Fővárosi Lapok, 1864. október (1. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-01 / 224. szám

az­­ emberi nemet szervileg egybefüggő részek összeségének fogjuk találni. Ha az embert szellemi oldaláról tekintjük, e belső rokonság mindig világo­sabban tűnik elénk, „mert az anyag az,a­mi elválaszt, a szellem egyesít. Csak anyagi javakat bírhatnak egyesek a nélkül, hogy mások is élvezhessék, a szel­lemiek közösek mindenkivel,­ így a keresztény vallás, mely az ember lényét legmagasabb örökhivatásában fogja fel, a keresztény egyház minden tagját egy testnek, egy organismus­­nak tekinti, mi a lelki közösség eszméjében nyilat­kozik. A titok teljes rokonszenvi benyomás az emberek­nél annál csodásabban tűnik fel, minél bensőbbek köztük a viszonyok, mint például vér és szellemro­konoknál. Ezer tény erősíti, némely orvosok minden étségbevonása dacára is az úgynevezett megcsodá­­lást, a megáldott nőknél, a­hol is ugyanazon benyo­mások, melyek az anyát érték, magán a gyermeken is szülés után észrevehetők; mi annál csodálatosabb, minthogy az általános orvosi vélemény szerint anya és magzat közt semmi idegösszeköttetés nem lé­tezik. Számos efféle példát hozhatnánk fel, de csak egyet említünk. Bizonyos urhölgy egy­ arany műves boltjába ment, valamely ékszerjavítását sürgötendő, s ép azon pilla­natban lépte át a küszöböt, midőn az aranyműves egy kis csecsemő füleinek kifutásával foglalkozott. A gyermek e fájdalmas műtét alatt keserves sírást hal­latott, mi ezen nőre kellemetlen benyomást ten. Min­denki bámulatára, midőn néhány hóval később anyá­vá lett, gyermekének mindenik fülén egy lencse nagy­ságú mélyedés volt átható. Reich egy nevezetes esetet közöl két ikertest­vérről. E két gyermek lelkileg s testileg annyira hason­lított egymáshoz, hogy lehetetlen volt köztük különb­séget tenni, mert nemcsak beszédmódjuk s arcjátékuk volt teljesen ugyanaz, hanem rendesen egyszerre is betegedtek meg, sőt mi több, mindkettőt egy időben lepte meg a hályog. Hasonló esetet olvastunk a „Magazin für Heil­kunde“ című lap 1855 iki folyamában. Egy asszonyságnak volt két ikergyermeke, ki­ket a házon kívül, két dajkával különböző helyen tápláltatok. E testvérek időszakonkint egyszerre es­tek lázba, veres himlőbe, fülfájásba, s később is haj­lamaik és érzelmeik csodálatosan egybehangoztak.­ ­ Fővárosi hírek. * TilierS világhírű történeti művének egyik leg­szebb epizódja: „Bonaparte Egyptomban,a­mely szebb és vonzóbb bármely regénynél, közelebb la­punkban fog megjelenni, Vajda János fordítása szerint. * Sréter Kálmán versei már régebben beküldettek szerkesztőségünkhöz. Kíméletből nem szóltunk róluk. Az eféle dolgozatok megjelennek és elenyésznek, a­nélkül, hogy valaki észrevenné, se jó, se rosz hatásuk nincsen , hanem mikor már írói névvel biró egyének lépnek fel, mint például Lauka Gusztáv, s e könyv­ről nemcsak komolyan, hanem még dicsérőleg is be­szélnek, ezt nem szabad szó nélkül megállnunk. Sré­ter úrnak semmi egyebe nincs,csak jó szándéku s be­csülni való meggyőződései, hanem a költészet tulaj­­donképeni föladatáról fogalommal sem bír, költői te­hetsége absolute semmi, a belső és külső technika előtte teljesen ismeretlen. Még­is dicséri egy pár toll. Lauka azt írja: „napjainkban alig van olcsóbb dicső­ség az irodalminál,é­s valóban egész cikke nem egyéb, ez állítás igazolásánál. Szomorú dolog, hogy míg figyelemre méltó könyveket a sajtó nem tart kö­telességének ismertetni, addig akadnak írók, kik oly munkákat magasztalnak­, melyeket épen hallgatás­sal kellene elitélni. Nem