Fővárosi Lapok 1881. február (25-47. szám)

1881-02-01 / 25. szám

szerűleg készült tárgyak érmet és a kitüntetést igazoló okmányt, a tanintézetek elismerő okmányt, a műkedvelők arany-, ezüst- és bronz-oklevelet kapnak. Ezután felololvasta ama minták jegyzékét is, melyeket a bizottság a kiállításra készülő hölgyeknek ajánlott s végül megemlíté, hogy a kiállítási iroda mindenkinek örömest szolgál felvilágosításokkal. Előadása folyamán megemlíté még azt is, hogy a kiállítás eszméje mindinkább hódít a felsőbb körökben is és Klotild főhercegasszony is érdekes gyűjteménynyel fogja gazdagítani a tárlatot. * Könyvek. Az Athenaeum- társulat kiadásában újabban a következő művek jelentek meg: »A fekete kutya,« elbeszélés, irta Abonyi Lajos; ára 80 kr.; ez elbeszélés a »Fővárosi Lapok« tavalyi folyamában jelent meg először s méltó tetszéssel találkozott. — » Do sa,« regény, irta Greville Henrik, franciából fordította Zichy Kamilla; ára 80 kr. — »Borbála története,« angol regény két kötetben, irta Edwards Amélia, fordította Zichy Kamilla; a két vastag kötet ára 3 frt. — A történeti kézikönyvek sorozatában megjelent a negyedik füzet: »Ógörög élet« (görög régiségek,irta Mahaffy I. P. dublini egyetemi tanár; a hét képpel díszített füzet ára kemény kötésben 50 kr. * Rövid hírek. A közoktatásügyi miniszter köszönetet nyilvánított Harkányi Frigyes képviselőnek, ki három ezer ftos alapítványt tett egy a facseti kerületből való s magát a felsőbb tudományokban kiképezni óhajtó vagyontalan tanuló segélyezésére. A budai első szegény gyermekkori egylet e hó 13-án délelőtt 11 órakor, báró Edelsheim Gyulai Lipótné alelnök lakásán, (vár, úri utca) közgyűlést tart, melyen az egylet céljai iránt érdeklődő vendégeket szívesen látják. — A nőiparkiállítás bizottságát Ipolyi Arnold püspök értesíté, hogy a védnöksége alatt álló besztercebányai nőipariskola képviselve lesz munkáival a kiállításon. — Möller Ede tanártól »Kell-e latin és görög nyelv a középiskolában?« című füzet jelent meg, melyben e nyelvek tanításának megszüntetését sürgeti; a füzet ára 50 kr. A hirlapstatisztika szerint, melyet idősb Szinnyei József legújabban összeállított, a magyar korona területén ez év elején összesen 356 magyar nyelvű különféle lap jelent meg, tizenkettővel kevesebb, mint a múlt év elején. — A műcsarnokban áprilió elsején nyílik meg a tavaszi kiállítás, melyre a meghívókat már elküldték a művészeknek; ez alkalommal adják ki a Ráth-féle pályadíjat is. — A borbélyok és fodrászok betegsegélyző egyletének jelenleg 2847 főnyi vagyona van ; elnökké ismét Mezey Pétert választották. — A népszínház legközelebbi újdonsága, február 11-én, a Varney operette lesz, a »Tiszt urak a zárdában« címmel. — Kaufmann Frigyest, a csődbejutott ismert kiadót, súlyos agybántalom következtében a lipótmezei őrültek házába szállítottak, rohamos agylágyulás tört ki rajta. — Az általános iparegylet igazgatósága legutóbbi ülésében az orsz. iparegyesülettel való fúzió ellen nyilatkozott, de a kérdés eldöntését a közgyűlésre bízza. — A sugárút és váci körút sarkán nemsokára fölépül a »Fonciére« biztosító társaság palotaszerű háza, miután a közmunkatanács elfogadta a társaságnak e telek megvétele iránt tett ajánlatát; az építést a jövő nyáron kezdik meg. A tabáni szegény gyermekek felruházására s a népiskolai könyvtár gyarapítására január 5-én rendezett hangverseny 192 ftot jövedelmezett tisztán. — Az államnyomda idegennevű személyzetében valamennyi megmagyarosítja családnevét. — A vörös kereszt férfi-egylet központi bizottságába a női egylet nem három, hanem öt tagot fog küldeni. — A köznevelési egyesület vasárnapi ülésében Schwarcz Gyula olvasott fel egy részletet az európai nemzetek alkotmányát tárgyaló munkájából, aztán Köpesdi S. tanár értekezett az ó-klasszikas írókról és irodalomról. A