Fővárosi Lapok 1879. november (252-276. szám)
1879-11-08 / 257. szám
a Frankenburg »Életképele«-jének, a Császár Ferenc »Pesti Napló«-jának, a Nagy Ignác »Hölgyfutárjának s annyi sok közt — kezdettől máig — a »Fővárosi Lapok«-nak is. Itt közlé legelőször is a »Homoródi éjszakák «-at, melyek legköltőibb tartalmú próza művei közé tartoznak, s nem volt eddig a mi napi közlönyünknek évfolyama, melyben az olvasók kedélyes, vidám, gyakran túlzó, de sohasem durva tollának elbeszélő termékeivel és költeményeivel többször ne találkoztak volna. Sokszor idézett elő tehát ő olvasóink körében is elénk derültséget s bizonyosak vagyunk benne, hogy azok a jó kivánatok és elismerő szózatok, melyek ma a »Hungária« asztalánál bőven fognak hangozni, élénk viszhangra találnak a »Fővárosi Lapok« olvasó közönségénél is. A rokonszenvnek, melyet ez írótársunk művei és egyénisége keltenek, igen természetes nyitja van. Az, hogy ez a tréfáló, gúnyolódó, évődő író jó szívvel és kedélylyel bir. Az élet fonákságait azért mutogatja csak, hogy jót nevessünk rajtuk. Szereti indítani ezt a futó életet, mely különben az ő szemében is elég siralom völgye. Fővárosi hírek. * A zenekedvelők egylete tegnap este érdekes, élvezetes zenekari hangversenynyel nyitotta meg saisonját. A műsort Káldy Gyula, a jóizlésű karmester, vonzólag állítá össze, hat zenemű közt öt olyat mutatva be, melyeket fővárosunkban még sohasem játszottak. A terem földszintje és karzata meg is telt egészen s a hallgatók közt volt Haynald bíbornok is. A zenekar, mely a nemzeti színház számos jeles tagja által volt megerősítve, először is a Mozart »Cosi fan tutte« operanyitványát adta elő, nemcsak szabatosan, hanem a kecses, fürge szellem élénk kifejezésével is. Következett három kedves apróság, megannyi zenei drágakő új foglalatban. Bach S. »Sicilienne«-je, Gevaert hangszerelésében, melyben az oboa viszi a vezérszerepet, érzelemgazdag, emelkedett dallam. A régi jó Lully »menuette«-je és »gavotte«-ja pedig, "Wekerlin finom hangszerelésében, oly kedves, bájos táncdarabok, melyeket a közönség kétszer is kívánt hallani s másodszor még jobban tetszett mind a kettő. A »menuette«, melynek dallamát egy hegedű viszi (itt a Trux Hugóé), mig a többiek húrpengetve kisérik; a kellem egyszerű, finom játéka ; mig a »gavotte«-ban úgyszólván a melancholia kap hévteljes jó kedvet. Ismét eltették a Gounod »Egy marionette gyászindulójá«-t is, mely nem jelentős, de érdekes mű; az ábrándban és értelemben gazdag francia zeneköltő zenekari tréfája, pikánt ötletekkel s a hangszerelési virtuozitás előnyével. Végül egy ismeretlen zeneköltővel találkoztunk, a svéd Hamerik Asgorral, ki Baltimore-ban sok ideig nagy hatással működött. »Zsidó-trilógiá«-ja, melyet most hallottunk, jelentékeny mű, melyben van erő, dallam, hangszerelési bravour, de egyöntetűség nincs. »Lamento«-jában igen szép a kezdet, mely egy nagy kantiléna hatásával bir; »diadalmi simphoniá«-ja pedig erőteljes rész, de inkább az elszántság harsány indulatát, mint a győzelem örömét fejezi ki. Megtapsolták ezt is, valamint minden mű után a zenekart és Káldyt is, ki gazdag műsorral rövid hangversenyt rendezett, melynek — a három darab ismétlése dacára is, — már kilenc óra előtt vége volt. * Az udvartartás költségei fölött folyt tegnapelőtt a vita a képviselőházban és a szélsőbal tagjai közül néhányan sokalták a civillista közel tízmillióra rugó összegét, tegnap pedig több lapunk szintén foglalkozott e kérdéssel, melyhez azonban nehéz alaposan hozzászólni, nemcsak gyöngédségből, hanem mert a civillistáról nem adnak nyilvános számadást. Egyszer történt, hogy az osztrák birodalmi tanács pénzügyi bizottságának titkos üléseiben előterjesztették a számadásokat s a bizottság azokat