örömest okozunk kedvetlen­séget senkinek, de az irodalmi morál érdekében el kellett mondani e megjegyzésünket. * Az ártatlan párbaj Rácz Pál és Patikárus nép­zenetársaságai közt a „Liciniusban“ véghez ment, még pedig nagy közönség jelenlétében. Megjelent a zenészeti areopág is, s kőbányait iszogatván, ítélte az eleveneket. Valóban elevenen s nagy becsvágy­­gyal játszott mind a két zenekar. Patikárus több­nyire régi jó magyar nótákat játszott,­­s ez is való a népzenészeknek,­ míg Rácz Pál potpourrikkal állott elő. Mint ítéltek a zenebírák, még nem tudjuk. Ők egy indokolt jelentést fognak arról kiadni. A kö­zönség úgy vélekedett, hogy Patikárus tűzteljesebb, eredetibb népzenész, míg Rácz Pál, ki a general bas­­sust is érti, alaposabb képzettséggel, s több nyuga­lommal bir. E szerint mindegyiknek meg van a ma­ga koszorúja, s egyik se féltheti azt a másiktól. — Mi e népzenészi küzdelmet nem tartjuk hiábavaló do­lognak. Megmondjuk miért ? Népzenénk oly eredeti sajátságunk, s a külföldieket is annyira érdeklő ere­detiség, hogy mindig sajnálkoztunk rajta, ha láttuk: a fővárosi népzenészek mennyire elhanyagolják, s szakmánynak tekintik eredeti hivatásukat. Ily mér­kőzések tehát csak éleszthetik alvófélen levő becs­vágyakat, mely ha ismét föltámad bennök, akkor újra érdekelni fogják az egész nagy közönséget. * A párisi gróf Orleans Lajos herceg sept. 27-di­­kén érkezett Bécsbe, hogy pár nap múlva Montpen­­sier herceggel Magyarországra utazzék. * Lesz zaj a füvészkertben. Már­is nagy buzga­lommal építik a nagy lovarkört, melyben S­u­h­r mű­­lovagló társasága fogja tartani csillogó mutatványait. Az első okt. 26-dikán lesz. Várjon a nemzeti szín­ház múzsái fogják e szeretni e közeli lódobogást és ostorzajt ? * Két budai technikus — hír szerint — oly mag­tár­szerkezetet talált volna föl, melyben a gabona akár száz évig is eltartható, a­nélkül, hogy megrom­­lanék, vagy csírázó képességét elvesztené. E mellett lapátolni sem kell. Örvendetes hír a gazdáknak, ha ugyan valósul. Mi, mint magyar találmányt, szívesen említjük meg, annyival inkább, mert már a fölfede­­zők — mint írják, — szabadalomért is folyamodtak. * A nemzeti múzeum gyűjteményeit illetőleg emlí­tettük már, hogy több pesti polgár kérvényt szándé­kozik beadni az igazgatósághoz, hogy a termeket va­sárnap és ünnepnapokon is nyitva tartsák,a kézműve­­­sek és iparosok számára, kik hétköznapokon nem nézhetik meg. E kérvényt, mint a „M. S.“ hall­ja, e napokban fogják benyújtani. Úgy hisszük , teljes eredménye lesz, mert közművelődési érdek, hogy egy nemzeti műcsarnokot ne zárjanak el egy oly osz­tály előtt, mely nagy figyelembevételt érdemel. * Röpiratok hébe hóba még most is jelennek meg, habár nem számíthatnak nagy olvasó körre. Ezek a röpirászok nem igen építik föl A­m­p­h­­­o­n­t. Mind­a mellett megírják, a mit elmondandónak vél­nek, így gr. Bethlen Miklós is, (quondam Bolnai,a­ki jelenleg a bécsi sajtóhivatalnál foglalkozik, üres órái­ban egy közelebb megjelenendő röpiratot állított ösz­­sze, e címmel: „A súlypont Budán.