főváros pénzügyi bizottsága fölemelte az ágostai hitv. egyházaknak eddig adott segélyt, még pedig a pesti egyházét 2100 ftról 5000-re a budaiét ezer ftról másfél ezerre. * Névigazítás. Frank Ede postai számtanácsos családneve, a szombati személyibbek közt hibásan volt Frankinak említve. Mozart »Figaro házassága«, melyet nálunk csak hosszú időközökben vettek elő. Minda mellett Paulay Ede igen jól tette, hogy lefordítá és szintehozta a »Szevillai borbély«-t, mert míg a dalműben burleszk-alakok lépnek elénk, a vígjátékban megismerkedünk Beaumarchais eredeti alkotásaival, ez életteljes, játszi humorú alakokkal, melyeknek a drámai személyzet által való ábrázolását operánk rendezője is, ki az előadást végignézte, szintén haszonnal tanulmányozható. Meggyőződhetett, hogy a Beaumarchais alakjait sokkal célszerűbb szabatosan ábrázolni, mint torzításokkal elcsúfítani. A vígjáték meséjét az operából persze mindenki ismeri. Ki ne látta volna már játszi énekszó mellett a történetet, midőn gróf Almaviva megszereti Rozinát, a vén Bartolo orvos gyámleányát, kit Bartolo féltékenyen őriz és maga akar nőül venni, de Almaviva, a leleményes, fürge Figaro borbély segélyével kijátsza a vén orvost és maga veszi nőül Rosinát. Igazi komikai derültség ömlik el a szellemes mű minden jelenetén, egymást érik a vidám élcek s a közönség minduntalan élénken mosolyog vagy nevet. Maga az előadás is emelte a mű hatását. Helvey L. kisasszony Rozinája több tekintetben, és helyesen, eltérő alak volt az opera Rozinájától; nem a kacérságot emelte ki, hanem igazán szerető s a mellett vidám, pajzán Rozina volt; az érzelmes mozzanatokban azonban jobban érvényesült a művésznő kifejező tehetsége, mint a pajkos jókedvet igénylő jelenetekben. Sok tapsot aratott, mégpedig nemcsak játékáért, hanem énekéért is, mert egészen ének nélkül a »Szevillai borbély« mégsem kerülhet színre. Az éneklecke jelenetében Helvey Laura k. a., kinek csinos és jól iskolázott hangját a közönség már többször hallotta, oly hatással énekelt egy szerelmi dalt, hogy a zajos tapsokra ismételnie kellett. Legsikerültebb volt az Újházi öreg Bartolója, túlzástól ment s mégis minden izében mulattató alak, egészen az a dörmögő és gyanakvó, ravaszkodó és együgyü vén szerelmes, a minőnek Beaumarchais festő. Figaro borbély Halmiban talált szerencsés ábrázolót, ki a fürge, fortélyos, szeretetreméltó alakot teljesen érvényre emelte. Valamivel halványabb volt a Nádas Almavivája, míg Vízvári mint dán Basilio, már puszta megjelenésével is kacagásra indította a közönséget. A rágalom hatalmát kitűnően beszélte el. A szereplőket minden felvonás után, sőt többször nyílt jelenetben is, élénken kitapsolták s a közönség, mely még a zenekar helyét is megtörte, a legderültebb hangulatban oszlott szét. Ez est sikere bizonyítja, hogy a »Szevillai borbély« színrehozatala vígjátéki alakjában jó gondolat volt s e darab előreláthatólag ép úgy megmarad a műsoron, mint a »Figaro házassága.« A fordítás, mely Paulai Edétől való, irodalmi értékű. -f- „A szevillai borbély.“ A színpadnak évtizedek óta legfürgébb alakjai: Figaro, Rosina, Almaviva igazi, eredeti formájukban vonultak fel vasárnap a nemzeti színház deszkáira, ének és zeneszó nélkül. Az összevont dalmit-libretto helyett megismerkedett a közönség az eredeti művel, Beaumarchais pezsgő élénkségű vígjátékéval s a »szevillai borbély« hódított a Rossini pezsgő zenéje nélkül is, bár nem oly nagy mértékben, mint a Beaumarchais másik műve , a »Figaro házassága«, mely a múlt tél óta a nemzeti színház műsorának egyik legkedveltebb vígjátéka. A »Szevillai borbély« némileg kisebb hatása egyébaránt könnyen megmagyarázható már a külsőségekből is. Míg a »Figaro házasságá«-nak egyébként is szövevényesebb meséjében három víg nőalak szerepel, a »Szevillai borbély «ban Rozina az egyedüli