Fővárosi Lapok 1881. szeptember (198-222. szám)

1881-09-11 / 206. szám

Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 206. számához, nagyon szerény helyet foglal el a tárlatban. Pedig a lakosság, mely nagy buzgalommal gyakorolja az ipart s a műbarátok,kik a régi kincsek egész gyűjteményével dicsekedhetnek, egyaránt becses és érdekes dolgokat küldhettek volna. Magán­kiállító általában kevés van, s a csoport nagy részét iskola­növendékek készítmé­nyeiből állították össze. A kis gyermekek játék­munkáitól a figyelmet keltő hímzésig s fehérvarrásig a tárgyak egész sorozatát mutatják ez egyes intézetek. A Fr­óbel-gyermekkert négy-öt éves fiúcskái s lánykáinak kezdetleges kisérletei a gyermekek foglalkoztatási rendszerét tüntetik fel. A polgári leányiskola, melynek élén Mártonfy Márton igazgató áll, érdekes gyűjteményt küldött. Mind a négy osztály növendékeitől a horgolt, hálózott, kö­tött, csipkézett s hímzett munkák nagy száma látható. Az oktatás szigorú és rendszeres, az egyszerű mintá­kat fokozatosan komplikáltabbak követik s a hiú kap­kodást gondosan elkerülve találjuk. Néhány tollrajz s fafestés is ízlésre mutat. A községi elemi leányiskola kiállítási tárgyai közt a csipke­minták s a tarka-hímzésű mintaszalagok művészibb törekvésről tanúskodnak. A nőegylet szövő­­iskolája és árvaháza, valamint a képezde is változatos tárgyakat küldtek. A magán­kiállítók közül figyelmet kelt Truchon Eugenia oltárterítője. Gazdag ékítésű, becses munka, melynek szerzője kiváló ízlést tanúsít s ha elolvassuk a katalógus jegyzetét, hogy az ifjú lányka az Orsolya­­rendű klastrom növendéke, teljes elismerésünket kell nyilvánítanunk. A terítő nehéz fail-selyemből való, hímzése arany- és selyem-fonállal készült s az egyes ékítmény-rajzok szabatos, gondos kivitel által válnak ki. Szélein renaissance-modorú füzér fut körül s közé­pütt I. H. S. betűk diszlenek, lomb-guirland által befoglalva. ízléses hímzés Soltész Mari miskolci pórnő egy perbál-kendője. Ennek szegélye selyemhimzés, s feltűnő, hogy az egyes motívumok szabadkézzel, min­den rajz nélkül készültek. Kéler Schmidt Berta fekete atlasz párnáját színes virágbokréta díszíti. A hímzés gondos, de a színhatás kissé rikító. A fehérvarrásban kitűnik Posch Paulina. Gyer­mek-fehérnemű készlete mind finom munkájú tárgyak­ból áll. Különösen szép a gyermek­pólya, mely rózsa­színű selyem­szalaggal van díszítve. A hímzett és kivarrt guirlandok a legszebb motívumokat mutatják. Béress Ilona és Otresovszky Mari csipkéi is megér­demlik a megtekintést, ámannak kis asztalterítőjén selyemmel vannak behúzva az egyes alakok; az utóbbinak oltár térítőjén a motívumok cérnával van­nak kivarrva s itt-ott aranynyal áttörve, a mi ép oly egyszerű, mint választékos ízlésről tanúskodik. Végül megemlítjük Maisner Regina fa­munkáit, melyek »lomb-fürészelés« módjára készültek; a kereszt s az óra igen csinos, s néhány gyermek-játékszer is figyel­met kelt. Fővárosi hírek. * A nőiparkiállítási bíráló bizottság tegnap d. u. három órakor, gróf Zichy Jenő és Rómer Flóris elnöklete alatt, tartotta összes ülését, melyen végleg megállapitá a jutalmakat. Összesen 617 érmet oszta­nak ki. Arany­érmet 63, ezüstöt 163, bronzot pedig 391 kiállító kap. Ezek mind a három első osztályból valók; a negyedik és ötödik osztálybeli kiállítók­ jobb­­jait elismerő oklevelekkel tüntetik ki. Felszólamlások e hó 12-dikétől 19-dikéig adhatók be s azok fölött 19-dikén dönt az illető bizottság. A festmények és szövőszékek megbirálására, gr. Zichy Jenő elnöklete alatt, két külön bizottságot küldtek ki, melyek holnap kezdik meg működésüket. * Jeles műfordítónk, dr. Barna Ignác akadé­miai tag, ki Horác, Virgil és Juvenál műveiből oly sikerült magyar fordításokat adott ki, ismét becses füzettel gazdagító irodalmunkat. »Aulus Persius Flac­­cus és Sulpícia szatírái« című, kilencven lapra terje­dő füzetet nyomatott ki, mely dr. Barna Ignácnak, »a rómaiak szatírájáról és szatíra-irófról« szóló aka­démiai székfoglalóját tartalmazza; ezt követik: »A Stoicizmusról«, »Persius hat szatírája«, »Sulpicia szatírája« s magyarázó jegyzetek. A fordítással pár­huzamosan közli a latin eredeti szöveget, mely csak annál inkább meggyőz a fordítás jelességéről. A füzet csak a fordító barátai számára, kézirat gyanánt nyo­matott, de a klasszikus irodalom barátai Tettey könyv­­kereskedése útján megszerezhetik. Mindenki élvezet­tel fogja olvasni e természetesen folyó, erőteljes nyelvű hexametereket. Örvendetes hír az is, hogy dr. Barna Ignác elkészült a teljes »Aeneis« fordításával is s ezt maga az akadémia fogja kiadni. * Színházi játékrend. A nemzeti szín­házban: holnap 12-én »Váljunk el«, 13-án »Tann­häuser«, 14-én »Bajazet« és »Dandin György«, 15-én »Philemon és Baucis« s »Coppelia«, 16-án »A lánc«, 17-én »Álarcos bál«, 18-án »Szentivánéji álom«, 19-én a »Mama« és »Nyelvtan«. — A népszín­házban: holnap, 12-én, a »Huszárcsiny«, 13-án »Bocaccio«, 14-én »Olivette lakadalma«, 15-én a »Nagyapó«, 16-án »Olivette lakadalma«, 17-én az »Üdvöske«. A legközelebbi újdonság, e hó 23-án, »A jó isten« című eredeti életkép lesz. * A király ő felségére, mint gondolható volt, igen kellemetlenül hatott a Gőczel-Lendl-féle affaire. Kétkedett a napvilágra került adatok lehetőségén s igy szólt: »Azt kell hinnem, hogy a lapok tévesen vannak értesítve s a hivatalos jelentés más színben fogja feltüntetni az esetet«. Azóta ő felsége megkap­hatta a hivatalos jelentést. Tegnapi hírek szerint: katonai körökben nagy volt a felindulás a botrány miatt. Sokan felháborodtak azon, hogy Lendl nem hívta ki Gőczelt, ki őt gyávának, rágalmazónak nevezte s nyilatkozatát neki is megküldte levélben hordár által. Hogy ily címeket katonatiszt nem rakhat zseb­re , arról csak egy vélemény lehet. Az is terheli a házsártos századost, hogy a feladásban a valótól sok­ban eltért. Tegnapelőtt Lendl a szobát őrizte, nehogy utcára menve, Gőczel vagy mások által megszégyení­tésnek legyen kitéve. Beszélték azt is, hogy vizsgálat lesz ellene, meg azt is, hogy már tegnapelőtt este megkapta ez áthelyezési parancsot. Gőczel István, miután hiába várta a kihívást, ma szülővárosába uta­zik. Ő nehéz szívvel vált meg pályájától, mert szere­tett katona lenni s az forog az eszében, hogy ha itt­­honn nem szolgálhat, idegen hadseregbe lép. Ferenc­városi polgárok lakomát szándékoznak rendezni tisz­teletére s arra küldöttség által hívják meg. * A Petőfi-szobor ügye tegnap a tanács előtt forgott. Elfogadta ugyanis a szakbizottsági