Fővárosi Lapok 1878. december (277-300. szám)
1878-12-01 / 277. szám
javadalmazásból kerül ki, melyet a király évenkint a színi-művészet emelésére ad. * Uj könyvek, füzetek. Jókai Mór újabb munkáinak népszerű kiadásában, melyre Pfeiffer Ferdinánd vállalkozott, most jelent meg »A fekete gyémántok,« hires regény, három kötetben, ára csak 2 frt 40 kr; továbbá szintén Pfeiffernél »A nemzeti színház könyvtárá-ból három új füzet jelent meg (120—122-dik) Massenet »Lahor királya« dalművének szövege, Váradi Antal »Tamara« című szomorújátéka s Massé »Jeanette menyegzőjé«-nek szövege; egy-egy füzet ára 40 kr. Győrből két jó tankönyvet küldtek be szerkesztőségünkhöz; az egyik »Physika a középtanodák felsőbb osztályai használatára« (első rész), írta Bierbauer Lipót tanár. Derék mű, mely dicséretére válik szerzőjének s a győri Gross-féle nyomdának is, hol csinosan állították ki. A könyv a legújabb tanterv szerint van készítve, a legújabb vivmányok felhasználásával, előadása ügyes, nyelve pedig tiszta, magyaros. A tizenkilenc ívnyi kötet ára 2 frt 50 kr. A másik győri kiadás: Szabó Szilveszter tanár »Latinmagyar szótár «-a, az összes iskolai klasszikusok: Caesar, Cicero, Horac, Livius, Cornelius Nepos, Ovidius, Phaedrus, Quintilian, Sallustius, Tacitus és Virgil olvasásához. A mű az eddigi szótáraktól egészen elütő irányban van szerkesztve s a szakirodalom körébe tartozik megítélni, miként az azonban első pillanatra is látható, hogy a harminchatéves mű nagy szorgalom, gondos munka eredménye s igen sokat ölel föl. Ara ? E két iskolai könyv, a Szent Benedekrend két derék tagjának műve, méltó arra, hogy elterjedjen. — Beküldtek szerkesztőségünkhöz egy nagyon vidékies kiállítású, ily című füzetet is: »A csók könyve,« irta Dengi János. Nem csekély elmésséggel és tapintattal »Méltóságos gróf Vay Saroltának baráti.. . kézcsókolással« van ajánlva, betűről betűre igy, a három ponttal együtt. Az összefércelt, innen-onnan kompilált, csekély és mulékony értékű, érdekű munkácskáról különben nincs mit mondanunk, legfölebb azt, hogy e mondatot: »Mindennemű jog fentartatik,« teljesen pleonazmus volt rányomatni. Terjedelme tíz iv, ára egy írt húsz kr., diszkötésben egy írttal több. — Az Eggenberger könyvkereskedésben gyermekek számára három mesefüzet jelent meg: »Csipkerózsa«, »Kakaska és tércike« s »Scinke-Picinke«, mind a hármon színes nagy képekkel a keményborítékon és benn a szöveg mellett; egyegy füzet ára 80 kr. * Rövid hírek: Király ő felsége tegnap részt vett a gödi lovasvadászatban. — Péchy Tamás minisztert nagyapai öröm érte : Margit nevű leányának (Bornemisszáné úrhölgynek) kis fia született. — A nemzeti színházban Seribe »Cárnő« jét fölelevenítik, a címszerepben Felekiné aszonynyal, az ötvenes években Jókainé játszotta. — Dr. Bald Géza fővárosi távirótiszt eljegyezte Czanyuga Jolán kisasszonyt. — »Soldosné hat kedvelt dala« jelent meg Táborszky és Porschnál; zongorára és énekhangra szerzé Németh János, ára 80 kr. — Bogeard tegnapelőtt nem kezdte meg előadásait a de Gerando család szalonjában, hanem a jövő péntekre halasztá. — Trefort miniszter tegnapelőtt meglátogatta a Fischer majolikagyártelepét, Németh Imre mint tanácsos kíséretében. — Az ősz utcai tornacsarnokban e hó 8-án disztornázás volt. — A budavári színház közönsége a Bulyovszky »Fuzió«-ját több elismeréssel fogadta, mint a nemzeti színházé. — A „Köztelek“ egy termében a fáradhatatlan buzgalmú Girókuty Ferenc igen érdekes gombaosztályt rendezett be, plasztikus rajzokkal, mintákkal és gonddal gyűjtött példányokkal. — Az egyetemi tanács, hír szerint, elhatározta, hogy a fáklyás zene első kiáltványát aláírt ifjakat alsóbbfokú fegyelmi büntetésben részesíti; azt is beszélik, hogy a szónokolni akaró ifjakat kizárják az egyetemről, ha beszédeket