“ * Barabás ismeretes fényképtermét „Louis és társa“ vették át. Egy derék művész áll a vállalat élén,­­ az ott készült munkák nemcsak szépek, ha­nem jutányosak is. * A pipások száma fogy. Legalább a hivatalos kimutatás szerint a folyó év első felében 8757 ft. áru dohánynyal fogyasztottak el kevesebbet, mint a múlt év első felében. Burnótól sem adtak el annyit, mint tavaly. Okát a növekedő pénzhiányban keresik. * Budán e napokban újra tanakodás tárgya lett a pesti és budai indóházak híddal való összeköttetése a Margit-szigeten át. Óhajtjuk, hogy e szép terv va­lósuljon, s mivel a kereskedelemnek érdekében áll, hisszük, hogy valósulni is fog. A mai világ az anyagi érdekek világa, s e téren egy üdvös eszme nem hang­zik el oly hamar, mint a szépművészeti világban. * Tarka újdonságok. A K­o­m­­­ó­b­e­l­i daltársu­lathoz Kövessy Lujza k. a. népszinműénekesnő is szerződni fog. Nyeremény lesz a szorgalmas, mind­inkább erösbülő társulatra nézve. — Pommerais esetét rémdramatizálva előadták a helybeli „Thalia“ nevű nyári színházban. A guillotin is működik benne, de sehogy sem képes a közönség unalmának és bo­­szankodásának véget vetni. — Szerencsétlen­ség is történt e napokban elég. A többek közt meg­­említjük, hogy egy pintér legény,a négy gyermek atyja, egy a lánchídon haladó terhes szekérről alvás közben leesvén, most nehéz sebekben fekszik. Egy napszá­mos, szintén családapa, a sertéskereskedő utcában fel­akasztotta magát. Szükség kényszerül e gyászos tettre.—A Dunából egy a városkapitányságnál már rég eltűntként bejelentett fiatal kereskedő hulláját húzták ki Sziget Szt. Miklósnál. Minden jel arra mutat, hogy öngyilkos volt. — A postahivatal áttétele vé­gett, a nádor utcai volt Marcibányi ház iránt tett al­kudozásokkal, mint a „P. Lt.“ értesül, egészen fel­hagytak. — Egy művészi számvevő készül előadásokra valamely nagyobb pesti kávéházban.Neve Gelb, hazája Przmysl. Tizenhárom előtte elmondott nagy számot fejből gyorsan összead,szóval egész sorok­kal a legnehezebb számműveleteket végzi, csak úgy par coeur. A kereskedők előtt mindenesetre feltűnő egyéniség. — Dr. Vaisz 300 frtnyi ösztöndijára, melyet a bécsi egyetem azon magyar joghallgatót kapnak, kik a magyar magán és államjogot is hall­gatják, most van kiírva a pályázat.­­ Múlt évben hire járt, hogy gr. H­unyady János és b. Szir­­may Gyula, Galíciában elfogattak. Vizsgálatok után kiderült, hogy csak két nyitramegyei lakos volt, kik e neveket bitorolták. Mind akettő közcsendhábo­­rítás miatt börtönbüntetést kapott. Az első a koszovai tiszttartótól 900 frtot lopott el, melyet meg kellene térítnie. 931 Vidék. ** Aradon Auer Lipót ifjú hegedűművész, nagy tetszés közt hangversenyez. Ugyanott a tíz éves Jó­­zseffi Pál is nagyon tetszik. Deézsen Fátyol Károly gordonkász aratja a babérokat. Kassán pedig a Them testvérek zongoráznak nagy sikerrel. ** A magyarországi ez idei dohánytermeléssel mindenütt meg vannak elégedve. Mind minőség, mind mennyiség tekintetében, aligha volt e században ily nagy termés. * **Szegeden néhány nap előtt, egész éjen át tartó tűz volt, a Nákó-féle porgányi pusztán mintegy 7000 kereszt búzát és takarmányt emésztett föl. A kár 80,000 forintra rúgott, s mint a „Szegedi Hiradó“ban olvassuk — biztosítva volt. ** Kaposváron az okt. hó 5-dikén megnyitandó gymnasiumi ünnepélyen, Somssich Pál tart beszédet, melyben a gymnasium történetét adja elő 1812-től a mai napig. Délben 300 terítékből álló ebéd, estve táncvigalom lesz. Ugyane napra megjelenik a gym­nasium története is egy füzetben Roboztól, ki Soms­sich Miklós, Somssich Pál és Paiss Boldizsár életk­a­tán is dolgozik. A két első, mint a P. Naplóban ol­vassuk, a megyei ügyekben buzgó harcos, s az or­­szággyűléseknek is kitűnő részese, míg az utóbbi a megyegyűlési csatározások egyik legelső katonája volt. ** A szam­osujvári vízkárosultak számára Kará­csonyi László, torontálmegyei volt főispán, 100 frtot küldött. ** Pacséron a falu két pénztárnoka m. hó 23-án a helységháza pénztári szobájában, pisztolylyal átlőve találtatott. Az