Fővárosi Lapok, 1864. június (1. évfolyam, 123-147. szám)

1864-06-01 / 123. szám

lók előmunkálatainak engedélyezéséért tett lépé­seket. ** DeCS tolna megyei helységben, az ablakon át orgyilkossági szándékból az esti órákban rálőttek az uradalmi mérnökre. Ez azonban csak gyöngén sérült meg. A tettest még nem ismerik, de erősen nyo­mozzák. ** Ungváron m. hó 23-án Kocsis Ferenc 6-ik osztálybeli tanuló, az ottani gymnasium jelesebb növendékeinek egyike, esti 9 óra tájban pisztolylyal vetett véget életének. 18—19 éves volt, beteges, ösz­­szetört testű ifjú, a­miből magyarázható gyászos tet­tének indoka is. Temetése egész csöndben ment véghez. ** Miskolcon a szükölködök javára tartott újabb műkedvelői előadás 600 forintot jövedelmezett. Bérlet Nemzeti Színház. Pest, szerdán, junius 1-jén, 1864. 49. szám. Nagy Lujza kisasszonynak, a kassai színház tagjának 3 dik vendégjátékául A király házasodik. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Tóth Kálmán. Rendező : Szigligeti. SZEMÉLYEK: Róbert Károly özvegye, anyakirályné . . . Paulainé. Fia, I. Lajos, Magyaror­szág királya . . . Feleki. Fiori, velencei hercegnő, fiatal özvegy, Delfino velencei Doge rokona Szigligeti A. Magnificus Dominus Balbo, udvari tanácsos . . Benedek, Doctissimus Guido . . Komáromy. Kont Miklós, a Velence­ei­ István, bosniai bán . . Erzsébet, banilla, leánya Kiskópjai, Nagykópjai, Kópjai Imre . . . Udvarmester .... Angol követ .... Francia követ . . . A római császár és cseh király követe . Farni, velencei gróf. . Lőrinc, a bán szolgája . Szilágyi. Nagy Lujza. Szerdahelyi. Kovács Gy. Balázsi. Hubenai. Szathmáry. Paulai. Benke­­leni hadak fővezére . Egressy. Idő : a XIV. század, Nagy Lajos uralkodása elején. Történik az egész a visegrádi királyi palotában. Kezdete­t ad fél órakor. Holnap, csütörtök, junius 2-kán bérlet­­folyamban : Bánk bán. Eredeti nagy opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Erkel F. Maille de ed la soeiét des scienses industriel­les de Paris, Semmi ősz haj többé Me­lanogéne Dicquemarctől Rouenből gyár Rouenben,r. St -Nicoias,39. A haj- és szakállnak pillanat­nyi gyors, bármely árnyalatú, a bőrre nézve minden kártékony hatás nélküli festésére. Ezen festő­szet legjobb vala­mennyi eddig használtak között Főraktár Pesten, TÖRÖK JÓZS. gyógyszerész úrnálkirály utca 7. sz. Nép-Szin­ház, Buda, szerdán, junius 1-jén, 1864. C l K M O V i l T T j i . . Bohózatos uj vigdalma 4 felvonás 8 képletben. Ballettal nagy csoportozatokkal Szövegét írták Jaime és Trefreu. Zenéjét Offenbach Jakab. Franciából fordította és hangszerelte Latabár. Az egész művet a népszínház színpadára alkal­mazta Molnár. 1- képlet: „A bájital és kakasdal.“ 2. képlet : „A burnót“ 3. képlet: „A Syré­­nek.“4. képlet: „A keresztes had menete Palaestinába“. 5. képlet: „A tüne­ményes barlang és kártya, pezsgő, vigság, ezüst palotája. 6-ik képlet „Az álar­cos bál.“ 7. képlet : „Az arany kert.