tartanak. — A régi városház tanácstermében január 2-án lesz a pestvárosi 53 milliós kölcsön sorsjegyeinek húzása. — A vasúti balesetnél legsúlyosabb sérülést szenvedi katona. Molnár János két helyen eltört lábát gipszkötéssel látták el s csak másfél hónap múlva hagyhatja el a kórházat. Hanzly András, a bécsi magyar minisztérium segédhivatali aligazgatója, hirtelen meghalt tüdővérömlésben, 43 éves korában , alcsuthi születésű volt. — A tisztviselők egyletében e hó 7-én hangversenyt és zártkörű táncvigalmat rendeznek. — Az egyetemi könyvtár holnaptól fogva d. u. 4—8 óra közt áll a közönség használatára, mert délelőtt rendezik; ünnepnapokon azonban ezután is d. e. 9—12 óra közt lesz nyitva. — A „Caradoc“ nevű paripa, melyen Zubovics Párisba lovagolt, nem rég kimúlt. — A pesti nőegylet december hóra 336 forintot utalványozott szegényei közt leendő kiosztásra. — Neuschlosz Károly parketgyáros meghalt. — Székesfehérvári kinevendő püspöknek Pollák János pécsi kanonokot emlegetik. — Ghlumetzky osztrák kereskedelmi miniszter tegnap fővárosunkba érkezett. Az akadémia »fizetéses« tagsága. Ez az ügy forgott szőnyegen az akadémia hétfői zárt ülésén, s erről akarjuk általában, (az ottani tárgyalástól teljesen függetlenül) elmondani nézetünket. Egy politikai lap referense azt állítja, hogy »zárt ülések megállapodásairól nem illik nyilvános tudósítást adni.« Valóban nem illik némelyikéről, hol például teljesen házi vagy személyi ügyben történik megállapodás s hol a kímélet szabja törvényül az elhallgatást. A tárgyalás folyamáról pedig soha sem illik. De ahol a megállapodás irodalmi érdekkel bír, (mint például a »Budapesti Szemle« további kiadásának ügye,) vagy valamely közintézet szervezeti kérdésével áll kapcsolatban, ott a megállapodás a közre is tartozik, főleg oly intézetnél, melyet közáldozatkészség hozott létre. Az akadémia fizetéses tagságának kérdése pedig nagyon is olyan tárgy, melyet mai nap már idején van pláne a sajtóban megvitatni. Akik a mi akadémiánkat alapítók és szervezték, a körülményekhez képest igen bölcsen tették, hogy a rendes tagok legidősbjeinek bizonyos évi fizetést állapítottak meg, mely jelenleg öt- és háromszáz forintos fizetésekből áll. Oly idő volt még akkor, midőn jeles tudósok is csak nehezen vergődhettek jó állomásokra s igy az akadémiai fizetés szükséges vola ép a tudományos működés érdekében. Azóta azonban örvendetes változás történt. Azokat, akik tudományos vagy szépirodalmi téren kitűnnek, nagyobbára a közpályák különféle ágaiban biztosított, sőt gyakran fényes állásban látjuk. Maga az akadémia is újabb időben fizetéses új állásokat hozott létre, minek a három osztály titkárság s a bizottsági előadói állások. Most tehát itt az ideje szellőztetni a kérdést: váljon az a fizetéses tagság, mely az idősbség sorrendjén alapul, nem magát túlélt intézmény-e, melyet és a tudományos működés érdekében tán jobb volna már teljesen átalakítani. A tapasztalás mutatta, hogy az idősbség fizetési előnye oly eseteket hozott létre, mely szerint rendes évi fizetést kaptak oly tagok, kik egyfelől gazdag emberek voltak, másfelől rég megszűntek a tudománynak használni; míg ugyanakkor fiatalabb, de a tudomány terén sokkal hasznosabb, tevékenyebb rendes tagok és amazok miatt nem juthattak évi fizetéshez, holott sokkal nagyobb szükségök lett volna arra. Megeshetik, hogy az idősbség sorrendje szerint, most is egy püspökre, miniszterre, nagyurra esnék a rendes évdíj, míg a kizárólag tudományos pályán működő és sokkal kevésbbé fényes sorsú tudós nem élvezhetné az akadémia rendes évdíját. Ennélfogva a mi nézetünk az, hogy ép a tudományos működés érdekében ma már sokkal célszerűbb volna á átalában eltörölni a rendes fizetéses tagságot, vagyis jövőre (mert attól, aki már élvezi, a rendes évdíjat