Fővárosi Lapok 1874. június (124-146. szám)
1874-06-27 / 145. szám
Fővárosi hírek. * Az „Egyetértés“ csónakegylet Július 7-én a Margit-szigeten táncmulatságot tart, mely regattával és hangversenynyel lesz összekötve. Mind a három csónakegylet meg fog jelenni vagy harminc-negyven hajóval, díszegyenruhában, s ez alkalommal öt csónaknak keresztelése is lesz. A versenyben is számos csónak vesz rész részt. A hangversenyt Siposs Antalfogja rendezni művészi erőkkel, s aztán tánc és banker lesz. A tiszta jövedelem egy részét a Petőfi-házra adják. * A képviselőhöz tegnapi ülésén nagy papolás volt. Az összeférhetlenségi törvényjavaslat tárgyalásánál Deáky Lajos azt indítványozta, hogy az autonómiával nem bíró hitfelekezetek papjai se lehessenek képviselők; erre a papoknak egész serege kelt föl; legszebben szólt Szilády Áron, ki azért utasította vissza Deáky indítványát, mert a protestánsok bírnak autonómiával s ő a protestánsok részére nem akar privilégiumot más hitfelekezetek ellenében, hanem — mondá — ha valaki azt az inditványt tenné, hogy egy felekezet papja se lehessen képviselő, ezt elfogadná . Deáky indítványát nagy többség ejtette el. — Erős vitát keltett a negyedik szakasz is, hogy a t. i.ama képviselők, kiknek napi dijai lefoglalvák s a lefoglalást három hó alatt sem hárítják el, szűnjenek meg a ház tagjai lenni; mellette Ugrón, Schmausz stb. szóltak; ellene Lázár, Máriássy, Kállay Ödön, az utóbbi igen melegen és ékesen ; a szakaszt a ház kis többséggel megtartotta. — A gyűlés elején egy pár érdektelenebb interpelláció után Trefort Ágoston miniszter bemutatta a közoktatási minisztérium jelentését az ország közoktatási állapotáról. *.A festészet pártolása újra kezd terjedni magas köreinkben is. A »Versenylap« szerint: »Lady Patroness (jó) a nemzeti díj és Derby nyertese, olajba festve, nem sokára megörökítve lesz Richter ecsetje által a jövő számára.« Van azonban érdekesebb hír is: gr. Festetich Tasziló a képzőművészeti társulat házának fölépítésére háromezer forintot adott. * Hauk Minnie k. a. csütörtökön »Romeo és Juliá«-ban tele ház előtt énekelt. Julia nem tartozik ugyan jobb szerepei közé, mert arcánál és alakjánál fogva nem ez eszményi lányka ábrázolására termett; továbbá nincs hozzá elég mély értelme, de egyes mozzanatokban mégis kitűnt, s a kettősökben bizonyára még jobban kitűnt volna, ha biztosabb énekű s melegebb érzelmű Rómeója van, mint Udvardy. Az előadásnak fénypontja ugyanaz volt, ami az operáé : elől az ének-prológ, mely a mai zeneirodalom legbecsesebb lapjai közé tartozik. Hauk k. a. még kétszer fog énekelni. E fiatal művésznő, mint olvassuk, New-Yorkban született 1851 nov. 16 án német családból. Atyja, ki tekintélyes német tudós volt, az 1848-diki forradalomban részt vevén, kénytelen volt Amerikába menekülni. Minnie nyolc éves korában hallott először operát New Yorkban s ez oly hatást tett rá, hogy midőn szülei Kanzasba költöztek, a kislány versenyt dalolt az őserdők madaraival. Szép hangja lévén, szülei képezteték s először 1865-ben lépett föl New Orleansban egy jótékonycélú hangversenyben nagy tetszés mellett. Másik évben egy Jerome nevű gazdag magánzó mutatta be házi színpadán. Később körutat tett amerikai városokban s a nagy siker után Európába jött és először Arditi előtt énekelt Londonban, aztán pedig 1968-ban a párisi olasz operánál lépett föl, mint Amina azAlvajáródban. Majd Sivorival körutat tett Belgiumban és Hollandban, mignem 1870-ben a bécsi operához szerződött s a közönség kedvence lett. A Színi tanoda juniálisa csütörtökön igen kedélyes mulatság volt. Maguk a növendékek már kora reggel kirándultak, s a délelőtt