Fővárosi Lapok 1872. november (251-275. szám)

1872-11-01 / 251. szám

erre nézve tegye meg a kellő» lépéseket. — Ellenben Arany László és Greguss Ágost — mint bírálók — nem ajánlák kiadásra Csepreghy Ferencnek „A víz­özön“ című színdarabját, mert noha elismerik, hogy szép tehetségre mutató mű, bonyodalma leleményes, párbeszédjei élcesek, egyes helyei költői emelkedés­sel bírnak, de jellemei egyhangúak, Noé, Gábor an­gyal sat, pedig a bibliai hagyománynyal oly ellenke­zőleg s léhán jellemezték, hogy ez a Noé nem hívebb a bibliához, mint az Offenbach bohóc Akhilla és Agamemnonja Homérhez; s „ily művet egy szépiro­dalmi intézet cége alatt közrebocsátani — a birálók szerint — nagyon ildomtalan volna.“ — Ar­a­g­h­y Dezső cisztercita tanár Sallustiusnak „Catilina össze­esküvését“ s „Jugurtha háborúját“ lefordítván, azt benyújtá a társulatnak, mely Toldy Ferencet s Bak­­say Sándort kérte föl a bírálatra. Következett Arany László indítványa az új tagválasztási eljárásról. Vita nem is volt fölötte, mert felolvasása után azonnal el­fogadták egyhangúlag. E szerint jövőre a betöltendő helyeket előre kijelölvén, az ajánlott tagokra nem csak egyszer fognak szavazni, mint eddig, hanem ha először nem kap átalános többséget elegendő jelölt, akkor újra szavaznak a legtöbb szavazatot nyert ta­gokra egyenkint s név szerint mindaddig, míg a kije­lölt helyek mind be nem töl­etnek, így aztán éven­­ként több új tag kerülhet a társulat körébe, mint ed­dig. Volt egy zárt ülés is, melyben elhatárzák, hogy Bartalus népdallam-gyűjteményének kiadását a tár­saság kétszáz forinttal segélyezi, s a dalok szövegé­nek áttekintésére Gyulai Pált, zenei részére pedig Fogarassy Jánost kéri föl. A februári közgyűlés mű­sorának összeállítását pedig ,ismét Toldy Ferencre, Gyulai Pálra és Greguss Ágostra bszá a társaság. * A képviselőhöz hétfőn nyílik meg újra. Több vidéki képviselő e napokban kérdést intézett, hogy várjon a megnyitást nem halasztják-e továbbra a budai járvány miatt ? A járvány azonban nem oly nagy, hogy az elhalasztás szükséges volna. * A rákosi rókavadászok vasárnap sz. Hubert napján, mint a vadászok védszentjének ünnepén egy kis versenyünnepélyt rendeznek a rákosi pályán. Három futtatás lesz. Egy síkverseny 2­2 mfdnyire, egy gátverseny 2 ang. mfdnyire 7 ugr­ással és végül egy akadályverseny 3 mfdre 15—20 ugrással. E ver­senyekben csak oly űrlovasok és lovak vehetnek részt, kik az idén valamely magyarországi falka után vadásztak. * A budai kholera áldozatául esett Reviczky Sándor miniszterelnöki osztálytanácsos édes­anyja is. Mindenki által tisztelt, derék nő volt. * Hymen. Dr. Konek Sándor egyetemi tanár egyik kedves leányát, Irma kisasszonyt közelebb jegyző el Wagner Ödön, az orsz. gyógyszerészeti vállalat igazgatója. Az esküvő még e hó elején meglesz. *Pest közgyűlésén Weisz Bernát képviselő in­terpellálta Thaisz főkapitányt, a „Reform“ ama vádja következtében, mely szerint egyetért a titkos „játékbandákkal.“ A főkapitány azt felelte, hogy e lap köszönetet érdemel ugyan a miért pellengérre ál­­lítá a játék­bankokat, de a rendőri hatóságot igen könnyű vérrel vádolta. Egy ízben e lap beszélt egy a játékosok által kifosztott somogyi ifjúról, s midőn ő (a kapitány) ez ifjú neve végett a lap szerkesztő­jéhez fordult, ez azt mondta neki, hogy e nevet el­hallgatja, mert rendőri szolgálatokat nem tesz, így a kapitányság aztán nem nyomozhatott. Említi Thaisz azt is, hogy báró Kaas Ivor (ki a játékbarlangokról szóló cikket írta,) ellenséges indulattal van iránta, s átalában e cikkben több volt a botrányhajhászat, mint az ügy iránti buzgalom, stb. Hogy a kapitány mily eljárást fog követni a tilos játék ellen, arról nem beszélt, mivel — úgymond — dobbal nem le­het fogni a túzokat. Azt, hogy a „Reform“ cikke el­len a hatóságnak nem kell e indítni keresetet,a jövő héten fogják tárgyalni. A kholera. Budán, hivatalos jelentés szerint, kholerába esett eddig 126 egyén. Ezekből meghalt 29. A járvány most szelídebb természetűnek mutat­kozik. A budai katonák közt beteg lett 37, ezekből meghalt 6. Pesten okt. 29-kén egy újabb kholeraeset fordult elő, a járvány kezdetétől összesen 3, ezekből meghalt 1. * Rövid hírek. Király Ő Felsége, gróf Bellegarde kíséretében Gödöllőről Pestre érkezett. — A közoktatási ügyér költségvetésében a múze­umra 1873-ra 90,700 forint segély van fölvéve ; (ez évben 85,440 forint volt;) egy hazai népis­­mei múzeum létesítésére 15,000 forint; a bécsi vi­lágkiállításból vásárlandó képekre pedig tizezer fo­rint. — A Liub­viceum csinosan kinyitott homlokza­tán az eddigi „K. k. Garnisonspital“ fölirat helyett most ez áll : „Honvéd-Ludovica-Akadémia.