elvenni nem lehet s nem is szabad) nem tölteni be a megürülő ily helyeket, hanem a fizetéses tagság tőkéjéből külön alapot létesíteni, melyből egyfelől a pozitív tudományos munkásságot jutalmaznák azok személyében, akik nagy és hasznos tevékenységet fejtenek ki, másfelől pedig rendesen segélyeznének oly érdemes tudósokat, kiknek más jövedelmük nincs, s akkor segélyezhetnék az ilyet nem a mai ötvagy háromszáz forinttal,mennyi összeggel mai nap sem élni, sem meghalni nem lehet,)hanem oly összeggel, mely egy-egy tudósnak kellő megélhetést biztosít. Ez az eszme — úgy tudjuk — a rendes tagok körében is nem egynél fölmerült s mint mondják: ez ügyben néhányan annak idején indítványt is fognak tenni. A »Budapesti Szemle« előfizetőihez. Van szerencsém értesíteni a »Budapesti Szemle« előfizetőit, hogy e folyóirat, melyet a m. t. akadémia megbízásából és támogatásával saját felelősségemre szerkesztek, 1879. január elsejétől kezdve a Franfelin-társulat kiadásában fog megjelenni az eddigi alakban és időközönként, évenkint hatszor, kéthavi kötetekben, 13—15 ívnyi tartalommal. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Az előfizetési pénzek a Franklin-társulat kiadóhivatalába küldendők. (Egyetem utca 4. szám.) Előfizetést egyébiránt minden könyvárus elfogad, s minden szám két írton külön is megszerezhető. Budapest, 1878. november 29. Gyulai Pál, a »Budapesti Szemle« szerkesztője. 1338 Vidék. ** Miskolcról gyászlapot kaptunk, mely egy igen tevékeny úri hölgy:Kotz Józsefné szül. Palóczy Judith asszonynak csütörtökön hoszszas szenvedés után történt elhunytét jelenti. Néhai Palóczy László, e feledhetetlen emlékű hazafinak, a pozsonyi diéták híres követének s a szabadságharc alatti képviselőház korelnökének lánya volt, egykor Miskolc egyik legszebb, legbájosabb leánya, ki a borsodi társaséletben kiváló helyet foglalt el s később a közélet folyására is jelentékeny befolyást gyakorolt. Különösen kitűnt a jótékony ügyek körüli buzgósága által, női egyletek élén állva s számtalanszor rendezve jótékonycélú műkedvelői előadásokat, hangversenyeket, bálokat helyi és országos célokra. Művészeteknek, irodalomnak pártfogója volt s ha a nemzeti színház elsőrendű művésznői Miskolcon vendégszerepeltek, rendesen az ő vendégei voltak, elhalmozva szívességei, kitüntetéssel. Első férje Borsod-megye tekintélyes főpénztárnoka, Dominkovics László volt, a második Kotz József dobrisi lovag, cs. kir. nyug. lovas százados, kit e boldog frigye Magyarország hű fiává és Miskolc egyik legtiszteltebb polgárává tett. Az elhunytnak két gyermeke maradt : Dominkovics Mária k. a. (kinek neve irodalmi munkásságáról is ismeretes, és Kotz József, ki—mint tudjuk — bel- és külföldön tett tanulmányainak befejeztével csak nem rég kezdte meg hivatali működését a minisztériumnál. A boldogultnak, a családi tűzhely örömein kívűl, állandó becsvágya volt: méltónak lenni a születés ama szerencséjére, hogy ő a Palóczy leánya. Ezért a köznevelés, egyház, emberszeretet ügyeinek előmozdításán törekedett s mind e célra buzgón és hasznosan szolgált, hosszús évek során sok elevenséget öntve a miskolci társaséletbe. Nemcsak a gyászoló férj vesztett tehát benne felejthetetlen hitvest s a gyermekek szerető anyát, hanem egy nagy magyar város társasélete is oly tevékeny nőt, ki igen sokszor lelket öntött abba. Temetése tegnap délután volt, bizonyára nagy díszszel és részvéttel. Áldás hamvaira! ** Hymen. Sáronberkén (Marosvásárhely mellett) kedden volt a báró Bánffy Zoltán és Teleki Eliz gróf kisasszony esküvője. — Kézdivásárhelyen dr. Színi Gyula orvos jegyet váltott Apor Polixéna bárónővel. ** Jászberényben Riszner József tanár előfizetést hirdet Palotási János dalaira.Mindazok, kik e jobb sorsra érdemes zeneköltő mélykedélyű, eredeti s igazán tősgyökeres magyar múzsáját ismerik és kedvelik, bizonyára őszinte örömmel fogják olvasni e sorokat. 