legnagyobb részét a hegyek között töltötték, meglátogatva többi közt a zugligeti »Disznófő«-t is, mig a vendégek csak dél felé, legtöbben pedig az ebéd alatt vagy után érkeztek. A hajdani Eötvös villa, a nagy költő és gondolkozó egykori nyári menhelye, jelenleg kényelmes vendéglővé van átalakítva s ennek tágas, nyitott előcsarnokában volt a közös ebéd, melyben mintegy nyolcvanan vettek részt. A fi- és nőnövendékek egy-kettő kivételével mind jelen voltak, mig a tanárok közül csak Kováltsik urat láttuk. Szigeti József közel fekvő villájából csak délután látogatta meg a társaságot. Az ebéd felett több pohárköszöntés volt: Szigligeti Edére, Szathmáryné asszonyra, a szini képezde növendékeire, kikért Réthy bácsi emelt poharat, s a jelen volt vendégekre. Közben-közben az opera növendékei énekeltek négyeseket a fiatal Huber vezetése alatt. Ebéd után a társaság tagjai az erdő egyik tisztására gyűltek, vidám társalgással, szavalati előadások és társas játékokkal töltve a délutánt. Gabányi, a második drámai osztály tehetséges növendéke, három ízben is szavalt, majd tót majd zsidó kiejtéssel, s mindenkor a társaság tapsai között, Sebestyén, operai növendék pedig ének-quodlibetet mutatott be, a magyar népdalok humorosan összeállított első soraiból. Volt labdázás is, melyben szintén sokan vettek részt. Átalában az egész mulatság a fesztelen vidámság színezetét viselte magán, s ennek előmozdításában nagy érdeme volt főleg Ditrói Mórnak, a mulatság fáradhatatlan rendezőjének. A vendégek egy része a fogaskerekű vaspálya kilenc órai vonatával kezdett oszlani, miután sokan azt hitték, hogy a legközelebbi vonat csak éjfél utáni egy órakor indul. Indult azonban 10 órakor is. A tánc ezalatt vigan folyt, s csakis egy óra után ért véget, midőn az utósó vonat elindulása távozásra szólíta a mulatozókat. * Estei Ferdinand modenai hercegnél csütörtökön délelőtt az Este-ezred itt lévő tisztjei, élükön Kisling alezredessel, tisztelegtek azEurópádban. A főherceg délutánra ebédre hívta meg őket. Napközben pedig megnézte az óbudai hajógyárat, hol két órát töltött s Ungermann inspektor szolgált neki magyarázatokkal. * A budai zeneakadémia zenészeti növendékei hétfőn d. u. öt órakor tarják hangversenyüket. A műsor tizennégy számból áll s ezek közt csak egy darab van magyar: Pető János »Epedő virág« című zongoraműve. Az olasz zene pedig egészen száműzve van. Szóval — amint látszik — a budai zeneakadémia csaknem egészen a német zene növelésére adta magát. Kétségkívül a létezők közt a legjobb iskolát választá ki; mindamellett a kizárólagosság minden műiskolában helytelen, miután a művészi nevelésnek legkevésbbé szabad egyoldalúnak lenni. Ám fektessenek legtöbb súlyt a legjobb zenei iskolára, de ne zárják ki a többit sem. Az pedig még inkább megrovandó, hogy oly intézet, mely a magyar állam pénzsegélyét veszi igénybe, mellőzi a hazai zenét és éneket, s legfölebb egy gyertyácskát gyújt az »ördögnek is,« mégpedig ugyancsak vékony gyertyát. * Torkos László igazgató tanár közrebocsátotta a pesti ágostai hitvallású főgymnázium ez évi »Értesítő«-jét, melyet »A tudat keletkezése az emberben« címmel hosszabb bölcseleti értekezés nyit meg Böhm Károlytól,, az intézet szépképzettségű tanárától. Mikint az »Értesítő« adataiból látjuk a tanodának a lefolyt tanévben 287 rendes és 35 magántanulója volt. A könyvtár és gyűjtemények jelentékenyen gyarapodtak s a Torkos László vezetése alatt álló önképző kör ez idén is folytatta működését. A jövő tanév szeptember első napjaiban kezdődik. * Új könyvek. A Franklin-társulat kiadásában 209 lapra terjedő kötetben jelent meg Ábrányi Kornél »Elméleti