Fővárosi Lapok 1873. március (50-74. szám)
1873-03-01 / 50. szám
Hiradó“-ja, míg a Széchenyi közlönye, a „Jelenkor“ (szerkesztő Helmeczy) 1832-ben indult meg, csakhamar jelentékeny elterjedést nyert s — a mi ma nem történik — szerkesztőjét meggazdagitá. Orosz József conservativ „Hirnök“-e 1837-ben indult meg, a Kossuth Lajos „Pesti Hirlap“-ja pedig 1841-ben. Sem azelőtt, sem azután nem volt lap, mely nálunk a közvéleményre s az események folyamára úgy hatott volna, mint ez. A forradalom egymás után szülte és mosta el a lapokat a Bach-rendszer alatt pedig csak egy-két politikai lap létezhetett, legnagyobb hatással a máig is élő „Pesti Hírlap“, melyből meritgeté a magyar ember a vigaszt és jóreménységet. 1860 óta a mi időszaki sajtónk is igen nagy terjedést vett, bár a nagy versenyben sok a küzdelmes erőszakolás. Mindamellett több lap fel tud állni a maga lábán s jövedelmez is szépen. Oly lendületre, minőt az időszaki sajtó Francia-, Angolországban és Amerikában kapott, nálunk persze nem lehet számítani. Sőt olyanra sem, minő Bécsben tapasztalható, hol egy régi napilapot (Fremdenblatt) csak e napokban adtak el egymillió kétszázezer forintért. Még egyszer a magyar hangsúlyról. A „Fővárosi Lapok“ 41-ik számában közölt „helyreigazító“ ellenvélemény olvasása után még határozottabban fejezem ki a magyar hangsúlyról elmondott nézetemet. A magyar szóbeli hangsúly csak arra való, hogy egy szót a másiktól emeltebb hang által elkülönítsen, s azért rendesen az első szótagon foglal helyet. A magyar hangnyomat nem emeli ki a szó lelkét, értelmét, hanem csak a szónak külső anyagát, az egybetartozó betűtömeget. Az ütembeli hangsúlynak hasonló, csakhogy tágabb feladata van ; ez arra való, hogy az egyik ütemnek fogalmi tartalmát a másik ütem tartalmától megkülönbözhesse s bizonyos rythmust adjon a kötött beszédnek. Kívánatos, hogy az ütem kiváló szavának essék a fő hangsúly. Nyelvünkben a gyök csak az egytagú eredeti szavakban tűnik elő tisztán és határozottan. A többtagú szavakban az értelemadó gyök többnyire határozatlanná válik, vagy egészen elenyészik. Ily szavakban, mint: szeretet, szerszám, szerencse, szerezni, bolond, boldog, derül, pille, pillanat, ember, emlékezet, takarít, takarodik stb. nem tudja az ember, melyik vagy mennyi szótagot vegyen föl gyök gyanánt ? Hiányzik e szerint a többtagú szavakban az értelmi súlypont. Ez okból nem is keresi föl a hangsúly a szó értelmét, hanem kevés kivétellel mindig az első szótagon áll, akár van azon valami értelem, akár nincs. Itt mellesleg megjegyezzük, hogy a magyar nyelv hangzatos, zenei nyelv lévén, eleme inkább a hangzás érzékisége, mint a tartalom szellemisége. Ezért nem is szereti nyelvünk az abstractiókat, mert elveszti általuk eredeti kellemét. Ha vannak hosszú, nehéz kiejtésű, lapos szavaink , úgy azok az elvont fogalmak elnevezései között keresendők. Cikkíró megtanulta Szász Károly szavalástanából azt, hogy van nyelvünkben értelmi és széphangzati hangsúly s hozzá adja, hogy én a hangnyomat e két neméről megfeledkeztem. Ez annyi, mint a fától nem látni — az erdőt. Egész cikkem ugyanis a körül forgog: hogyan emeli ki a szavalati hangsúly az értelmet. Mennyire fontos kelléknek tartom az értelmi hangsúlyt, (a pointírozást) azt a szóló művészetről írt közleményeimben is kiemeltem.