Fővárosi Lapok 1874. április (74-98. szám)
1874-04-01 / 74. szám
a birtok elaprózottságát, szűk voltát és drágaságát. E miatt a tulajdonos birtokát nagyobbára maga miveli; napszámosra kevés szükség van, más kereset pedig ritka. A munkás nép készpénzt keveset lát; amit kap, az is csak papiros. Ezért jár ki munkára a szegény nép Oláhországba, honnan ezüstöt vagy aranyat hoz haza. Ez azután nagy csábító; másik esztendőn megint kimegy, megszokja a kijárást, mig azután végkép ott marad. A tulajdonképeni birtokos népesség sem mehet sokra, mert a földművelés nagyon alanti fokon áll, melyet az előbbvaló magyar megyékhez hasonlítani sem lehet, így az egész székelyföldön 1873-ban következő mennyiségű gazdasági gépek voltak: 6 gőzcséplő, 27 lóerejű cséplő 103 vetőgép, 15 aratógép, 2116 vaseke; az egyetlen magyarországi Fehér megyében ugyanakkor volt: 123 gőzcséplő, 486 vetőgép, 13,000 vaseke stb. stb. De állattenyésztés tekintetében is elmaradt, úgyhogy e téren még a Királyföldnek is mögötte áll. Mit szóljunk az iparról ? Ennek nyomát is alig találhatjuk. A házi iparban leginkább említésreméltó a nők házi szövése-fonása. A bányászat sem igen áll magas fokon, noha a természet sok kincset rejtett a székely földjébe. Művelik a sóbányát Parajdon, hol egy gyufagyár is van, Udvarhely és Háromszékben három vasgyár, Csikban egy rézbánya, Borszék mellett feketeszén-bánya. Megemlítésreméltó néhány szeszgyár és a tölgyesi nagyszerű fausztató. Galgóczy úr ezek után újra hangsúlyozván, hogy megvan minden alap a székelységnek mostani területén megerősítésére, a következőleg fejezi be értekezését : a székely nép józan, egésséges értelmű, lelki, testi ereje ép, szorgalma kitartó; miveltség tekintetében sincs úgy elmaradva, mint vidékének a világtól félreeső elzártságából lehetne következtetni. Az éghajlat délies, még a havasok közelében sem éri el az északi vidékek zordonságának vadságát. Különösen a fa- és fatenyészetnek, mit a jó talaj is nagyon előmozdít, igen kedvez. A föld gyomra is nevezetes ásványkincsekkel bir. Legfőbb kincs a só, mely egész hegyláncokban fekszik. Van több helyen fekete és barna szén s vaskő, igen jó minőségű. Köszvényesnél arany és ezüst erek, úgy a Cseje patak völgyén, hol régi aranybányák üregei is láthatók. Kisebbszerü kéntelep van Altorjánál, sokkal nagyobb Csikban a Tarkő megett, hol Balánbányánál réz is találtatik. Borszéken a hires savanyú viz közelében a carraraival vetekedő tiszta fehér márvány. A gyönyörű völgyeken mindenféle iparvállalatra alkalmas sok kisebb-nagyobb patak s gazdagvizű folyamok. A ki így, gyönyörű vidékeivel, természeti ős kincseivel, munkagyőző, erőteljes, kitartó szorgalmú, értelmes népével tekinti és vizsgálja a székelyföldet, az meggyőződhetik, hogy nincs itt kitelepítésre szükség, megvan itt minden irányban az alap a kifejlésre és megélhetésre. De az anyag nyers, annak kimivelő kéz, a népnek vezér kell, és pedig legelső vezér a mindenek közt legelső teendőben, a sokféle közönségek közül a birtokviszonyok rendezésében. Ez első értekezés után, mely nem annyira szövegével, mint hosszú statisztikai kimutatásaival egy órán túl húzódott s bizonyára inkább illett volna valamelyik hirlapba, mint az akadémiába, egy kiváló fiatal tudós foglalta el a felolvasó asztalt.Körösi József, a pestvárosi statisztikai hivatal igazgatója, hogy mint vendég tartson előadást »Az emberi élettartam átlagának megállapításáról.