“ — A börze új épületében holnap nyitják meg a Lloyd­­társaság díszes helyiségeit, míg elhagyott régi ter­meibe a Deák-kör költözködik. — Pauler igazság­ügyi- s Tóth Vilmos belügyminiszter e napokban egymásután vizsgálták meg a soroksároti fenyüü­tő­ 1096 száki börtönt, hol mindent jogrendben találtak. — Az idén oly sok a szalonka, (Ő Felsége maga 340 darabot lőtt Gödöllőn a múlt hétig,) hogy a pesti vadpiacon darabját 50—60 kron is lehet kapni. — A Duna e napokban kiveté Szabó József lakatos-le­gény hottestét, ki­m. hó 21-dikén egy molnár láto­gatására ittasan menvén, a csónakból kiesett s a víz­be fúlt. — A „Reform“-ot arról értesité valaki, hogy Geiger Gyula jogász maga komponálta az öngyil­kosságáról elterjedt álhirt, a­mi — ha igaz — igen jellemző kompozíció. Az istván téri színház megnyitása. A magyar színművészet második csarnoka szer­dán este nyílt meg Pesten. A múzsák nem a hazafi­asság hangos dokumentálása, nem lármás tüntetések közt jelentek meg színpadán, s az igénytelen épület­nek jóformán még külseje sem árulta el, hogy benn ünnepély készül, s ezentúl a szép, jó és igaz igéit fog­ják hirdetni amaz elhanyagolt, néptelen térről, mely­nek eddig csakis egy-egy lovarda, vagy vásári bódé lármája kölcsönzött élénkséget. És ez jól is volt így. Tapasztalás tanítja, hogy a lármás lelkesedés min­dig csak szalmatűz volt, mely gyors lángolással égett, hogy annál hamarább elhamvadjon; mutassuk meg most, hogy komolyan látunk a dologhoz s egy harmadik szinház fenállását nem csupán a divat kí­vánalmának, de egyszersmind eddig sajnosan nélkü­lözött szükségnek is találjuk. E szükséget elégítse ki az igazgató komoly törekvése, s e törekvés valósítá­sához nyújtson segédkezet a magyar elem hazafias támogatása. Miklósy színháza belülről igen kellemes benyo­mást tesz a nézőre. Kicsiny de barátságos helyiség, s véleményünk szerint elég arra, hogy kellő támo­gatás mellett, egy jól rendezett társulat szükségle­teit fedezhesse. Tágas előcsarnokából középről a zárt­székekhez, két oldalról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkély­székekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcsőzet vezet A szinház díszí­tésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zárt széksor ülőhelyei, vörös diszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos belügyért láttuk s vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötét­zöld csikók s aranyozott diszitések tarkítanak. A zárt széksorokat nyitott páholyok veszik körül, mig az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részben pedig a földszinti álló közönség felett nyúlnak ki, nem éppen kellemes ernyőt képezve a a különben is nagyon eldugott és sötétségre kár­hoztatott nézőknek. Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatot­­tabb előadások alkalmával a rendet igen bajos lesz fentartani vagy egészen új, elkülönített be­járatokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páho­lyok bejáratait torlaszolta el, s igy történt, hogy Jó­kai, kit a „Szigetvári vértanúk“ első felvonása után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, minden jóakarata mellett sem tudott szabadulni páholyából, s a kitüntető figyelemért csakis egyszerű kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás. Sokan, látva a nehézségeket, vissza is vonultak az első si­kertelen ostrom után, s maga Balázs Sándor, kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsar­noknál. Az előadás fél hétre volt ki­űzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A hymnus első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét ke­reső köszönség zúgása közt veszett el, s a távo­labb állók még Erődi Béla prologjái is alig hall­hatók, noha előadója, Lukácsy Sándor hangban és testmozgatásban mindent elkövetett megértetésére. A lassú mozgás csakis a „Szigetvári vértanúk“ elő­adása alatt, Jókainé asszony megjelenésével ért vé­get, kit szűnni nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csönd váltotta föl, s Jó­kainé