Fővárosi Lapok 1870. április (67-91. szám)
1870-04-01 / 67. szám
által meglepő, mondhatnék: a másik mellett szintén egyike a legjobb műveknek, melyeket Beethoven valaha irt. Mert kit ne villanyoznának föl mindjárt az első gyors ütenyek, melyekkel a főthéma azonnal jelezve van ? s utána a gyöngéd adágió, melyből fokozatosan a C alaphangból egész H-ig hatodokban emelkedik, s pedig a leggyöngébb pianissimótól egész a legerősebb fortissimóig, hol a legcsodásabb hatású gyöngéd kis triplócskák vezetnek át a főthémába ? Egy szóval: mindkét drámai nyitány nagyszerű a maga nemében. Ez ily sajátságosan keletkezett négy Fidelio-féle nyitányon kivül Beethoven még hét másikat irt, melyek, több operája neki nem lévén, de nyomait sem találjuk, hogy ilyenek szerzését csak szándékba is vette volna, természetes, hogy más célra szolgáltak, így ketteje: „István király“ és az „Athéni romok“ a pesti német színház megnyitására készültek 1812-ben. Az első, mint ünnepi nyitány, a második pedig bevezetésül Kotzebue hasoncímű ünnepi játékához. Mindkettőnek megvannak elvitázhatlan szép tulajdonságai, de rám valódi elragadó hatást soha sem tudtak gyakorolni .Igen megérzik rajtuk, hogy Beethovent az az ünnepélyesség, melynek alkalmából ezeket készítő, valami nagyon nem lelkesítette, de nem is lelkesíthette. Sokkal egésségesebb és függetlenebb érzéssel bírt ő, mint hogy ilyszerű eseményben valami nagy eszmét keresett volna, vagy hogy a pesti német színháznak csak nagyszerű művészeti hivatást is jósolt volna. Az utóbbikat: „Athén romjait“ 1822-ben lényeges változtatásokkal újra átdolgozta, azon alkalomra, midőn Ferenc császár nevenapján, okt. 3-dikán, az új józsefvárosi színházat Bécsben megnyitották, így átdolgozva, mint 115-dik mű „Névünnepre“ („Zur Namensider“) címet visel, s különösen a beleszövött nagy kettős fúga miatt lett nevezetessé. A Kisfaludy-Társaság havi ülése. (Márc. 30.) (d.) Legelőször is ad hoc elnököt kellett választani, mivel az elnökök épp úgy elmaradtak, mint a tagok nagyobb része. A megjelent tizenegy tag közül Gyulai Pált kérték föl az elnöki székre, ki nem csak egyik legkitűnőbb tehetségű, hanem egyszersmind egyik legbuzgóbb tagja is a társaságnak. Ha egy ülésen nem jelen meg , bátran kérdezhetjük, hogy mi baja lehet ? Ezúttal három felolvasás volt. P. Szathmáry Károly székfoglalót tartott, obligát szerénykedésen kezdve, ami csakugyan kimehetne már a divatból. „A regény feladatáról“ olvasott, mely „A magyar regényirodalom története“ címmel készülő munkájának élőbeszéde. Szathmáry K. — mint kifejtő — nem tart sem azokkal, kik a regényt öncélnak tartva, benne minden mellékcélt kárhoztatnak, sem azokkal, kik azt mondják : „a regény arra való, hogy mulattasson vagy tanítson.“ Ő szerinte: a regény fölkarolhat mindent, tudományt, különféle irányokat, de mindig az aesthetika uralma alatt, mert feladata a széptani hatás. Elmondva észrevételeit a visszaélésekről, melyeket mai nap a regényben (főleg a franciák) elkövetnek, végül azt a három kelléket emeli ki, melyek — szerinte — a speciális nemzeti regényt képezik. Ezek: nemzeti tárgy, nemzeti jellemek s (nálunk) magyaros zamatú irály, természetesen: mind a három együtt. E székfoglaló után Tóth Kálmán olvasta föl Lugossy József akad. tag „A honvéd“ című költeményét, mely a „Honvéd-menház könyveiben fog megjelenni ” emelkedett hangja és tömör nyelve által tűnik ki Egyedüli hátránya, hogy a vége felé kissé nyújtva van. Elején igen megragadó hangon festi a közlelkesedést, midőn a fenyegetett haza védelmére mindenki fegyvert ragadt, s Jámbor pásztornépek béréről aláléptek, Oltván kemény vasat. Végül Szilády Áron, a keleti nyelvek és irodalmak buvara, beszélt igen érdekesen Hafizról, a shirasi költőről, ki a 14-ik század elején született. Többnyire borról és szerelemről dalolt, s dalait könynyű visszaadni a mi népdalaink szokott formáiban. Neve alatt forognak idegen elmék termékei is, mert keleten nem csak megfordítva (azaz visszafelé) írnak, hanem az irodalmi plágiumot is egész ellenkezőleg gyakorolják, mint nyugaton. Ott nem hogy idegen pávatollakkal pompáznának, sőt a keleti ember boldog, ha saját verseit valamely nagy költő neve alatt hozhatja forgalomba, így a Hafiz neve alatt is forog sok idegen költemény. Szilády jellemző adatokat mondott a költő életéből is. Az utazástól anynyira iszonyodott, hogy egész életében csak egy utat tett, s azt is keservesen emlegeti egy pár versében. Az is érdekes, ami 1387-ben történt vele. Timur khán, a nagy hódító, Shirásba menve, olvastatá Hafiz költeményeit. Nagyon tetszettek neki, hanem azért nagyon megharagudott, hogy egyik gazeljében 283 így énekel: „Ha a shirási lány nekem adná szivét, arcának egy szeplőjéért odaadnám Bokharát és Samarkandot.“ Timur rögtön hivatá a költőt, szemére hányva, hogy mint meri így lealázni az ő birodalmának e két gyöngyét, holott ő minden hódításával e városok fényét akarta emelni. Az öreg költő föltalálta magát, s mosolyogva felelé : „Hjauram! ez a könnyelmű bőkezűség tett engem ilyen koldussá.“ A felelet tetszettTimurnak, ki őt gazdagon megajándékozá. Szilády Áron ez előadás illusztrálására több költeményt (telve humorral és szerelemmel) olvasott föl, melyekből hármat vasárnapi számunkban fogunk közleni. . Gyulai Pál azt indítványozá: kérné föl a társulat Szilády Áront, hogy egy füzet Hafizt, a költő életiratával, adna a pártolói könyvilletménybe. Szilády megjegyzi, hogy előbb Firduzitól kellene kiadni egy kötetet, a társaság kivonatára azonban megígérte, hogy később, egy év múlva, Hafiz dalaiból is adhat egy füzetet. A titkár jelenté a társaság újabb gyarapodását: Báron Benedek pesti bankár 3000 frtos alapítványát állampapírokban s az új alapítókat, kiket már tegnapi lapunkban elsoroltnk. Végül megemlítjük, hogy ez ülésen szépszámú hallgatóság jelent meg, köztük két nő s három ellenzéki képviselő. A felolvasásokat is éppen három olyan tag tarta, kik egyszersmind ellenzéki képviselők. Fővárosi hírek. * Az udvar pár nap múlva elköltözik Budáról. Mint mondják: a király hétfőn, a királyné pedig szerdán készülnek Bécsbe. Királyné Ő Felsége közelebb 50 frtot külde a bizottságnak, mely a várbeli színházban jótékony célra műkedvelői előadást rendezett. — Király Ő Felsége e napokban fogadá el az ozorai vadászatokról szóló díszalbum két, neki ajánlott példányát, melyhez a szöveget gr. Festetich Leó írta, a képeket pedig Prestel készité. Tegnap reggel pedig Ő Felsége Gödöllőre ment pár napi vadászatra. A miniszterek és a jobboldal tegnap kisebbségben maradtak oly kérdésben melyből — mint látszott — nem csináltak pártkérdést. Szóban volt az a módosítás, melyet az államszámvevőszékről szóló törvényjavaslaton tett a főrendiház, hogy t. i. a főrendek is befolyjanak az államszámvevőszék elnökének kijelölésébe. A miniszterek és a kormánypárt ragaszkodtak e módosításhoz, míg az ellenzék erősen ostromolta azt. Végül szavaztak fejenkint való megolvasással. Mellette fölállt 99 jobboldali képviselő, köztük a