8 örömmel üdvözölheti e dalokat nemzeti zenénk is, melyet manapság legfölebb a népszínművek jól-rosszul lekótázott nótát képviselnek a hangjegypolcon, ha ugyan még ezeket is nem szorították ki onnan a »Kapellmeister-Musik« terményei. A Palotási János dallammal és eszmével gazdag művei sokat pótolhatnak zeneirodalmunk hiányain s Jász-Nagykun-Szolnok megye hölgyei, kik a dalok kiadási költségeit nagy részben viselik, valóban méltók a hálára és elismerésre. A dalok, (harminc válogatott dal,) két füzetben, egyszerre énekre és zongorára téve, fognak megjelenni, december első felében. Egy-egy füzet ára egy ft negyven kr, (az elsőhöz Palotásy arcképe lesz mellékelve.) mindkét füzeté harmadfél frt, aranyozott vászonkötésben négy frt. Az előfizetési összegek Jászberénybe, Riszner József zenetanárhoz küldendők. Kívánatos, hogy mentői többen rendeljék meg e szép dalokat, már csak az elhunyt zeneköltő családja érdekében is, mélyén jövedelem lesz. ** Győrött a kir. jogakadémia polgársága hétfőn a Bosniában megsebesült hazafiak javára táncvigalmat rendezett, mely jó kedvvel és sikerrel folyt le. A részt vett hölgyek: ifj. Balogh Kálmánné, Kolozsváry Sándorné, Kis Jenőné, Békeffy nővérek (Bőnyről), Békeffy Irén (Mukkról), Bezerédj Sarolta, Brakes nővérek, Borsody Fanni (Jobbaházról,) Buziássy nővérek, Horváth Viktória, Jankó Irma (Tatából,) Jung Emma, gróf Khuen Margarétha (Hédervárról,) Kriszt Janka, Losert Mariska (Tatából,) Szalacsy nővérek, Szilágyi nővérek. ** Losoncon múlt szerdán ünnepelte meg tízévi fenállását a tanítóképezde. 1868-ban nyitotta meg az intézetet az akkor igazgatóvá kinevezett Terray Károly s vezeti azóta példás ügybuzgalommal s hazafias szellemben. A lefolyt idő alatt negyedfél száz ifjú nyert a képezdében kiképeztetést s százon felül tanítói oklevelet. Az ünnepély d. e. tiz órakor kezdődött s számos hallgatóság előtt az intézet igazgatója tartalmas beszédében megemlékezett a tiz év történetéről s buzdította tanítványait, hogy hazánk soknyelvű lakosai között a magyar államiságnak legyenek hű bajnokai. Az ünnepélylyel össze volt kötve az új iparterem megtekintése is, ahol Zajzon Dénes tanár mutatta be a növendékek iparmunkáit. ** Debrecenben a színház ügyei új fordulatot vettek és a színi konzorciumnak nincs miért panaszkodni anyagi siker tekintetében. A közönség is meg van elégedve új igazgatójával, s méltán, mert valóban változatosabb játékrendet kívánni sem lehetne. A fővárosi színházakban sikert aratott minden nevezetesebb újdonság színre kerül. »A cornevillei harangok«-at már öt ízben adták teljes sikerrel s mindig telt ház előtt. E napokban Augier híres drámája a »Fourchamboult család« került szinre szintén telt ház mellett. Rendkívül tetszett. — A szereplők is mind sikert arattak, kik közül Lászyné, Törökné, Foltényiné asszonyok, Mándoky és Benedek vívták ki a legnagyobb elismerést. Legközelebbi újdonságok lesznek »Dráma a tenger fenekén«,»Piros bugyelláris,« »Kis herceg«. ** Pozsonyban a »magyar kör« csütörtökön sikerült estélyt rendezett. E siker dr. Révffy László tanár és Gokeschné úrnő, mint elnöknő fáradhatlan buzgalmának köszönhető. A műsorozatban Chován Zsigmond szép hegedűjátéka, a dr. Vutkovics Sándor felolvasása »A szerelem költészetéről,« a szavalat, cithera- és zongorajáték átalános tetszésben részesültek. Volt vidám tánc is éjfélutánig. A hölgyek társaságában voltak: Békeffy k. a., Mayer Ilonka, Simonyi Gyuláné, Babothy Jenni, Feigier, Jäger és Spányik kisasszonyok. A közös seregbeli katonatisztek is részt vettek az estélyben. ** Vidéki hírek. Fogarason Pap Lajos szabadelvűpárti jelöltet kétszáz szótöbbséggel képviselőnek megválasztották. — A sárréti kiállítás a