« A halandóság fokának felismerése kétféleképen történhetik: vagy közvetlen a halandóság megfigyelése, vagy közvetve az élettartam kiszámítása által. A kérdésnek rendkívüli fontossága sok vizsgálót szerzett, kiknek legnagyobb része — minthogy a halandósági arányszám nem igen adja hű képét a halandóságnak — kerülő utón, az élettartam átlagának kiszámítása által tett kísérletet. Gyakran halljuk, hogy az ember mind jobban satnyul, gyengül és egyre rövidebb életű. E nézetet osztja Bufflon is, ki az ősember átlagos életkorát 910 évre számította. A statisztika számokkal bizonyítja ama szomorú igazságot, melynek vége az a jóslat, hogy miután a föld egyre hűl ki, végre felületén az emberi élet egészen ki fog veszni. A statisztika azonban egyelőre még azzal sincs egészen tisztában, mi értessék »átlagos élettartam« alatt? A számítások két főirányban történtek: vagy szemlélet, vagy föltevések alapján. Minthogy az ember élete és halála természeti tünemény, ha igaz eredményekre akarunk jutni, okvetlenül az induktív módszert kell alkalmaznunk. Az élettartam meghatározásánál főleg a Casper, Wappius és Herrmann-féle módszerek alkalmaztatnak. Casper szerint az átlagos élettartam éveinek száma egyenlő volna a bizonyos idő alatti születések számával; ha tehát 30 emberre egy születés esik, úgy az élettartam 30 év lenne. Ez a theoria ama, magában véve nem rész elméletből indul ki, hogy ahol sok a születés, ott sok a halálozás, tehát minél több a születés, annál rövidebb az élet. Wappius szerint : a születési és halálozási arány fele adja az élettartamot, például ha 10 ember születik és 100 hal Szint oly hibás számítás, mint a Herrmann-féle, az élőket és halottakat összehasonlító tábla, mely nem felel meg a valóságnak. Körösi tiszta induktív alapon akarja az élettartamot kiszámítani, t. i. a tényleges népszámlálás alapján. A népszámlálási lajstromokból rendesen töröltetnek az időközben elhaltak és ezek életkorából számittatik ki az átlagos élettartam. Körösi ezt individuális módszernek nevezi és Budapesten tényleg meghonosította. Jövőre összes ülés lesz, melyen a gr. Karácsonyi-féle bohózat-pályázat ügye döntetik el és folyó ügyek tárgyaltatnak meg, az átlagos élettartam------------- 55 év. hu 325 Fővárosi hírek. * A nagyhét csöndes a politikától, de élénk a tavasztól. A képviselők nagyobbára haza mentek ünnepelni, a miniszterek egy része nincs honn, az országház zárva s a politikai lapok ráérnek vezércikkeket írni ama bábeli zavarról, mely a szélsőbaloldal körében támadt, háromfelé osztva az egyesülni akarókat. De nemcsak politikából állván az élet, a mostani nagyhetet nem mondhatjuk csöndes hétnek. Virág vasárnap meghozta a kikelet enyhe levegőjét s nyájas verőfényét s az asphalton élénk a hullámzás. Volt már alkalom bemutatni a tavaszelői divatot színekben és ruhákban s délutánonkint csak úgy virít a korszó és váci utca — ha jó idő van. A szeszélyes aprilban ugyan nem lehet bízni, mert szeles, változékony, ingatag, s lehet, hogy e napfény mellett irt sorokat durcás kedvvel, eső és szél közt cáfolja meg. Kivánjuk azonban, hogy ne tegye s a nagyheti ünnepekre kedvezőleg mosolyogjon. Ezekre készül most a fél Pests a húsvéti piros tojások máris messze virítva mutogatják élénk szineiket a cukrászok kirakataiból. Készülnek az egyházi zeneegyletek is az ünnepi ájtat emelésére, különösen a budai, mely a vár főtemplomában öt napon át fog működni. Ma és holnap d. u. négy órakor kezdődnek a »Jeremiás próféta siralmai,« melynek végén Palestrina »Miserere« zsoltárját Cselkó Irma s Stegmann Hermin kisasszonyok, Bogisich Mihály és Váray Ferenc éneklik; pénteken d. u. négykor ismét lamentációk lesznek Kneifel Antal »Stabat mater «-ével; húsvét vasárnapján d. e. tíz órakor Mozart koronázási miséjét adják elő, Cherubini »Ave Maria« graduale«jával, (énekli Cselkó Irma k.a.) s Prodi »Ave Maria Stella« offertoriumával,(énekli Stegmann k. a.) Csutor hegedűkisérete mellett; húsvéthétfőn d. e. 10-kor pedig Haydn G-dur miséjét