jóváhagyta. A részletekből csupán annyi szivárgott ki, hogy a tízmilliónyi civillistából király ő felsége saját személyes kiadására összesen háromszázezer forintot vesz igénybe; jótékony célokra egy és háromnegyed millió forintot fizet a civilista, továbbá például nálunk fedezi az operaház építési költségét, a nemzeti színház szubvencióját sat. * A népszínháznak, mikor megnyílt, vagy száztízezer forintnyi építési adóssága volt. Most már nincs több negyvenezernél. Ez örvendetes megcsappanást a sorsjáték sikere hozta létre, melynek eredményében kitűnő érdeme van a színházi bizottságnak s legtöbb az ügyet vezető Kléh István buzgóságának. A negyvenezer forint építési adósságot most az első hazai takarékpénztárból fölveendő kölcsönnel fogják leróni, ahol aztán a törlesztés könnyű és kényelmes lesz a szinház bérjövedelméből s ezentúl szinirodalmi célra és tehetségek képeztetésére is fordíthatnak jelentős összegeket. * Hubertus napját a budapesti rókavadásztársaság ez évben is megünnepelte s mintegy nyolcvan lovas és harminc fogat gyűlt össze a Rákoson; király ő felsége is jelen volt a vadászok védszentje tiszteletére rendezett találkozáson. A hölgyek közül lóháton jelentek meg gr. Almássy Kálmánna, Auersperg Anna hercegnő, Anássy Irma grófnő és b. Edelsheim-Gyulayné; ott voltak aztán gr. Andrássy Gyula és testvérei : Manó és Aladár, a vadásztársaságnak majdnem valamennyi rendes tagja, az angol konzul, Pálik Béla festőnk, hg Lobkovitz sat. A kópék kiszorítottak egy rókát a nádasból s több mint harminc vöröskabátos üldözte, de a róka végre mégis elmenekült. Este kedélyes ebéd zárta be a szent Hubertus ünnepét. * Király ő felsége a csütörtöki kihallgatáson dr. Singer orvostól nagy érdekeltséggel kérdezősködött Szeged állapotáról, főleg közegességi viszonyairól. Hetvenöt személy járult ezúttal a király színe elé: katonák, papok, előkelő urak, hölgyek és szegény emberek. Ez utóbbiak főleg nyomasztó adóügyekben esedeztek. Legtöbb volt, aki a kapott kitüntetést köszönte meg, köztük egy író is: Koboz István, a »Somogy« szerkesztője, a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét; továbbá nőegyesületi elnöknők: I gr. Szapáry Gyuláné, Kralovánszky Istvánná s Bischitz Dávidné urhölgy. A kihallgatás fél 12-ig tartott, de ő felsége csak öt órakor tért vissza Gödöllőre. * Személyi hírek. A királyi pár tegnap a gödi vadászatban részt vett; különvonaton mentek Gödöllőről oda s ugyanolyanon tértek is vissza. — Rudolf trónörökös a jövő hét elején Munkácsra utazik, hogy részt vegyen a tiszteletére gróf Schönhorn Ervin által rendezendő medvevadászatban. — József főherceg tegnapelőtt Alcsuthról fővárosunkba érkezett és Rosszabb magánkihallgatáson volt ő felségénél. — Csengery Antal állapotában, mint értesülünk, örvendetes javulás állott be. — B. Pulz Lajos altábornagyot és temesvári hadpa- rancsnokot, hir szerint, a magyar testőrség parancsno- j kává nevezik ki Fratrichevich altábornagy helyébe. — Ball urat, Észak-Amerika budapesti főkonzulát, felszólító kormánya, hogy tartós betegsége miatt mondjon le. — Gróf Szapáry Gyula pénzügyminisz- ter, mint beszélik, személyes sértésnek tekintve azt, hogy az őt értékpapírok eladása miatt interpelláló , Pázmándy Dénes kétkedett szavaiban, ezt K. Podma-niczky Frigyes és gr. Bánffy Béla által elégtételadásra hívta föl; vannak, kik e hirt mendemondának tartják. — Hermann Mariska, ki most! Bécsben tanul, a közoktatási minisztertől háromszáz forint zenei ösztöndíjat kapott, igen megérdemli. — Falk Zsigmond nyomdai vezérigazgató, mint a harmadosztályú vaskoronarend tulajdonosa, lovagi címet nyert. * A nőképző-egylet választmánya tegnapelőtt tarta, Veres-Beniczky Hermina urhölgy elnöklete alatt, havi ülését. A titkári jelentés