Fővárosi Lapok, 1864. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-01 / 250. szám

tudják, s pár nap múlva visszatér szülői karjaiba, kik teljes szívből megbocsátják ifjú tévedését. Vidék. ** Az aradi dalárda utolsó gyűlésén elnök lett újra : Vajna Miklós ; alelnökül jön megválasztva Mály Gedő ; jegyzőül Jankai József; pénztárnokul ifj. An­­drényi Károly; levéltárnokul Vogt Béla, karnagyul (egyhangúlag) Kunért Ede. ** Alsó-Somogyban megint garázdálkodnak a rablók. D. Tamásiban a község biráját saját la­kában és családja körében,úgyszintén Görösgalban a csaplárost, nejét és még két rokonát lőfegyverrel ki­végezték, és az egyiknek holttetemén oly brutalitást követtek el, mit idegrázkódtatás nélkül kimondani sem lehet. Apáthiban egy ősz aggastyán nyugalma­zod; számtartót nappal kegyetlen ütések után félhol­­tan vérében hagytak ; öt öreg napjaira szerzett fillé­reitől, fegyverei, aranyórája és gyűrűitől megfosztva. Lakócsán egy haszonbérlőt embertelenül megkínozva, 500 frtot raboltak el tőle. Bajomtól Berényig vezető nyílt utón a postakocsin fedezetül volt csendőrt lelőt­ték és a kocsiban talált pénzt, hir szerint 4000 frtot, el­vitték. A babolcsai plébánost Csokonyából haza men­tében, kocsijával együtt leszállították kocsijából, hogy nekik szükségük van a lovak és kocsira, és tova haj­tattak. -------­* Okt. 29. „Fidelio.“ Beethovene remekét oly rég nem adták elő színpa­­dunkon, hogy az a nemzeti szinház mai látogatóira nézve egész az újdonság érdekével bír. A nagy név és művarázsa nem volt hatástalan. A nézőtér egész a szorongásig megtelt, jeléül, hogy közönségünk ízlését a mai zene csillogásai és az újabb maesztrok szédel­gő áriái nem tették tönkre. Legelőször is Erkel Ferenc karnagyot kell elismeréssel üdvözölnünk, hogy e remeket újra föl­­elevenítő, nagy nehézségei dacára is elég jól betanutá, s az előadást igen sikerülten vezette. „Fidelio“ nagyon távol áll az újabb, hatásokra törekvő nagy dalművektől. Nélkülöz ez minden oly segédeszk­özt, mi a szemeket kápráztatja. Nincsenek benne fényes diszítmények, (hisz majdnem az egész börtönben történik,) nincsenek ragyogó csoportok, tánc, tarka világítás és gépezet. Még szövege is (Tri­­etschketel,) igen drámaiatlan toll műve. A­mi itt ural­kodik: egyedül a ze­n­e nagy szépsége,a szenvedély­festések és költői kifejezések. Főszemélye egy államfogoly Florestán neje, Leonora a szeretet, hűség és áldozatkészség példá­nya, ki hogy férjéhez juthasson, férfi ruhát ölt, Fide­lio nevet vesz föl, mindenre vállalkozik, megnyerendő a jószivű börtönör kegyét. Ez annyival könnyebben sikerül, mert a börtönör fiatal leánya, valóban férfi­nak vélvén őt, beléje szeret. — Férjét a várparancs­nok Pizarro aljas boszából tartja fogva, mivel ez az ő bűneit egykor fölfedezé. Most épen el akarja vesz­teni, s a börtönör s vele Fidelio lemennek mély bör­tönébe, hogy sírt ássanak neki. Fidelio remeg, sejt és sóvárog. Megismeri hangjáról, hogy épen férje az, a­kinek sirt ásnak. Pizarro is jó, hogy átdöfje Flores­tán szívét, de Fidelio közbe áll, s fölfedi magát, hogy ő a fogoly neje. Ekkor Pizarro újra kardot ránt, de künn trombiták harsognak , jelentve a drámaiatlan esetleget, hogy a kormánypolitika megváltozott, s a miniszer jó, az államfoglyoknak visszaadandó a­d szabadságot. Ekkor Pizarro gonosz szándéka is kide­rül,­­ ő lesz a fogoly, míg Florestán lánca lehull,hogy a hit Leonora karjai közt újra