adják elő, melynek betét-részeit Kajdácsy Matild és Bolberitz Klementin k. a. fogják énekelni. Itt említjük meg egyszersmind, hogy a pesti magyar evang. hívek nagyheti úrvacsorája nem zöld-csütörtökön, hanem nagypénteken d. e. tizenegy órakor lesz. * Az akadémiában ma d. u. öt órakor összes ülés lesz. A gr. Karácsonyi-féle pályázat bírálói jelentését olvassák föl a verseny-bohózatokról. A jelentést, mint halljuk, Arany László teszi. Azután a gr. Lónyay, Dóra és Vitéz-féle pályamunkákat mutatják be. — A történelmi társulat pedig holnap d. u. öt órakor tart ülést a Kisfaludy-teremben. Szilágyi Sándor fog értekezni: »Gr. Nádasdy Ferenc országbíró levelezéséről II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmel.« * A böjti idény utosó hangversenye hétfőn este volt, a zenekedvelők által rendezett nagy zenekari előadás, Richter János vezetése mellett. Ami még jön: a Patti-féle két nagy húsvéti koncert, az már idényentúli ráadás lesz, melyet tömegesen fognak látogatni, hogy hallják a világopera »enfant gazéte«-ját s halljanak tőle néhány elcsépelt olasz áriát. Egyébaránt tömeges látogatásban részesült a Richter hétfői hangversenye is, bár odakünn kellemes, enyhe tavaszi est volt, a redout termei mégis annyira megteltek, mint az idény elején. A zenebarátok mindig is nagy élvezettől fosztanák meg magukat, ha ez előadások akármelyikéről is elmaradnának. A műsor most tarka, mondhatni pikáns volt. Az éneket zongora helyettesítő kivételkép egy idegen vendégművész kedvéért, s először történt, hogy Richter fölvett műsorába egy művet hazai fiatal zeneszerzőjül is, valamint Berliozt szintén csak most mutat be első ízben. Amaz szép volt, ez pedig hálás. De tartsunk sort. Beethoven gyönyörű »Egmont« nyitányával kezdődött a hangverseny. Ezt ugyan volt már alkalmunk több ízben hallani a nemzeti színház »Egmont« előadásai előtt, de ily nagy zenekartól, ily hatalmas harmóniával még nem hallottuk soha. A második számot a L i s z t Es-dúr »concert«-je képezte, melyben a zongorarészt Ludovico Breitner játszó, egy brüsszeli fiatal művész. Azt kérdhetné ugyan az olvasó, hogy ha Ludovico, mért Breitner, s ha Breitner, mért Ludovico ?, hanem hát a név (akármily furcsa internacionális összetételű is), másodrendű dolog; a fő az, hogy e fiatal művész igen nehéz feladatnak felelt meg kitűnőleg. Mert ez a bravour-mű csakugyan hangverseny, melyben a zongorának versenyeznie kell hol a zenekar erejével, hol a leggyöngédebb hangszerek lágyságával, sőt még a pengő háromszög könnyűd hangcsengésével is. Liszt magának írta e művet, egész tarka változatossággal, hogy kimutassa előadó művészetének páratlan sokoldalúságát: a zongora-cimbalmozástól kezdve a zongoraéneken át egész a zongoraviharokig. A műben van erő, dallam, bizarrság s musikális furcsaság is. Breitner úgy játszotta, hogy nemcsak a közönség tapsolta, hanem Liszt és Richter is. Többször zajosan hívták ki. A harmadik szám M iha lo v ics Ödönnek »A fergeteghez« (Rückert költeményéhez) írt zenekölteménye volt ének- és zenekarra. A fergeteg erősen viharzott a húrokon és a fúvóhangszerek öbleiből s elkapta a dalt. A zenekedvelők vegyes kara jól iskolázott testület, Udvardy is (ki a tenor-részt éneklő), bir elég hanggal, de e zenészeti förgetegben karének és magánhang nagy részt elmosódott. Tengeri vihar lehetett, mert éreztük a dagályt. A mű, mint Mihalovics minden műve, tehetséget s jeles hangszerelési érzéket tanúsít, hanem mindenesetre bajos bárkinek is ott kezdeni, ahol Wagner végezte, a kolosszális hangtömegek hatásain. A hatás »succès d’estime« volt, tapsolták, de nem valami nagyon. Végül következett az est legérdekesb része: Berlioz, kinek phantasztikus múzsáját oly rég nem