szerint, a múlt évben kilenc növendék tette le a képesítő vizsgát s valamennyi állást is kapott már. Az intézetnek jelenleg 158 növendéke van, ezek közt 30 ingyenes. Az egylet a múlt évben iskolai célokra kiadott 24,692 ftot, bevett 15,984 ftot, a kormány fedezett 5000 ftot s igy az egylet által 47 08 ft fedezendő, mely összeget művészi estélyek rendezése által fogják az idén is beszerezni. * Az affaire vége. Négy hónapnál tovább füstölt az Asbóth János által rakott tűz, jól bekormozva a gr. Zichy Viktor egész alakját, mig végre csütörtökön délután fellobbant belőle egy kis láng két pisztolycső végén. A becsületbiróság, melynek tagjai az Asbóth részéről Beniczky Ferenc, gr. Keglevich István és gr. Almássy Kálmán, a gr. Zichy részéről gr. Cziráky János, b. Majthényi László főispán s gr. Bánffy Béla, elnöke pedig b. Edelsheim Gyulay voltak, mint mondják: öt órai tanácskozás után azt határozta el, hogy Asbóth nem köteles elfogadni a gróf kihívását, de megengedhető, hogy elfogadja, azzal a kikötéssel, hogy az semmi befolyással nem lehet az általa tett leleplezésekre s hogy felhatalmazottjai nem mint segédek, hanem, mint tanúk lesznek jelen. Kijelenté egyszersmind előre, hogy minden párbajföltételbe beleegyezik. A gr. Zichy segédei azt állapíták meg, hogy harminc lépésről egyszer lőjjenek. Ezt megtették csütörtökön délután négy órakor. Lőttek s egyiknek sem esett baja. A gróf tanúi voltak : gr. Gyürky Ábrahám és b. Dőry Lajos ; az Asbóth tanúi: b. Simonyi Lajos és Elek Gusztáv. Lövés után gr. Zichy kezet nyújtott Asbóthnak e szavakkal: »Most pedig be fogom bizonyítani, hogy azokat, a mik rólam írattak, nem tettem.« Asbóth azt felelte: »Én nem személyes tekintetből, hanem közérdekben, meggyőződésből írtam s jövőre is meggyőződésem szerint cselekszem.« Aznap este egy negyed tizenkettőkor ült össze a jockey-club rendkívüli közgyűlése, hogy határozzon a gr. Zichy Viktor kizáratása ügyében. E közgyűlés azonban nem tartott tovább néhány percnél, mert napirendje tárgytalanná vált. Az elnök bemutatta gr. Zichy Viktor levelét, melylyel gr. Zichy Viktor a jockey-club tagjai sorából kilépett. Egy kőnyomatú lap híre szerint: a Zichy és Batthyányi grófok közti ügyet is becsületbiróság fogja eldönteni. * A kis József főherceg, a honvéd-főparancsnok elsőszülött fia, e napokban kitűnő vizsgálatot tett le Alcsúthon az elemi tantárgyakból. Nevelője, Holdházy János apát a hazai elemi iskolákban elfogadott tankönyvekből tanító igen sikeres módszerrel. Jelen volt a vizsgálaton Römer Flóris kanonok is. Klotild főhercegnő közelébb Holdházy apátot fölkérte, hogy látogassa meg a tanszermúzeumot s kérdezősködjék, hol lehet megszerezni az általa célszerűnek talált taneszközöket. * A történelmi társulat csütörtöki ülésében több érdekes előadás volt. Először Pulszky Károly szólt a magyarországi agyagművességről s mindenekelőtt megemlítő, hogy a cserépipar mivelődéstörténeti fontosságát nálunk Römer Flóris kanonok hangsúlyozta először s a mozgalom e téren mintegy tizennégy évvel ezelőtt indult meg. Ezután fejtegette a cserépipar fejlődésének történetét. A hazánkban található ókori cserépmaradványokon meglátszik a római befolyás ; a középkorbeliek sem mutatnak feltűnőbb eltérést a nyugati formáktól , alig hihető, hogy ez iparban valami speciális magyar létezett volna; a tizenhatodik században Olaszországból, Németországból sok cserépárut hoztak be hozzánk s a felvidéken és az erdélyi szászok közt ma is sok olyan edény található, mely eredeti hazájában már ritkaság. A tizennyolcadik században uj irány kezdődött, ekkor már a gyárakkal jutván ez iparág kapcsolatba. Thaly K. a Vágvidéken tett útjáról számolt be; megtekinte az 1708-diki trencséni csata színhelyét, hol Rákóczy Ferenc