“ 8-dik képlet: „Apotheozis, Sigfried és Alenoyeya égbe emelkedése. Apródok. Urak. Nemesek. Dámák. Tudósok. Vadászok. Fegyveresek. Gyerme­kek. Zenészek. Syrenek. Tündérek. Álarcosok. Szolgák. Nép. A balletet szervezte és betanította Perrel. A díszleteket festette Vogel, a gépe­zetet készítette Bauquer francia gépész, a légbe emelkedés gépezetét Nusz és társa műgépész Pesten, a cassirozásokat Balogh, az új jelmezek Kovács föruha­­tárnok felügyelete alatt készültek, a souffíta világítást a pesti gáztársulat esz­közlé, a színes világítás Legrand és társától Párisból hozatott, melyhez még Dubosq villany világítása is használta­k. A nagy menet alatt „Próféta-induló“ Mayerbeertől. Kezdete 8-adfél órakor. SZEMÉLYEK: Sigfried, őrgróf . . . Szilágyi. Eglantine­­ Istvánfy L. Góla, udvarmestere . Szűcs. Adeline i Montigler Em.. Mártel Károly’ . . . Vasv. Kovács. Hermine I Horváth Ilon. Almanzor, süket néma Zoltán. Hedvig ' g Heberling L. Arthur Vince János. Blondette 1­9­73 Csörsz Teréz. Narcisse, udvari költő Vizvári. Irma­­­a 'S Heberling Etel Első ) , ,. . . Partényi. Sylvia 1­93­­5 Somogyi Herrn Második­­ uc 08 . . Virágh. Ida­s Partényiné. Isoline....................Hajnal Herrn. Gilda Láng Irma. Genoveva,Sigfried neje Vig Róza. Mártha Liptainé. Pezsgő tündér . . . Libera Gizella. Első­­ ., Lövei Róza. Vigság tündére . . . M. Mari. Második­­ aPr. Baloghné. Bécsi hírek. *** Három cseh élclap: a Bic, Blesk, és Rolnicki három hónapra fel lőnek függesztve, mivel a három hóra felfüggesztett „Humoristicke listy“ folytatásának mutatkoztak. *** A Morvaországba belebbezett lengyeleket út­levelekkel ellátva a határszélekig kisérik s ott világ­gá eresztik. *** Az „Ördög Piluláit“ Bécsben nem a Thalia­­szinházban, mely petróleummal világíttatván, ily tü­neményes darab előadására nem alkalmas, hanem a józsefvárosi színpadon fogják szinrehozni. 'S V. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv m­agy. akad. nyomdász 1864. Külföld. *** Viktoria királynő parancsára a Buckingham­­palotában állam-hangversenyt rendeztek, melyre az aristokratiából és a diplomatikai karból 800 vendég volt hivatalos. A programmon: Weber, Mendelsohn, Wagner, Abt, Rossini, Verdi, Auber stb. nevei ra­gyogtak ; az előadók közül Bettelheim, Trebelli, Patti, és Vachtel váltak ki. Ez utóbbit Gue impressario szerződtetni akart, s a bécsi operának járó magas bánatpénzt rögtön lefizetni vállalkozott. Vachtel irt is a bécsi intendaturának, ez azonban eddigi évi fize­tését, mely 18.000 frt, huszonnégyezer forintra igéri fölemelni, ha marad. *** Vilmos porosz király sajátkezűleg irt rész­vétlevelet intézett Meyerbeer özvegyéhez. 526 *** Donáti üstököse nagy zajt ütött a világban. Donato táncához képest azonban e feltűnés semmi. A féllábú táncost most Berlinbe szerződtették 36 elő­adásra 25.000 frankért. Prágába pedig 6 előadásra 3500 írtért. , *** Tizennégy millió dollár gyűlt össze Észak­­amerikában az ottani sebesültek részére. *** Kalapharc. Varsóban a hivatalnokok , szí­nészek, ügyvédek és közjegyzők utasítást kaptak, hogy, mint a jóérzület jelvényét, magas kalapot vi­seljenek. A lapos kalapok ellen pedig irtó háborút folytatott a rendőrség s csak utóbbi időben kezdenek e kalap vadászattal alábbhagyni. *** Pommerais a tárgyalások alatt azzal mutatá magát, hogy bírái torzképeit rajzolgatá. *** Meyerbeer hátrahagyott művei között van a felvonás­ közti zene is, melyet Blaze Henrik „Göthe ifjúsága“ című drámájához írt. „E zenében, mondá Meyerbeer, én is elmondtam a „Faust“ fölött véle­ményemet.