Fővárosi Közlöny, 1965 (15. évfolyam, 1-31. szám)

1965-01-31 / 1. szám

jával. A többi között egyetért azzal az igénnyel, hogy az új választások során ne az üzemek jelöljenek ta­nácstagot, hanem az üzem javaslatával a tanácstag lakóhelye szerint illetékes kerület tegye meg a fővá­rosi tanácstagi jelölést, mert akkor az illető a lakókör­zetében lesz tanácstag. Egyetért azzal az igénnyel is, hogy a tanácstagoknak rendszeresen adjanak tájékoz­tatót az elvégzett munkáról. A felelőtlen ígérgetéssel természetesen szintén nem ért egyet, bár annak igen sokszor csak az az oka, hogy nem merik megmondani az igazat. Az értekezletekkel kapcsolatban az a véle­ménye, hogy azokra szükség van. A parkolóhelyek lé­tesítésével kapcsolatban ismerteti, hogy 1965-ben hol létesítenek ilyeneket, ahol természetesen bevezetik a parkolási díjat is. A Váci utcai korlátozott forgalom kérdésében az a véleménye, hogy ragaszkodni kell az eredeti intézkedéshez. A IV. kerület közlekedési prob­lémáit megvizsgálják. Válaszában magyarázatot ad arra, hogy a tanácstagok munkájáról szóló előterjesztés határozati javaslatának 3. pontjában hogyan kell ér­telmezni az alternatív kifejezést. A szöveget úgy kell értelmezni, hogy azokban az esetekben, amikor egy­formán indokolt és egyenértékű javaslatok vannak va­lamely ügynek a megoldására, akkor többféle javasla­tot terjesztenek a tanácsülés elé döntés céljából. Elnök elfogadásra javasolja mindhárom előterjesz­tést, az előterjesztett határozati javaslatokat, valamint az előadói választ. Határozat A Tanács 88 a Fővárosi Tanács és a Végrehajtó bizottság 1965. évi tömegszervező, gazdasági és kulturális munká­jának irányelveit elfogadja; 89 utasítja a kerületi tanácsokat, hogy az irányelvek­ben foglaltakat saját munkaprogramjuk kidolgozá­sánál vegyék figyelembe; 90 a Fővárosi Tanács és a Végrehajtó bizottság 1965. I. félévi munkatervét jóváhagyja; 91 a budapesti tanácsok és tanácstagok választás óta végzett munkájáról szóló jelentést elfogadja; megállapítja, hogy a tanácsok, a tanácstagok és az állandó bizottságok munkája az 1963. évi szeptem­beri és decemberi üléseken elfogadott irányelvek­nek megfelelően fejlődött; a feladat továbbra is ezeknek az irányelveknek a következetes megvalósítása, amelynek során az érintett szerveknek a jelenlegi előterjesztésben fog­laltakat is alkalmazni kell; az új szervezeti formák keresése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a jelenlegi keretek adta lehetőségek teljes kihaszná­lására; 92 elismerését fejezi ki a kerületi tanácsok elemző, értékelő tárgyalásainak alaposságáért, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának a fővárosi ta­nácstagokkal folytatott tanácskozások megszerve­zéséért, amelynek tapasztalatai segítették az előter­jesztésben foglalt problémák feltárását és a további feladatokkal kapcsolatos javaslatokat. Határidő: azonnal. Felelős: Far­kas Aladárné. 93 szükségesnek tartja, hogy a végrehajtó bizottságok a tanácsülési napirendeket úgy készítsék elő, hogy azok alternatívákat tartalmazva, nagyobb lehető­ségeket biztosítsanak a tanácstagoknak az egyes ügyek eldöntésében, amennyiben több reális, egyenértékű megoldásra van lehetőség; 94 felhívja a fővárosi tanácstagok kerületi csoportjait, hogy válasszák meg a csoportok vezetőit és kezd­jék meg valamennyi kerületben rendszeres tevé­kenységüket. Határidő: március 31. Felelősek: a tanácstagok, jelentésre Farkas Aladárné. 