Fővárosi Lapok 1869. július (147-173. szám)
1869-07-01 / 147. szám
állt. Mint Németországon, nálunk is, egyfelől az absolutismus és katholicismus, másfelől a protestantismus és alkotmányosság megmérkőzése volt e harc. Rákóczi György az utóbbi táborba tartozott, s lett Felső-Magyarország fővezérévé. Rákóczi Pál az utóbbiak pártját valló, s hatalomban és befolyásban egymásután emelkedett e párton. Nőül vette Pethe Annát, — László leányát, — s vele Bars megyében a kis-tapolcsányi uradalmat kapta, korán lett főispánná, zászlós úrrá és utóbb (1633-ban) országbíróvá. A testvérek őszintén és minden kétértelműség nélkül csatlakoztak pártjuk zászlójához. Egyik sem volt határozatlan, egyik sem habozott. Eszterházy Miklós 1019-ben, — midőn Bethlen fegyvere Magyarországot meghóditá, — egy kis darabka papírra följegyzé a pártok állását. E szerint csak négy úr volt, ki Bethlennek nem hajtott fejet. Jóval több, kiket „az kételenség vitt rá,“ ezek közt van Rákóczi Pál; de legtöbb azok száma kik Bethlent „hitták vagy kedvvel vették,“ ezek közé irta Rákóczi Györgyöt. Hanem a pártállás a családi összeköttetést nem szakitá meg, s a két testvér a két oldalon kétségbevonhatlan hűsége jutalmául nem egyszer talált alkalmat szolgálni a másiknak. Rákóczi Pálnak és Pethe Annának két gyermekök született. Az idősb volt Mária Anna. Pál úr neje társaságában 1635-ben elzarándokolt Czenstochowába, a híres búcsúhelyre, hogy hálát adjanak az ottani csodatevő istenanyának, s hogy bemutassák fogadási emléküket: egy ezüst szobrot. Viszatértek után született fiuk László, de a következő évben 1636 márc. 12-dikén a két gyermek árván maradt — atyjuk Pál meghalt. A gyámságot a gyermekek fölött eleintén Usz János — Pál úr barátja, előkelő főúr,— vitte, de valószinüleg az anyának s magának Usz Jánosnak következett halála e gyámkodást módositá. Pár év múlva 1639-ben már Lippai György püspök és kancellár vette át e hivatalt, s ő a lányt a bécsi apácakolostorban nevelteté. Sorsára az árvának ez döntő befolyásúvá lett. 1633-ban gyámja Lippai előtt kijelenté, hogy ő le fogja tenni az apáca-fogadást Hasztalan volt minden törekvés őt lebeszélni céljáról, s midőn a püspök e tervet megirá a család akkori fejének, Rákóczi Györgynek, Erdély fejedelmének, tőle következő választ nyert: Ilustrissime et reverendissime Domine, amice nobis observande! *) Kegyelmed Pozsonyból 15 Julii irt levelét elvettük. Szegény Rákóczi Pál öcsénk árva lánya felől az, mint Barkóczy László uramtól szent volt, s levelében is ir felőle, megértettük. Akartuk volna, ha a jó hugunk ellehetett volna az apácaság nélkül, s a kik erről elintették, sema szavukat fogadta volna azoknak. Értjük azt is, hogy ugyan alkalmas summára állhat be az sanyarú szegény életre, s innen tőlünk kivan kegyelmed mostani beöltözésére négyezer forintot. Nálunk úgy volt tudva, az mint az szentbenedeki káptalan által Rusz várában Usz János felinventáltatott volt, in anno 1639, az mint az inventáriumból is kitetszik, ki nálunk is authentice megvagyon, alkalmas summa pénzek maradott az árváknak, s ott fenn való jószágokbúl is szép proventusok gyűlhetett, rájok költendő expensa nélkül ; Eperjesen egy nehány száz hordó borok maradván, azok is nem kevés summát tettek, melyek mind az kegyelmed kezébe s gondviselése alá deveniálván, úgy tetszik, abból is kitelhetik az a summa. Ha az úr isten Rákóczi László öcsénket élteti és felneveli, magára neki is gondot kell viselni, s azt is meg fogja tudni, mije maradott, s hova költ ? talán uram jobb volna megtudni, minden ültöztetésére s mind pedig beeskettetésére, mindenestül