Fővárosi Lapok 1869. június (122-146. szám)

1869-06-01 / 122. szám

* „A magyar kir. kúriát eltemettük,“mon­­dá tegnap az utósó ülés után egyik jeles publicistánk, hanem azért a kúria még­sem halt meg; hamvaiból, mint phönix, támad fel az új. A régi meghalt, éljen az új ! — Tegnap délelőtt tiz órakor tartotta a feloszla­tott magy. kir. kúria utósó ülését a kir. táblai épület nagy termében, hova a hirlapok szerkesztőit is meg­hívta Majláth György országbíró. Ő nyitotta meg az ülést is, mellette Melczer István személynök, Kis váltófeltörvényszéki­ elnök s Lipovniczky hétsze­­mélynök s a többi szeptemvirek foglaltak helyet az asztal körül. Az országbíró melegen üdvözölte a ta­gokat az utosó ülés kezdetén, felolvasta a közszere­tetben álló igazságügyi miniszter feloszlató iratát, s végül forró háláját fejezte ki az összes kúriának, hogy a nehéz tiszt teljesítésében folytonosan gyámo­lította és a nyomasztó állást kellemessé téve. Folyé­kony s szónokilag előadott beszédében előhozta, hogy a változás s korigények következtében sokak­kal utójára találkozik most e helyen, kiket vagy öregségük a házi tűzhely szentélyéhez szólít, hogy nyugalomban töltsék hátralevő napjaikat, vagy a ki­rályi kegy más állomásra szemelt ki, hol új tér nyílik buzgó munkásságukra; mindenüvé elvihetik azon­ban a nyugodt öntudatot, hogy kötelességüknek meg­feleltek. Melczer István személynök érdemeire vo­natkozólag, a költő szavaival élt, hogy örömben, bú­ban lankadatlan erélylyel igyekezett megküzdeni a sisiphusi munkával s teherrel, mely a válságos idő­ben vállaira nehezült. Kikérte a személyes barátsá­got, melyre mindig büszke volt, ezutánra is. Az or­szágbíró után Lipovniczky hét személynek köszönte meg maga és társai nevében az országbíró kegyét, melylyel mindnyájukat minden időben elhalmozá, s magasztaló szavakat mondott a közszeretetben álló személynökre, kit élénken megéljeneztek. Szóló után Melczer István personális állott fel, s mint gazdája a kúriának, egyes adatokat is elősorolt a kúria életé­ből, történetéből. Nehéz szivvel válik meg, úgy­mond, a régi fedéltől, ócska laktól, mert bár ócska volt is, annyira hozzá szokott, mint a kis házban meggazda­godott zsellér, ki sokkal kényelmesebb házba is csak nehéz szivvel költözködik, mert szép em­lékei a kis kunyhóhoz vonzák. A kúria tör­ténetében három korszakot különböztet meg. Elő­ször : az alakulás, másodszor: a munkálkodás s har­madszor : a leáldozás korszakát. Az első korszak 1723-ban veszi kezdetét a pragmatica sanctiónál. Ekkor a kúriánál jegyzőkönyveket sem vittek, a rendes jegyzőkönyvvitel 1730-ban kezdődött. II. József császár önkényes reformjáig 1784-ig 5011 gyűlést tartott a kúria s innen vannak a döntvé­nyek, melyek törvényes tekintélyre emelkedtek s a külföld hasonló törvényes határozatait világosság, tisztaságra jóval fölülmúlják. A második korszak 1790-nél kezdődik. Május negyedikén tarta a kir. kúria első ülését, és 1848-ig, a majdnem hatvan éves időköz alatt, huszonegyezernél több ülést tartott a hétszemélyes tábla és kir. kúria együttesen. Azért nevezik továbbá munkálkodás korszakának e kor­szakot, mert 1840-ben alakíttatott a váltótörvényszék s feltörvényszék. 1861-ben kezdődik végre a harma­dik korszak, melyben ismét május 1-jő napján nyitott ülést a kúria. Hogy minő munkásságot fejtett ki a kúria, bizonyítja a húszezerkétszázhatvanhét elvég­zett ügydarab. Ez volt a leáldozás korszaka, mely­ben gondos apához hasonlón, minden erejüket össze­szedék, hogy az utódokra mindent rendben hagy­janak. Költőileg végzé szavait a tisztelt személynek: „S most, mint a buzgó napszámosok a nagy munka után, egymásnak egyéb ajándékot nem adhatván, baráti kézszoritással mondjunk istenhozzádat.