hallottuk. Pedig kár, mert e nagy hangszerelőtől, a merész kombinációk e mesterétől Wagner és Liszt is tanultak eleget. Berlioz szelleme nagyon rokon a Hugo Viktoréval. Gyakran phrázisokkal pompáz, szereti a kontrasztot, érinti magát bombasztokkal, használ raffinement-okat, de tud rendkívül erőteljes és rendkívül gyöngéd lenni s mindig képzelemgazdag és mindig eredeti. A »Harold en Italie« symphonia is, mely Lord Byron »Child Harold«-jának második énekéhez van írva, ezt mutatja. Mind a négy része képzelemteljes, költői ellentétekben gazdag, gondolatokban és hangszerelésben eredeti. A vándor Harold benyomásait és élményeit festi az olasz ég alatt négy részben. A »hegyek közt« az ábránd, az öröm, a gyönyör hangjai váltakoznak a szép természet élénk hatásai alatt; majd a zarándokok dallamos estimája hangzik, sok változatban, végén elhalva; utána az »Abruzzókban« a dudák szerenádja árasztja érzelmeit, kedvvel, vidáman, sóvárgón, a mélyhegedű pianóján zárulva be; végül pedig »a banditák tivornyája« zajlik, sziláján, élénken, féktelenül; s mind e részeken átvonul a »Harold« szép dallama, melyet Krancsevics mélyhegedűje teljesen érvényesített. Megtapsolták mind a négy részt zajosan, s Richter helyesen fogja tenni, ha Berliozt a jövő idényekben sem feledi, kivált midőn zenekara oly kitűnően alkalmas e francia költő merész és gazdag műveinek bemutatására. Meg kell dicsérnünk a zenekedvelők egyletét is, mely Mihalovics és Berlioz műveihez magyarázó szöveget nyomatott és osztott szét. Átalában meg kell dicsérnünk mind az egyletet, mind Richtert és zenekarát a rendezett nagy hangversenyekért, melyek kitűnően sikerültek és nagy élvezetet nyújtottak. * Az uj szepesi püspök, Császka György Nyitra-Szerdahelyen született 1826 dec. 4-én. Atyja építőmester volt. Nyitrán, Tatán, Esztergomban tanúit s ez utóbbi helyen lett a papnövelde növendéke. Tanúit a bécsi Pazmáneumban is s 1850-ben szentelték föl áldozárrá s a nagyszombati konviktus praefectusa s majd tanára lett. 1853-ban szentszéki jegyző, 1856-ban érseki titkár lett, 1864-ben pedig Scitovszky primási irodájának igazgatója. Az maradt Simor prímás mellett is egészen mostanig. Tudományos, nemes szivü, hazafias gondolkozású férfinak mondják. * Gr. Somssich Ivánná szül. Krail Irma urhölgyet családi bánat érte. Édesanyja, özvegy Krail Pálné szül. Trummer Mária asszony vasárnap este, rövid szenvedés után elhunyt, 48 éves korában. Tegnap délután temették el zöldfa-utcai lakásáról, s requiemje ma d. e. tíz órakor lesz a belvárosi plébániatemplomban. * A húsvéti ünnepekre kedves meglepetésekről gondoskodott Marton Alajos váci utcai kereskedése. Párisból egész halmazát rendelte meg a szebbnél-szebb húsvéti tojásoknak , melyek selyemből, porcellánból, bronzból és ezüstből készülve, a legalkalmasabb bonboniéreket s illatszertartókat alkotják. Érkeztek ezenkívül kisebb és nagyobb ibolya-, rózsa- és gyöngyvirágbokréták, melyek illat és készítésmód tekintetében csalódásig híven utánozzák az élő virágokat, s vázákban bármily fényes szalonnak is méltó díszítését képezik. E derék kereskedő nagyon megérdemli a közönség bizalmát, mert ízléssel és műértelemmel igyekszik berendezni gazdag üzletét. * A tornacsarnokban szombat este tartott nyilvános tornázásnak nagyközönsége volt.Tanárky Gedeon államtitkár, Ráth Károly főpolgármester, Kammermeyer polgármester, stb. szintén megjelentek a zászlókkal díszített csarnokban. Egy emelt helyen a jutalmat adó Teleki Irén, Bella és Mari grófnők ültek. A gyakorlatok — Bockelberg művezető s ifj. Keresztesi torna- és vívómester vezetése mellett — nagy tetszésben részesültek. Az első jutalmat Zsingor Mihály, a két másodikat pedig Varga László és Maurer nyerték.