nőszereplő. Másrészt az újnak ingere is jelentékenyen kisebb volt a »Szevillai borbély«-nál, mert a Rossini dalműve sokkal sűrűbben került színpadra, mint a 131 . A magyar gazdasszonyok álarcos bálja. (Nmeb.) A vasárnapi nagy álarcos bál oly jól sikerült, hogy a redoute kis termét is ki kellett nyitni, ami ily alkalmaknál már rég nem történt meg. A közönség tarka, vegyes volt, de azért meglehetős túlsúlyban maradt mégis a distingvált közönség. A karzatról nézve, impozánt látványt nyújtott a folytonosan mozgó, gomolygó ember-áradat, tarkítva az elegáns és közönséges dominók, rococo-costume-ok, bohócok, lány-matrózok, nemzeti viseletek, groteszk figurák, köztük egy pólyás baba alakjaival. A cukrász-terem asztalkáit válogatott közönség foglalta el s a nagy hőségben bő kelete volt a hűsítőknek. Berkes csárdásaira egy pár, titokzatossága dacára is fölismert maszk, merész jelmezü debardeur, apró hercegecske táncra is penderült, de hely szűkében elsodorta őket a hullámzó tömeg. A színes füllel bevont szerencse-kosárkák úrnői: Pauler Tivadarné, Apáthy Istvánná, Beke Gyuláné, Vadnay Károlyné, Pucher Józsefné, Ivanics Lajosné, Vidacs Istvánná, Gregerné, Vogel Péterné, Kováts Kálmánná és Pirnitzer Jakabné asszonyok voltak. A jókedvű adakozók csalogatására sok rózsásarcú szép leányt nyertek meg, kik a tréfásan bosszankodó vesztüket nyájas szóval, szép mosolylyal bőven kárpótolták. Ott voltak: Csernovics Roxane, Károlyi Mariska, Barthodeiszky Matild, Perczel Berta, Veszprémi Susanne, Fülepp nővérek, Nagy Sarolta, Gyulányi Ilona, Szentmihályi Etel, Sréter Berta, Szögi Mariska, Kern nővérek, Schütz Sarolta, Trimmel Vilma, Kiss Anna, Vidacs Erzsike k. a. A sétálva és társalogva szórakozó közönség közt láttuk : özv. Szathmáry Király Pálné, özv. Klauzál Gáborné, Sebestyén Gézáné, Nagy Samuné, Hindy Árpádné, Erődi Béláné, Dobó Istvánná, Lehmerer Aladárné, Földváry Emilia, Lukács Béláné, dr. Orley Lajosné, Kenéz Sámuelné úraszszonyokat, továbbá: Beréky Ilka, Dessewffy Melánia Naszludász nővérek, Novobáczky Fanni, Csernovics Rozanne és Zelma, Závody Irma, Koharics Mariska, Jármay Melanie, Egressy Gizela, Csete Irma kisasszonyokat. Láttunk még egy pár nobilitást az arisztokrácia, képviselőház és hadsereg köréből is. Damjanich Janósné és Kármán Lajosné úrnak fáradhatlanok voltak a rendezésben és a sokfelé igénybe vett utánjárásban, s igy őket, mint az egyesület elnökeit, valamint a pénztári tisztséget nemes odaadással végzett — Czanyuga Józsefné, Jármay Gusztávné, Sztupa Györgyné és Stokkingerné úrasszonyokat az elért sikerből a legnagyobb érdemrész illeti meg. A fenkölt cél érdekében tett fáradozás tehát nem veszett kárba, mert a tiszta jövedelem, mely szerencsétlen árvák ellátására, ruháztatására és neveltetésére fordítható okvetlenül jelentékeny összeg, bár a kisterem megnyittatása egy pár száz forinttal apasztá a tiszta hasznot. A »jókedvű adakozók« közül az egyleti hölgyek körében az elismerés közszáján forgott Szilágyi Dezső képviselő, ki a parketen egy lény néma ékesszólásával tűnt ki: Kovács Kálmánné úrhölgynek, (a miniszteri tanácsos kedves nejének) egy ötvenest nyújta át — az árvák számára. Vidék. ** Aranyos-Maróthon a vörös kereszt nőegylet fiókja javára január 26-án, a kaszinó nagytermében műkedvelői előadás volt, nagy és díszes közönség előtt. Színre kerültek a »Chassé-Croissé« és »Apró félreértések« című vígjátékok, melyekben Jenes Ilona, Belcsák Gizela, Őrley Lujza, Bodó Orzsi kisasszonyok, továbbá Farkas Géza, Ruffy Pál, Bethlenfülvy György, Konkoly Gyula, Chriaszely Lajos, Faust Elek és Lockner János működtek közre. A nők élénk tapsokat és díszes koszorúkat, a férfiak általános elismerést kaptak jutalmul. Az előadás a jótékony célra tisztán 160 ftot jövedelmezett. Előadás után reggelig tartó tánc következett. ** Győrött, mint