Fővárosi Közlöny, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-31 / 1. szám

5. Különfélék. Személyi ügyek Előadó: Szépvölgyi Zoltán tanácselnök Elnök: határozati javaslatot terjeszt elő. Határozat : a Tanács 67. Balogh Istvánt, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét 1984. december 31. napjával saját kérésére nyugállományba vonulása miatt, tisztségéből felmentette; 68. Balogh István elvtársnak köszönetét és elisme­rését fejezi ki eredményes munkájáért; 69. Budapest Főváros Tanácsa a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével egyetértésben Véghelyi Andort a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének 1984. december 1. napjá­val megválasztja. (Véghelyi Andor leteszi az esküt.) A napirend 1. pontja Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-i üléséről (Szóban). Előadó: Szépvölgyi Zoltán tanácselnök Előadó bevezetőjében elmondja, hogy a ki­adott közleményen túl — a témák fontosságára te­kintettel — bővebb tájékoztatást kíván adni a Köz­ponti Bizottság ülésén tárgyalt napirendekről. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva elmond­ta, hogy a KB júniusi ülése óta a nemzetközi élet­ben számos ellentmondásos fejlemény ment végbe, a világpolitika fő folyamataiban azonban nem tör­tént változás. A szovjet—amerikai viszony értéke­lésekor figyelembe kell venni, hogy a Szovjetunió eddig is került minden olyan lépést, amely azt tá­masztaná alá, hogy a konfrontációs amerikai kül­politikai vonal eredményes lehet. Bizonyította, hogy nem a szovjet magatartás képezi a két vezető nagyhatalom közötti­ viszony javításának, a fegy­verkorlátozási tárgyalások felújításának és a meg­állapodásoknak az akadályát. Jelentős eredmény, hogy a jövő év elején Genfben szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek. Remélhetőleg a találkozó tényleges elő­relépést jelent a két nagyhatalom kapcsolatainak javulásában, a bizalom és az együttműködés erő­södésében, valamint a fegyverzetek ellenőrzésében és korlátozásában. A kelet-nyugati kapcsolatokról szólva hangsúlyoz­za, hogy különösen az európai biztonság és együtt­működés szempontjából megkülönböztetett jelen­tősége van a két német állam viszonyának. A pár­beszéd megélénkülését és a kapcsolatok bővülését az elmúlt hónapokban kedvezőtlen fejlemények hátráltatták. Az utóbbi időben azonban mindkét német állam részéről elhangzottak olyan nyilatko­zatok, amelyekben változatlanul a párbeszéd foly­tatása, a kapcsolatok fenntartása, bővítése mellett foglaltak állást. Tájékoztat arról, hogy Pártunk és Kormányunk nemzetközi tevékenységét az elmúlt hónapokban is az aktivitás jellemezte. Folytattuk kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a Szovjetunióval, a szocialis­ta közösség országaival. Tovább épültek kapcsola­taink a szocialista orientációt követő fejlődő orszá­gokkal, a kommunista és munkáspártokkal. Pár­tunk és Kormányunk következetesen törekszik ar­ra, hogy kiegyensúlyozott, jószomszédi viszonyt tartson fenn a Román Szocialista Köztársasággal. Elmondta, hogy hazánk és a Kínai Népköztársaság államközi kapcsolatainak élénkítése az elmúlt idő­szakban a szocialista közösség többi országával ösz­szehangoltan ment végbe, és a kínai vezetés nagy­fokú érdeklődést, kapcsolatépítési készséget tanú­sít hazán iránt. Áttérve az ifjúságpolitikával kapcsolatos kérdések­re kiemeli, hogy Pártunk mindig megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkozott az ifjúsággal. Meg­ítélésük reális alapja: hogyan teljesíti kötelességét, miként él és gondolkodik, mit tesz a társadalomért. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának néhány hibás szemléletéről szólva megemlíti az ifjúság fogalmá­nak indokolatlan kiterjesztését. A köztudat és jogszabályaink többsége szerint ugyanis fiatalnak számít az, aki még nem töltötte be a 35. életévét. Nem célszerű azonban érett, sok­szor 10—15 éve dolgozó, családos embereket az if­júsághoz sorolni. Ez a szemlélet oda vezet, hogy speciális ifjúsági gondokat keresnek akkor is, ami­kor a társadalom egészét érintő kérdésekről van szó. Mindezeket is figyelembe véve nem szükséges azonban az ifjúsági korhatárt mereven megállapí­tani. Célszerűnek látszik a jövőben a fiatalság fo­galmát a 14—24 éves korosztályokra, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok­ra, a pályájuk elején tartó 2-3 éve dolgozó fiata­lokra és családalapító fiatalokra meghatározni. Hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelése és a róla való gondoskodás az egész társadalom feladata. Az ifjúság nevelésével a társadalom minden intézmé­nyének kellő figyelemmel kell foglalkoznia. A fel­növekvő nemzedék szemléletének, magatartásának alakulásáért a felelősség és az érdem is elsősorban a szülői házé, a családé. Többet kell tenni azért, hogy erősödjék a család szerepe, társadalmi megbecsülése, a szülők felelős­sége gyermekeik neveléséért. Elmondja, hogy az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységének összehangolása, a végrehajtás el­lenőrzése nem megfelelő. Indokolt tehát, hogy a Központi Bizottság állás­foglalásának figyelembevételével az illetékes fóru­mok vizsgálják meg és szükség szerint módosítsák az Ifjúsági Törvényt, valamint az ifjúsággal kap­csolatos jogszabályokat. A KISZ-ről szólva elmondta, hogy az szocialista rendszerünk aktív politikai tényezőjévé vált. A tár­sadalmi, gazdasági és politikai feladatokból tevé­keny részt vállal.

Next