javaslatot, mely szerint a szobor a Petőfi­ tér sétányának meghosz­­szabbítandó részét fogja díszíteni, s egészen szabadon fog állni. Tehát a sétány megmarad, a­mint van. A szobor helyét a mérnöki hivatal jelöli ki, Ybl Miklós­sal és Huszár Adolffal egyetértől­eg. * Személyi hírek. Mária Valéria főher­cegnőt már tegnap várták Gödöllőre; a királyné egy hét múlva érkezik oda, testvérével, Lajos bajor her­ceggel és ennek nejével. — Frankenburg Adolf, veterán írónk, még ez őszszel Sopronból a fővárosba költözik s állandóan itt fog lakni. — W­­ 11 n­é asszony novemberben kezdi meg újabb vendégsze­replését a nemzeti színházban. — Mr. Andrey Gosling angol főkonzul még e hóban elhagyja fővárosunkat s Kopenhágába megy követségi taná­csosnak ; budapesti utódja Mr. Edmund Phipps lesz, ki eddig a pétervári angol nagykövetségnél volt tit­kár. — Dr. Bylandt-Rheit hadügyminiszter tegnap fővárosunkon utazott át a hadgyakorlatokra. — Dr. Zafféry Károly, a fiumei állami felsőbb középiskola rendelkezési állapotba helyezett igazgatója, kineveztetett a fiumei állami magyar főgimnázium rendes igazgatójának. — Bruck Lajos magyar képiró, ki Párisból szüleit látogatni jött haza, köze­­lebb Em­ődön tett tanulmányokat s most a fővárosban időz. — Lőczy Lajos egy Khinából magával hozott cimbalmot ajándékozott a muzdím néprajzi tárának. Sander Oszkár és Koch orosz táborkari ezrede­sek tegnap utaztak el a fővárosból Miskolcra. — — Együd István, a népszínház derék tagja, sú­lyos beteg s hosszabb ideig nem fog játszhatni. — Báró Rudnyánszki József, volt miniszteri fogalmazó, felügyelőnek neveztetett ki a magyar állam­­vasúti igazgatósághoz. — Dr. Pettenkofer Miksa világhírű természettudós és neje, kik pár nap alatt megismerkedtek Budapesttel, ma utaznak el innen Bécsbe. — Báró Sennyey Pál még szerdán megérkezett Bozenbe s a hosszú út nem rosszabbító állapotát. — Ghyczy Kálmán betegsége, mint Komáromból írják, nem volt aggasztó s kisebb mérvű gyöngélkedése is már elmúlt. * Az Erzsébet-árvaház bizottsága azt indítvá­nyozza a tanácsnál, hogy az intézeti helyiségeket na­­gyobbíttassa meg egy szárnyépület emelése által. Csak így lesz ott életbeléptethető az a tíz hely, melyet a törvényhatóság »Stefánia« nevére alapított. Jelenleg minden szobácska el van foglalva az intézetben. * Tóth Kálmán síremlékére Kiss Kornél buda­pesti kereskedő ismét küldött tíz forintot. E célra az adakozások gyűjtését ez év végéig terjesztjük ki, abban a reményben, hogy addig tán begyűl az a három­négyszáz forint, mely még egy a költőhöz méltó sír­emlék költségeihez hiányzik. Jelenleg 1700 ft kama­toz e célra az első hazai takarékpénztárban. Az emlék elkészíttetése (az utóbbi időkben már csak gyéren gyűlő adakozások miatt) a jövő év munkája lehet. * Rainer főherceg, az osztrák honvédség főhad­­parancsnoka, a miskolci hadgyakorlatokra utazva, a péntek­ estét fővárosunkban tölté. Gőzösön érkezett meg s az »Európá«-ba szállt. A térparancsnok, Bar­­tuska tábornok s Rees altábornagy azonnal siettek üdvözlésére. A főherceg az esti órákban látogatást tett a Coburg-palotában, de e palota urát és fiatal úrnőjét nem találta honn. (Szent-Antalon vannak.) Aztán segédtisztje kíséretében egyet sétált a corso­n s a kioszkba is betért. Tegnap