Fővárosi Lapok 1870. március (41-66. szám)
1870-03-27 / 63. szám
szólva: unalmasokká válnak. Nevelte e bajt a játék is, amennyiben Feleki nem találta el az alapszint. Ő komorabban vette, mint kellett volna, s kétkedése nem egyszer oly fanyar mániának látszott, melyből a kigyógyulás nem természetes. A cselekvény, a bonyodalom is igen gyér, s az elevenség egy pár mellékjelenetbe szorult. Az alakok szűkmarkúlag (kevés képzelemmel) vannak kiállítva. Zavardy nem rokonszenves csélcsap, Pallagos bácsi kedélyessége igen obligát köntös, Blanka gyermekdedségében nincs elegendő vonzó vonás, (bár a szerelmes levél utáni vágy élénk mozzanatot képez), a szegény Adélnak pedig a passiv tér jutott, melyen Prielle Kornélia asszony sem fejthetett ki sok szeretetreméltóságot. Hogy nem vált egyhangúvá , már az is nagy érdeme e kitűnő művésznőnek, ki ezúttal hálátlan anyaggal rendelkezett. Visszatérve a nyelvre, melynek gondosabb voltát említettük, meg kell jegyeznünk, hogy a mű ez előnyét az előadók nem igen emelték ki. A hős akadozott, nem tartván hálásnak jól betanulni szerepét. Szigeti „bácsi“ extemporizált, mint szokott, s kivitte — a kézirat dacára — hogy övé lett az utósó szó, mivelhogy a függönyt lassan ereszték le, s ő ezért nem hagyhatta betöltetlenül. Prielle Kornélia asszony gyakran igen lassan beszélt és így sok szava el is mosódott. Némelyik dialógban épp a nyelv éleit, gyors fordulatait lapiták el, szóval az egészen látszott valami a szakmánymunkából. S mi az oka ennek ? Bizonyára az, hogy színészeink — ha csak valami nagyon hálás anyag nem jut kezükbe — kedvetlenül nyúlnak a feladathoz, s ahelyett hogy a szerzők emelni törekednének, még saját magukat is lehangolják. E vígjátéknak még kitűnő előadás mellett sem lehetett volna valami zajos hatása, így meg csoda, hogy meg nem bukott. A nézőtér egészen megtelt, a közönség figyelmesen kísérte a mű folyamát, s végül megtapsolta a színészeket és hívta a szerzőt, ki azonban nem volt jelen. József főherceg is végig nézte az előadást, hadsegéde , gr. Vay László őrnagy kíséretében. Bérezik vígjátéka után, mely nem tölt be egy estét, „Az elkényeztetett férjet“, Thiboust kis színművét adták elő. Ez egy vígjátéki duett, melynek két szerepét (férj és nő) Szerdahelyi és Lendvainé asszony kedélyesen, élénken ábrázolták. Gyozó éppen a becsületében megsértett államtitkár érdekében tartá szükségnek a vizsgáló bizottságot mit gr. Mikó miniszter, ki miután egéssége helyre állt, tegnap jelent meg először az ülésben, határozottan tagadott, mert minisztériumának működése nem olyan, hogy abból visszaélésekre lehetne következtetni. Hosszabb házszabályi vita után kimondá a ház, hogy a beadott indítványokat tárgyalni fogja. Zsedényi, a közlekedési miniszternek ama nyilatkozata folytán, hogy a Hollán elleni gyanúsítgatásokat saját felelőssége alatt visszautasítja, erre visszaveszi indítványát, s így csak a Tiszáé képezi a vita tárgyát. Simonyi Ernő a közlekedési minisztérium elleni vádakat föntartja, és azokat öt negyedórás beszédben újakkal tetézi , de egyszersmind tagadja , hogy vádjai Hollánt sújtanák , mert azok az összes minisztérium eljárása ellen irányozzák , miért is szükségesnek tartja a vizsgáló bizottság kiküldését. Beszédét kimerültségénél fogva be nem fejezhette, és kéri az elnököt, hogy napolná el az ülést hétfőre, miután még mintegy fél óráig kívánna beszélni. Elnök ez indok előtt meghajolva, 2 órakor