Fővárosi Lapok 1872. november (251-275. szám)
1872-11-01 / 251. szám
erre nézve tegye meg a kellő» lépéseket. — Ellenben Arany László és Greguss Ágost — mint bírálók — nem ajánlák kiadásra Csepreghy Ferencnek „A vízözön“ című színdarabját, mert noha elismerik, hogy szép tehetségre mutató mű, bonyodalma leleményes, párbeszédjei élcesek, egyes helyei költői emelkedéssel bírnak, de jellemei egyhangúak, Noé, Gábor angyal sat, pedig a bibliai hagyománynyal oly ellenkezőleg s léhán jellemezték, hogy ez a Noé nem hívebb a bibliához, mint az Offenbach bohóc Akhilla és Agamemnonja Homérhez; s „ily művet egy szépirodalmi intézet cége alatt közrebocsátani — a birálók szerint — nagyon ildomtalan volna.“ — Araghy Dezső cisztercita tanár Sallustiusnak „Catilina összeesküvését“ s „Jugurtha háborúját“ lefordítván, azt benyújtá a társulatnak, mely Toldy Ferencet s Baksay Sándort kérte föl a bírálatra. Következett Arany László indítványa az új tagválasztási eljárásról. Vita nem is volt fölötte, mert felolvasása után azonnal elfogadták egyhangúlag. E szerint jövőre a betöltendő helyeket előre kijelölvén, az ajánlott tagokra nem csak egyszer fognak szavazni, mint eddig, hanem ha először nem kap átalános többséget elegendő jelölt, akkor újra szavaznak a legtöbb szavazatot nyert tagokra egyenkint s név szerint mindaddig, míg a kijelölt helyek mind be nem töletnek, így aztán évenként több új tag kerülhet a társulat körébe, mint eddig. Volt egy zárt ülés is, melyben elhatárzák, hogy Bartalus népdallam-gyűjteményének kiadását a társaság kétszáz forinttal segélyezi, s a dalok szövegének áttekintésére Gyulai Pált, zenei részére pedig Fogarassy Jánost kéri föl. A februári közgyűlés műsorának összeállítását pedig ,ismét Toldy Ferencre, Gyulai Pálra és Greguss Ágostra bszá a társaság. * A képviselőhöz hétfőn nyílik meg újra. Több vidéki képviselő e napokban kérdést intézett, hogy várjon a megnyitást nem halasztják-e továbbra a budai járvány miatt ? A járvány azonban nem oly nagy, hogy az elhalasztás szükséges volna. * A rákosi rókavadászok vasárnap sz. Hubert napján, mint a vadászok védszentjének ünnepén egy kis versenyünnepélyt rendeznek a rákosi pályán. Három futtatás lesz. Egy síkverseny 22 mfdnyire, egy gátverseny 2 ang. mfdnyire 7 ugrással és végül egy akadályverseny 3 mfdre 15—20 ugrással. E versenyekben csak oly űrlovasok és lovak vehetnek részt, kik az idén valamely magyarországi falka után vadásztak. * A budai kholera áldozatául esett Reviczky Sándor miniszterelnöki osztálytanácsos édesanyja is. Mindenki által tisztelt, derék nő volt. * Hymen. Dr. Konek Sándor egyetemi tanár egyik kedves leányát, Irma kisasszonyt közelebb jegyző el Wagner Ödön, az orsz. gyógyszerészeti vállalat igazgatója. Az esküvő még e hó elején meglesz. *Pest közgyűlésén Weisz Bernát képviselő interpellálta Thaisz főkapitányt, a „Reform“ ama vádja következtében, mely szerint egyetért a titkos „játékbandákkal.“ A főkapitány azt felelte, hogy e lap köszönetet érdemel ugyan a miért pellengérre állítá a játékbankokat, de a rendőri hatóságot igen könnyű vérrel vádolta. Egy ízben e lap beszélt egy a játékosok által kifosztott somogyi ifjúról, s midőn ő (a kapitány) ez ifjú neve végett a lap szerkesztőjéhez fordult, ez azt mondta neki, hogy e nevet elhallgatja, mert rendőri szolgálatokat nem tesz, így a kapitányság aztán nem nyomozhatott. Említi Thaisz azt is, hogy báró Kaas Ivor (ki a játékbarlangokról szóló cikket írta,) ellenséges indulattal van iránta, s átalában e cikkben több volt a botrányhajhászat, mint az ügy iránti buzgalom, stb. Hogy a kapitány mily eljárást fog követni a tilos játék ellen, arról nem beszélt, mivel — úgymond — dobbal nem lehet fogni a túzokat. Azt, hogy a „Reform“ cikke ellen a hatóságnak nem kell e indítni keresetet,a jövő héten fogják tárgyalni. A kholera. Budán, hivatalos jelentés szerint, kholerába esett eddig 126 egyén. Ezekből meghalt 29. A járvány most szelídebb természetűnek mutatkozik. A budai katonák közt beteg lett 37, ezekből meghalt 6. Pesten okt. 29-kén egy újabb kholeraeset fordult elő, a járvány kezdetétől összesen 3, ezekből meghalt 1. * Rövid hírek. Király Ő Felsége, gróf Bellegarde kíséretében Gödöllőről Pestre érkezett. — A közoktatási ügyér költségvetésében a múzeumra 1873-ra 90,700 forint segély van fölvéve ; (ez évben 85,440 forint volt;) egy hazai népismei múzeum létesítésére 15,000 forint; a bécsi világkiállításból vásárlandó képekre pedig tizezer forint. — A Liubviceum csinosan kinyitott homlokzatán az eddigi „K. k. Garnisonspital“ fölirat helyett most ez áll : „Honvéd-Ludovica-Akadémia.“ — A börze új épületében holnap nyitják meg a Lloydtársaság díszes helyiségeit, míg elhagyott régi termeibe a Deák-kör költözködik. — Pauler igazságügyi- s Tóth Vilmos belügyminiszter e napokban egymásután vizsgálták meg a soroksároti fenyüütő 1096 száki börtönt, hol mindent jogrendben találtak. — Az idén oly sok a szalonka, (Ő Felsége maga 340 darabot lőtt Gödöllőn a múlt hétig,) hogy a pesti vadpiacon darabját 50—60 kron is lehet kapni. — A Duna e napokban kiveté Szabó József lakatos-legény hottestét, kim. hó 21-dikén egy molnár látogatására ittasan menvén, a csónakból kiesett s a vízbe fúlt. — A „Reform“-ot arról értesité valaki, hogy Geiger Gyula jogász maga komponálta az öngyilkosságáról elterjedt álhirt, ami — ha igaz — igen jellemző kompozíció. Az istván téri színház megnyitása. A magyar színművészet második csarnoka szerdán este nyílt meg Pesten. A múzsák nem a hazafiasság hangos dokumentálása, nem lármás tüntetések közt jelentek meg színpadán, s az igénytelen épületnek jóformán még külseje sem árulta el, hogy benn ünnepély készül, s ezentúl a szép, jó és igaz igéit fogják hirdetni amaz elhanyagolt, néptelen térről, melynek eddig csakis egy-egy lovarda, vagy vásári bódé lármája kölcsönzött élénkséget. És ez jól is volt így. Tapasztalás tanítja, hogy a lármás lelkesedés mindig csak szalmatűz volt, mely gyors lángolással égett, hogy annál hamarább elhamvadjon; mutassuk meg most, hogy komolyan látunk a dologhoz s egy harmadik szinház fenállását nem csupán a divat kívánalmának, de egyszersmind eddig sajnosan nélkülözött szükségnek is találjuk. E szükséget elégítse ki az igazgató komoly törekvése, s e törekvés valósításához nyújtson segédkezet a magyar elem hazafias támogatása. Miklósy színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny de barátságos helyiség, s véleményünk szerint elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól rendezett társulat szükségleteit fedezhesse. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, két oldalról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszékekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcsőzet vezet A szinház díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zárt széksor ülőhelyei, vörös diszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos belügyért láttuk s vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötétzöld csikók s aranyozott diszitések tarkítanak. A zárt széksorokat nyitott páholyok veszik körül, mig az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részben pedig a földszinti álló közönség felett nyúlnak ki, nem éppen kellemes ernyőt képezve a a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadások alkalmával a rendet igen bajos lesz fentartani vagy egészen új, elkülönített bejáratokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait torlaszolta el, s igy történt, hogy Jókai, kit a „Szigetvári vértanúk“ első felvonása után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, minden jóakarata mellett sem tudott szabadulni páholyából, s a kitüntető figyelemért csakis egyszerű kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás. Sokan, látva a nehézségeket, vissza is vonultak az első sikertelen ostrom után, s maga Balázs Sándor, kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kiűzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A hymnus első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső köszönség zúgása közt veszett el, s a távolabb állók még Erődi Béla prologjái is alig hallhatók, noha előadója, Lukácsy Sándor hangban és testmozgatásban mindent elkövetett megértetésére. A lassú mozgás csakis a „Szigetvári vértanúk“ előadása alatt, Jókainé asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csönd váltotta föl, s Jókainé asszony szép szavalatából egyetlen hang sem veszett el. A közönség a