Fővárosi Lapok 1878. december (277-300. szám)

1878-12-11 / 285. szám

ható kutatások alapján, hogy a magyar község lakta megyékben legnagyobb a születési hányad, azaz hogy ott egy születés esik 19, 18, sőt 16 lélekre, mig a tót többségű megyékben csak minden 21, 22 lélekre, az oláh többségűekben épen csak minden 25, 27, 29 lé­lekre, mig a magyar-német-tót vegyülékű s a magyar­­oláh-német vegyülékű megyékben 22 és 23 lélekre esik egy születés, ebből magyarázza a magyar faj szaporaságát. Elkészülve azonban a lehető ellenvetésekre, szerző nem felejti ki számitásából a halandóságot sem s nevezetesen a gyermekhalandóságra utal, mely ismét a magyar megyékben legerősebb, s míg az or­szágos átlag szerint az összes halálozásoknak 50°/o-ka esik az öt éven belül meghalt gyermekekre, e százalék a magyaroknál fölemelkedik 53, sőt 56% ra is, holott az oláhoknál, például, alig ér el 36—40°/0-ot. E két arányszámot, t. i. a születési hányadot s a gyermek­halandósági százalékot azután szerző, egész új rend­szer alapján, — mit érdekes grafikai rajzban is be­mutat — összesen az 1875-ről 76 ra tapasztalt me­­gyénkénti szaporodással, megfogyással, és amaz ered­ményre jut, hogy minél számosabb a születési eset, azaz minél kevesebb emberre esik egy születés, annál nagyobb ugyan a gyermekhalandósági százalék is, azaz annál több gyermek hal meg öt éven belül, de annál nagyobb a szaporodás is. A szaporodásban legelői sorakoznak a dunántúli és alföldi magyar megyék, középen mozognak a magyar-német-tótok, leghátul kerülnek pedig az oláhtöbbségű megyék. Azt kutatva végül a számításba vett két factor közül, a nagy születési hányad vagy a nagy gyermek­­halandóság gyakorol-e nagyobb befolyást a népesség szaporodására. Keleti egyszerű számtani példában ki­mutatja, hogy ha 100,003-nyi népesség 29-es szüle­tési hányad mellett szaporodván, esik utána 3448 utánszülött gyermek; de miután ott a gyermekhalan­dóság 36.7°/0, elhal az első 5 évben 1265 és megma­rad 2183. — Ha ellenben, mint a magyar megyék­ben, már 18 lélekre jut egy születés, 100,000 ember után kerül 5555 gyermek; miután azonban itt a ha­lálozás 57 B°­0, elhal közülök 3194, de fölnevelkedik mégis 2361, azaz 178 cal több, mint az előző esetben. Ebből következteti azután, — a­mivel előadását is berekeszti, — hogy megnyughatok népünk szaporú­­ságára nézve és ha káros események nem sújtanak, az ország népessége egésségesen szaporodik és épen nem kevesbül a magyar nemzet. Keleti értekezése után, melyet az egész aka­démia nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadott, Haberern Jonathán mutatta be néhány dicsérő szó kíséretében dr. Nemes Imre bölcseleti tanulmá­nyát Darwin fejlődési elméletéről. Be­vezetésében kiemeli, hogy a nagy angol természettu­dós könyvéről már nem kevesebb, mint 1200 tanul­mány jelent meg. A Fichte-féle módszert követvén, thesisében azt bizonyítja, ho­­y Darwin materialista s magyarázatai külsők, esetékesek; antithesise a te­­leologia,célratörekvés kimutatásával foglalkozik; végre a synthesisben a következő eredményre jut: A lények eredésében a teremtés és leszármazás tana egymást nem zárja ki, hanem egymással viszonylagosan meg­egyezik, egységben és azonosságban van. Fővárosi hírek. * Az ötödik színész-kongresszus tegnap dél­előtt nyílt meg a »Hungáriá«-ban. Huszonkilenc tár­sulat van benne képviselve, többnyire színigazgatók és színészek által, de négy társulatot Institoris Kál­mán arad-városi főjegyző, Tóth Kálmán, Bulyovszky Gyula és Balázs Sándor képviselnek. A központi igaz­gató­bizottság elnöke, Ribáry József mint tanácsos nyitá meg a tanácskozást, kifejezve reményét, hogy bizonyára a kongresszus is elő fogja mozdítani a szí­­nészet ügyét, mely iránt kormány és törvényhatósá­gok élénk érdeklődést tanúsítanak; említé, hogy a színészi pálya szabaddá tétele nagyobb országokban is bajokat szült s Franciaországban e végett most gyűjtik a statisztikai adatokat, hogy nem-e korlátlan szabadság volt a bajok oka ?; szólt a színészet művelő­dési hivatásáról, melyet — ha ez ügyet rendezi — bizonyára a törvényhozás is főfigyelembe fog venni s aztán megnyitottnak nyilvánítá a kongresszust. E be­széd után közfelkiáltással megválaszták Ribáry Józse­fet elnöknek, Feleki Miklóst alelnöknek, Bényeit és Krecsányit jegyzőknek. Majd felolvasták az igazgató­­tanács jelentését, mely szerint a belügyminiszter két fontos rendeletet adott ki a szinügyben: egyikben utasítá a törvényhatóságot, hogy csak oly igazgatók­nak adjanak helyi engedélyt, kik kormányengedély­­lyel bírnak s e rendelet már is csökkenté a kóbor társulatok hitelrontó működését; a másik rendelet szerint: a hatósági engedélyt csak azok használhas­sák, kiknek nevére szólt. Van egy harmadik rendelet is, mely szerint: az igazgatói engedélyek jövőre egyik virágvasárnaptól a másikig fognak szólni, mi a tagok szerződésére lesz előnyös. Az igazgató­tanács május­ban kezdé meg működését s elkészítteté az igazgatók által vezetendő főkönyveket és ellenőrzési könyvecs­kéket, beküldeté magának a társulatok számadásait, jegyzéket készíttetett a szerződésszegő vagy adós­sággal távozó színészekről, (ilyen vagy ötven volt,) s a szerződésszegőket kizárta az egyletből. Az egye­sületbe eddig 29 társulat lépett be, 738 taggal. A nyugdíjalap 13,130 főra megy. Ekkor ez év­ben is haladás történt a színügyek rendezésében. Midőn most a tanács intézkedéseinek megbírálására albizottságot küldött ki, az e fölötti vitában Miklóssi Gyula színigazgató azt veti a tanács szemére, hogy nem jól fogta föl feladatát, mert a színtársulatoknak nincs bajuk a hatóságokkal és a kormánynyal, ha meg tudnak élni; a tanácsnak első­sorban a társula­tok anyagi helyzetén kellene segítni. Erre Feleki jól megfelelt, hogy t. i. a tanács nem küldheti a publi­kumot a Miklóssi színházába, hanem igenis emelheti a színészet hitelét, a­mikor aztán majd nagyobb lesz a közönség pártfogása is. Ezúttal különféle ügyekre több albizottságot választottak. A mai ülés főtárgya az országnak színi kerületekre osztása lesz, mely valóban a legfontosabb kérdések egyike. Ha csak ezt intézi is el jól a kongresszus, már nagy lépést tesz a vidéki színügy rendezésében. * A kisdedóvó egyesület választmányi ülésé­ben, vasárnap, a titkár jelenti, hogy a kisdednevelés ügye a mostoha viszonyok dacára is örvendetes hódí­tásokat tesz, így Tolna­ megye is követni készül Hont­­megye korábbi példáját, falusi óvodák számára dajka­képző-intézetet állítva. Pozsony­ és Győr megyében is gondolkoznak ezen. Körmöc és Szoboszló jövő nyá­ron nyitnak óvodát. A hosszúfalusi székely csángók is hasonlót akarnak, mi végett ottan nőegylet alakult. Több magán­óvoda számára segélyt kértek az egyle­tek. A választmány elrendelte, hogy már ezer példány­ban szétküldött gyakorlati utasításait még kétezerben nyomatja ki. Jelenték, hogy az egylet elismerő kitün­tetésben részesült a világtárlaton , továbbá az egylet kebléből kiindult »segélyző nőegylet,« a sebesültek, elesettek özvegyei és árvái közt már több mint kétezer forintot, sok ruhaneműt és élelmi­szert oszta ki. K­a­­rácsonyi Guidó gróf háromszáz forint alapítványt tett az egyletnél, Jammer Kornél és Fü­­löp Kálmán ügyvédek pedig az egylet több pörös ügyét sikeresen intézték el. Elhatárzák ezúttal, hogy az idén is megtartják a »Közvacsorát« s annak rendezésére gróf Szapáry Gyulán­ét kérték föl. * A Deák-szobor pályázatán első jutalmat nyert »ülő« mintára, mely a Huszár Adolf műve, a bíráló bi­zottság kifejezte óhajtását, hogy kivitel esetében még ezen is jelentékeny módosításokat kell tenni. A több­ség, közte a külföldi birál­­-is határozottan az »ülő alak« mellett