Fővárosi Lapok 1868. március (51-75. szám)
1868-03-01 / 51. szám
tett neki szép nőt, és mikor azt kivánta tőle, hogy fessen ördögöt, megint egy szép nő képét fátyolozta le előtte. A nyelv teremt, épít, alkot, de egyúttal öl, ront, bont. „Gonosz nyelvek“ képezik jelenleg is Bécsben a beszélgetés egyik főtárgyát. Laube új színművéről szólunk, melyet Halm intendáns a Burg színház deszkáiról visszautasított. Nem valami hallatlan ugyan, hogy színházi igazgató egy költő előtt a dicsőség kapuját megnyitni vonakodik , de ha tekintetbe vesszük, hogy Halm a darabot már elfogadta, annak jövendő sikeréről már hízelgő sorokat is írt szerzőjéhez, és csak azután mondta ki vétóját, akkor a dolog más színben tűnik föl előttünk. Elv- és nem személykérdésről van itt szó, mely a bécsi irodalmi körökben aprók és kontrák egész seregét vette föl nyugalmából. Mióta Laube a várszínháztól elmenetett, azóta a journalisták sorába lépett és sajátságos, szakadozott, de mindig mély lélektanulmányokra mutató stylben röpíti a Burgszínház ellen mérges nyilait. Minden előadásnak neki megy a kritika bonckésével, megvizsgálja a szíveket és veséket, a legfinomabb idegszálakat szétszedi és napfénynél világosabban kideríti, hogy a várszínház régi nagy nevét csak egyetlen egy igazgató képes föntartani, és ennek az egynek a neve: — Laube. Hogy a tényleges vezetőnek ez áskálódás nincs ínyére, azt mondanunk sem kell. Halm tehát azzal beszálta meg magát, hogy Laube színművét egyenesen visszautasította, azon őszintén megírt motiválással, hogy „az intézet nyílt és ismert ellenfelétől semmi esetre sem fogadhat el s adhat elő színművet.“ A hírlapok vastag húzásán alul eső hasábokban nagy zajt csap e história. Az egyik Laubét kárhoztatja, azt mondván, hogy nem illik tőle oly templomban akarni imádkozni, melyet folyton átkoz, a másik Halmt dorgálja, azt állítván, hogy nyilvános intézet vezetőjének nem szabad magát a személyes animozitástól elragadtatni, hanem mindig a művészet magas szempontja, s a közönség érdeke lebegjen szemei előtt. Kinek van igaza? magam sem tudom, — de hogy a ledér kifejezésű Heinével szóljak — „Mich will es schier bedünken, Dass sie beide, dass Mönch und Rabbi — stinken " A számomra kimért térből még egy darabocska lévén itt hátra, ezt arra használom, hogy az e kérdésben érdekletteknek meghozzam a kellemes hírt, hogy az ide farsang folyama alatt a fáklyás Hymennek Bécsben bő aratása volt. Az oltár előtti „holtomiglan-hortodiglan“-t soha sem mondták el oly gyakran, mint ez idén, és különösen az utosó három napban oly gazdag termés volt, hogy egy egyptomi József a jövendő esztendőre méltán sovány áldást jósolhatna belőle. És mégis, hány húszon felüli pártás egyén lehet itt Bécsben, ha igaz, hogy egy újonnan fölmerült vállalatra oly sok önkéntes jelentkezik. A múltkor t. i. egy néplap cikket hozott a felől, mily roppant túlszámmal vannak a férfiak a gyorsan népestlő Kaliforniában, s mily nagy kelete van ott ennélfogva a nőnek, ha a gráciák nem is állottak őrt bölcsőjénél. Erre aztán a „leány-exportegylet“ lépett alakulóba, és — mint hírlik — már is anyi férjhez mehetnék újonc jelenti be kivándorlási szándékát, hogy Kalifornia árva férfiain maholnap tökéletesen segítve lesz. Szerencsés utat! „áldásunk követi a szép frigyet,“- mint ezt nálunk Magyarországban szokták írni, ha Árva megye egyik tiszteletbeli esküdtje Nyitra vármegye tiszteletbeli báromorvosának kellemdús lányát oltárhoz vezeti. Devecseri L. I. Fővárosi hírek * Király Ő Felsége némelyek szerint ma, mások szerint holnap tér vissza Bécsbe, két hét múlva azonban ismét Budára lő. Mostani eltávozása előtt még egy pesti küldöttséget is volt elfogadandó, mely a vízvezetési tervről teendett tüzetes értesítést. Királyné Ő Felsége naponkint sétát tesz a várkertben, s gr. Andrássy Gyulánét gyakran fogadja. * Mai számunk költeménye Tóth Kálmán ama lyrai gyűjteményéből való, melynek egy része először fog megjelenni most, az általa sajtó alá rendezett „újabb kötet“-ben. E kötet előfizetési fölhívását olvasóink is — mint a szépirodalom méltánylói, — tegnap bizonyára szívesen fogadták. Magukról a költeményekről,azon szoros viszonynál fogva, melyben lapunk szerkesztősége a költővel, mint e lap tulajdonosával, áll , tartózkodunk elmondani nézeteinket. De nem hallgathatjuk el örömünket semmi körülmények között, midőn a szépirodalomhoz újra visszatérni látunk oly tehetségeket, melyek e téren évek előtt is méltó sikert arattak. Egyebet mondanunk a hazai költészet barátai előtt fölösleges lenne. Tóth Kálmán nem oly fiatal költő, hogy még eléggé ne ismernék, s nem is oly régi és nem is oly szabású, hogy már elfeledték volna. * A természettudományi társulat szerdán d. u. 5 órakor szakgyűlést tart az akadémiában. Dr. Wartha Vince az anilin-színeket ismerteti, érdekes kísérletekkel, Lengyel Béla pedig Stassnak a vegyarányok törvényére vonatkozó vizsgálatait ismerteti. Ez előadásra a természettudományok minden barátját szívesen látják. * A magyar gőzhajó társaság ma kezdi meg rendes járatait. Pestről Mohácsra a személyhajók reggel fél hétkor indulnak, Mohácsról Pestre délutánonkint. Pestről Esztergomba a személyhajó d. u. 3 órakor naponkint, Esztergomból Pestre reggeli 7-kor. A teherszállítást a vonalakon egyelőre egy csavar, egy vontató gőzössel és öt uszályhajóval esz eközük. Óhajtjuk, hogy e derék társaság bevétele napról napra gyarapodjék. * Császár Miklós színész, mint a „Bengáli helytartó“ budai fordítója, kijelenti, hogy e mű tulajdonjoga minden magyar színpadra (kivéve a nemzetit,) a budai népszínházé. Ennél fogva azon , vidéki társulatok, melyek e művét már előadták, küldjenek be értte 12 íatot, különben pert indít ellenek. Ha Császár úr e nyilatkozatot, s nem egy meg- támadó levelet (mely jellemzi modorát) küld hozzánk, mi is kiadjuk, mert szerintünk fődolog, hogy a dolog tisztába hozassák. Furcsának tartjuk azon- ban, hogy ily pör legelébb is egy német dráma for-dítása fölött ered, míg az eredeti írók műveit igen sok helyen előadják, a nélkül hogy tantiémeket küld sdenének értté. Váljon a népszínház is fizetett-e valamit Szigligeti átkölcsönzött darabjaiért? S várjon akár a népszínház, akár az ajtért fizetett-e a „Gerolsteini hercegnő“ színrehozataláért csak egy fillért is Böhmnek, aki pedig ez Operette tulajdonjogát egész Magyarországra megszerezte ? Mindebből az látszik, hogy a főbaj itt az írói jognak rendezetlen volta. A tulajdonjogot jelenleg csak a méltányosság biztosítja, s nem törvény. * K Ul b e I’ b a r á tok ti 0 z. Kiknek az élet fölösleget juttatott: ne feledkezzenek meg azokról, kik a legszükségesebbet is nélkülözik. Egy szegény özvegy asszony, ki beteg és munkaképtelen, a molnár-utca 26. sz. házában most minden reggel a legnagyobb keserűségre virad. Két kis gyermekét nem bírja táplálni. Nincs gyámola. Férjét, ki egykor honvéd, s utóbb a városháznál hivatalnok volt, elvesztté. Kik — bármivel is — segítni akarják, küldjék adományaikat az említett házba Ivanyitzkynéhoz. * Jókai Mór, ki jelenleg két regényt és számos politikai cikket ír, újabb időben a kagylóismével is foglalkozik, s már is oly szép csigahéj gyűjteményt állított össze, minő magánosak birtokában is kevés van nálunk. Egész passzióval olvassa a csigákról irt természetrajzi munkákat, hogy gyűjteményét folyvást gyarapítsa olyanokkal, melyek még nincsenek meg neki. Vidéki tisztelői közül is többen, kik hírt vettek e passziójáról, küldöznek a jeles írónak igen szép kagylókat, így pár év alatt oly gyűjteménye lesz, melyet öröm leend nézni. * Fest város főorvosának hivatalos jelentése szerint: január hóban a közegésségi állapot nem volt kedvező. A gyógyintézetekben (kivéve az egyetemi kórodát,) és a közköltségen ápolt betegek közt 5316 kóreset fordult elő, 466-tal több, mint decemberben. A gyógyintézetekben 2538 beteg feküdt, s ezekből meghalt 190. Az egész városban meghalt 622 ember (367 fiú és 255 nőnemű,) 78-cal több, mint decemberben. Született 580, (300 fiú s 280 lány,) negyvenkettővel kevesebb, mint a menyi meghalt. Házasságra lépett 137 pár. * Az országos központi Ionvédbizottmány február hó 27-én tartott ülésének határozata folytán tisztelettel fölkéretnek az összes honvédegyletek, miszerint ezentúl levelezéseiket és küldeményeiket az elnökséghez címezve, Pesten Deák Ferenc utca 5-dik sz. a. ifjú Barsi József jegyző úr kezeihez intézni szíveskedjenek. * A Heckenart kiadásában megjelenő „Magyar szabadságharc története 1848—1849“ ,cimü munkából megjelent a 3 dik füzet. Ez az „Újabb törvénytelenségek s Batthyányi lemondása“ cimü fejezetig terjed. Hét a szövegbe nyomott fametszet van benne. Az egész (10 füzetes) munka előfizetési ára 3 ft. írja (vagyis inkább összeállítja) Vargyas Endre. * A „pesti b on I eva r1 o ku — ez is egy régi álom. Az országút, váci út és kerepesi út beültetve két sor élőfa szegélyzettel, mily szép lenne a szemnek, s jó a tüdőnek! A városháznál is azt mondják, hogy szép lenne. De csak mondják, s nem buzognak mellette. Most azonban az a hír jár, hogy e tekintetben is mozogni kezdenek, s hogy az elnökminiszter is megígérte támogatását, ha e jó tervet kivinni törekednek. Rajta tehát úgysem kerülne valami nagyon sokba. * Biztatnak, hogy április második felében már lóvonatú vasúton fogunk kijárhatni a városligetbe. Máris erélyesen dolgoznak rajta. A kocsik és személyek csarnokának építésével s a földmunkálattal már jól előhaladtak a városligetben. Most a kerepesi úti munkálatra került a sor, s a társaság — hogy a síneket háborútlanul rakhassa le — megkérte a tanácsot: tiltaná le a jövő józsefvárosi vá- 205 — i sor alkalmával a vásári bódék fölállítását e vonalon. S a tanács eleget tett e kérésnek. *A lipótvárosi kupolába s a leszakadt templomrészekbe három millió téglát, s kétezer köböl követ építettek be. A téglákból körülbelül egy milliót félben vagy negyed részben adhatnak el. Egy részét a király utcai csatorna építésre fordítják. Különös fordulatot érnek meg ezek a téglák is. Arra szánták őket, hogy a magasban isten dicsőségét hirdessék, s ime a föld alá kerülnek az utca-sár és eső-viz lebocsátására. * Rövid iikrek. — Király Ő Felsége a közelebbi jótékonyelőadás alkalmából a bölcsőde javára 300 frtot küldött gr. Károlyi Edénéhez. — Deák Ferencnek havasalföldi osztrák alattvalók arany ezüst és bronz koronázási érmeket küldtek. — „Don Carlos“ dalműhöz a nemzeti színház igazgatósága igen szép jelmezeket csináltatott, melyeknek hímzését Faldi-Mussini asszony, a bécsi dalszínház hímzőnője készíté. — A „Pr Lloyd“ múlt, évben 25,567 frt. 79 kvnyi tiszta nyereséget hajtott a társulatnak. — A zenekedvelők egylete tegnap este tartó negyedik