öszhangzattan«-ának első része, mely mint a zeneköltészet tudományos rendszerbe foglalt tárgyalása, irodalmunkban az úttörő munkák közé bátran sorozható. Főleg Reicha Antal rendszere után készült, de szerző több évre terjedő észleletei és tapasztalatai is föl vannak benne használva. Ára 2 forint. • A »Mathematikai és természettudományi közlemények« nyolcadik kötete (akadémiai kiadás) három értekezést tartalmaz, a »hazai félreptrek« ismerését Horváth Gézától, a Csajkások területe és Torontálmegye flórájának leírását dr. Feichtinger Sándortól, a mathematikai helymeghatározásokat Dr. Schenzl Guidótól és Kondor Gusztávtól. A 168 lapra terjedő kötet ára írt. 35 krajcár.— Aigner Lajos Mauritz Rezső állami főreáltanodai tanár »Közönséges számtan «-át adta ki két kötetben, a középtanodák s a polgári és felsőbb népiskolák használatára. Az első kötet ára 60, a másodiké 80 krajcár. * A királyi tábla előtt e napokban oly pör fordult meg, mely szomorúan mutatja, hogy mire képes a babona. Mikor a múlt évben Belatincen és Berticben is (Temesben) kiütött a kolera, a faluk elöljárói és lakosai egy cigányasszonytól kértek tanácsot. Ez azt mondta nekik: »Ha holt emberek szivéből esztek, akkor kikerülitek a kolerát.« Elhitték, éjfélkor felásták a sirokat, kivágtak hatvan darab szivet s az egész falusi nép részt vett e szörnyű lakomában. Ebből vizsgálat és per lett, a vádlottakat fogságra ítélték, de formahiba fordulván elő, a királyi tábla némely körülmény tisztába hozataláig nem mondhat ez ügyben ítéletet. * A kigyó utcai öngyilkosságról tegnap már tettünk rövid említést. Elkövetője Puszna Károly nevű pincér, 19 éves Tardos körül. Enni ment be s 2 írt 88 krra ment számlára, midőn tollat kért s két levelet irt, azután pedig pisztolyt vett elő s a vendégek előtt agyonlöve magát. Az egyik levélben nagybátyjának, ki a bálvány-utcában lakik, megköszönte jótékonyságait; a másikban pedig egy vendéglőst kért föl, hogy temettesse el szép fehér koporsóban. Pénzt nem találtak nála. — A naputcában pedig egy háztulajdonos 17 éves lánya, Preusz Mária phosphorral végezte ki magát s egyheti szenvedés után halt meg. * Az „egyetértésinek sikerült egy nagy ellenmondást fedezni föl lapunkban. Pár nap előtt — úgymond — Szabadi Frank Ignácot megróttuk kávéháza francia címéért, azt mondván rá , hogy nem röstel !• Aztán pedig dicsérve írtuk le kávéházának új és fényes berendezését, amire most ő (az »Egyetértés«) mondhatja el, hogy nem rösteljük ! Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy egyátalán soha nem rösteljük megdicsérni egy magyar ember életrevalóságát, midőn sikerül neki oly üzletet hozni létre, mely eddig nagyobbára csak idegenajkúakat gazdagított. S ez nem zárja ki azt, hogy egyszersmind a cím franciás affektálását meg ne rójjuk. Mert sok részcím alatt van jó tartalom, valamint nem egy szép cím mögött találunk haszontalanságot. Az »Egyetértés« firmája is mennyi visszavonást takart már. Átalában ha mi a szomszéd háza előtt kívánnánk söpörgetni, alighanem több röstennivalót találnánk a tisztelt laptárs újdonsági rovatában. Például csak közelebb is egy nagy hazafi leányát (miskolci előkelő hölgyet) vádolt, könnyelműn, egy vidéki hit után indulva, oly modorban, melyet másnap — kétségkívül a borsodi főmunkatárs felvilágosítására — szépen vissza kellett vonnia, — ami mindenesetre röstelnivalóbb, mint az, ha mi egy Pest szépülésére váró kávéházon elismerjük azt, ami szép és vállalkozási szellemre mutat. * Rövid hírek. A nemzeti színházban tegnap Seribe »Pajtáskodás«-a helyett, mely közbejött akadályok miatt elmaradt, Dumas »Alfonz úr«-át adták elő. — A magyar állami sorsjáték