jelen volt miniszterek: gr. Andrássy,Lónyay, Horváth és Mikó; ellene szavazott 101 ellenzéki és a jobboldal több tagja. Az ellenzék tapssal fejezte ki e győzelem fölötti örömét. A zárszámadások vitatásában csak két szónok vett részt, s befejezése a mai ülésre maradt. Szólni fognak Ghyczy K. Justh J. és a pénzügyminiszter, ki a tegnapi ülésben burátja által akadályozva, nem szólalt föl, de a vitát végig hallgatta, s folytonos foglalkozáshoz lévén szokva, unalmát papírcsónakok csinálásával űzte el, sorba felállítva azokat miniszteri asztalára. Ülés végével 7-et hagyott az asztalon. Csak legalább dunai „monitorokká“ válhatnának! * Leitert György — Liszt e tehetséges fiatal tanítványa — mai esti hangversenyén (fél 8-kor a reboutban,) a következőket fogja játszani: Wagner „Tannhäuser“ nyitányát, Schumann „Davidsländler “-eit (18 jellemdarab,) Bartay Ede „zenekölteményét“ s „scherzo“-ját, Chopin szerzette gyakorlatait s Bach S. „fugá“-ját. Közreműködik Toper ezer Ilka k. a. énekelve Mendelssohn „tavaszi dal“át s Ábrányi Kornél „Ábrándvilág“-ából két dalt. * Első április még csak ma van, de a „P. Lloyd“ egy pozsonyi levelezője már kedden „megjáratta“ velünk. Azt írta , hogy József főherceg annyira elégedetlen Harapat pozsonyi ruhagyárával, hogy a fölszerelési bizottságot azonnal Budára helyezteté át. Valamennyien utána írtuk e hírt, s íme, most a hivatalos lap közli, hogy e ruhagyár és a bizottság működésével (s kivált Béres százados ritka erélyével) a főherceg nagyon is meg van elégedve. — Az a hir sem való, hogy az egyetem hittani kara — a prímás felhívására — feliratot küldött volna a római zsinathoz, előre kijelentve fiúi hódolatát minden hozandó határozat, tehát a csalhatlanság dogmája iránt is. E hírt különben mi nem is említek, mert nem látszott előttünk valószínűnek, hogy midőn a magyar püspöki kar (az egy Papp Szilágyi kivételével) a zsinati ellenzékhez tartozik , ugyanakkor a magyar egyetem hittani kara az infallibilisták malmára hajtja a vizet. * Pest szerdai közgyűlésén elfogadták a tanács véleményét, mely szerint a honalapítás ezer éves ünnepe érdekében az országgyűlést kérjék föl az országos ügy fölkarolására. Ugyanez ülés a „Variétés“ német színház-társulatnak három évre adta bérbe a városligeti színkört, évi ezerért haszonbérért, évenként három jótékony előadást is kikötve. Azt is megtudtuk ez alkalommal, hogy a német színház terén ideiglenesen épített bazár három álló esztendőn át fogja elcsúfíthatni a főváros egyik legfőbb pontját. * A Batthyány-emlékbizottság pályázatot nyit a síremlékre és szoborra. Pályadíj kettő van : az első 75 db tízfrankos arany, s a második 25 db tízfrankos arany. Az emlékről tervez s detailrajzokat, a szoborról pedig egy-két lábnyi minta beküldését kívánják. A stylés anyag meghatározása a pályázóktól függ. A költségvetés, melyet mellékelni kell, 25.000 frtra rúghat. Határidő három hónap. A bíráló bizottságot a képzőműv. társulat alakítja, két hazai s egy külföldi tagból. * Gróf Festetich Ágostonná szül. Almássy Adél grófnő holttestét tegnapelőtt este 5 órakor szentelék be, s a család dégi sírboltjába szálliták. A főrangú világ mély gyászban és részvéttel jelent meg. Az elhúnyt testvére volt gr. Almássy Györgynek, s napja gr. Szapáry Gyulának. * Tóth Ágoston, honvédezredes és miniszteri főmérnök, a helyszínrajzi osztály igazgatójává neveztetett ki, osztálytanácsosi ranggal és fizetéssel. Örvendünk, hogy a jeles férfiú, ki egykor Bem egyik vitéz ezredese volt, tudományos