Fővárosi Lapok 1872. június (123-147. szám)

1872-06-01 / 123. szám

1815 március elsejétől 20-dikáig Frejustól Páriáig a nép és katonaság örömriadásai közt tartá diadalmenetét, a jelen francia párttusok közt meg mi érhetjük meg, hogy III. Napoleon Angliából, mikint egykor 1841-ben, ismét kiköt Boulogne-ban s a párisi lapok ismétlik az 1815-diki „Moniteur“ bulletinjait következőleg : Marc. 1-én : Sédan embere, ki Franciaországot annyi gyalázatba dönté, Boulogne-ban ismét francia földre tette lábát; nem tanult 1841-diki kudarcán. Marc.2-dikán:a december 2-diki erőszak hőse közeledik Páris felé , talán csak nem lesz bátorsága : belőni a fővárosba, melyre annyi gyászt hozott ? Márc. 3-án III. Napóleon császár három napi távolra Páriától ; a nép fél és remél. Márc. 4-én. Császár 0 Felségét a nép mindenütt örömujjongásokkal fogadja, s Párisban fényes előkészületeket tesznek . Felsége ünnepélyes fogadására. Márc. 6-án a Császári Felsége a legjobb egésségben, szerencsésen a fővárosba érkezett. A nép öröme leirhatlan. E megtörténhetések után a vatikáni fogoly és az ultramontánok öröme nagy lészen , mígnem egy másik Waterloo és Szent Ilona (vagy Kaledonia) ismét véget vethet az iménti csalóka reményeknek. Mert a történelem nagy szappanbuborékjai folyvást váltakoznak. Szállnak fölfelé fényesen és szétpukkannak hirtelen. Hőke Lajos: Fővárosi hírek. * A városház tornyán, a lánchíd négy kőoroszi lányán s — már kedd óta — a nemzeti színház ormán, fekete lobogók lengnek, a királyi család gyásza miatt. A nemzeti színházban, ma, a temetés napján sem lesz előadás. (Tegnap a keddről elmaradt „Arny“-at, Flotow dalművét adták elő benne.) A minisztertanács, Pest és Buda hatóságai, részvétira-tokat intéztek Király Ő Felségéhez. Buda városa a gyászoló férjnek, Ferenc Károly főherceg ő fenségének is hasonlót külde. A mai temetési ünnepre Pestről is számosan utaztak el, nemcsak a főhivatal,lók, városi hatóságok és méltóságok köréből, hanem magánosak közül is sokan. Gr. Lónyai Menyhért miniszterelnök már a szerda esti vonattal Bécsbe ment. Kerkápoly pénzügyér szintén aznap délután utazott oda. József főherceg csütörtökön este, Tisza Lajos miniszter pedig tegnap reggel. — A magyar tisztviselői egylet — az udvari gyászeset miatt ! — június 17-dikére halasztó a jövő hétfőre kitűzött margitszigeti tavaszi mulatságot, a tisztviselői gyűlés pedig e hó 16-dikán lesz . Az űrnap külső pompáját meggátoló az időjárás. Nem volt sem nagy körmenet, sem zöld lombokból alkotott oltárok, sem díszlövés, sem bámuló tömeg. Esett és sár volt. Csak az egyetemi templom bejáratánál láttunk falhoz támasztott zöldgalyákat, sárba gázolt lombokat s a főajtónál egy szép oltárt. Különben is, mióta nincs uralkodó vallás, ez ünnep utcai szertartása hanyatlik. A körmenetből egyre többen maradnak el. Például Toldy Ferenc, mint rector, ezúttal úgy rendelkezett, hogy az egyetemi senatus ünnepélyes megjelenése is elmaradjon, mivel az egyetem nem felekezeti, hanem államintézet, melynek költségvetését az országgyűlés szavazza meg, s ekkér felekezeti ünnepélyeken nincs testületileg helye. A budavári főtemplomban most legfényesebb volt az istentisztelet. A váci püspök vezeté a szertartást, s jelen voltak Pauler és Tisza Lajos miniszterek is. (Ez utóbbi református.) A koronaőrök is teljes díszben állottak ki: sisakkal, piros öltözetben, szattyán csizmában, sajátszerü alakú karddal és alabárddal. — Ó-Budán — mint halljuk — a rész idő dacára is megtárták a körmenetet s a 48-diki polgárőrség is tisztelgett a templom előtt. * A császárfürdői jéggyár e napokban