fogva mennyi kivántatnék, tudhatná meg jövendőben is Rákóczi László öcsénk, csak oda is mennyi költ javaiból ? Rákóczi László, hogy tanúi, azt jól cselekszi; császár ő felsége s császárné asszony ő felsége is a mi kegyelmességeket mutatják, azt alázatosan veszszük, s akarjuk, hogy ő felségek méltóztatnak szerelmes gyermekek mellé bevenni. — Az oda fel való állapotokról is hogy tudósit kegyelmed, kedvesen vettük kegyelmedtől ; elég keserves hallani a keresztyén országoknak ilyen szörnyű pusztulását; immár csak maradna abban az állapot, s tovább is ne terjedne, ki talán úgy maradna jobban meg, ha az úristen az keresztyén fejedelmek szivét megszálná, közönséges békességet adna kezikben. Ha az két ellenkező tábor ilyen közel szállott immár egymás mellé, könnyen egymás mellől el nem mennek, azt hiheti ember. Hallottuk, hogy kegyelmetek is az ő felsége kegyelmes parancsalatjából táborban akar szállani, nem árt uram az vigyázás. Magyarországra sok felől szem néz. Isten kegyelmeteket is vezérelje minden jóra, s az több nemzetségek között az mi szegény nemzetünknek a hazánknak békessége a megmaradására. Ezek után tartsa meg isten kegyelmedet sokáig jó egészségben. Datum in oppido nostro Dees die 10 Augusti Anno 1643. Ilustrissimae et Reverendissimae Dominationis Vestrae Amicus benevolus. * Hogyan igazodott el a költség kérdése, nem tudom. De Anna Mária csakugyan felölte a fátyolt a bécsi apáca kolostorban, s napjait e kolostorban Szilágyi Sándor. * „Nagyságos és íötisztelendö úr, tisztelt barátunk !” — e latin szavak magyar fordítása. Érdekesnek találjuk e levelet a magyar kir. kamara levéltárában levő mintáról közölni, mint nevezetes adalékot a Rákócziak történetéhez. — 587 Marienbadból. (Jun. 23 ) Az idén kissé korábban jöttem, mint szoktam. Megvallom, megbántam. Csak hiába, nem való ide júliusnál előbb, s augusztusnál később jönni. Különben úgy jár az ember, mint én most. Már két hete, hogy itt vagyok, s egyetlen egy verőfényes napnál többet nem láttam. Folytonosan esik, vagy szél fú, s a légmérő csak 5—6 fok meleget — talán inkább hideget, — mutat. Hogy ily időjárásnál a gyógymód nem sokat használ, az világos. A hideg víz-iváshoz bizonyos testi melegségnek kell kifejlődni, mert csak ekkor állhat be a reactió. Úgy de, hasmét vegyük e meleget, ha künn és benn egyaránt fázunk. Megjegyzendő, hogy a kályha itt nagy ritkaság. A vendégek mindazonáltal özönlenek. A „Carlistába“ most írták be az 500-dikat. A la bonne heure ! Nevezetes személyiségek : dr. Giskra, cs. k. belügyminiszter, Steinmetz a híres porosz tábornok, gróf Tolstoy, hg. Trupbetzkoy, gr. Igelström oroszok. A meklenburgi anyahercegnő, és a dán miniszterelnök Frijs Frysenborg csak nemrég utaztak el. Magyarok közül: b. Vay Miklós, b. Bánffy Albert, gr. Béldi Ferenc, Tóth Lőrinc, b. Józsikáné stb. Végre meg kell említenem nekem is a szomorú hírt, hogy itt halt meg június 22-dikén reggel Murányi Ignác temesi főispán. Üdült szívbajban szenvedi, s már többször mondták halottnak. Az orvosok — miért, miért nem ? — ide küldték, azonban e fürdő nem használt neki. Hamvait tegnapelőtt szentelték be. Az egyházi szertartáson, mely a temetőben ment végbe, az összes itt mulató magyarság — lehettünk vagy 40-en — jelen volt. Mihajlovics, temesvári prépost, és tiszt. Bizek Károly úr végezék a szertartást. Tehát honfiak. Az utóbbi egy rövid, de jól tartott beszédben tolmácsoló az elhúnytnak honfiúi érdemeit. Csehország levegője — mondá, — végzetteljes volt rá nézve. Ennek egyik sötét börtönében kínlódott egykor, mint politikai fogoly, és, ime most, a halállal keblében, ide jön végleheletét kiadni.