. Határozat: A Tanács 65 tudomásul veszi, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a fővárosi választókerületek számát 300-ban állapította meg. (Ebből 295 polgári és 5 a fegyveres testületek választókerülete); 66 a fővárosi kerületi választókerületek számának megállapítására tett javaslatot elfogadja. Ezek szerint a fővárosi kerületi választókerületek száma 3061, ebből 3016 polgári és 45 a fegyveres testületek választókerülete. Napirend után Veres József, a végrehajtó bizottság elnöke rövid záróbeszédben méltatja az elmúlt négy esztendő eredményeit, amelyeket elsősorban a párt és a kormány helyes politikai vonalának, a fővárosi tanács munkájához adott jelentős politikai és gazdasági támogatásának, valamint annak lehet tulajdonítani, hogy Budapest lakossága egyetértett a fővárosi tanácsnak a főváros fejlesztése, szépítése érdekében kifejtett eddigi tevékenységével és azt munkájával és kritikájával messzemenően támogatta. Lehetővé tette a kitűzött feladatok megvalósítását a fővárosi és a kerületi tanácstagok áldozatkész és lelkes munkája, amelyért mindenkinek köszönetet mond. Végül segítette a feladatok megoldását az is, hogy mind a fővárosi, mind pedig a kerületi tanácsok apparátusa igen jelentős szemléleti fejlődésen ment keresztül pozitív irányban. 3