kezdi meg üzletét. Már is gyártja a finom fehér jégtéglákat, de az egész gyár most még folytonos rendezés alatt áll s csak néhány nap múlva lesz megszemlélhető. A gép francia minta szerint külföldön készült s naponkint másfélszáz mázsát fog gyártani átszűrődött Dunavizből. Egy mázsa ára házhoz szállítással hetven krajcár lesz. Előnye a természetes jég fölött nemcsak tisztaságában áll, hanem abban is, hogy szilárdan összeállván, nem megy belőle veszendőbe annyi. Nagy súlyt fektetnek továbbá a caraffe-ok, üvegbe fagyott jegek előállítására. Ez házi használatra igen jó vívmány, mert lehetővé teszi, hogy egész nyáron át otthon és mindenütt folyvást hideg vizet ihassunk. Egy szélesszájú, hoszszú üveg felében ugyanis szilárdan összefagyott jég áll s arra öntendő az ivóviz, mely igy rövid időn teljesen áthidegszik. Ez a pesti vízvezeték használatának nyáron át mintegy kiegészítését képezi. Egy ily jégüveg ára — mint halljuk — nyolc krajcár leend. Mindenesetre elismerést érdemel a császárfürdő bérlője, hogy ily jéggyárt állított föl, mely mellett a leglanyhább tél után sem lesz fővárosunkban jéghiány. * A vízvezeték jó, legalább a műértők véleménye szerint. Ez mondatott ki Pest e heti közgyűlésén. Tízezer forintba került az a komédia, hogy Bürgermeister katmester föllármázta a várost, miszerint a vízvezeték rész, s a visgálati költség biztosítására ötezer forintot tett le. Most azonban viszszakéri, miről persze a jogi bizottság fog adni véleményt. Ha a vízvezeték csakugyan jó, akkor a másik ötezeret is meg kellene venni rajta, mert a község nem szenvedhet ily nagy kárt egy kútmester alaptalan lármája miatt! * Egy szép ragadozó madár. A kedd esti gyorsvonattal egy porosz báró is érkezett Bécsből Pestre. A mint kiszáll, észreveszi, hogy tárcája, melyben nyolcezer frtnyi váltó, ötszáz tallérjegy s vagy kétezerhétszáz frt bankjegy volt, nincs meg. Visszaemlékezik, hogy az úton cseresznyét vett s ekkor tárcáját maga mellé tette. Egy kocsiban ült vele három hölgy, köztük egy szép és beszédes, ki melléje ült s shawlját oda veté, hol a tárca feküdt. Amint a vonat Pestre érkezett, a nő gyorsan összeszedte holmiját, köszönt, kiszállt s eltűnt. A báró minderre visszaemlékezett s szaladt a városházra, honnan azonnal meginditák a kutatást. De hiába, egy fogadóban s magán szállóhelyen sem találták. Szerdán reggel azonban a leirás után nyomára jöttek. Az újvilág utcában 11. sz. a. lakott a ledér kisasszony. A rendőrök oda mentek a báróval, kinek a lány igen nyájasan köszönt, a gyanúsítást pedig felindulva utasítá vissza. Kutattak, de nem találtak semmit. Végre a kályhában egy csomó fris hamura akadtak, s a közt elégetlen papírdarabra, egy váltó sarkára, melyen a báró neve állt. Most újra kezdék a kutatást, s a pénztárca szerencsésen meg is került, a benne lévő pénzzel. Egy fiókból húzták elő, hová a lány csúsztató kebléből az első kutatás után. A báró ugyancsak magasztaló a pesti rendőrséget, s meg is jutalmazó jelen volt közegeit. A lányt, ki a nyolcezer forintnyi váltót elégeté, azonnal elfogták s a fenyitőtörvényszéknek fogják átadni. Neve Kapzai Laura, (igaz nevén Szutra Mária.) Elfogatásakor 35 évesnek valla magát. Különben elénekelheti Gretchennel, hogy (már) „sem szép, sem kisasszony.