“ Végül Kis váltófeltörvényszéki elnök búcsúzott el az országbi­­rótól, személynöktől s az egész kúriától. Majláth György király Ő Felségét élteté, kinek fölsé­­ges uralkodása alatt annyi reform hajtott ki s bizo­nyára gyümölcsöket is fog teremni. A nagy számmal összegyűlt hallgatóság lelkes éljenekkel kísérte e zár­­beszédet. * Királyné Ő Felsége megrendelt egy pél­dányt Türr azon kis munkájából, (Franklin egy népies művének fordítása,­ melyet az altábornagy a szeme világát vesztett Blana Sz. javára adott ki. E példányért Ő Felsége 50 frtot küldetett. Ugyane mű­­vecskéből a miniszterelnök kétezer, a belügyminisz­ter pedig ezeret vett meg, s ki fogják osztatni. * A képző­műv. társulatnak folyó hóra rendezett kiállításában a görög és római klasszikusok építészeti díszítményei szép lenyomatokban láthatók. Továbbá az öreg Markótól 14 festmény az agteleki bar­lang nevezetes­ részleteiből, mely műveket (jelenleg a b. Orczy család tulajdonait.) Markó még mérnök korában festette; Prestel­től szarvasvadászati két je­lenet; Munkácsitól két magyar tájkép, melyeket Düsseldorfból küldött; Fálik Bélától Király és Királyné Ő Felségek arcképei, melyeket Bi­­harmegye számára festett; Grimm Rezsőtül Virgil Reneise. Galvano-plastikai készítmények is vannak kiállítva, s külföldi régi nagy művészek kézrajzola­tainak fényképi másai. Szóval e tárlat érdekes, s azok is kik a társulat sorsjátékára sorsjegygyel bír­nak, ennek előmutatása mellett díj nélkül nézhetik meg. A sorshúzást, mivel a jegyek s illetőleg a pénz nagy részét nem küldék be, tegnapról július 31-dikére halaszták. * Stéger Ferenc jeles tenorista tegnap délután érkezett meg Barcellonából, s hajlandó lenne a nemzeti színpadon is föllépni. Jövő téli idényre Lissabonba van szerződtetve. Az utosó spanyol for­radalom alatt a barcellonai igazgató elhagyván állását, Stéger vette át ideiglenesen az igazgatást, fizette a tagokat, s oly rendet tartott a színháznál, hogy a kö­zönség az idény végével egy arany babérkoszorúval ezüst levelekkel, és egy aranylevelet ezüst koszorúval lepte meg az utósó előadás alkalmával. * Hymen.Néhai Pázmándy Dénesnek, az 1848-diki képviselőház jeles elnökének egyik fia, szintén Dénes, ki több lapba (a miénkbe is) irt érdekes külföldi leveleket, e napokban jegyzé el R­e­i­t­­t­e­r Ferenc főmérnök s osztálytanácsos leányát, Reitter Mária kisasszonyt, e bájos fiatal höl­gyet, ki nemcsak a társas ünnepélyeken tűnt ki, ha­nem a hangversenyek emelvényén is. *Mosonyi Mihály több zenészszel együtt távirati üdvözlést külde Wagner Rikhárdhoz, születés­napja alkalmára. A zeneköltő azonnal köszönő vá­laszt külde ez üdvözlésre, mely ez alkalommal a távolból első érkezett hozzá, s újra fölelevenítő benne a pesti szép esték emlékeit. * Friedenthalról , kit Koenitz megle­pott, azt olvassuk a „Magyarországban,“ (e folyvást tartalmas cikkekkel és új érdekű képekkel diszlő nagy képes lapunkban,­ hogy ő porosz eredetű nagy­­kereskedő, s a berlini országgyűlésnek is tagja. A magyar pénzt szereti, a magyar embert nem igen. Valaki mondá neki egyszer: „ha már Magyarorszá­gon is van gyára, mert nem alkalmaz magyarokat.“ „Értenek is a magyarok valamihez,“ — felelé. Hanem hát a szász eredetű Koenitz még olyanokhoz is értett, hogy helyette mégis csak jobb lett volna egy becsü­letes magyar ifjúnak adni kenyeret. * A természettudományi társulat holnap délután 5 órakor az akadémia épületében szakgyűlést tart, melyre a társulat tagjai s a természettudományok kedvelői meghivatnak. A szak­gyűlés tárgyai lesznek: Greguss Gyulától: „A meleg mint munkás.“ (folytatólag) s Papp Mártontól: „Egy múlt századi híres magyar csillagász.“ *A lipótmezei tébolydában könyvkötő és asztalos­műhelyt rendeztek be, s a betegek néme­lyikét e mesterségekre oktatják. Sok beteg a kert­ben dolgozik. Nem rég egy beteg kiszökött, de este elfáradtan visszatért. * Rövid hírek. — A Kisfaludy-T­ár­sa­ság elhatárza, hogy száz fttal járul Bartalus „Ma­gyar Orpheusz“-ának kiadási költségeihez. — A ki­­rálydombnak a városligetbe szállítása a város­nak legalább is 3600 ftjába kerül. — Hire jár, hogy budai országos főparancsnok úi egy főherceget neveznek ki. — A városligeti Englander-féle házban e nyári idényre nőnevelde nyílt meg. — A bu­davári királyi kert ismét nyitva áll a közönség láto­gatására. — A tornaegylet ünnepélyesen nyitá meg új helyiségét, s nők is számosan jelentek meg, s volt zene és víg lakoma is. — Koenitzet Pas­­saunál az osztrák határügynökség fogta el, övé lesz a kétezer forint. — Xántus János ápril 21-dikén csatlakozott Singaporeban a kelet-ázsiai expeditióhoz. — A Livornóban megsebesített gr. Crenneville szombaton este Bécsbe érkezett.