nyilatkoztak. Ennek eldöntése azon­ban a nagy szoborbizottság feladata. Megemlítjük, hogy a harmadik jutalmat nyert Brestyánszky Béla magyar szobrász jelenleg Bécsben képezi magát. Az ő mintája pyramidalis alakú, a négy sarkon alle­góriás alakokkal s fenn a Deák alakja áll. * A teleskop-halak. Bel- és külföldi képes­la­pok nemrég közölték egy ritka kis hal, a teleskop-hal rajzát. E csodálatos álatkát azért nevezik a távcső nevén, mert szemei hosszú, hengeres száron ülnek s valóban olyanok, mint egy-egy pici teleskop. Párisi állatkereskedők már árulják is e különös állatot s a nemzeti muzeum egy köztiszteletű őre, a ki különben csak akkor foglalkozik a zoológia tárgyaival, mikor azok már ezredéves kőzetekbe vannak petrifikálódva,) irt egy párisi ismerősének, hogy vegyen neki egy pár olyan bolondos csigaszemű halat. Azt hitte a derék tudós: lesz a fél tucatja, — ne­hogy sokat mondjon, — legalább is nyolc-tíz frank. E napokban megérkez­tek a teleshop-halacskák ép­ egésségesen, egy külön arra készült utazó­ aquáriumban, hozva magukkal egy szépen megbélyegezett, megpecsételt, kaligraph­izású négyszázötven­ frankos számlácskát. Ötven frank az aquárium, négyszáz frank a benne virgonckodó öt kis ördögszemű szörnyeteg. A jeles geológus méltán el­­szörnyedt. »Négyszáz frank öt teleskop halért! Hisz azon megveszem magát a Herschel teleskopját és mellé egy cethalat!« Hanem persze nem maradt egyéb hátra, mint kifizetni a számlát. S a derék tudós még csak gyönyörködni sem tud ez egyszer valódi »arany«­­halaiban; azt mondja, mind az öt kárörvendő gúnyo­san néz rá átkozott teleskopium-szemével. * A „Képzőművészeti Szemle“ című illusztrált havi közlönyre megjelent a felhívás. Prém József fogja szerkeszteni, a képzőművészeti társulat másodtitkára, mely állása e vállalat tekintetében annyiban előnyös, hogy folyvást ama forrásnál lehet, melyből sok anya­got meríthet e »Szemle« számára; de az meg hátrá­nyos lenne, ha a szerkesztő, hivatalos állásánál fogva egyszersmind hivatalos dicsérője is lenne mindannak, mi a társulat körében fölmerül. Reméljük, hogy a vállalat érdekében, meg fogja őrzeni ama független tárgyiasságot, mely a műtermékek bírálatánál annyira szükséges. A felhívás teljes igazat mond, midőn szé­pen fejlő képzőművészetünk érdekeinek képviseletére külön közlönyt szükségesnek tart. A közönség érde­keltségét ébreszteni, fokozni, a művészek tevékenysé­gét figyelemmel kisérni, munkáikat ismertetni s a törekvéseknek irodalmi központot szerezni: helyes és sikert érdemlő a vállalkozás. Ha az a harminc író (köz­tük Greguss Ágost, Ipolyi Arnold, Keleti Gusztáv, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Szász Károly, Zichy Antal sat.) kik e »Szemlé«-be műveket ígértek, ez ígéretüket buzgón be is váltják, akkor a »Szemle« irodalmi közlésekkel jól el lehet látva. Adni fog e szemle hazai tárgyú képeket is, melyeket az illető művészek magok rajzolnak fára s Morelli Gusztáv fog kimetszeni. Havonkint egy szám jelenik meg két ivén s igy az egész folyam 24 ives kötetet fog képezni. Ára egész évre négy, félévre két forint, negyedévre egy forint húsz krajcár. Az előfizetések zöldfa-utca, 39. sz. a., a »Hunyadi Mátyás« nyomdába küldendők. * A szeretetházról sokan emlékeznek meg a mostoha idők dacára is. A pénztár bevétele 4770 frt volt, melyből 763 frt perselyekben gyűlt egybe. A feloszlott Valéria-egylet vagyonából a szeretetházra háromszáz frt és bútorok jutnak. A növendékek szá­mára ez évben is készítenek karácsonyfát, a választ­mányi tagoktól e célra gyűjtött összegen. * Port a szemébe. Néhány hét előtt a budai Széchenyi-fogadóban elfogtak egy Louviet Emil nevű lillei gyógyszerészsegédet, ki huszonháromezer fran­kot sikkasztott s ide szökött. Bezárták a Fortuna­­épületbe, hol azonban nem valami jól érezhette ma­gát, mert tegnapelőtt