eloszlatta az ülést. * A nemzeti színház Károlyi-alapját — gr. Károlyi György kívánsága folytán — a belügyminisztérium e hó 21-dikén vette át, további kezelés végett. Ez az alap 339,250 frt 80 krt tesz, készpénzben, értékpapírokban és kinnlevő követelésekben. Valaha nagy szükségen segített ez az alap. Évenkint rendesen 17,000 frtnyi hiány mutatkozott a nemzeti színház számadásaiban, fenyegetve az intézet országos tőkéjét, midőn 1858-ban előállott gr. Károlyi György, színházunknak mindig lelkes pártfogója, s elkezdett gyűjteni, magánúton, miután akkor nyilvánosan nem lehetett. Nemes buzgóságát oly siker koronázta, hogy az összegyűjtött alapból színházunk mintegy új életet nyert. Gr. Károlyi tizenkét év óta maga kezelteté nagy pontossággal ez alapot, mígnem most elérkezettnek látta az időt, hogy a felelős kormánynak adja át. Ennélfogva most már a belügyőrség számvevő osztálya kezeli azt, elkülönítve az állampénztártól s kizárólag a nemzeti színház javára. Az aláírók és alapítók tehát felhivatnak, hogy ezentúl a központi állampénztárnál szolgáltassák be ebbeli tartozásaikat. Rajner Pál belügyér, ez átvétel alkalmával, meleg hangon irt levelet intézett gróf Károlyi Györgyhöz, megköszönvee „minden igaz hazafi által hálásan elismerendő nagyszerű áldozatot,é s egyszersmind teljes elismerést és méltánylást fejezvén ki a gróf levéltárnokának is, Walther Géza úrnak, ki ez alap számadásait, a gróf közvetlen fölügyelete alatt, kitűnő pontossággal vezette s ez által a nemzeti intézetnek sikerteljes szolgálatot tett. Bizonyára a sajtó is kész örömmel csatlakozik e hálás köszönethez és meleg elismeréshez. Mi, kik ama szomorú időkben is jól ismertük a nemzeti színház aggasztó viszonyait, kétszeresen tudjuk méltányolni gr. Károlyi György áldozatkész pártfogását. Nem egyszer tette a sajtó akkor ama szomorú kérdést : mi lesz e nemzeti intézetből, ha a deficitek súlya évről-évre ennyire sülyeszti ? S ekkor gr. Károlyi Gy. állt elő, hogy buzdításaival megmentse. A nyilvánosság útja el lévén zárva: tízszeresen nehéz volt elérni a sikert. Annál nagyobb érdem, hogy mégis elérte. E színházi tőke — mint hiszszük — továbbra is a Károlyi-alap nevét fogja viselni, állandó hálajelül, mert igaz ugyan, hogy hazafias adakozásokból gyűlt össze, de nem gyűlt volna soha gr. Károlyi György nélkül. * Munkácsy Mihály, e geniális fiatal életképfestész, kinek „Siralomháza“ a düsseldorfi tárlatból tízezer frankon kelt el, újabban megbízást kapott, hogy fessen egy akkora nagyságú magyar életképet húszezer frankon. Oly összeg, minőt magyar képíró még nem kapott, s idehaza Munkácsy sem kapta volna meg a tizedrészét sem. * A gr. Karácsonyi Guidó házi színpadján szerdán este ismét műkedvelői előadás lesz. Egy francia vígjátékot és operettet készülnek előadni. A budai palota e színpadja igen alkalmasan van berendezve, s a nézőtér is igen csinos. * Sand George-ról — a század e nagy hölgyéről — igen érdekes képet rajzolt dr. Eckardt. Kár, hogy még többen nem hallgatók, hanem — úgy látszik — a sok estély, koncert, színházi és műkedvelői előadás kimeríteli a közönség pénzét, figyelmét, érdekeltségét. A hallgatók közt láttunk néhányat a főrangú világból is. Eckardt igen melegen beszélt Sandról. Időnk jósnőjének, a szabadság Pythiájának, s a népregény terén a franciák Auerbach-jának nevezte. Életéből sok érdekest mondott el, kolostori nevelésétől kezdve, hol vallásos rajongás és életkedv váltakoztak