95 állást foglal a tanácstagi beszámolók jelenlegi for­mája mellett, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy: a) a fővárosi tanácstagok a kerületi tanácstagi be­számolók látogatását időnként a jelölésüket végző üzemekben, intézményekben való beszá­molással egészítsék ki; b) kísérletképpen a XIV. kerületi tanács 1965-ben a kerületi és fővárosi tanácstagi beszámolókat — a tanácstörvényben meghatározott — féléves határidőn belül széthúzva, a választókerületi eseményeket figyelembe véve szervezze meg; ennek tapasztalatait a Fővárosi Tanács Végre­hajtóbizottsága értékelje és az 1966. évi beszá­molókkal kapcsolatos javaslatainál vegye figye­lembe.­­ Határidő: 1966. február 28. Felelős: Far­kas Aladárné. 96 szükségesnek tartja a fogadóórák felhasználását a fővárosi és kerületi tanácstagok, illetve lakóbizott­ságok kapcsolatának erősítésére is; utasítja a vég­rehajtóbizottságokat, hogy a helyi körülmények fi­gyelembevételével alakítsák ki a fogadóórák rend­szerét és azok szervezéséhez nyújtsanak konkrét segítséget a tanácstagoknak. Ez a tapasztalatok alapján leszögezi, hogy a fővárosi tanácstagok területi munkájának szervezése is a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak felada­ta. Határidő: folyamatos, jelentésre évente dec. 31. Felelősek: a ker. VB-elnökök. A napirend 4. tárgya: JELENTÉS A FŐVÁROS IDEGENFORGALMI HELYZETÉRŐL ÉS TOVÁBBI FELADATAIRÓL Előadó: Révész Ferenc. Hozzászólók: Hoffmann Norbert, Szerényi Tibor, Névai László, Földeáki Béla, Schmidt Eligius Róbert, Örvös János, Jesei Gyula, Reményi Sándor, Mészáros Imre, Csanádi György miniszter, Bartha Mózesné. Előadó rövid szóbeli kiegészítése után Hoffmann Norbert a Vár helyrehozatalával foglalkozik. Mivel tervbe van véve, hogy a Várban lévő, volt Illetmény­hivatal épületét szálloda céljaira alakítják át, város­képi szempontból indokolt volna ennek az előbbreho­zatala. Helyre kellene hozni a Szentháromság-tér kö­zepén álló emlékszobrot. Ugyancsak rendbe kellene hozni a Mátyás templom belsejét, amelyet igen sok ide­gen látogat. Mai napig is romos a Szentháromság-tér és az Országház utca sarkán álló épület. Ugyancsak ro­mos a Szentháromság tér és az Úri utca sarkán lévő, valamint a Ruswurm mellett lévő épület. Szerényi Ti­bor az idegenforgalom nagy népgazdasági jelentőségé­ről beszél. Köztudomású, hogy Magyarországon két ide­genforgalmi gócpont van: az egyik Budapest, a másik a Balaton. Mivel az egész idegenforgalom csaknem a nyári hónapokra koncentrálódik, ezért új területek be­kapcsolásával, esetleg valamilyen idegenforgalmi att­rakció bevonásával jobban szét kellene húzni az ide­genforgalmat. Nem szabad azonban megfeledkezni Bu­dapest gyógyfürdőiről sem, amelyeknek igen nagy a jelentőségük. Tekintettel arra, hogy világszerte nő a mozgásszervi megbetegedések száma, a fővárosnak ezt a gyógy tényezőjét megfelelően kellene kihasználni. Ja­vasolja, hogy a margitszigeti gyógyszálló mellett kel­lene vízgyógyintézetet építeni és így a szállóban lakó külföldiek a legtökéletesebb, a legszakszerűbb kezelést kaphatnák. Jelenleg a Lukács- és a Császár-fürdőben igen kevés kád van kifejezetten az idegenforgalom re­umás betegei részére. Névai László felhívja a figy­el­met arra, hogy a nyári hónapokban, mennyi férőhely van a középiskolai és egyetemi diákotthonokban, kol­légiumokban és diákszállókban, amelyeket idegenfor­galom céljaira igénybe lehetne venni. Javasolja ennek

Next