“ Pázmándy Dénes: Fővárosi hírek. * Az akadémia nyelv és széptudományi osztálya hétfőn érdekes ülést tartott. Az első értekezés, melyet Toldi Ferenc olvasott fel, Imre Sándoré, nyelvészetünk ez érdemes búváráé;elme: „Geleji Katona István, főkép mint nyelvész.“ A terjedelmes értekezésnek azonban ezúttal csak kisebb felét lehetett felolvasni, mely a nagyhírű pap életét és irodalmi munkásságát ismerteti. A 17-ik századnak ez egyik legnagyobb protestáns hitszónoka. Katona István 1589-ben született egy egykor közel fekvő, Gelej nevű helységben, mely azonban később elpusztult s ma nem létezik többé. Iskoláit Sáros-Patakon végezte, honnan Beregszászra hívták meg direktornak. Innét küldé ki őt két ízben is a nagy Bethlen Gábor kegyessége Heidelbergbe, a kálvinismus ezüsfészkébe. Volt professor Gyulafehérvárott és mint ilyen hivatott meg a halálos betegségben síülő fejedelemasszony Károlyi Zsuzsánna mellé lelkipásztornak. 1633-ban püspökké választották és 1544-ben december havában elhúnyt. Katona István tere a polémikus irodalom. Ritka elmélettel ostromlá az unitáriusok új tudományát s a külföldről beszivárgó presbyterianismust. Munkálkodása bár nagy horderejű , de életnemesitő hatású nem volt, mert a dogmatizmusban elfogulva, nem tanúskodik az egyén fölvilágosodott, szabad szellemű gondolkodásmódjáról. Hittani nagyobb munkája, melylyel „a pápistáknak akaró nyakukat szegni,“ tervben maradt csak. Ezután Télfi Iván szólt a „görög tanulmányokról Franciaországban.“ Egy kis társaság, mely régebben efféle tanulmányok gyakorlására egyesült, hatalmasan kinőtte magát. 700 tagja van 10 frankos évi tagdíjjal. Bizonyos neme ez a hálának Franciaország részéről a görög irodalom iránt, mely már a 16-ik században miveltetni kezdvén, azóta hatalmas fejlesztőjévé lön a szabad szellemnek. Szóló ismerteti a társulat ülésein tartott értekezéseket, főleg „A görög nyelv nemzeti kiejtéséről“ és „Voltaire és a görög kérdés 1770-ben“ címűeket. A társulat jutalomtételeket is tűz ki, így a jövő évre ezer frank van kitűzve egy munkára, mely a görög nyelv történetét adja elő. Pályázhatni francia, latin vagy görög nyelven. Akadémiánk titoknoka ezúttal bejelentő, hogy a sz.pétervári archaeologiai társulat csereviszonyba kíván lépni az akadémiával. Több rendbeli adományokat is jelentett be, így a kalocsai kaszinó részéről 40 frtot. Romlaky ügyvéd eladni kívánná az akadémiának Kazinczy Ferenc ama képét, mely 1827-ben Eperjesen készült. A jövő ülésen Szilágyi Sándor értekezik Eszterházi Miklós nádor végrendeletéről ; ugyanakkor jelentetnek be a Vitéz-féle pályamunkák s az igazgató tanácscsal együtt tartandó vegyes ülésben pedig felolvastatnak a megerősített ij alapszabályok. * A K é t V i S e, s á ll a z ilt z folyvást adnak be ellenzéki képviselők kérvényeket, hogy a bírósági törvényjavaslatot a megyerendezéssel együtt tárgyalják. Ez azonban eső utáni köpönyeg, mert a törvényjavaslat fölötti vita egyre folyik. Tegnap d. u. egy óráig beszéltek a kinevezés mellett Perczel Béla, Rónay Jácint, Tanárky Gedeon, a választás mellett Móric Pál, Nyáry Pál, Péchy Tamás. A vita azonban kezd fárasztó lenni. A karzatok közönsége gyérül, s a képviselők fele rendesen a folyosón vagy a bufferben várakozik. * A kereskedelmi ifjak társulata múlt hétfőn rendezte a lövölde termében második nő estélyét, amelyre díszes közönség jelent meg. A kezdete előtt a Szigeti „Becsületszó“ című egy felvonásos vígjátékát adták elő kielégítő sikerrel. Láng Irén k. a. a színházi képezde első osztályú növendéke, ügyesen mozgott; Nagy Julcsa k. a. pedig