szerencséjének hanyatlása kezdődött; meglátogatta Beckó várát is, hol a Mednyánszky-család levéltárát a legnagyobb rendben őrzik. Ott él teljes elvonultságban b. Mednyánszky László özvegye, egy mivelt lelkű francia hölgy, kitől Thaly érdekes részleteket tudott meg Mednyánszky kivégzéséről. A kivégzettnek hű vadásza éjjel fölásta a sírt a pozsonyi Szamárhegyen s titkon Beckóra vitte a koporsót. Itt a holttestet szép érckoporsóba helyezték s a családi sírboltban eltemették; az eredeti közönséges katonakoporsót a beckói vár levéltárában őrzik. — Végül Deák Farkas tett még pótló jelentést a marosvásárhelyi kirándulás alkalmával talált becses okmányokról. A társulatot a jövő évre Sáros megye és Eperjes városa hívják, e fölött azonban csak később fognak határozni. * A Szent László-társulat csütörtökön tartotta közgyűlését Schlauch Lőrinc püspök elnöklete alatt, ki tetszéssel fogadott megnyitó beszédében a túlzott materialista világnézet szomorú következményeit ecsetelte. Ezután felolvasták a titkári jelentést, mely szerint a társulat tizennégyévi fenállása óta 118,218 főnyi segélyt osztott ki s 107 hazai templom és 135 iskola fölépítését segíté elő; két csángó magyar gyermeket neveltetett s a romániai, bukovinai magyar községeket is gyámolította. A társulat vagyona 21,250 ft alapítványi tőkéből áll s a gyűlés elhatározta, hogy a csángók ügyében most hatezer példányban kinyomatja a már kész röpiratot. Ezután Rostaházy plébános felolvasta Czobor Béla »az egyházi művészetek hazánkban« című értekezését. Pauer János püspök az alelnökségről lemondván, helyére Kubinszky Mihály tinnini fölszentelt püspököt választották meg. Ezután szóba került a csángók ügye s hosszabb vita után a gyűlés öttagú bizottságot küldött ki e kérdés tanulmányozására. Végül még megemlítjük, hogy a gyűlés, Lonkay indítványára, ezerötszáz forintot szavazott meg a pápának péterfillérül. * A honvéd-menházba a központi választmány újabban kilenc rokkantat vett be. A múlt hóban 130 ft 1 krt vett be s 629 ft 71 krt adott ki. A pénztár állománya a hó végén 32,655 ft 8 kr volt. A választmány körében most egy indítandó per kérdése is szőnyegen forog. Ugyanis a régibb bizottság Fekete Elek építészszel szerződést kötött a menház földejének kijavítására, ami nem történt meg, sőt az e miatt indított pert is elvesztették, mert a szerződésben kikötött egy év alatt nem érvényesítő a bizottság az építészszel szemben. Krivácsy elnök azt indítványozta most, hogy e mulasztásért az akkori bizottság elnökét, Feleki Miklóst fogják kártérítési perbe. Ez ügyben most háromtagú bizottságot küldtek ki. Addig is elhatározták a háztető kijavíttatását. * Az öreg Kitreibert, az elhunyt budai dúsgazdag különcöt, ki szobáit negyven év óta nem söpörteté, sok szegény ember sajnálja. Mert ezekhez jó házi úr volt. Budán hét, Pesten két háza volt, mind szegény embereknek való lakással s a házbért negyven év óta nem emelé. Két szoba s konyha évi bére negyven váltó forint (16 új ft) volt, mert ő mindig csak váltóban beszélt. Sokszor segített a hozzá folyamodókon, de nem pénzt, hanem takarékpénztári könyvecskét adott nekik, szerződést soha sem kötve. * Rövid hírek. Szlávy József elnök a képviselői ház tisztviselőit és hivatalnokait csütörtökön ebédre hívta meg a »Hungáriá«-ba; az elnököt K. Kemény János, a hivatalnokokat Szontagh Pál éltető pohárköszöntőkben. — Az írók és művészek társasága helyiségében Munkácsy Mihálynak egy maga által rajzolt arcképe volt kitéve, melyet ő Szana Tamásnak küldött; a »Koszorú« januári füzetében fog e kép megjelenni. Az Acsády cikkének az a jelentős haszna van, hogy megjelent róla egy magvas, helyes kritika az »Egyetértés«-ben, leszállítva az ily érzékenykedő panaszok értékét s elmondva, 1287