Fővárosi Lapok 1872. szeptember (199-221. szám)

1872-09-01 / 199. szám

családi sírboltba, engedje meg háborithatlan teljesí­tését ebbeli szent kötelességemnek. Folyamodvá­nyom azonban egy hó múlva Szerb Tivadar, akkori aradmegyei főispán által hozzám visszaküldetett ama házirattal, hogy ő cs. kir. felsége abbeli kérel­memnek, miszerint Damjanich János kivégzett for­radalmi tábornok földi maradványai jelen nyughe­lyükről a mácsai családi sírboltba áthelyeztessenek, helyt adni nem méltóztatott. Azóta a sir, közellakó fivérem, Csernovics György intézkedése folytán, mint ideiglenes nyughely, felismerhető állapotban tartatik fen. És most, miután akadály nélkül megte­hetném a vértanúk iránti kötelességemet, lelkes hon­fiak tanácsára évről-évre elhalasztottam ebbeli óhaj­tásom kivitelét, ama hitben, hogy a magyar nemzet hazafiúi kegyelete és tisztelete jeléül az elvérzett hő­söknek egy méltó emléket fog Aradon, kiszenvedé­­sök helyén felállítani, mely alatt mind a 13 tábornok maradványai, és így a Mácsán eltemetetteké is, vég­nyughelyeiket fel fogják lelni. Miután pedig tudom, hogy e czélra 34000 irtot túlhaladó összeg gyűlt be, mely reményem megvalósulását közel kilátásba he­lyező, nem nyugtalanítottam imádott férjem porait. És imé, az „Alföld“ közlése szerint, egy idegen ember, minden megbízás és felhatalmazás nélkül részemről, habár honfiúi kegyelettől ösztönözve, feldúlta sajáto­mat, szent síromat. Ezt nem olvashattam feljajdulás nélkül. Mély bánattól áthatva, ezennel nyilvánosan felszólalok, és felkérem ama bizottságot, melynek élén Acél Péter, Arad megye főispánja eddig jónak látta a tervezett aradi emlék felállítását elhalogatni, mivel szerinte a begyűlt összeg elégtelen egy méltó emlék készítésére, (ámbár, ha a mai nemzedék nem kíván bővebben adakozni, a jövő generációtól még kevesebb részvétet várhatunk), felkérem mondom, a bizottságot, nyilatkozzék a nemzet előtt :" kíván-e tenni és gyorsan az eddig begyűlt összeg erejéhez képest ? s ha igen, mikor szándékozik a 13 vértanú hamvait egy Aradon készülendő közös sírba áthe­lyezni? A hely kijelölése és sírbolt elkészíttetése rö­vid időn megtörténhetik. Mert az esetben, ha a bi­zottság még most sem látná időszerűnek az erélyes cselekvést, én részemről tovább nem várok, hanem intézkedni fogok, hogy dicsőült férjem és a halálban is hű bajtársának porai egy sírkertbe áttétessenek.“ * A nagy­ diófa utcában tegnap reggel egy házmester Othello életveszélyesen összeszurkálta fia­tal feleségét s házi urát. Gyilkos boszúját — mint beszélik — egész hidegvérű­séggel hajtotta végre, s midőn házi urának hasát felmetszette, Jakonice ezt mondá: „Nem ölöm meg egyszerre, hadd jusson eszé­be, hogy ne bántsd a másét!“ * Gyilkosság! kísérlet. Vogel József timármes­­ter Mechinben, Csehországban, e napokban Pestre jött, hogy Kühnel ügyvédnél némi költségeket térít­sen meg, melyek egy, Pesten lakó veje, Simanovszky Ferenc ellen folytatott perből támadtak. Vogel mind­járt az első napon elment az ügyvédhez, de ez Esz­tergomba utazván, a segédtől azt, az értesítést vette, hogy d. u. 1 és 2 óra közt jöj­jön el, akkorra az ügy­véd már honn fog lenni. Vogel el is ment, de a­mint az előszoba ajtaját kinyitotta, arcába egy szúrást kapott. Vogel nem vesztette el lélekjelenetét és be­tevén maga után az ajtót, a tettest jobban szem­ügyre vette és nem kissé volt meglepetve, midőn abban saját vejét, Simanovszky Ferencet ismerte föl Utób­bi látva, hogy felismertetett, még pár döfést intézett apa házába, de csak ruháit sérthette meg. A támadt zajra kisietett az ügyvéd segédje, megtekintendő, hogy mi történik. Midőn Vogel ezt segélyre szób­ta, Simanovszky kisiklott kezei közül és tőrbotját hát­rahagyva, megszökött. Még mostanáig sem találták