tisztelet elmélyedő némaságával hallgatta nagy művésznőjét, kit ma már csakis ritka, ünnepélyes alkalmakkor tisztelhet a világot ábrázoló deszkákon. Az előadás, melyet jelenleg nem akarunk bírálni, élénken folyt s Miklóssy (Zrínyi), Pifkó Lina (Mária), Faludy (Juranics) és Toldy (Szelim) hasznavehető erőknek mutatták magukat. Legtöbb haladást Toldynál láttunk, ki igen értelmesen, s több helyen megkapó bensőséggel szavalt. Balázs Sándor vígjátéka: „A pesti vízvezeték“ elmés ötleten alapszik. Bányai Gusztáv pesti hivatalnoknak sok bajt okoznak vidéki ismerősei; házát egészen fölforgatják, irodáját gyermekszobává alakítják, szóval mindent elkövetnek, hogy szivéből a vendégszeretetet teljesen kiirtsák. Baján barátja, Szita gyógyszerész segít, ki a vizvezeték veszélyeinek élénk színezésével elriasztja a vidéki jóbarátokat s Bányai házában a rendet és csendet helyreállítja. A darabot közel eső meséje, élénk életképi jelenete s Vízvári gazdag humorú játéka tartják fen. Tetszéssel találkozott „a leánykérők“ című „dalbokréta“ is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos kötött össze. Káldyné asszony s a társulat széphangú tenoristája: Kápolnay, érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet s alegorikus néma képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is igen bajos volt megérteni. Nemzeket s haldokló honvédeket láttunk, de hogy mindennek mi köze van a „nemzet nyelvéhez“, arról csak maga a képlet rendezője nyújthatna felvilágosítást. A közönség azonban tapsolt jóakarólag, s mi kívánjuk, hogy e buzgalom a későbbi előadásoknál se apadjon. Az istván téri színház jövője Miklósy kezébe van letéve. Óhajtjuk, hogy ne csak buzgalma, de kellő tapintata is legyen az intézet vezetésére. Jóirányú működése biztosítani fogja a sajtó támogatását, és a közönség folyvást növekedő érdeklődését, míg tévedései oly, jövőre is kiható károkat vonhatnának maguk után, melyeket erővel is csak nehezen, áldozatok árán lehetne helyrepótolni. Mi reméljük és hiszszük, hogy ez utóbbi eset nem következik be. ** Vidéki rövid hírek. Szerdahelyi Kálmán eddigelé Nagybányán időzött s most megy Kolozsvárra, s a vidéki időzés már is igen sokat javított egésségi állapotán. — Vingán Csorba Ákos főjegyző a város vázlatos történetét Írja: Dobó László aljegyző pedig Murad effendi temesvári török konzul „in. Selim“ drámáját fordítja a nemzeti színház számára. — Az aradi vértanúk emlékszobrára begyűlt összeg eddigelé, a kamatokkal együtt, nem több, mint 40/100 frt. — Dobsina bányásziskolát állított föl, melyre államsegélyt kér. — Váradi János, ki Léván húnyt el, Barsmegye egyik kiválóbb férfia volt, 1848-ban honvéd őrnagy, 1867. és 69-ben orsz. képviselő, utóbb pedig honvédezredes. Nemzeti szinház. Pénteken, november 1-én: „Az ajtó zárva, vagy: zárva legyen,“ francia közmondás 1 felvonásban; ezt követi: „Tévedések játéka,“ vígjáték 3 felvonásban. Budai várszínház. Pénteken, nov. 1-jén: „A szép juhász,“ eredeti népszínmű 3 szakaszban. Felelős szerkesztő: Vidnai Károly pg- Városi redout.-^! Pénteken, november 1-jén séta-hangverseny. ZENEKAROK: Leibold C. és ifjabb Fahrbach Fülöp. Helyárak : páholy 3 kr, páholyülés 1 írt, karzati ülőhely 50 kr. földszinti bemenet 30 kr. Pénztárnyás 4 órakor, a sénhangverseny kezdete 5 órakor. Vasárnap, november 3-kán, séfhangverseny. Újdonságok gekötőit és szövött gyapjú árukban. A szerfölött díszes és izlésteljes Qubeduinok, csuklyák (Baschlik), színházi és sert Wtagallérok, köpenyek, mantilleok hatyuszege-W cllyel és gazdagon selymezve ; továbbá schawlok,£2 Áfej, nyak és vállkendök, női mellények, me-A Wieg szoknyák ritka szép kiállításban , úgyszintén w Kidbel, flanel és egésségingek, nadrágok, ha-R Jarisnyák, felsőharisnyák és félharisnyák urak,#4 hölgyek és gyermekek számára nagy választékban a m tjlegillendőb árakon kaphatók G q SPANRAFT és ÉRSEK Q Q újonnan nyitott Q 6 szőtt-, rövid és fehéráru-üzletében O Q PEST, W Q Kristóf-tér 1-fő szám. W K«KKK«««KXK«*OOOt« X Kitűnő minőségű koakis és kőszén nagyban és kicsinyben megrendelhető MÁJER NÁNDOR és FIA vas- és konyhaszerek kereskedésében Pesten a kecskeméti-utca és széna-tér szögletén Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat, 1872.