*) Lássuk még az úgynevezett széphangzati hangsúlyt. Hosszú szókban, mint: boldogtalan, veszedelem, rengetegben, kereskedő, finomított sat., a harmadik szótagon is van némi gyönge hangnyomat ; de ez nem egyéb, mint a hangnak felemelkedése, felkapaszkodása a bágyadt s monoton beszéd kikerülése végett és koránsem valamely értelemadó szótagnak kiemelése. Ha valakinek kedve tartja ezt hangsúlynak nevezni, ám legyen neki az ő ízlése és fölfogása szerint. Előbbi cikkemben ama szavalati hangsúlyról szólottam, mely a szó értelmét „kivágja,“ kilöki a beszéd többi anyagából s e meghatározás után ismétlem, hogy a magyar hangsúly nem egyéb, mint zenei emelkedés, mely csak esetlegesen emeli ki az értelmet. A latin-görög versmérték jogosultsága mellett idéz cikkíró egy trochacusi verset, melyben a hoszszúság mindenhol a szó elejére esik, tehát oly verset, mely az általam kikötött föltételnek megfelel. Ez a kiválasztott példa azonban mit sem változtat azon, amit a magyar jambusokról és hexameterekről áta- jában mondottam. Végül hivatkozik cikkíró a görög nyelvre is igen helytelenül. Mi rokonsága van a magyar nyelvnek és kiejtésnek a göröggel? Hogy milyen a magyar hangsúly, azt tudjuk; de hogyan beszéltek a régi görögök ? Arról a tudósok mai napig is vitat .) Lásd a „Főv. Lap.“ 1872. évi 54. és 55-ik számait. 215 hoznak. S vájjon az az idézett Demosthenes csakugyan a hangsúlyozás s nem a pathosz, dialektika, hang s az előadott eszmék által aratta-e szám ki diadalait? Ezt cikkíró úr szavára el nem hiszszük. A magyar szónok is lehet kitűnő és elragadó, mert a lelkesítő, gyújtó szónoki előadásnak nem éppen legjobb kelléke a szakgatott, túlszínezett hangsúlyozás. Legyen ennyi elég e fontos és unalmas thémáról. Rónay István: Fővárosi hírek. * A történelmi képek, illetőleg vázlatok pályázatának határideje tegnap járt le, s a beérkezett művek mától kezdve közszemlére vannak kiállítva a nemzeti múzeum képtárában. Tegnapelőtt már Pestről négy figyelemre méltó munka érkezett: „Mátyás király fölhivatása a korona elfogadására“ (vázlat,) „Szent István kereszteltetése“ (vázlat,) „Habsburg Rudolf és Kun László király találkozása a marchfeldi csatatéren“ (kész kép.) „Az öreg Tököly és Imre fia a likavai várban" (kész kép.) Be vannak továbbá jelentve : Münchenből „Szent László, a mint a keresztes hadak vezérségét elvállalja“ (vázlat,) s Budáról „Kont s a harminc nemes lefejeztetése“ (kép.) Úgy látszik, hogy a közoktatási ügyér által 1873-ra hirdetett e pályázatban is kitünőbb művészeink: Than Mór, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Weber, sat. élénk részt vettek. A művek megtekintését ajánljuk a budapesti közönség figyelmébe. * A képviselőház tegnapelőtti üléséből elmulasztottuk följegyezni am a fontos tényt, hogy a képviselőház a kormányt a vallásszabadság és polgári házasságról szóló törvényjavaslatok benyújtására utasította; ez indítványt Irányi Dániel tette s csak harmincegy képviselő szavazott ellene. — Tegnap a közoktatási minisztérium költségvetésének részletes tárgyalását kezdik meg s egyes tételeknél igen érdekes viták fordultak elő — Az ülés elején a többi közt Tisza Lajos miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a gömöri iparpályák kiépítésére megszavazott összeg fölemeléséről. * Allegória márványból. Kugler Ferenc szobrász jelenleg a temesmegyei gyűlésterem számára, Ormos Zsigmond főispán megrendelése következtében, egy domborművet készít, mely a király tavalyi bánáti útját fogja örökíteni, s a világtárlaton is látható leend. Azt a mozzanatot ábrázolja, midőn Ormos főispán a királynak bemutatott egy ínséges paraszt családot. A király mellett láthatók lesznek gr. Lónyay, b. Wenckheim, Kerkápoly és Tisza Lajos miniszterek. A főispán lábánál egy árva gyermek az újabban felállított árvaházra