föl. A kapitányság mindent elkövet, hogy kézreke­­rítse. Simanovszky 40 éves, Pesten szép bádogos­üzlete volt, de könnyelműsége miatt tönkre ment, és nejével is oly durván bánt, hogy ez három év előtt kénytelen volt dühe elől az ablakon át menekülni. * A rácvárosi kettős gyilkosságról írják, hogy Lelkes Paulina varrónő szerdán délben elküldő aty­ját (szabómestert) a boltból, hogy kedvesével , Zip­­sing Károlylyal egyedül beszélhessen valamit. Azu­tán történt a gyilkosság. Hogyan ? arra nincs tanú. A lány még adott élet­jelt, midőn a kórházba vitték, de beszélni nem bírt; Zipsinget pedig több késszúrás­­sal megsebesülve holtan találták. A Pest-m­egye közgyűlésének két irodalmi tár­gya is volt. Rakovszky István aljegyző tett indít­ványt a Petőfi-ház megvételére , de miután időköz­ben fölmerült a félegyházi kérdés, indítványát a jövő közgyűlésre tartja fen, s addig bebizonyíthatni re­méli, hogy Petőfi Kis-Kőrösön született. A másik ügy a 82 éves Kubinyi Ferenc kérvénye volt, ős­lénytani művének pártoltatatása végett. Ő egy em­lékiratot is adott be saját életrajzával, melyet a me­gye levéltárába helyeztek. * A magyar nyugoti vasút Szombathelytől Körmenden és Szt. Gotthárdon át Gyanafalváig vagyis a szíriai határig terjedő vonalrészének mű­­tanrendőri bejárása, akadály nélkül befejeztetett. Az ü­zletmegnyitás napja szeptember elseje. * Értesítés: Leward Fanni leveleire (a női munkaképesítéséről) az előfizetési határidő szept. 15- dikig meghosszabbíttatik. A példányok szétküldése szept. 10-én veszi kezdetét. Postai utalvány útján (példányonkint 80 kijával) előfizethetni Vodiáner F. kiadónál. (Pest megyeháztér 9.) A vidéki és heti la­pok t. szerkesztőségeit kérem e sorok átvételére. A fordító. * Bekü­ldetett. Amaz újabb nyerészkedési vál­lalatra, miszerint egy pénzpiócákból álló consortium ötven hazai községben fölállítandó megannyi taka­rékpénztár alapítására kér engedélyt a minisztérium­tól, egy vidéki munkatársunk óva inti a kormányt, hogy ezt meg ne engedje. Vidéken minden taka­rék-, ipar- s önsegélyző, szóval a községbeliek hitelén alapuló egyletnek a helybeli szükség­let érzetéből, a helyben s közel vidéken lakók indítványozásából, érdekközösségéből kell kiin­­dulnia; ugyancsak a helybeliek által kell kezeltet­nie, hogy a helyben és a környékben gyűjtött pénz is­mét a hely­ s környékbeliekre áraszsza az intézeti felügyelők s választmányi tagok legjobb belátása szerint áldását. Nem elég, hogy országos és köz­állami adósságainkért a külföldi hitelezők hordják el pénzünket: egyesek pénzén is ne a helybeliek, hanem idegenek nyerekedjenek. Ez az önző pénzpiac a kon­­sortium, miután az országos takarékpénztár eszméjé­vel nem boldogult, hogy az egyes takarékpénztárak netaláni fölöslegét saját feneketlen zsebének örvé­nyébe vonhassa: némely, még takarékpénztártalan kisebb városokra veti ki hálóját. Majd beültet min­den ily alapitványos helyre egy könyvelőt és egy pénztárnokot, kik egy szép reggel tova illanak a begyűjtött pénzzel, mint a pécsi mariánus director a nevelése alá fogadott gyermekek kosztja árával, vagy pedig e hivatalnok urak a fölösleget beküldik egy újabb miskolci „eördögh“-nek. Véleményünk szerint, de a tapasztalás után is, csak a városi s me­gyei hatóság által megbízhatóknak ismert helybeli alapitó s választmányi tagoknak engedélyezzen a kormány közhitelű pénzintézet fölállítását. * Rövid hírek. Ő Felsége a veszprémme­­gyei hanyi evang. fiók egyház temploma és iskolája helyreállítására 300 frt segélyt adott. — A pesti népszínház egy gyüjtőivét Pozsony polgármestere azzal a megjegyzéssel küldi vissza, hogy a nagy mértékben igénybe vett pozsonyi lakosoktól semmi adomány sem folyt be. — József főherceg pénte­ken Nyék-Ládházára utazott. — Szlávy József miniszter pénteken délután Kecskemétre utazott, a kiállításra. — Horn Ede, mint a „Hon“ írja, haj­landó a pesti egyetem nemzetgazdászati tanárává lenni. — Budenz és Szarvas Gábor visszatértek nyelvészeti utazásokból. — Legidősb­br. Bethlen Gábor e napokban elhúnyt. — Schmidt Mihály öt­­pacsírta-utcai szatócson tébolyjelek mutatkoztak, s dr.Kresz Géza rendeletére a Rókusba szálliták.