asszony szép szavalatából egyetlen hang sem veszett el. A közönség a tisztelet elmélyedő néma­ságával hallgatta nagy művésznőjét, kit ma már csakis ritka, ünnepélyes alkalmakkor tisztelhet a világot ábrázoló deszkákon. Az előadás, melyet je­lenleg nem akarunk bírálni, élénken folyt s Mik­­lóssy (Zrínyi), Pifkó Lina (Mária), Faludy (Jura­­nics) és Toldy (Szelim) hasznavehető erőknek mutat­ták magukat. Legtöbb haladást Toldynál láttunk, ki igen értelmesen, s több helyen megkapó bensőséggel szavalt. Balázs Sándor víg­játéka: „A pesti vízvezeték“ el­més ötleten alapszik. Bányai Gusztáv pesti hivatalnok­nak sok bajt okoznak vidéki ismerősei; házát egészen fölforgatják, irodáját gyermekszobává alakítják, szó­val mindent elkövetnek, hogy szivéből a vendégsze­retetet teljesen kiirtsák. Baján barátja, Szita gyógy­szerész segít, ki a vizvezeték veszélyeinek élénk szí­nezésével elriasztja a vidéki jóbarátokat s Bányai házában a rendet és csendet helyreállítja. A darabot közel eső meséje, élénk életképi jelenete s Vízvári gazdag humorú játéka tartják fen. Tetszéssel találkozott „a leánykérők“ című „dal­bokréta“ is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos kötött össze. Káldyné asszony s a társulat széphangú tenoristája: Kápolnay, érzéssel dalolták népdalainkat. Végül bal­let s alegorikus néma képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is igen bajos volt megérteni. Nem­zeket s haldokló honvédeket láttunk, de hogy mind­ennek mi köze van a „nemzet nyelvéhez“, arról csak maga a képlet rendezője nyújthatna felvilágosítást. A közönség azonban tapsolt jóakarólag, s mi kíván­juk, hogy e buzgalom a későbbi előadásoknál se apadjon. Az istván téri színház jövője Miklósy kezébe van letéve. Óhajtjuk, hogy ne csak buzgalma, de kellő tapintata is legyen az intézet vezetésére. Jóirányú működése biztosítani fogja a sajtó támogatását, és a közönség folyvást növekedő érdeklődését, míg téve­dései oly, jövőre is kiható károkat vonhatnának ma­guk után, melyeket erővel is csak nehezen, áldoza­tok árán lehetne helyrepótolni. Mi reméljük és hisz­­szük, hogy ez utóbbi eset nem következik be. ** Vidéki rövid hírek. Szerdahelyi Kál­mán eddigelé Nagybányán időzött s most megy Ko­lozsvárra, s a vidéki időzés már is igen sokat javí­­tott egésségi állapotán. — Vingán Csorba Ákos fő­jegyző a város vázlatos történetét Írja: Dobó László aljegyző pedig Murad effendi temesvári török konzul „in. Selim“ drámáját fordítja a nemzeti színház számára. — Az aradi vértanúk emlékszobrára be­gyűlt összeg eddigelé, a kamatokkal együtt, nem több, mint 40/100 frt. — Dobsina bányásziskolát ál­lított föl, melyre államsegélyt kér. — Váradi János, ki Léván húnyt el, Barsmegye egyik kiválóbb férfia volt, 1848-ban honvéd őrnagy, 1867. és 69-ben orsz. képviselő, utóbb pedig honvédezredes. Nemzeti szinház. Pénteken, november 1-én: „Az ajtó zárva, vagy: zárva legyen,“ francia közmondás 1 felvonásban; ezt követi: „Tévedések játéka,“ vígjáték 3 felvonásban. Budai várszínház. Pénteken, nov. 1-jén: „A szép juhász,“ eredeti népszínmű 3 szakaszban. Felelős szerkesztő: Vidnai Károly pg- Városi redout.-^! Pénteken, november 1-jén séta-hangverseny. ZENEKAROK: Leibold C. és ifjabb Fahrbach Fülöp. Helyárak : páholy 3 k­r, páholyülés 1 írt, karzati ülőhely 50 kr. földszinti bemenet 30 kr. Pénztárny­­ás 4 órakor, a sénhangverseny kezdete 5 órakor. Vasárnap, november 3-kán, sé­fhangverseny.­­ Újdonságok g­ekötőit és szövött gyapjú árukban. A szerfölött díszes és izlésteljes Q­ubeduinok, csuklyák (Baschlik), színházi és se­rt Wtagallérok, köpenyek, mantilleok hatyuszege-W cllyel és gazdagon selymezve ; továbbá schawlok,£2 Áfej­, nyak és vállkendök, női mellények, me-A Wieg szoknyák ritka szép kiállításban , úgyszintén w Kidb­el, flanel és egésségingek, nadrágok, ha-R Jarisnyák, felsőharisnyák és félharisnyák urak,#4 hölgyek és gyermekek számára nagy választékban a m tjlegillendőb árakon kaphatók G q SPANRAFT és ÉRSEK Q Q újonnan nyitott Q 6 szőtt-, rövid és fehéráru-üzletében O Q PEST, W Q Kristóf-tér 1-fő szám. W K«KKK«««KXK«*OOOt« X Kitűnő minőségű koakis és kőszén nagyban és kicsinyben megrendelhető MÁJER NÁNDOR és FIA vas- és konyhaszerek kereskedésében Pesten a kecskeméti-utca és széna-tér szögletén Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, 1872.

Next