Fővárosi Közlöny, 1988 (38. évfolyam, 1-11. szám)
1988-01-31 / 1. szám
1988. február 29. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 3 A lakásmobilitás ösztönzése A 30. § helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) Ha a bérlő a tanácsi bérlakásra határozatlan időre létesített bérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára mond le és helyette nem kér és nem kap másik állami lakást, a térítés mértékét a lakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj tízszeres összegében kell megállapítani. (6) Ha a bérlő előző tanácsi bérlakását beköltözhető, kifogástalan állapotban a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja a fél szobával kisebb szobaszámú és kisebb alapterületű tanácsi bérlakás ellenében, részére az átadott lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj kétszeresét, b) egy szobával kisebb szobaszámú és kisebb alapterületű tanácsi bérlakás ellenében, részére az átadott lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj négyszeresét, c) legalább másfél szobával kisebb szobaszámú és kisebb alapterületű tanácsi bérlakás ellenében, részére az átadott lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj ötszörösét kell téríteni. (7) A (6) bekezdés alapján a bérlő által átadásra kerülő lakás után fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegének megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott csökkentő, illetve növelő rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell." 6.§ (2) Az (1) bekezdésben említett térítés mértékét a) 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás olyan épületben van, amely 15 éven belül teljes felújításban nem részesült; b) 5%-kal növelni kell, ha a lakószobán kívül 1 lakóhelyiség (hálófülke, hall, étkező, lakótér), 10%-kal pedig ha több lakóhelyiség van a lakásban; c) 5%-kal növelni kell, ha a komfortos lakás fűtése egyedi gázfűtés, vagy elektromos hőtárolós kályha. (3) Az (1)—(2) bekezdés alapján kiszámított térítés mértékét 50%-kal csökkenteni kell, ha a lemondó bérlő (bérlőtársak) a lakásbérleti jogviszonyt 5 éven belül — a lakásügyi hatóság által közérdekű célú kártalanítás címén juttatott cserelakás kivételével — bármilyen címen szerezte. Ilyen esetben a térítés a megfizetett lakáshasználatbavételi díj összegénél kevesebb nem lehet. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított térítést a (3) bekezdés alapján nem kell csökkenteni, ha a bérlő (bérlőtárs): a) a jelenlegi tanácsi bérlakásához lakáscsere-szerződéssel jutott, és előző lakása kisebb, vagy azonos szobaszámú, illetőleg azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás volt, b) tanácsi bérlakásáról a lakásügyi hatóság javára azért mond le, mert a jelenleginél nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfortfokozatú új lakást épít, vásárol. (5) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról azzal a feltétellel mondott le a lakásügyi hatóság javára, hogy lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a lakásban maradhat, a részére megállapított térítés 80%-át kell kifizetni. Amennyiben a bérlő a lakást a) egy éven belül kiüríti, a megállapított térítés további 20%-ára, b) két éven belül kiüríti, a megállapított térítés további 10%-ára tarthat igényt. A 39—47. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: „39. § (1) Támogatást lehet igényelni a Budapesten vagy a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken a személyi tulajdonú lakás építéséhez, bővítéséhez, komfortosságot növelő korszerűsítéséhez, vásárlásához, cseréjéhez, továbbá a lakásban elemi csapás okozta kár szükséges helyreállításához, b) önerőből megvalósuló emeletráépítéshez, tetőtérbeépítéshez és egyéb formában történő lakáslétesítéshez, c) állami tulajdonban álló lakásépítési telek árának megfizetéséhez, d) az a)—c) pontban jelzett célra felvett bankkölcsön törlesztő részleteinek megfizetéséhez. (2) Tanácsi támogatás — a szociális rászorultságtól függően — egy családnak általában csak egy jogcímen adható. Ha a kérelmező az állami telek tartós használatbavételi díjának megfizetéséhez vagy vásárlásához már kapott tanácsi támogatást, a lakásépítéshez, illetve a bankkölcsön törlesztéséhez nyújtható támogatás összegét a korábbi támogatás összegének beszámításával kell megállapítani. 40. § (1) Támogatás az arra rászoruló saját megtakarítással rendelkező kérelmezőnek adható, ha a család egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme