Fővárosi Lapok 1868. október (225-251. szám)

1868-10-01 / 225. szám

** Vidéki rövid hírek. —II. Váradot is gázzal fogják világítani, s erre nézve közelebb fogadta el a tanács egy társulat ajánlatát, mely sze­rint a gázvilágítás egy év alatt életbe lép. — Az érsekújvári dalegylet vasárnap tartja meg zász­lószentelését.— Az a­r­a­d­i ügy­védi kar emlékira­tot küldött a képviselőházhoz, s abban a többi közt a törvénykezés érdekében azt óhajtja, hogy a tör­vényszékek tagjait ezentúl ne válasszák, hanem ne­vezzék ki.— N.­Enyeden az átutazó Horváth Mihályt a ref. főiskola tanárai, b. Kemény István fő­gondnok, az ott levő megyei tisztviselők, előkelő polgárok tisztelgő üdvözléssel lepték meg, este pe­dig az iskolai, ifjúság dalkara énekelt. Bécsi hírek. *** A fináncok Lajtán túl sokkal jobban sze­retnek a pogyászok közt kutatni, mint nálunk, bár vasúti utasainknak ellenük sem igen lehet kifogásuk, így nem­régiben Gmundenben egy nagy halmaz úti pogyásznak estek neki a pénzügyőrök, s javában kutatták, midőn egy városi hivatalnok rémülve ront közéjük, s tudtokra adja, hogy Miklós orosz nagy­herceg holmiját kutatják. A herceg ugyanis előre küldte málháját, s küldöttje nem tudván németül, a pogyászt a sóvár fináncok elöl nem lehetett megmen­teni. Ez egész esetet — jegyzi meg egy bécsi lap — csak cserének lehet venni azon sok kellemetlensé­gért, mely minden Oroszországba utazót ér a határo­kon és állomásoknál. — Gmundenről lévén szó, meg­említjük, hogy e regényes helynek most sok magas rangú vendége van. Már több nap óta ott időznek: Alexandra orosz nagyhercegnő nővérével Mária han­noveri exkirálynéval, Miklós nagyherceg, több orosz előkelőséggel. E napokban pedig Király ő felsége szüleit, Ferenc Károly főherceget és Zsófia főherceg­nőt várták oda. A linzi országos törvényszék Rudigier kath. püspök ellen elővizsgálatot indított közcsend­­háboritás bűne miatt. Valószínű, hogy el is ítélik. A püspök a fennálló vallástörvények ellen izgatott. A kletázsiai expeditióra indulandó hajók, a „Donau“ és „Eridrich", már megérkeztek Polából a triesti kikötőbe. Meglehet azonban, hogy az elindulás nem 5­ ikén lesz, hanem közbe jött ké­sedelmek miatt pár nappal később. Egyházi átokkal fenyeget az olmützi érsek egy fiatal nőt. Egy troppaut polgár leánya, ki katholikus vallásban növekedett, közelebb protes­tánshoz menvén nőül, maga is protestáns lett. Az ol­mützi érseki konsistorium tehát ráparancsolt, hogy ha egy hét alatt vissza nem tér a kath. egyházba, átokkal fogják sújtani s végképen kizárják. A bécsi műkiállitásban közelebb eladott festmények közt van egy alpesi tájkép is, melyet Csapó Pál festett. Hihetőleg magyar születésű fes­­tész, kiről azonban itthon még nem beszélt a hir. — A kiállítást folyvást sokan nézik s vasárnap is 654 fotot vettek be a belépti dijakból. *** Metternich herceg, a párisi követ, mint beszélik, nem várja be két havi szabadságidejének leteltét, hanem már október első felében vissza fog térni Párisba, hogy egyszersmind szerencsekívonatát kifejezhesse a francia császárné előtt, ki közelebb Biarritzban csak a véletlen szerencséjéből szabadult meg az elgázoltatás elöl. Külföld. *** A s­p­a­n­y­o­l f­o­r­r­a­d­a­l­o­m­r­ó­l bajos biztos tájékozást nyerni. Valószínű, hogy a fölkelés terjed, s majdnem kétségkívüli, hogy Izabellának koronájá­ba fog kerülni. Maga Concha­tbnok is nem a király­nőért, hanem fiáért küzd. E fiú azonban gyanús a büszke nép szeme előtt, mert legitimitásához sok két­ség fér. Csak annyi bizonyos, hogy az anya fia. A ki­rálynét átalában ellenszenvessé tette a nép előtt az, hogy bigott volt és ledér életet élt egyszerre. Most is jobban ragaszkodik kegyencéhez, Marfori udvar­mesterhez, mint trónjához. Pedig ez a Marfori egy alávaló ember, ki lopta az ország jövedelmét, a mint csak teheté.— A királynő ellen négy párt van. Egyik a progresista, élén Prim­­lonokkal, s azon céllal, hogy Portugál és Spanyolország egyesüljenek. A másik az unionista­ párt, mely a királynő sógját: Montpensier lget (Lajos Fülöp fiát) kívánná trónra emelni. A har­madik a forradalmi párt, köztársasági eszmékkel. Ne­gyedik a hegysögi carlista párt, mely különben számba sem jöhet, s csupán Cabrera tlnok által van képviselve. S kik védelmezik most a trónt — elmond­hatjuk röviden: a két Concha tbnok. Az egyik ha­vannai marquis, 54 éves, s Párisban is volt követ. A másik duerói marquis, kitűnő katonai tehetség, ki könyvet is írt az új taktikáról. Egykor ők is mind a ketten voltak szabadelvű összeesküvők. Mellettök vannak még: Pávia tábornagy (máskint Novalid­es,) Pezuela tánok, (ez úgynevezett „szalon-tábornok,“) ki Dantét fordítá, akadémiai tag, s 1841-ben halál­ra volt ítélve, mint forradalmi összeesküvés részese. Most Izabella katonáit vezeti. A fölkelők tábornokait nehezebb volna előszámlálni, mivel igen számosak. — Mi a világ sajtóját illeti, a szabadelvű közlönyök mindenütt rokonszenveznek e fölkeléssel, miután Iza­bella királynő élete botrányos, kormánya pedig kár­­hozatos. Csak a papi lapok sopánkodnak a királynő sorsa fölött, kinek a pápa — erényei jutalmául — arany rózsát küldött- Föl kell tennünk, hogy a szent atya nem volt jól értesülve az „ártatlan“ Izabella bi­­ographiájáról. *** Neu-Strelitzből írják, hogy ott Nagy Jakab magyar tilinkós nagyon tetszik. A nagyher­cegi zenekar kísérete mellett működött, s a sajátsze­­rűen hangzó tilinkónak oly nagy híre jutott, hogy a nagyherceg meghagyta: ne engedjék elutazni, míg ő e napokban meg nem érkezik. Játszott ő e tavaszszal a dán király előtt is, kinek körében a kis tilinkó kézről kézre járt. Nagy Jakab közelebb Lipcsébe megy, a „klasszikus zene“ fővárosába. S mit keres e kis havasi hangszer Beethoven és Mendelsohn metro­polisában ? Bizonyára nem versenyt, hanem egy kis hatást. Nem kér polgárjogot sem a zenekarban, ha­nem csak azt akarja bemutatni, hogy milyen a nép­zene távoli hegyek között. S ez bizonyára érdekel minden fogékony embert, valamint a mezei világ azt is, ki a díszkertek pompavirágaihoz szokott. Ezért nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy Nagy Jakab tilinkója a zeneértő németek közt is tetszésre talál, mivelhogy abból a szempontból fogják föl, a­miből kell, s nem tévesztik el a mértéket, mint az egyol­dalú bornirtság szokta. *** Régi adósság Az öreg Wrangel porosz tábornokot közelebb törvény elé idézték, hogy fizes­sen ki 80 tallérnyi adósságot. Wrangel sehogy sem tudta elképzelni, honnan a kis adósság, holott neki csak nagyösszegű adósságai vannak. Küldte rögtön a 80 tallért, azzal a kérelemmel, legyen szíves a hi­telező meglátogatni. A hitelező csakugyan meg is je­lent, egy 25 éves fiatal­ember. „Ön az én hitelezőm?“ „Nem, hanem a tábornok úr az én adósom,é­s ezzel átnyújtott egy sárgás papírlapot, melyet Wrangel megvizsgálván, nevetve mondta: „Valóban ez 56 éves adósság, és nekem soha sem jutott volna eszem­be.“ Ez adósságot Wrangel még fiatal tiszt korában csinálta, s házi gazdájától vett kölcsön 80 tallért, ki azonban vagyonilag tönkre jutván, egy szép reggel Amerikába illant. Meghalván, fia lett örököse, s atyja iratai közt megtalálta az adós levelet. Nem­régiben Berlinbe ment, s Wrangelt pörbe fogta. „Mért nem jött ön egyenesen hozzám?“ — kérdezte Wrangel a fiatal­embert. „Kérdezősködtem, de nem tudták megmondani lakását.“ „Lehetetlen!“ kiáltott az öreg úr boszúsan. *** P­e­r S a n­o, ki onnan ismeretes, hogy az 1866-ki lissai tengeri ütközet alkalmával oly kudar­cot vallott, miért aztán törvényszék elé is állították, nem­régiben Spanyolországba ment, s Izabella ki­rálynőnek ajánlotta föl szolgálatát. A királynő el is fogadta, de nem igen veheti igénybe. Mióta Persanot a törvényszék fölmenté, nem volt maradása Olaszor­szágban s egyre bolyongott. Volt Amerikában és Angliában is, mind két helyen alkalmazást keresvén a kormánynál. Ajánlatait azonban nem fogadták el. Az „olaszok Benedekje“ tehát még ezentúl is bo­lyonghat. *** Magas hang. A brémai lapban Halbig Mihály ajánlja a magas hangjait. Szeretne valame­lyik elsőrendű színházhoz szerződni tenoristának, miután a brémai színház hálátlan. Neki — úgy­mond — páratlan hangja van, csöngése olyan, mint az ezüst harangé, s ereje megrázkódtatja az ablakokat. Mindez semmi. Oly magas hangjai vannak, melyek megrepesztik a poharat. Erre nézve bizonyítványo­kat mutat föl s ígéri, hogy közelebb hangversenyt rendez, s akkor a közönség maga meggyőződhetik, hogy mint vágja ketté hangjával a poharakat. Fölhívja tehát a színházak figyelmét. —Köszönjük Halbig úr, hallunk mi elég éles hangot. #** A rendjelek történetéhez. Egy berlini lap írja, hogy ez év első felében a rendjelek kétmillió tallért jövedelmeztek Poroszországban jó­tékony célokra, holott legalább is hárommillióra lehetett számítani. T. i. a rendjel után sóvárgók ha fo­lyamodnak, felfogadják, hogy ennyit meg ennyit adnak jótékony célokra. Egy kis szalagért ezreket is ígérnek, és legtöbben ugyan be is váltják ígére­teiket, mások azonban úgy tesznek mint az a cigány, ki a Balatonban fuldokolván, felfogadta, hogy meg­­szabadulása esetére oly nagy viaszgyertyát ad a ti­hanyi templomnak, mint a templom tornya, de partra jutván, úgy találta, hogy egy ujjnyi is elég lesz. Körülbelül 3 millió tallérra megy az összeg száma, mit a folyamodók ígértek jótékony célokra s eddig 2 millióig teljesitik. Ez is elég, s kimondja, hogy nem hasznosak a rendjelek? Egyszersmind némely­­magasztalt jótékonysághoz is magyarázatul szolgál­hat e kis fölleplezés. *** D­e­m­o­k­r­a­t­a e­g­y­l­e­t alakul — Szent-Pé­­tervárott. Az egylet elnöke Kougoucheff herceg, al­­elnöke gr. Ladischinszki, titkárja szintén gróf, tagja lehet mindenki, a ki nemes. Ez aztán telivér de­­mokrataság ! Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. .00 Bérlet 123. szám. Pest, csütörtök, október 1-jén, 1868. Toperozer Ilka kisasszony utósó felléptéül : LOHENGRIN. Regényes opera 3 felvonásban. Szövegét és zenéjét irta Wagner Richard. Fordították : Böhm G. és Ormay F. Karnagy, Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv. Az előadásban a színi képezde fi- és nő­növendékei, valamint Gerster báró 8. sz. cs. k. gyalogsorezred zenekarának egy része is közre­működnek. I. Henrik (madarász) Németország királya................................Kőszeghy. Lohengrin.........................................................................................Ellinger József. Brabanti Elza.............................................................Toperczer I. k a. Gottfred herceg, öcscse................................................................Kaiser Janka. Terramundi Fridrik, brabanti gróf.........................................Simon. Ortrud, neje ...................................................................................Kocsis Irma: A király hirdetője.............................................................................Bodorfi. 1- sel .........................................Lustig H. 1 2- iki apród Elsa ..................................... * * * I képezdet 3- iki szolgálatában .....................................Hamann Alexa. /növendékek 4- ik­ ..........................................Kaltner Mari.­­ Szász és thüringai grófok és nemesek. Brabanti grófok és nemesek. Nemes hölgyek. Nemes apródok. Harcosok. Zsoldosok. Nép. Szolgák. Színhely: Ant­werp, a X. század első felében. A­ hatóságilag­ engedményezett zálogházi közvetitő-intézet mindazon helybeli s vidéki t. ez. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit miket azok maguk el nem végezhetnek, vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását vagy átírá­sát elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a leg­nagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbízásukat a „zálogházi közvetítő­­intézet központi Irodájával“ (lövész-utcza 3. sz., saját ház, a kir. zálogház átellenében), mely iroda a legnagyobb biztosíték és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltételek alatt lehető le­ggyor­sabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá avagy fiók-intézetére bizott tárgyak­ért jót áll, a t. ez. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a kir. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városban léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra, pénzre, zálogjegyre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkímélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány ujkrajezárért elvégez; 5) legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen áldott megbízásokért. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték kö­vetkező : 1 írttól 100 írtig, minden írttól 1 ujkr., 100 írttól 1000 írtig és fölebb minden írttól '/, ujkrajezár. 58 *—10 Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G.) 1868.

Next