Lukréciát, a társalkodónőt ép oly jól játszó, mint a tavaszi vizsga alkalmával. A férfiak közül Majer József társulati tag játszott legfesztelenebbül a Béres Ákos szerepében. Közreműködtek még ezeken kívül Ács János (Sziklai Gyula) és Hubenai József (Sziklai Leó.) A közönség mindnyájokat megtapsolta. Láng Irén k. a. egy csinos virágbokrétát is kapott, hanem más vette föl. Végül a kis Tóth Piroska k. a. Petőfi „szülőföldem" című költeményét szavalta. A „Becsületszót“ Réthi Mihály nemzeti színházi tag taníta be, s ez meglátszott az előadáson. Megemlítendő, hogy súgó nélkül játszottak, s az ily műkedvelői előadásoknak mindenesetre meg lenne az a jó hasznuk, hogy a résztvevő kereskedő ifjak egészen elsajátítnák a szabatos magyar beszédet. Az előadás után tánc következett, mely egész reggel öt óráig tartott. Volt elég jó kedv és szép lány. Ifjaink meg lehettek elégedve az anyagi sikerrel is, miután könyvtárukat a női estély jövedelméből ismét szépen gyarapíthatják. * Káli Vessiu igazgató e hó közepén a városligetben megkezdi színi előadásait. A színkör felállítására Mikos Nándor komáromi ácsmester vállalkozott, a magyar színészetnek igen buzgó pártfogója, ki és most Komáromban is épit színkört, mely e napokban kész leend. Kőmives színi felhívása így hangzik: „A pestvárosi hatóság és városligeti bizottmány engedélye folytán — a nyári idény alatt—július 17-től kezdve a városligetben magyar színelőaadásokat rendezek; ez okból felhívom a vidéki színészeket, hogy akik társulatomhoz szerződni óhajtanak, július 10-dik napjáig Rév-Komáromba intézendő bérmentés leveleikkel megkeresni szíveskedjenek. Kőmives Imre.“ * Kákai Aranjos (Kecskeméthy Aurél) „Króniká“-jából megjelent a második füzet is. Az országgyűlési tollrajzokon kívül miniszteri arcképek is vannak benne. Az elsőben az Andrássyé volt, a másodikban a Horváth Boldizsáré van, kiről szerző azt mondja, hogy ő a kormányban (miután „nem született nemes ember,“ s egyedül érdemei által jutott e magas polcba, „a korszellem incarnatioja, a democrat érzületnek kijutott elégtétel.“ „Harmadfél évi minisztersége dacára, miniszteri vörös zsöllyeszéktől legkevésbbé sem káprázik a szeme. Az marad mindenki irányában, aki volt: nemes barát, szívélyes bajtárs, jó rokon, szeretetreméltó ember.A Szerző említi érzékenységét is, valamint egynémelyik kinevezését, mely megbeszélta magát rajta, noha egyikben másikban ő maga ártatlan volt. Kákay Aranyos e füzetben is elmés tollrajzoló, de a haza jövőjére nézve nagy pessimista. A Deák-pártban sok táblabíróságot lát, a balközépben teljes kormányképtelenséget, a szélsőbalban a csupa hóbortot. Már „az emigráció utósó mohikányai“ című cikkében is igen élesen írt a szélsőkrül, kivált Irányiról, ki a mint írja: az országházban a legérdekesb férfiú. Akár áll, akár ül , mindig oly „pose“-ban van, mint aki éppen a fényképező szekrény előtt áll, hogy az örök idők és egynéhány rajongó mamzell számára halhatlanitassék.“ A fölirati vitát a krónika „felirati kerepelésnek" nevezi, mert mód nélkül haragszik a sok bezédre, s megrójja a Deák-pártot is, hogy „versenyzett a baloldallal a hiú feleselésben.“ Aztán kifigurázza a sok sületlen interpellátiót. Egy ily interpelláló szerint: „egy suhancra, ki doctor juris is lehetne, de véletlenül lókötő, hat botot vertek. Egy hang a karzatról, csak? így figurázza a többit is. E füzetekben mindenesetre sok az eszesség, sok az elmésség , de van sok cynismus is. A hasonlatok sokszor * * Ez érdekes levél utósó felében említett hit a Németországban dúló nagy, s utóbb úgy nevezett harminc éves háborúra vonatkoznak.