húzása kedden d. u. 5 órakor lesz Budán, a lánchíd melletti Kluszemann féle házban, a lotto-igazgatóságnál. — Kiliánnál kapható »Az angol vasúti törvényhozás történetéről« szóló jelentés első része György Endrétől, kiadá a közlekedési minisztérium, ára 70 kr. — A kisdedvédő és kisdedóvodákat terjesztő egybeolvadt egyletek folytatólagos közgyűlése holnap d. e. 10 órakor lesz a megyeház termében. — Türr tábornok ötven forintot küldött a bajai gimnázium dalárdájának, mely őt dísztaggá választotta. — A Légrády-testvéreknél őszszel megjelenik a Stuart Mill »Nemzetgazdaságtan«-a, Dapsy László fordításában. — A kormány Hajnik János jeles gazdászt ismét körútra kérte föl, hogy az idei termésről alapos jelentést tegyen. — Dúshegyi Márton nyilvános reálgimnáziumának önképzőköre hétfőn d. e. tiz órakor zárünnepélyt tart, melyen a pályanyertes műveket felolvassák s a jutalmakat kiosztják. A ref. főgimnáziumi ifjúság önképzőköri zárünnepe pedig ma d. u. öt órakor lesz, Baráth F. tanár elnöki megnyitójával, a titkári szavalattal, a pályadíjat nyert munkák bemutatásával, pályaszavalatokkal stb. — A férfi-dalegylet mai dalestélyén a műsor ez: Hubertől »Szabadságdal«, Cherubinitól »A szerelem,« Feiglertől »A világ« Mendelssontól »Tavaszi dal,« Erkeltől »Dalárinduló,« Strausste! »Wein, Weib, Gesang« karénekek; közben Asboth katonai zenekara játszik s aztán tánc lesz, Klemens nyári helyiségében. — Budapesten junius harmadik hetében 247 gyermek született s 277 ember halt meg. — Az erzsébetiért kioszk bérlője folyamodott a tanácshoz, hogy engedje meg neki sör és hideg étkek árulását s szüntesse meg a nagyteremre vonatkozó dohányzási tilalmat, mertez nagyon árt az üzletnek — Egy csalóra figyelmeztetik a közönséget, ki az első magyar biztositó társaság feleitől dilutánfizetés fejében pénzt szokott zsarolni. — A nőiparegylet második báljára Cserhalmai Ferencné alelnöknél (redout-épület,) az egyleti tanodában (üllői ut sz.) s Kühnel Ignácnénála császárfürdőben lehet váltani jegyeket, családjegyet öt, személyjegyet két forintjával. — A belvárosi plébánia-templomban holnap Ráczek Frigyes veszprémi egyházi elsőd-hegedűs miséjét adják elő. — Tegnapelöttül fogva a 19 éves Schwindt Flórián aggasztó módon eltűnt s szülei mindenfelé kerestetik. *István téri színház. Szombaton, június 27-én: »Budapest húsz év múlva,« életkép 3 felvonásban. * Budai színkör. Ma, szombaton, az »Arany dhignon.« ** Vidéki rövid hírek. — A buziási fürdőben a névsor eddig megjelent három száma 115 vendéget mutat ki, nagyobbára nőket. — Nógrádban Vadkert falu harmada (139 ház) hétfőn hajnalban leégett, a termést pedig jég vette el; dr. Kovács Pál esperes-plébános azonnal hatszáz forintot osztott ki a nyomor pillanatnyi enyhítésére. — A zágrábi báni táblához Farkas Zsigmond körösmegyei törvényszéki nyugalmazott elnök s Horvatics Tamás szerémmegyei törvényszéki ideiglenes ülnök, kineveztettek ülnökökké. A Gyöngyösi műkedvelők hétfőn a kaszinókerti nyári színkörben Offenbach »Dunanan és fia« operettejét adják elő; főbb női szerepeit Jablonszky Gyuláné és Izsépi Béláné aszszonyok éneklik; címszerepeit: Mátray Sándor és Izsépi Béla; első eset tudtunkkal, hogy műkedvelők operettet adnak elő, s az izlés érdekében jobb is volna, ha finomabb stylü és szövegű játék operákat választanának. — A »Nagyvárad« szerint: Rózsa Sándor igen meg van törve börtönében, csak kenyérrel, vízzel él, ajándékot nem fogad el, (kár is volna rá vesztegetni!) s csak a dohányt veszi el örömest. — Zalában Szent-László Egyházának régi temploma s a mellette levő ferenci zárda e hó 19-én éjjel egészen leégett; villám gyújtotta meg. s 635