— Mik­lósi addig, mig pesti színháza fölépül a Fürst-féle kibérelt színházban fog előadásokat tartani. — Tó­völgyit e hó 16-án tárgyalandó sajtóperében Aldor Imre fogja védeni. — Egy honvédtiszt általa fölta­lált oly csatatéri észtelde mintáját jelenté be a kiállí­tásra, mely 1200 lábnyira magasítható, vagyis oly magasra, hogy ez egész találmányt hajlandók lehe­tünk képzelgésnek tartani. * Budai színkör. Vasárnap, szeptember 1-jén: „Budavár bevétele,“ énekes szinmü 3 felvonásban. Holnap, hétfőn, Ferenczy József javára, először: „Kerekes András és szeretője Piros Panna,“ énekes szinmü 3 felvonásban. 1­868 - Vidék. ** A kecskeméti ipannűtárlatot Szlávy mi­niszter tegnap nyitotta meg Németh, Schnierer osz­tálytanácsosok, Dáni főispán és számos kiállító jelen­létében. Az ünnepély kezdetét harangzúgás és tarack­lövések jelezték. A miniszter, a kiállítási elnök üd­vözlő beszédére válaszolván, óhaját fejező ki, hogy a jelen tárlat például szolgáljon a vidéknél minél szá­mosabb hasonló kiállítás rendezésére. A tárlat a ref. kollégium épületében meglepő látványt nyújt. Pestről 214 kiállító jelentkezett. ** Bia községben, a budai hegyeken túl, lakik egy fiatal földmíves: Karikó János, naturalista ének­költő, kiről a „Korunk“ tárcájában érdekes adato­kat hallunk. E húszéves paraszt fiú, kinek értelmes, sötét szemei az elmer­engő lélek tükrét képezik, min­den szabad idejét arra­ használja, hogy az Úr dicsére­tét zengi énekekben. Ő a falusi iskolán kívül, egye­bütt nem tanúit; könyvet sem ismer mást, mint a bibliát, szent történeteket, zsoltárokat, s néhány kál­vinista énekes­könyvet. Maga is rendesen imákat, egyházi énekeket ír, mint a mutatványokból látjuk, egyszerűeket, ájtatosokat, a hivő lélek közvetlensé­gével. Üres idejében mindig ír. „Szent áldozat“ című kötetében 210 ének van. Ez már a harmadik „ki­adás“, mialatt ő gyűjteményének leírásait érti, mert nyomtatásban semmi sem jelent meg tőle. E natu­ralista énekköltő közelebb Pestre hozta énekkönyvét, hogy egy-két lelkésznek megmutassa. Mily kár vol­na, ha e hivő, egyszerű lelket a vágy csalta volna be a nagyvilág lármájába! ** A miskolci helv. hitv. lyceum „Értesitő“-jé a múlt tanévről Finkei József igazgatótanár állította össze. Adataiból látjuk, hogy a tanintézetnek 9 ren­des, 4 rendkívüli tanára s 430 növendéke volt. Az érettségi vizsgán 54 rendes és 21 magán­tanuló kö­zül 51 találtatott érettnek. Az ifjúság, iskolai dolgok­tól szabad idejét önképzésére szentelte. E­ célból nyit­va állt előtte az ifjúsági és a lyceumi nagy könyv­tár, melyekből hetenkint vehetett ki olvasmányt, de kiválóan a „Kazinczy-kör“ volt az önképzés iskolája, melynek Sólymosy Samu magyar nyelv- és iroda­lomtanár vezetése alatt a négy felsőb osztályból vol­tak tagjai, kik részint szépirodalmi és tudományos dolgozatok, részint a jelesebb írók műveinek szép­­tani fejtegetése s bírálása, szavalatok és ékesszólási gyakorlatok által versenyeztek a hazai nyelv növe­lésében. E kör örömünnepét jun. 30-dikán ülte meg s ugyanakkor a jutalmak is kiosztattak. A kör tag­jai közül legtöbb figyelmet Puki József keltett, ki költői és prózai művével több jutalmat nyert. Van az iskolának zeneegylete is, Veskói Jenő tanár felügye­lete alatt, s hogy az önképzésben az ifjak fokozato­san vezettessenek, a tanári kar korán gondoskodott az alsóbb osztályokban is külön