“ A Seribe által készített szöveggel: „Ju­­dith“-tal szintén két felvonásig haladt már, midőn a halál kivette kezéből a tollat. Tarkaságok. * A mexicói császár titkára S. — bár neve néme­­tesen hangzik — budai születésű magyar. Fiatal ko­rában (olvassuk az „Üst.“-ben) azon gránátos zászló­aljban szolgált, mely a budai királyi várlak rendes őrségét képezte. Pályája nevezetes. A nádor egyszer észrevette, hogy egy fiatal katona, azon időben, mi­dőn a katonák ebédjüket kapják ki, csészében ételt hord ki az őrlakból, s aztán üres csészével tér vissza. A nádor utána járatott, hová hordja? Ekként kiderült hogy a külvárosban egy szegény beteg nagyanyja van, kit a fiatal katona évek óta igy táplál, a vékony ebéd felét mindennap megosztja vele. A nádor rögtön udvarához vette a fiatal katonát, kiből később a leg­eszesebb diplomaták egyike fejlődött. Nyolc érdem­rendje van külföldi udvaroktól. Megérdemli, mert emelkedésének alapja — igazi szivjóság. * A gazdák számára. Egy Bog Károly nevű úr, következő könnyen megpróbálható szert ajánlja a hernyók pusztítására: „Én egy kis serpenyőbe parázst szoktam tenni, a parázsba azután porrá tört gyantát dobok, egy kis kénporral keverve. Az így fár­adt füstöt a fa alá eresztem, melyen a hernyók vannak. A nagyobb rész mindjárt lebukik, s a­melyek a fán maradnak, meg vannak dögölve. De oly pillanatot kell választani, midőn teljes szélcsend van, hogy a füst szét ne verőd­jék. 1850. óta használom e szert a hernyók ellen és mindig a legjobb sikerrel.“ Nemzeti színház. *** Máj. 30-kan: „A fehérek.“ Élére állított jelenetekben gazdag, s a végjele­net csattanós igazságszolgáltatása miatt rendesen jó fogadásban részesülő darab. A szereplők közül Jókainé s Szigeti meg­ragadó művészettel játszottak. Igen jó Fe­­­ek­i is, de mi nem tartunk azokkal, kik az ily lelketlen, ra­vasz jellemek személyesítésében hiszik őt legszeren­­csésbnek. Az ő nyugalma és hidegsége feszes, mint a márványé, holott ruganyosnak kellene lennie, mint az­ acélnak. Komáromi és Szigligeti Anna k. a. dicséretes törekvéssel s néhol — az egészbe jól illő sikerrel szerepeltek. Közönségről nem lehet szó, csak — né­hány emberről. Nyilatkozat. A nemzeti színházi drámabíráló bizottmány a „Mi újság a szomszédban“ című eredeti vigjátékot 4 felvonásban, előadásra ajánlotta. Pest, május 29. 1864. C­s­e­p­r­e­g­i Lajos, titkár. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. J. Miklós urnák Nyíregyházán. A könyvek elmara­dását a közbejött haláleset okozá. A felszólítást átadták oly helyre, a hol azt gyorsan teljesíteni fogják. Nyílt tér.*) * * * Emlékszünk az Ígéretre. Június 1-jel ad. *) E rovatban levő közleményekért csupán a sajtó­hatóság irányában vállalhatunk felelősséget. Szerk.

Next