képzettségéhez méltó munkatért nyert. * Molnár György, a lapunkban közölt hír folytán, arról értesít bennünket, hogy nem lesz színigazgató, hanem nejével együtt különböző helyeken fog vendégszerepelni, s a nemzeti színházhoz sem szerződnék más helyére „pótléknak,“ hanem csak úgy, ha őt ez intézethez szükséges tag gyanánt hívnák meg. (Egyébiránt, a színháznál épp akkor válhatik valaki szükségessé, ha elődje kidől vagy távozik.) * Rövid hírek. — A kereskedő-ifjak társulatának első tavaszi táncestélye holnap (szombaton) este lesz a lövöldében, és pedig a honvéd-menház javára; a József főherceg zenekarát Leipold karmester fogja igazgatni, s belépti jegyek Oszwald kereskedésében kaphatók a barátok terén. — Dr. Eckardt holnap este a „Harmónia“ egylet körében ismétli „Luther és Loyolá“-ról szóló fölolvasását. — Boér Emma k. a. nem szerződött a budai társulathoz, hanem közelebb Miskolcra megy vendégszerepelni. — A lánchíd-társulat budai házáért a budai iparbank 225,000 frtot ajánlott, de a társaság nem adja 300,000-en alól. — A cukorutcában épülő reáliskoláról egy tégla leesett, s agyonütött egy alant dolgozó kis napszámos fiút. — A pesti első takarékpénztárban történt sikkasztásról volt szó tegnapelőtt egy pár lapban, de ez a hír alaptalan volt. Seidner József, régi rész szokása szerint, humorisztikus német felolvasást tart vasárnap az „Európa“-ban, s közreműködnek: Bakody Lajos (zongorán), Sonnenthal (szavalattal), s Medgyaszay Ilka k. a., ki magyar dalokat is énekel, hogy e pesti hangversenyben legyen valami magyar is. — Galanthai Munkácsy János kincstári nyug. főigazgató m. hó 28-dikán elhúnyt, 86 éves korában, s requiemje tegnap volt Budán. — Kőbánya mellett Thodoresku Pál szappangyárt szándékozván állítani:a sertéshizlaló társulatok felzúdultak, hogy ez a gyár milyen nagy bűzt fog csinálni, holott maguk ez érdemes társulatok sem valami virágillattal kellemesitik a levegőt. —• Gr. Zichy Jenő a jobboldalról átment a baloldalra. — Özv. Kende Zsigmondné , szül. Kállai Katalin úrhölgy meghalt Cégényen, 72 éves korában. Bécsi hírek. A bécsi jótékony bazárt m. hó 29-kén nyitották meg, a „Gartenbau-Gesellschaft“ épületében. A születési és pénzarisztokrácia legismertebb hölgyei egyesültek létesítésére. A bazárt déli 12 órakor nyitották meg; a termek mintegy 2 óráig meglehetősen üresek voltak, de kevéssel ezután sűrű tömeg hullámzott a bájos árusnők körül. A termeknek meglepő kinézésük volt. A nagy teremben, szemben a bejárattal, a bájos virágárusnők Hoyos- Paar grófné, Larisch-Deym grófné, Hunyady-Bud grófné, Schneiderné, Krannerné és Boschanné úrnők foglaltak helyet, s csábító kedvességgel ajánlgaták ibolyabokrétáikat. Egy bokrétácska ára öt forint volt, s a virágkészlet már a délutáni órákban elfogyott. Az ibolyák és rózsák szomszédságában „ritkaságokat“ kínálgattak. Bray-Dentici grófné, Ypsilanti-Lina hercegné, Bombelles-Hunyady grófné, Todesco bárónő, Kiuts grófnő, Odescalchi d’Orsay, hercegnő, Mener úrnő és Mand k. a. egymást múlták fölül a szeretetreméltóságban, csakhogy mielőbb kiüríthessék áruboltjaikat. A „bécsi különlegességek“ Wenckheim-Zichy grófné és bájos leánya, Wenckheim Irma grófkisasszony, továbbá Königswarterné, Wehliné, Lindenné úrnők és Thomas k. a. kezein mentek át. Szebb tárgyakat szebb hölgyek még nem ajánlottak, mint Bellegard-Kinsky, Königsegg-Bellegarde, Haugwitz-Trauttmansdorf grófnék, Weismanné asszony és Hartig Paula grófkisasszony. Schwarzenberg hercegnének „dohánytőzs”