könyvtárakról, me­lyek az olvasó tagok által fizetett mérsékelt díjak­ból tartatnak fen. A „Kazinczy-kör“ könyvtára ez évben is több kötettel szaporodott. Van a tanintézet­nek ásvány-, növény-, állat- és pénzgyüjteménye is, üveges szekrényekben elhelyezve. Az uj tanév ma kezdődött s a növendékek beírása 7-dikéig tart. Ez évi igazgató Halmy Gyula tanár. ** Dun­a-Földváron Hurka uram, kiszolgált ukrán őrmester, derék ember, de a felesége még de­rekabb asszony, sőt egyetlen a maga nemében. Hur­­káné asszony ugyanis kilenc ausztriai és magyar lovasezred tisztjeinek szarvasbőr-keztyűit tisztogatja, foltozgatja, darabját tíz krajcárért, s a férje által gondosan vezetett számkönyv szerint, egy éven át becsületesen kiérdemlett kilencszáz forintért, mi tehát kilencvenezer darab tisztára kimosott keztyüre mu­tat. Cseh-, Gács-, Stájer stb. ország külön vidékeiről küldetnek ide postán ládákban egy-egy ezred tiszt­jeinek szenyes keztyüi, s a derék asszony a szük­séges toldások-foltozások után két hét múlva, a kez­­tjüket tisztán rendezve, becsülettel illetősége helyére szolgáltatja vissza. ** Nagy-Bányáról írják, hogy ott a dalárda több idő óta igen derekasan működik, bár a közön­ség mellőzi. Csekély számú,­­ de ügybugó tagjai­nak buzgalma mindenesetre nagyobb figyelmet s pártolást érdemelne. Elnöke minden lehetőt megtesz az anyagi szükségletek megszerzésére, a művezető Mohlbacher pedig egész odaadással s példás szorga­lommal fárad a tagok kiképezésében. Ingyen oktat továbbá a hegedű-, fuvola- és zongorában. ** Koryt­icán — írja egy levelező — a­hol a viz oly mesés hatású, hogy valódi szakértők és a mindennapi tapasztalat szerint: Karlsbad, Franzens­­bad és Marienbad gyógyerejét szorította be a termé­szet ebbe a pár kútba, úgyhogy nincs ember, ha 7—8 napot töltött is itten, hogy a viz jó hatását ne tapasztalja, és akárhány példa van évenkint a csu­­dakurákra ; de mert nincs senki, a­ki befektetéseket tehetne, e balzsamital, még oly látogatásban sem ré­szesül, mint Stájerország másodrendű fürdői. Miért ? a nagy drágaság, mostoha kiszolgálás és csekély ké­nyelem miatt. Vajha valósulna a hír, hogy a magyar kormány veszi át e fürdőt. Vegye át, fektessen bele csak pár százezer frtot, tegye kényelmessé e hatására csaknem mindenható fürdőt, s bizonynyal kifizeti, gazdagon kifizeti magát, s kivívja az európai nevet és nemzetünk örök hálára lesz kötelezve. Máskülön­ben e fürdő el fog hanyatlani. ** Zágrábban a sportvilágban mint kitűnő lo­vas ismeretes Pálffy Zsigmond gróf, ki mint lovas őrnagy a honvédségben szolgál. E napokban 6 óra­kor reggel Zágrábból egy 15 mértföldnyire fekvő helységbe lovagolt, a hová még ugyanaz nap este 7 és fél órakor megérkezett, másnap 6 mértfölddel to­vább lovagolt, s egynapi pihenés után ugyanannyi idő alatt Zágrábba visszatért. A lovaglás, tekintve kü­lönösen azt, hogy egy 5 éves iskolázatlan lovon tör­tént, mindenesetre ritkítja párját. ** Promontoron e napokban készült el az óri­ási hordó, melyet Latzkó borkereskedő rendelt meg Faber Henrik ottani kádárnál. A hordó űrmérete 1500 akó. Összeállításán 20 legény dolgozott s külö­nös állványokra volt szükség, hogy e nehéz munkát elvégezhessék. A hordó 64 dongából áll, hosszúsá­guk 17­72, szélességük 16 láb. A hordót 18 vasab­roncs tartja össze, s ez abroncsok összesen 36 mázsát nyomnak. Készítési ára az anyagon kívül 1050 frt. Az előállítási ár 4700 frtra rúg. ** Vidéki rövid hírek. Krassó alispánjának Gyika Szilárd, a krassói Deák-párt elnöke, választa­tott meg. - - Kolozsvártt az unitáriusok zsinata ma kezdődik. — Greilich József pozsonyi evang. tanár­nak, (az 1859-ben elhúnyt bécsi egyetemi tanár atyjának) . Felsége 200 frt kegydijat adományozott félszázados tanári szolgálata alkalmából.

Next