nála, egész a nohanti kastélyig, hol ma is csak oly fogékony lélek, mint volt fiatal korában. Ő előkelő sarj. Családneve Dupon Auróra. Egyik ősnője Königsmark Auróra volt, e történelmi szépség. Szász Móric gróf által vérrokon a francia királyi családdal is. Az előkelő Dudevanthoz szerelem nélkül ment férjhez, s el is hagyá, hogy hirt és életet keressen Párisban, megtalálva mind a kettőt. Első regényét („Rose et Blanche“) Sandeau Gyulával írta. A második egyedül az ő műve, mely már a fölvett Sand Georges név alatt jelent meg. Hogy jutott e névhez ? Eckardt elmondá. Miután a Dudevantcsalád tiltakozott nevének használata ellen és Sandeau sem akará odakölcsönözni nevét: neki magának kellett újat teremteni. Elvette tehát Sandeau fele nevét, az első szótagot, s megnézte a naptárt, hogy Folytatás a mellékleten. Fővárosi hírek. * A Hollán Ernő államtitkár ellen emelt vádak ügyében Zsedényi és Tisza Kálmán — a budget tárgyalása alatt — vizsgáló bizottság kiküldését inditványozák. E két indítvány a képviselőház tegnapi ülésében került szőnyegre. Mindkét indítvá 266 Bérlet NEMZETI 295. szám. § SZÍNHÁZ. Pest, vasárnap, március 26-dikén, 1870 | A LELENCZ. A nemzeti színház részéről kitűzött 80 arany első pár jutalmazott eredeti népszínmű 4 felvonásban. Irta Szigligeti. Rendező: Paulai. S Z E M E L Y E K. Szentesi Nagy István, falusi rektor — Sára, neje — — — — Bertók, ^ — — — Erzsike, ^gyermekeik — — — Julcsa, i — — — Kotori, falusi jegyző — — — Zsuzsánna, neje — — — Toncsi, leányuk — — — Beregi Ferenc, jegyző egy másik falunan Bokori, ispán — — — — Földesiné — — — — Mathild, leánya — — — Szintei Jenő — — — — Péter, komornik — — — Megyei hadnagy — — — Írnok — — — Kisbiró — — — Pali — — — Bandi, paraszt — — — Pista, suhancok — — — Benedek. Paulainé. Feleki. Felekiné. Boér Emma. Szilágyi. Horváth T. Bogdanovics. Paulai. Nagy Imre. Hirting Mari. Niczkyné. Náday. Komáromy. Udvarhelyi. Várföldi. Perron. Kolozsvári G. Hubenai. Sántha. DICQUEMArtE Medaille de la société des sciences industrielles de Paris. Semmi ősz haj többé! MELANOGÉNE. Dicquemareaine-től, Rouenből. Gyár: Rouenben, rue Saint-Nicola 39. A haj éa szakadnak pillanatnyi gyors, bármily árnyalatú, a bőrre nősre minden kártékony hatás nélküli festésére. Esen festőszer legjobb valamennyi eddig használtak közt. Főraktár : Török J. gyógyszerész úrnál király a tea 7. postán 30 krral több.______,_________________ Ára 3 frt 50 kr, 118 ! Ezennel van szerencsénk tudatni, hogy a már Nyugat Európában híressé vált MARAVILLA CACAO gyártmányunkból — mely tápláló és kellemes tulajdonságainál fogva, főképen pedig mert nem isgerli az idegeket, felülmúlja a kávét és beát — Magyarország részére egy rendes raktárt állítottunk fel Lápossy és Lollinger uraknál Pesten (Iroda, Árpád utcza 4.), hova a megrendelések intézendők. 1—* 47 Taylor Brothers London. A „Maravilla Cacao“ — használati utasítással — kapható kissebb mennyiségben következő czégeknél is: Pesten: Török József, gyógysz. (királyutcza 7.sz.) Vághy Lajos (nádorutcza.) Emresz Károly (váczi ut.) Szenes Ede (Dorottya ut.) Edeskuty L. (József tér.) Rakodczay A. N. (Hatvani utcza.) Hollósy Gyula, Varga Lajos (József tér.) Luzsa M. (Kerepesi ut.) Budáll: Pásztory hár. (a várban.) Lápossy és Lobmayer. Gyermek-vászonneműek, hosszú vánkosok, ingpeskék, szakálkák, kötőt zubonykák és főkötők stb Keresztelő készletek. TÜRSCH F.-nél 1334 Pesten, váci utca 19. sz.