“ * „Rózsa Sándor“ a címe egy háromfelvonásos népszínműnek, melyet úrnapján mutattak be először a budai színkörben. Szerzőjéül a színlapon Palotai Andor van megnevezve, ki igen praktikus ember lehet, mert oly történetet dolgozott föl, melyek a szegedi tárgyalások után mindenkinek élénk emlékezetében élnek. Van e darabban megvesztegetés vasút-kirablás, házmotozás, törvényszéki vallatás, megátalkodott gonoszság , lelkifurdalás , amennyi csak kell ; sőt végül gr. Ráday kir. biztos is megjelenik, hogy a történeti hűség semmi csorbát ne szenvedjen. Mindez megrázó, izgalmas jelenetek keretében van fölmutatva, s a karzati közönség eleget szörnyüködhetik és nevethet.Miklósy igazgató keveset tarthat a budai közönség műszlése felől, hogy ily minden kritikán alól álló darabokat mer előtte színre hozni. Igaz ugyan, hogy a karzatra Rózsa Sándor neve hatással van, s hogy a színház ez alkalommal szépen megtelt, de a műveltebb rész előtt nagyon furcsa színben tűnhetik föl igazgatói tapintata, midőn ily vásári fércélményekkel akar csinálni jövedelmet. Miklósi, mint látszik, ismét arra az útra tért, melyen első budai kísérlete alkalmával hajótörést szenvedett. Sokkal jobban tenné, ha jó népszínműveket, s oly operetteket vetetne elő, melyeket már rég óta nem látott a főváros magyar közönsége. A „Rózsa Sándoréhoz hasonló fércelmények után lehet egy hét este jövedelme, de rendes látogatóit elidegeníti, s arról tesz tanúságot, hogy a fejlettebb ízlésű közönség igényeihez nem tud alkalmazkodni. Ezt pedig sajnálnék, mert társulatában vannak oly erők, melyeket célszerűbben is föl lehetne használni. * A nemzeti színház legrégibb kardalnoka, Winter Rudolf tegnap reggel meghalt. Neki nem volt neve a színlapokon, de azért huszonhat éven át az operának egyik épp oly szükséges mint buzgó tagját képezte. A tenor-kart vezette. Brit zenészeti képzettséggel s ügyes hangjegymásoló lévén, a színháznak e téren is sok jó szolgálatot tett. Hosszú működése után megérdemli, hogy az énekművészet e buzgó közkatonáját elismeréssel említsük meg akkor, midőn a sorból kidőlt. Tegnap reggel húnyt el, s ma d. u. 4 órakor temetik el pályatársai ősz utcai lakásáról. * A budapesti első folyamodású bíróságok pár nap előtt majálist tartottak a zugligetben. E majálisra nagy előkészületeket tettek, s teljesen jogosult volt a remény, hogy igen vig mulatság lesz, hanem a sors közbeszólt; az udvar gyászesete erre is fekete fátyolt vetett. Az elnökök ugyanis úgy intézkedtek, hogy a kirándulást megtartsák ugyan, de mulatság ne legyen. Szegény bírák hónapok múlnak el, míg egy-egy kedélyes mulatságra fél napot szánhatnak, s ime arra is keresztet von néha a sorr keze. Folyvást hullt az eső, midőn d. u. négy órakor összegyűlt a társaság a „Disznófő“-nél. Egyenkint vagy családonkint szállingóztak. Zene és tánc — az udvari gyász miatt — nem lévén, az egész majális egy közebédből állt, toaszt nélkül. Vagy másfél száz magyar ember és hölgy volt együtt, kiknek fiatalabb része táncolni, mulatni, öregebb része pedig toasztozni készült, s ezúttal teljes lemondással, zaj és vigasság nélkül ették végig az ebédet, hogy közvetlen utána haza menjenek. Természetesen, mindenki érzi, hogy ennek így kell történni. A fiatalság is megnyugodt e legális intézkedésben, annál inkább, mert számára kecsegtető kilátás is nyílt, hogy t. i. nyáron rendeznek még egy kirándulást, zenével, tánccal, jókedvvel, kárpótlásul. * A szabókat „kecskékének csúfolják, de ők e névre büszkék lehetnek, mert hősi emlék áll vele kapcsolatban. A török világban ugyanis Komárom már azon a ponton állt, hogy élelem és védszer fogytán föladja magát a töröknek. Ekkor egy kis vézna szabó fogja magát, belebúvik egy kecskebőrbe s kimegy pour la forma legelészni a várbástya melletti gyepre. Látják ezt a törökök, s megütődnek rajta. „Hiszen ha még ily élő állatjaik vannak, akkor nincsenek oly igen megszorulva!