föllelje elvesztett bol­dogságát. E szöveg nincs drámailag kidolgozva, de Beet­hoven költészete mégis örök lelket öntött belé. Sikeretlen törekvés volna e gondolatokban, fes­tésekben s változatokban annyira gazdag zenéről ez első előadás után valamit írni akarni. Azon mélyebb zeneértők tehetik ezt csupán, kik e­gű vezérkönyvét áttanulmányozták. Reánk nézve oly hatású volt, mint egy buján nőtt zöld erdőség látása, melynek színeiben, nagyságában, s egy egy kimagasló élő fája koronájá­ban gyönyörködünk ugyan, de egyszersmind éreztük, hogy keresztülkasu­l kellene járnunk, (még­pedig ügyes kalauzzal,) minden ösvényét, ha rejtett szépsé­geivel, a virágokkal, forrásokkal mind meg akarnánk ismerkedni benne. Valószínűleg a közönség legna­gyobb része szintén így volt vele. Sok részlet van itt, mely először elsuhan, másodszor megkap, harmad­szor elragad. A­mit ma unalmasnak találtunk —meg­lehet, jobban megfigyelve, gyönyörködtetni fog.Ezért szükséges volna, hogy ha már egyszer fáradságosan betanulták, adják elő minél többször, még­pedig nem nagy időközökkel, mert csupán így lehet jó hatással a közönség zenei ízlésére. Mind­két felvonás előtt hosszú, és gyönyörűen kidolgozott nyitány van. A második, a Leonora-nyi­­tány, mely oly nagy lélek állapotokat fest, ezúttal job­­ban tetszett, úgy, hogy utósó tételét zajos tapsok közt ismételteték. Nagy hatású volt továbbá az államfoglyok éne­ke, e mesteri kardal, mely valóban szívreható zene­költemény. Kibocsátva fogházaikból egy kis időre a rabok sóvárgva látják meg az eget, napsugarat, a fákat, a szabad levegőt. Himnuszi hangok folynak bá­gyadt ajkaikról, de szomorú sorsuk érzése újra elégiát idéz oda. Szabadságért es­nek kitörően, de majd megijedve csendesülnek el, félve, hogy e falaknak száz füle van. Egész helyzetük borzalma ki van fe­jezve e hatalmas zenében, s ez egy szám maga is elég volna örökre fentartani egy zeneköltő dicsősé­gét. A kar igen szabatosan és kifejezőleg énekelte. Leonóra nagy magán­jelenete szintén nagyon si­került, s dicséretére válik Carina kisasszony­­nak, ki új tanúságát adta,hogy a legmélyebb indulatok kifejezésére is képes, erős hangja és jellemző játéka által. Néhol a prózai részt is elég jól mondta el. Leg­alább oly énekesnőtől, ki nyelvünket nem bírja, eny­­nyi is meglepő, sőt annyiban örvendetes is, mert re­ményt ad, hogy nem sokára a szavalati részben is fölül fog múlni sok magyar születésű énekesnőt. Pauli a káprázati jelenésben igen jól énekelt. Mély börtönben ül, hová nem hat a napsugár, de a költő e sötét falakat is meg tudja fényesítni, legalább egy módon, hogy visiót idéz bele. A fogoly egy an­gyalt lát, saját nejét, ki­szabadítására jő. De nem hisz a visiónak, és össze­rogy. Jól volt játszva és éne­kelve. Simonnak a bosszúálló parancsnok ábrázo­lására nincs elég szenvedélye. Kevés énekes is van, ki e szerepet hanggal és tűzzel bírná. K­ö­s­z­e­g­h­y jól ábrázolta a börtönőrt, s zené­­szeti képzettsége minden nagyobb helyen kitűnt. Rabatinszky Mari­k­­a, csinos Marcelline volt, s elég jól is énekelt, de játékára meg kell je­gyeznünk: inkább kevesebbet mozogjon, de vala­mivel jobban. A legtöbb elismerés a zenekart és Carina k. a.