egyik szemén volt találva, a másik, valószínűleg a tettes, ki azután maga élta ki életét, önszájába lőve. Okot a gyászos tettre, pénztársikkasz­tási ügy szolgáltatott. ** Vácról írják nekünk, hogy ott múlt pénteken este oly borzasztó sebes záporeső volt, milyenre több mint 10 esztendeje nem emlékszenek. A szőlőben meglepett munkások közül többen hazasiettek, útjuk közepett azonban a hegyekből lerohanó ár elsodorta őket. Az élemedettebbek testi sérülésekkel még ki­menekültek, de két gyermek, egy cipész fia és leá­nya, raenthetlenül odaveszett. Testeiket a vasúti töl­tés fogta fel, s azokat a lakosság mély megindulása közt, vasárnap temeték el.—írják továbbá Vácról, hogy a városi tanács végre belátta, hogy a szűk és ronda Dunaparton segítenie kell, közelebb a kiépítést már munkába is veszik. — A takarékpénztár alig kezdte meg működését, s már is, főleg az iparosoknak valóságos áldása.Gondoskodnak a kényelem és egész­­ség egyéb szükségleteiről is, a­mennyiben nemsokára meleg és gőzfürdőt létesítenek. Van azonban panasz is elég, melyekből ezúttal a gőzhajó társaság ellenit említjük fel, ugyanis a helyi gőzösök járása igen rendetlen, az indulásra kiszabott órák épen nem tar­tatnak meg, miként ezt az utasok érdeke kívánná. Bécsi hírek. *** A galíciai haditörvényszékek tevékenysége. E cím alatt a „Frtt“ egy kimutatást közöl, mely sze­rint f. évi március elsejétől augustus végéig, a galíciai összes hadi törvényszékeknél 5542 kereset volt meg­indítva: 3536 fogságban 15261 kereset a szabad lá­bon levő egyének ellen, összesen tehát 8594 egyén ellen. A fenebbi idő alatt 4481 kereset, 6707 személy ellen teljesen be jön végezve. *** A CS. kir. udvari színháznál alkalmasint igaz­gatói változás lesz. Laube, a mostani igazgató, ha Auersperg főkamaráshoz egy iratot adott be, mely­ben óhajtásait s az igazgatás körüli nehézségeit sat. terjeszti elő, kijelentvén, hogy ha azok tekintetbe nem vétetnek, le fog mondani. Hir szerint ez esetben egy főrendező bízatnék meg az igazgatási ügykeze­léssel. A lapok ezt előre is roszólják, s szerintük az udvari színház vezetésére­ csupán önálló, értelmes, tevékeny s határozottsággal biró egyéniség van hi­vatva, ki ezen fölül kell hogy maga is a költői teremtő személyek köréhez tartozzék. *** Egy emberevő fotográfiája érkezett Prágába s ugyancsak nagy keletnek örvend. A kép eredetije egy csehországi napszámos, kit kedvese megcsalván, boszut esküdött az egész nőnem ellen. E szörny kö­­zelébb oly bűntényért van befogva, mit iszonyusága miatt részleteznünk nem lehet. Külföld. *** Könyvpiac. Lipcsében Loós Rudolf „Német­ország harci s szabadságdalai“ címmel érdekes an­­thologiát adott ki. Eddigelé négy füzet jelent meg, mindegyik díszes illustratiókkal. A negyedik füzet, mely ép most jelent meg, Rückert, Arndt Mór, Her­­vegh, Hoffmann K. H. Stolberg, Wekherlin R. Körner, Kopisch, Mosen Gyula, Müller Vilmos költeményei­ből van összeállítva. *** Az első áldozat Mexikóban. Mexikóból ma­gánlevelek azon tudósítást hozzák, hogy Miksa csá­szár egyik hadsegédét, Boleslawszki, volt cs. k. ka­pitányt, egy hivatalos út alkalmával, valószínűleg gue­­rillák, agyonlőtték. *** Bellini hamvainak, Párisból szülővárosába, Cataniába tervezett átszállítását illetőleg irtok volt, hogy azt a francia kormány megengedte. Catania erre hálóiratot intéz a francia kormányhoz s Páris városához ; a hamvakat a hálóiratot vivő küldöttség veszi át; az átszállítási költségekre 30,000 frankot határoztak meg; a nagy zeneszerző síremlékére nem­zeti aláírást nyitnak meg. * *

Next