emlékeztet. A háttérben Pannónia alakja áldja meg a testvérisülő magyarokat és románokat. A pártok közt enyhe szélcsend uralkodik. Ennek egyik jele az a terv is, hogy a képviselők hetenkint egyszer közös ebédre gyűljenek össze a „Hungáriá”ban. E végett tegnapelőtt aláírási iv keringett, s mihelyt ötven aláíró lesz (3 írtjával) azonnal megkezdik az asztali örömek közös ügyét. Somssich Pál, Irányi Dániel, Ghyczy Kálmán, dr. Sennyey Pál, Tisza Kálmán az első aláírók közt voltak. Még örvendetesb összesimulás volt csütörtökön az, hogy Iványinak a polgári házasság ügyében tett indítványára a jobboldal több kiváló egyénisége szavazott s igy lett aztán határzattá, hogy a polgári házasság törvényjavaslatát a kormány — akarja vagy sem — nem sokára kénytelen lesz benyújtani. * Az „Unió“ kereskedelmi egylet helyiségeit, a váci boulevardon 61. sz. első emeleten, ma este nyitják meg ünnepélyesen. Nyolc órakor két felolvasás lesz. Egyiket Goldmann Adolf egyleti titkár tartja „az önképző körök feladatáról,a másikat Zsengeri S. „A magyar nyelv viszontagságairól.“ A tagokon kívül is szívesen látnak minden vendéget, kit ily előadások érdekelnek. * Hevesi Lajos ismert tárcaíró 21 éves fivére , Mór, e napokban halt meg. Szépírásának esett áldozatul. Kereskedő lévén Aradon, a sorozáshoz Egerben későn jelentkezett. Ott az ezredes megtudván, mily szépen ír, azt rendeli el, hogy ne is vizsgálják meg, hanem oszszák be irodai szolgálatra, így is történt. Ha megvizsgálják, okvetlenül eleresztik gyönge testalkata miatt, míg így az irodába volt dugva. Nem rég az ezreddel Egerből Kassára 12 napi gyalogutat kellett tennie, s ez annyira megerőtett, hogy betegeskedni kezdett. De a kórházban sem lehetett elég ideig, mivel szépírásának hasznát akarták venni. Végre nagy nehezen kieszközlé, hogy szabadságidőt kapjon, s pesti rokonaihoz — jött meghalni. * Uj könyvek Ráth Mór kiadásában. „A magyar nemzet jutányos családi könyvtárá“-ból ismét három uj kötet jelent meg: Göthe „Faust“-ja, Dóczi Lajos fordításában, bevezetéssel, melynek tartalma Lewes híres angol művéből van merítve, ára írt; „Kazinczy Ferenc utazásai“ (magyarországi utak, erdélyi levelek, ára 1 írt; F e u i 1- let Oktáv két regénye: „Egy szegény ifjú története“ és A kis Prófnő.“ s az első Salamon Ferenc fordításában) 268 lapra terjedő kötet, ára 1 frt. — Megjelentek továbbá: az „1872-ik évi országgyűlési törvénycikkek“ hivatalos kiadása, 442 lap, keménykötésben, ára 2 frt, s „Budapest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről“ szóló törvénycikk, 72 lap, ára 30 kr. — Megemlítjük egyúttal, hogy a Pienyeczky Nagy Sándor nyelvtanár által Debrecenben kiadott s fölkarolást érdemlő vállalatából , a francia és angol nyelvek levélszerinti „Önoktatásá“-ból megint négy füzetke jelent meg; a franciából a 31—34-dik leckék, az angolból az 58 — 60-dik leckék; egy-egy füzet ára 30 kr. * Rövid hírek. Klotild főhercegnő tegnap reggel Bécsből fővárosunkba érkezett. — Az orsz.kisnedvédő-egylet központi bizottságának ülése nem holnap, hanem e hó 9-én fog megtartatni, miről a tagok külön meghívók által értesittetnek. — Gr. Szapáry Gyula kinevezését holnapra várják.