“ — gondolják s az ostromló vezér boszúsan vonul el a vár alól. * A főváros krónikájából. Az Orczy-házban fekvő zsidótemplomban múlt héten esküvőre készültek, s a menyasszony és kísérete már meg is jelentek, de a vőlegény hiányzott. Utána küldtek, s lakásán megtudták, hogy vasúton elillant. A menyasszony szülei most becsületsértési pert indítnak ellene. Kedden este tíz órakor egy ismeretlen fiatal ember bemegy a józsef téri „Virágtő“ vendéglőbe, jól vacsorál, kimegy s egy pisztolylyal agyonlövi magát. Üres tárcát találtak nála s zsebkendőt e betűkkel. G. S. — A budai postán e napokban megjelen egy tiszteségesen öltözött úr, 697 frtos postautalványának kifizetését kérve. Az igazgatóság gyanakodván, az embert elfogatja, s kiderül, hogy Varga Mihálynak hívják, Zentán postakiadó volt, de e hivatalból kiesvén, több utalványt hamisított. Találtak nála 442 frtot, s miután Vasban is van egy kis vagyona, a postahivatalok nem fognak károsulni. * Rövid hírek. Györy Vilmos t.irótársunk a Shakspeare-sonettekből rája eső részt már leforditás beküldé a Kisfaludy-Társasághoz, mely e műfordításokat Szász Károlynak és Lévay Józsefnek adta ki bírálat végett. — Lónyay gróf erdélyi körútja, az udvar gyászesete miatt, későbbre maradt. A kisdedóvodákat terjesztő egylet e hó 13-án a múzeumban tartja évi közgyűlését, mely ápril végéről a tagok részvéthiánya miatt maradt el. — A pesti képviselőválasztások, hir szerint, e hó 24-én lesznek. — Irányi 1). a múlt napokban Szemere Miklóst (az Írót) ajánló belvárosi jelöltnek, de mivel többen azt mondák, hogy csak Kossuthtal lehetne győzni, a fölléptetést hétfőre halaszták. — Az „Angol királynő” főpincére, Reinprecht „Steuerfrei“ című polkát szerzett zongorára, s Taborszky és Parschnál jelent meg. — Valaki a budai színkör számára ily cimű bohózatot ir: „Jön az üstökös vagy a földgolyó szétrobbanása 1872 aug. 12-én.“ — Peregriny Elek budai tanácsnok a budai városhatósághoz részletes tervet nyujta be polgári iskolák életbeléptetése végett. — P. Szathmáry Károly irótársnnk s voltképviselő, noha 1800 frtos évdíjról volt bizonysága az „ Athenaeum“-tól, a belvárosban nem kapott szavazójegyet, mivel a bizottság annak kimutatását kívánta tőle, hogy Pesten fizeti az adót, ezt pedig nem mutatá ki. A városház téri Haris-házat, mely kiálló potrohával a házvonalt egészen eldiszteleníti, alkalmasint kisajátítják. — A közoktatási miniszter kérdést intézett a városhoz, hogy hol és mily föltételek mellett adna 150 négyszögölnyi alkalmas helyet egy metereológiai észlelde fölállítására. — Dr. Pollák rabbi hétfőn érkezik meg Posenből, elfoglalni pesti új állását. — Az „Ung. Lloyd“ban nürnberger összehasonlítást ad Erdély magyar, szász és román lakossága közt, s a magyarokra elég kedves azt mondani, hogy róluk hallgat, miután nem érti azt a művészetet: fényt és árnyat úgy osztani el, hogy a fény minden tért, az árny pedig semmit se foglaljon el, már pedig a magyarok csak az ilyen dicsérettel vannak megelégedve. — A „Reform“ szerint: az elégületlen színészek azt mondják, hogy a jövő tavasztól kezdve K. Orczyval nem fognak szerződést kötni. — Neszveda Anna k. a. őszre Hannoverába szerződött. — Bodnár Bandi expap Pestre érkezett s közelebb be fogja magát Budán mutatni, mint népszinmű-énekes. — A Légrády testvérek nem adják ki Buckle „Anglia művelődés-történetét,“ miután ezt más fordításban már Aigner meginditá. * Budai szinkör. Szombaton, junius 1-jén: „Trapezunti hercegnő, vagy egy komédiás család élettörténete,“ nagy operette 3 felvonásban. Holnap, vasárnap, június 2-kán: „Angyal Bandi,“ színmű 4 felvonásban. 535 .