lapunknak írják, Márkus Emilia k. a., a nemzeti színház tagja nagy sikerrel fejezte be vendégszereplését. Január 22-én lépett fel először, összesen hatszor játszott, mindinkább meghódítva a közönséget, úgy, hogy még a zenekar helyét is nézők foglalták el. Január 28-án lépett fel a fiatal művésznő utoljára az »Ósdiak«-ban mint Margit s ez este lévén jutalomjátéka, a közönség többféle kitüntetésben részesíté. A város hölgyei gyűjtést rendeztek s az előadás kezdete előtt Csukássy Károlyné úrhölgy arany láncon függő értékes nyakéket nyújtott át a meghatott művésznőnek. Az ifjúság babérkoszorút nyújtott át s a színi választmány és tisztelői is számos szép koszorúval, bokrétákkal lepték meg. De nemcsak a színpadon hódított, hanem a magánkörökben is; a legelőkelőbb családok versenyeztek, hogy házukhoz vendégül megnyerjék, utolsó este pedig az ifjúság estélyt rendezett tiszteletére a »Bárány« vendéglő termében, Vörös Jancsi népzenekarának játéka mellett. Vasárnap aztán számosan kisérték ki a pályaudvarra a fiatal művésznőt, ki Győrött a legkedvesebb emléket hagyta maga után. ** Hymen. Kolozsvárról írják, hogy Bevail Sándor, a newyorki Singer-társak erdélyi képviselője, jegyet váltott Liptay Hermin kisasszonynyal. — Kassán Augusztiny Gyula szepesváraljai gyógyszerész Koczányi Ida kisasszonynyal. — Sátoraljaújhelyen Malártsik György Matiko Irma késmárki kisasszonynyal. — Gombosról Bárány Géza duna-gőzhajózási tisztviselő Aulich Lujza kisaszszonynyal. — Baranyában Kulcsár József mocsoládi tanító Koleszárics Rita kisasszonynyal. — Csepelyen Figyi Béla körjegyző ma tartja esküvőjét Mészáros Paulina kisasszonynyal. — Belényesen Ardeleanu Elek földbirtokos eljegyezte Indre Anna urhölgyet. — Ittvarnokon Lovicsev Mihály gazdatiszt Zecha Leona kisasszonyt, Zecha Frigyes szolgabiró leányát. ** Gyászrovat. Szolnokról gyászlap jelenti Horánszky István gyógyszerésznek, hatvankét éves korában történt elhunytát; özvegye (Medveczky Antónia,) három lánya, kik közt egy már férjnél van, s egy fia mély fájdalommal gyászolják a szerető férj és jó apa elköltözését. — Tamaskó István pozsonyi líceumi tanár meghalt nyolcvanéves korában; igen képzett tanár volt s a »Szózat«-ot és Berzsenyi több ódáját ő forditá latinra. — Szarvason Szemán Dénes tanár (65 éves) m. h. 28-án elhalt. — Kolozsvárit nagy részvétet ébresztett dr. Gyergyai Árpád orvos és tanárnak rohamos tüdőbajban történt elhalálozása; képzett szakférfi s a társaságoknak kedvelt egyénisége volt. — Felső-Csöllén hosszas szenvedés után elhunyt gróf Pálffyné Donáti Paulina, 52 éves korában. — Kaposvártt Szokolay Károlyné szül. Wéber Terézia asszony, Szokolay Károly ügyvéd s özv. Reisnerné Szokolay Hermin urhölgy édes anyja, élete 75-dik évében. — Berlistyén Bessenyei János körjegyző, (65 éves) özvegyet, négy lánygyermeket és egy fiút, ki Budán kereskedő, hagyva hátra. — Győrött Stampa Mari k. a., Stampa Antal polgár lánya, kimúlt élete 23-dik évében. — Turkeszben Bátorkeszi Kázmér két évi súlyos szenvedés után jobblétre költözött; 31 éves volt, kihez debreceni jogtanárai egykor szép reményeket kötöttek. — Hódmezővásárhelytt özv. Szilárdi Jánosné szül. Lotta Mária asszony meghalt, 78 éves korában. ** Vidéki hírek. Szarvason szombaton lesz a nőegylet álarcos bálja. — Kolozsvárit a felsőbb kereskedelmi iskola első fölszerelésére b. Kemény Gábor miniszter ezer forintot utalványozott. — Abaujmegye levéltárnokának, az elhunyt Korponay János helyébe, Koós Kálmán egykori szolgabiró neveztetett ki. — Barcson, mint írják, él egy aggastyán: a hetesi születésű Nagy Ferenc, ki már a nagy francia forradalom kitörésekor felnőtt ember volt, öt uralkodót szolgált a hadseregben s káplárságig vitte; jelenleg közadakozásból él. A Pozsonyban a Toldy-kör küldöttségileg üdvözlő alispánná választott alelnökét.