-t illeti, s a közönség hálás is volt előadásaik iránt. Azt hisszük, minél többször ismétlik e művet, annál ke­vesebb kifogásunk leend. Akkor tán az első felvonás nagy és nehéz záradéka is nagyobb öszhangzással fog folyni. * Ősz. 30-án „Szentiván­éji álom“ Shakspearetől. Tegnap Beethoven, ma Shakspeare, az a zene, ez a drámai költészet királya. Üdvözöljük e szelle­met, mely — egy nemzeti intézethez méltóan — ma­gasabbra tör. Azt kívánjuk hozzá, hogy ne pillanat­nyi felo­bbanás legyen, hanem az oltár örök tüze. Az előadók közül ki kell emelnünk Szigli­geti Jolán kisasszonyt, ki a pajkos Puck-ot ritka kedélyjátszisággal s kellemmel személyesité. Nemzeti színház. — 1048 — Nemzeti Szinház. Bérlet 157. Szám Pest, kedden, november 1­én, 1864. Uj betanulással, másodszor: FIDELIO. Nagy opera 2 felvonásban. Irta Trietschke, fordította Lenger. Zenéjét szerzette Beethoven. Főzeneigazgató Erkel Ferenc. Rendező: Böhm G. SZEMÉLYEK: Fernando, miniszter — — — — — — Bodorfi. Pizarro, fogház-parancsnok — — — — — Simon. Florestán, fogoly — — — — — — — Pauli. Leonora neje, Fidelio név alatt — — — — Carina A. Rocco, tömlöctartó — — — — — — Köszeghy. Marcellina, leánya — — — — — — Rabatinszky M. Jaguino, kapus — — — — — — — Ormay. Tiszt — — — — — „— — — — Hubenai. Foglyok. Örök Nép. J1.-Az 1. és 2. felvonás közt „Nagy nyitány Leonórához“ (C­lurban) Szerzette Beethoven. Kezdete 7 órakor, vége 10 edfélkor. ZÁLOGHÁZI KÖZVETÍTŐ-INTÉZET mindazon helybeli s vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok ma­guk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelem­mel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbízá­sukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával"­ (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltétek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bizott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit el­végzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s igy senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zá­logtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbíz­ást a zálogházban néhány új krajczár­ért elvégez; 5) legszigorúbb hallgató­­ az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért já­randó illeték következő : 1 fttól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól—1000 ftig és előbb minden fttól­­/, ujkrajczár. RETEK-CZUKORKÁK (Bonbons) (egy katulya ára 30 és 40 kr.) DRESCHER C.&FISCHERTŐL Mainzban Ez a köhögés és mellbajok ellen oly jónak bizonyult szer, hogy 1—2 darab­ka használatával a közönséges köhögési roham pillanatban megszűnik. Ezen czukorkák az egészségnek csak hasznos anyagot tartalmaznak, annyira, hogy a leggyengébb emésztés ez által semmi hátrányt nem szenved. Magyarországi főlakhely Pesten: UNSCHULD EDE urnái, váczi utczában a „levélhez.“ Raktárak : Komáromban : K­e­t­s­k­é­s József urnái. — Kassán : J­e­r­m­y C. H. — Pozsonyban: W­é­b­e­r J. N.— Győrött :Szailer & Ceyp uraknál. Sz. Fehérvárott: Szekerak & Hornyánszky uraknál._____________ ..............................................———————— AZ EMBER TRAGÉDIÁ­JA. Drámai költemény. Irta Madách Imre. Második , tetemesen javított diszk­iadás. Aóra fűzve 1 frt 80 kr, diszkötésben 3 frt. Emich­ Gusztáv könyvkiadó-hivatala Pesten, barátok­ tere 7. szám, 1-ső emelet. Tulajdonos és felelős szerkesztő TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1864. A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön f. hó 3-án jelenik meg. Előfizetési felhívás a „NEMZETI SZÍNHÁZI LAPRA.“ Előfizetési ár november—martinéi folyamra 2 frt 50 scr. aflT Előfizethetni a „Pesti Napló“ kiadó■hivatalaban'^f

Next