— Fischer, a hatvani utcai „Fortuna“ tulajdonosa, Budavárban is pénzváltó boltot nyit.— A budai lövészegy­let új alapszabályai szerint: a tagság évi díja ez­után nem 10, hanem csak 6 ft lesz. — Salvi igaz­­gató az „Athenaeum“ udvarában elvesztő tárcáját 400 fttal, a nemzeti színház körül pedig hitelét. — A pestvárosi adóhivatalnál szombaton 59.000 ft folyt be, melyben a hitelintézettől jelentékeny összeg van. — A városi tanács valahára elhatárzó, hogy a néhol botrányosan alacsony bolternyőket ve­gyék szoros vizsgálat alá. — A Rottenberg test­vérek nyilvános csizmatisztító intézet fölállításáért folyamodtak, s igy a gr. Széchenyi Ödön „ürült nyo­mába“ lépnek. — Nagy Jakab vasárnapi tilinkó­­hangversenye, Vajna Miklós gyöngélkedése miatt el­maradt. — A vasúti és gőzhajózási klub, a váci utcában Lauter-féle házban berendezett helyiségeit június 1-jén este 6 órakor nyitja meg. — Berzen­­c­z­e­y László volt képviselő a csucsai állomáson vas­úti ellenőr lett. — Mária Valéria főhercegnő egésségi állapotában örvendetes javulás állt be. — A Neugebäude közelebb már átmegy a magyar hitelintézet, angol-magyar bank és épitő társulat birtokába, mely azt leromboltatja s helyén palotákat emeltet, közbe egy utcavonallal, a katona­ság számára pedig a Tüköry-gátnál építtet megfelelő nagy kaszárnyát. — Koenitzet három nap múlva Pestre szállítják. — 486 — Bérlet 60. sz. Pest, kedden, junius 1-jén, 1869. Másodszor: A TUDÓS NŐK. Vígjáték 5 felvonásban. Irta Moliére. Fordította Arany László. Rendező Szerdahelyi. Chrysale, jó módú polgár — — — Phylaminte, neje — — — — — Armande ) leányaik — — — — — Henriette­ le(Dyaise - - — - — Ariste, Chrysale testvéröcscse — — — — Belise, Chrysale testvérhuga — — — — Clalinder, Henriette szerelmese — — — Irissotin, iró — — — — — — Voduis, tudós — — — — — — Maris, szolgáló — —• — — — ■— Lepine, inas — — — — — — Julien, Voduis inasa — — — — — Egy jegy*8 _ — — — _ — Színhely : Páris, Chrysale házában. Szigeti József: Paulainé, Lendvainé. Boér Emma. Paulai. Szathmári L. né. Náday. Szerdahelyi. Benedek. Dulka Sarolta. Gerőfi. Karikás. Szigeti Imre. Felelős szerkesztő : Vadna­ Károly. Nyílt tér. K—nak. Segédem privát ügyében tett eljárá­som eredményét megírtam Sándornak — körülmé­nyesebb jelentésemet pedig Nándornak. Isten velünk Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G.) 1869. ??3 SSS : Friss tojás-sárga, 2 darab 1 Strajczár, naponkint kiüttetik Pesten, királyutcza, a Batschker-udvarban, a Terézia-városi templom mellett, a Kerepes-út közelében, a szénatéren, a Lipót­városban Vácz­­városához, a plébánia-tér közelében, s a Józsefvárosi templom-téren. 94 10 —12 | Legérdekesebb újdonságok. Éppen most jelentek meg és kaphatók az „ATHENAEUM“ kiadóhivatalában (Pesten, Barátok tere 7.sz.) és általa Magyarországon minden könyvkereskedésben .­ FEYDEAU, Chalis grófnő. Társadalmi regény a második francia császár­ság legújabb napjaiból. A külföldi sajtó egyhangú ítélete szerint mesterien rajzolt képe „ párisi felsőbb társadalmi körök modern bűneinek. Igen érdekfeszitő olvasmány. Vastag tartalmas kötet. 1 frt 60 kr. FRANKENBURG: Emlékiratok. Lapjain a partriarchalis előtti idő 48-ik kedélyes alakjai, irodalmi kapacitásai és szokásaival találkozunk; valódi enyhhely jelen szenvedélyes és elmérgesült időnkben. A nemzet ébredése, fiatalságának első ideje ez. Rózsa­szinü kedély, ifjúi lelkesedés, mely a bel­reformok mezején fejté ki ne­mes hevét. Azóta a viharos tengerre eveztünk ki, s a férfikor szenvedélyei hajtanak, — ki mondhatja meg, várjon az óhajtott parthoz­­? — Drága visszaemlékezéseket tárnak el e lapok az azon kort átéltek­, s érdekes olvasmányt az azt csak hitéből ismerő újabb nemzedék számára. 3 kötet 3 ft 60 kr.

Next