meg akart szökni. A sétaórán odament az udvaron levő két őrhöz, egy krajcárt mutatott nekik s kérdé, hogy hívják ezt a pénzt ma­­gyarul. Mig az őrök a krajcárt nézték, Louviet hir­telen port szórt a szemökbe, aztán kezdett kifelé sza­ladni. Az ajtónál azonban a harmadik őr letartóztatta, s most Louviet mester, mig ki nem adják a francia törvényszéknek, láncokban fog ülni. * Hymen. Dr. Nagy Lajos fővárosi ta­nácsjegyző e napokban vezette oltárhoz Martini Róza kisasszonyt. * Dr. Spalier József derék fiatal orvos is e napokban érkezett haza a harctérről, szüleinek, bará­tainak örömére. A nyár elején szobránci fürdőorvos volt, midőn behívták hadi szolgálatra. A gr. Szapáry László hadtestében mint főorvos szolgált, kitéve sok sanyarúságnak, de folyvást önfeláldozó buzgalommal teljesítve nehéz feladatát. Sebesültek sok szépet és jót mondhatnak felőle. Most itthon, a polgári életben folytatja tovább orvosi gyakorlatát, (lakása: Kerepesi út 69 sz.) s mindenkép érdemes rá, hogy képességét mennél többen vegyék igénybe. * Kitüntetések: A bosniai hadjáratban tanú­sított vitézség elismeréséül, király ő felsége Pulszky Ágost orsz. képviselőt a vaskoronarend kiskeresztjé­­vel, Márkus Istvánt pedig a katonai érdemjellel dí­szítette föl. Mindkét képviselő tudvalevőleg főhad­­nagggyá is lépett elő. * A bosnyák küldöttség a ma­ esti bécsi vonat­tal érkezik a fővárosba. A »Hungáriá«-ban fogadtak számukra lakást, harmincheten vannak. Király ő felsége holnap fogadja őket; a kihallgatás után ud­vari ebéd lesz. A küldöttség vezetője Vukcsics róm. kath. püspök; kívüle még öt katholikus van a tagok közt. Görög tizenegy, közöttük Dionysios zvorniki érsek és Antimos szerajevói püspök; mohammedán tizenhárom van (többnyire nagybirtokosok, közte Ali Csengics pasa,) egy zsidó is van a küldöttségben: Isza Salom nagykereskedő Szerajevóból. * Izsó Miklós jeles műveinek gyászmásolatai kiválóan érdemesek arra, hogy a karácsonyi és újévi ajándékokat vásárló közönség figyelemben részesítse. Van ott sok mell- és egész szobor, mely ízléses dísze lehet bármely szalonnak. Ilyen a híres búsuló juhász (tiz frt.) a fonóházi jelenet (tizenöt frt.) Petőfi nagy mellszobra (tizenöt frt) sat., az elhunyt tősgyökeres magyar művész megannyi jeles alkotása. A gyászmá­­solatok özvegy Izsóné asszonynál (Király utca 93. szám) kaphatók. * Rövid hírek: Király ő felsége tegnap dél­után Gödöllőről bejött Budára. — A magy. delegáció­ban holnap kezdődik meg a külügyi vita. — A horvát képviselők egyhangúlag elhatározták, hogy szavaza­tukkal támogatni fogják a Tisza-kormányt. — A szabadelvű­ párt olvad; közelebb Lyka Döme és Bölönyi Sándor léptek ki, kik politikai újoncok, de két szavazatot nyomnak az ingó mérlegen. — A mű­csarnokban vasárnap nyílik meg a karácsonyi kép­tárlat, eladó képekkel. — Haynald érsek a Szász- Coburg hercegi házirend nagykeresztjével diszíttetett föl. — A kereskedő ifjak klubjában (a váci­ utcai Mocsonyi-házban) ma este fél 9-kor Takátsy József érdekes előadást tart a postai takarékpénztárakról és külföldi postaügyekről; nővendégeket is szívesen látnak e felolvasásra. — A mostani pápának amaz arcképe, melyet a jászói praelátus számára Szoldatics Ferenc festett, már uton van Rómából. — A mú­zeumi igazgatóság főszöntvényt készíttet a pozsonyi dóm külső falán lévő, 16-dik századi két sírkőrül; egyik a Kögl családé több alakkal; másikon Illésházi és Erdődi Anna dombormivű képei vannak, kereszt alatt térdelve, korhű ruházatban. — A honvéd-men­­ház uj választmánya felhívja a hátralékosakat az esedékes összegek beküldésére s emberbarátokat, pénzintézetek igazgatóságait, uj adományok végett. — A tanács két hóekét vett az Erzsébet-sétányon s a városligetben levő hó eltakarítására s ha jóknak bi­zonyulnak be, többet is szerez be. — A johannita­* 1379

Next