—A Deák-körben Tavaszi Endre a nőtlenek és fényképek megadóztatását indítványozta. — A magyar gőzhajó-társulat ma már megnyitja személyszállitó közlekedését. — A ministerelnök mai ebédjére Liszt Ferenc s a politikai lapszerkesztők is hivatalosak. — Dr. Keleti Gyula pesti ügyvéd, eljegyzé Kraus Teréz kisaszszonyt. — A régi német szinház terén álló bazár, a boltszükség miatt, jövő évi május elsejéig megmarad, legalább a tanács így határzá. — A mérnökegylet ma esti ülésében Lauka József egy a Balatont a Dunával összekötő hajózható csatorna tervét fogja ismertetni. — Király hetsége az udvar elköltözése előtt, három átalános kihallgatást ad Budán. — A fővárosi új törvényhatóság bizottságának választása szeptember 30-ánál nem eshetik elébb. — Miklósy ötven arany pályadíjat tűz ki. — Klárné asszony, vidéki anyaszínésznő, holnap mutatja be magát a nemzeti színházban szerződtetési célból. — Alándoki Béla nem szerződött az istván téri színházhoz, hanem ismét a debrecenihez. — A budapesti önkénytes tűzoltó-egylet holnap délután közgyakorlatot tart. * Miklósy színház az István-téren. Szombaton, március 1-jén: „A rablók,a látványos víg Operette ” szakaszban. * Budai várszínház. Szombaton, március 1-én „Régi urak,“ színmű 5 felv. Vidék. * Vidéki karnevál. Nagy-Somkuton, Kővárvidék székhelyén, február 22-kén volt az első s utósó bál, az ott állítandó kórház javára. Jól sikerült, noha akadtak,a kik jó eredményét szerették volna meghiúsítani, még pedig a fiatalok közül, kiknek éppen a társasélet emelésében kellene kitüntetni buzgalmukat. A háziasszony, Földvári-Haller Klára grófné, (a főispán neje,) akadályozva lévén a megjelenésben, a jó célra száz forintot küldött, így a tiszta jövedelem 150 frt lett. A környékből sokan vettek részt, s a hölgyek körében megjelentek többi közt gr. Teleki Gizela k. a., Medán Endréné, dr. Kolcsár Jánosné, Pál Ferencné, Hosszú Róza, Keresztes Nina, Leményi Gizela, Drágus Tinka, Gráf Amália, Miklós Zsuzsa k. a. sat. — A tatai lövész-egylet bálja, febr. 22-kén a tóvárosi vendéglő termében díszes mulatság volt, sok kedves táncosnő, köztük Perczel Irma, Karika Mari, Fittler Ella, Jankó Rita, Giller Bella, Niertit Mariska k. a. sat. részvételével, de teremdíszitésre, táncrendre és kotillanjelvényre oly bőkezűleg költöttek, hogy jövedelemre az egylet nem is igen számíthatott. Marcaliban (Somogy m.) febr. 24-kén a világosság érdekében, vagyis az éji lámpák fentartására oly jó eredménynyel hálóztak, hogy a látogatottság miatt a „négyesek“ nem igen sikerülhettek ; a hölgyek köréből szűktollú tudósítónk csak egyet nevez meg: Babochay Ilon kisasszonyt. — Kalocsán a torna egyleti zártkörű táncvigalmat febr. 24-kén egész reggelig folyvást vidáman táplálta a kedélyesség melege, s a hölgyek (köztük Nyáry Milesz Berta, Harlekovics Mátyásné, Tóth Imréné, stb.) teljes elismerésben részesítek a rendezőséget. — A székesfehérvári nőegylet febr. 24-diki álarcosbálja (kisorsolással) méltó volt e szokásos farsangi vigalom jó híréhez. A környékből is számosan voltak s a jókedv egész viradtig tartott. A nagy számmal megjelent hölgyek köréből tudósítónk Mányai Ilka, Flatz Malvin, Keresztes Szidónia, Bader nővérek, Szűcs Róza, Námesy Vilma kisasszonyokat említi. — Lengyeltótiban a febr. 20-diki „batyu bál“ igen díszes mulatság lett, a környék számos családjának részvételével, vígánccal, kedélyes társalgással. Reggeli hétig tartott, s jelen voltak többi közt : Maár Lászlóné szül. Majthényi Irma bárónő, Kacskovics Stephanie, Baán Antónia, Kolbenschlag Vilma k. a. stb. — Felső-Pálfalván (Nógrád m.) febr. 16-án Bóth Ernő úr vendégszerető házában víg bál volt, melynek főfűszerét a házi asszony és kisasszony , Róth Vilma szívélyessége képezte. Részt vettek e házi bálban Hidvéghy Pálné, Hidvéghy Vilma, Komjáthy Károlyné, Kun Jolán, Okolicsányi Róza, Pap és Laczkovics nővérek, Kovács k. a., sat. a füzért/no Ti ora Tatrran i rpnnaji rrvnom vannovto 71-