zeneestélyét, s Haydn és Mendelsohn egy-egy négyesét adták elő vonó hangszereken és zongorán, s Helvey Ilka bt. a. énekelt. — Mr. Busse birminghami mérnököt, ki Lindley ajánlatára a pesti vízvezetési munkálatot fogja vezetni, mára várják Pestre. — Kállay Béni belgrádi ügynök e napokban magánkihallgatáson volt a szerb fejedelemnél. — Pénteken éjjel H—s volt lovas kapitány józsef téri lakásán (alkalmasint elmezavarból) az ablakjára akasztotta föl magát, s ott balra találták. — Pénteken egy Or András nevű kocsis veszélyesen legázolta d’Maistre Artur vasúti főnök 11 éves fiát az indóház mellett; a vigyázatlan kocsist azonnal bekísérték. — Szűk Róza hangversenye e hó 11-dikén, (s nem 13 dikán) lesz a kis rebootban, esti fél 8-kor. * Népszínház. Vasárnap, március 1-jén, két nagy előadás. Délután 4 órakor „A gerolsteini hercegnő“ 1-ső felvonása, és Cassanova asszony és Némethi úrnak rendkívüli mutatványai az oroszlánokkal, hyenával, leopárddal és szibériai farkasokkal ; este 7-kor „ A cydoni alma“, eredeti vígjáték 3 felvonásban ; ezt követik Cassanova asszony és Némethi úr mutatványai. — Hétfőn, márc. 2-dikán: Cassanova asszony és Némethi úrnak 4-dik rendkívüli mutatványai; ezt megelőzi: „A muszka emiszárius“ vígjáték 1 felvonásban. Vidék, Kolozsvár, febr. 26-án. (L.) Idei farsangunk nem volt a legélénkebb. A közkedvességűvé vált színházi álarcos táncvigalmakat kivéve, nem sok följegyezni való maradt fönn Karnevál naplójába. A redout-bálok többnyire roszul sikerültek, hanem annál több eredményt mutattak föl a jótékony célokra : a jogászok, honvédek, nőegylet, polgári társalkodó, kereskedő ifjúság, kis dedóvoda stb. javára rendezett bálok, mely üdvös célokra köztiszteletben álló kir. biztosunk, gróf Péchy Manó valódi magyar főúri bőkezűséggel adakozott, ötven, száz, kétszáz írtjával váltván ki belépti jegyeit. A színházat a farsang folyama alatt elég jól látogatta közönségünk. A közelebb előadott újdonságok közül megemlítem a „Katona és szerzetes“ című jellemrajzot az 1848-diki katonai életből, az „Utósó lengyel követet Budán“, és két dramoletet: „A miniszter előszobájában“ Hahn Rezsőtül, melyet ajánlhatok, és a „Gringoire“-t. A „Bengáli helytartót“ is előadták. Ebben Miss Junia Graftont közönségünk kedvence, Szépné Mátrai Laura asszony játszotta, még pedig kitűnőleg. Ép ily hatással játszotta közelebb „Istvánban“ Crescimirát, „Paul Jonesben“ Margarétát, „Essexben“ Rutland grófnőt, továbbá Aspasiát stb. Drámai tagjaink közül meg kell említenem Egressy Ákost, ki folyvást halad, mit „Essex“-ben is tanúsított. Drámai vendégünk is volt : Dráguss Károly, de nem nagy sikert aratott. Előadott műszerepei : „A velencei kalmár“, „III. Richárd“, Moliére „Fösvény“-je stb. túlhaladják tehetségét. Az opera és operette terén is egy kis érdekes újdonságnak nézünk eléje. Legközelebb ugyanis közkedvességű első énekesnőnk, Nagy-Huber Ida asszony jutalmául színre kerül a „Dinodra“, továbbá a „Gerolsteini nagyhercegnő“ és a „Szép Heléna“ című operettek. Énekesnőink közül még ki kell emelnem a kedves Gerecsnét és Papné Szabó Pepit. Az elsőt azért, mert több első rendű operai szerepekben közönségünk osztatlan tetszését vívta ki, közelebb pedig a „Szép Galatheát“ játszotta és énekelte igen jól; az utóbbit azért, mert pajzán operette szerepeiben nálunk pótolhatlan, különösen ügyes „Gamimed.“jódry, e szép hangú baritonista is, folyvást tetszik. Feszült figyelemmel néz mindenki az itteni nemzeti színház jövő sorsának alakulása elé, mert ez az intézet csak úgy fog feladatának megfelelhetni. *