reggel utazott el Miskolcra. * Massenet üdvözlete. Hubay Lenő, e geniális fiatal zenészünk, meghallgatván a »Lahore királya« utolsó előadását, szerzőjének , Massanetnek írt néhány sort, értésére adva, hogy operáját még mindig nagy tetszés mellet adják a nemzeti színházban. Válaszul a következő levelet kapta tőle: »Az ön kedves levele rendkívüli örömömre szolgált, fogadja köszönetemet hű barátságáért! A beküldött színlap kellemes meg­lepetésemre szolgált. Mily szép ország Magyarország, s mily kedves műértő közönsége van! Legközelebb Brüsszelbe utazom a hol nyolc-kilenc napot fogok töl­teni, hogy jelen legyek ott színrekerülő új operám: »Hérodiade« első próbáin. Nagyon vágyódom önt újra viszontlátni; örvendek, hogy zeneszerzéssel tölti a nyarat. Bravó! Felkérem önt, szíveskedjék összes budapesti barátaimnak átadni hálás köszönetemet. Önnek pedig szívből maradok barátja, Páris, szept. 6-án, J. Massanet.« * A Deák-szobának tegnapelőtt Dalmáciából érdekes magyar látogatói voltak. A szabadságharc hű jellemű pénzügyminiszterének, Duschek Ferencnek fia: Duschek Béla, ki Dalmáciában lakik, hozta el fiát, Aladárt és lányát, Máriát (Ettinghausen József­­nét), hogy meglássák a szép magyar fővárost s abban a Deák-szobát. Régi vágyuk­­teljesült ez által. Hogy e család sarjaiban is igazi magyar szív dobog, mutatja az is, hogy a néhai miniszter unokái, noha nem ma­gyar földön születtek, jól beszélnek magyarul. * Károlyi Lajos színigazgató ama sok vádra, melylyel társulatának tagjai a hírlapokban fölléptek ellene, válaszképen beküldte hozzánk a színész-egye­­sület tanácsának ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvét s határozatát. Ebből az tűnik ki,hogy a vádak mind alap­talanok voltak. A tanács ugyanis kimondta, hogy Károlyi Lajos pontosan teljesítette tagjai irányában fizetési kötelezettségét, a­mennyiben őket együtt­mű­­ködésük utolsó napjáig kielégítette; továbbá hogy nem az igazgató oszlatta fel társulatát, hanem ennek tagjai tagadták meg irányában szolgálatukat, mert előleg-kérés címén oly követelésekkel léptek föl, melyekhez joguk nem volt s melyeket az igazgató nem is volt köteles teljesíteni. Ekkér a szinészegye­­sület tanácsa teljesen fölmenté Károlyi Lajost s újabb engedélyt is adott neki. * Kelengyék. Daruváry Margit kisasszony íz­léses kelengyéjét sok hölgy megnézi most a »kék csil­laghoz« címzett vászon- és készfehérnemű-kereskedés­­ben. A­kik érdeklődnek ily kiállítás iránt, még néhány napig megláthatják azt a váci utcai ismert üzletben. Ugyanő régi és szoliditásáért keresett cégnél készül­tek most a Vojnics, Amager, Bachó és Thúry kisasz­­szonyok ízléses kelengyéi. Gróf Károlyi Gyula pedig parádi kastélya számára rendelt ott különféle fehér­neműeket. Érdekesek az ott levő csecsemő-kelengyék is, melyek közt a Hajós Józsefné, Szentesné és Leeb úrnők által rendeltek tűnnek ki ízléses és díszes kiál­lításuk által. Ezek a nőiparkiállításba is nagyon be­illettek volna, ha elkészítésük a túlhalmozott munka miatt még nem késik. Méltó megemlíteni, hogy e cég, olykor külföldről is kap megrendelést. A múlt hóban Athénbe is szállítottak onnan gazdag kiállítású kelen­gyét Theophilas nevű görög úri család részére. * Az őszi divatról. »Monaszterly és Kuzmik Utódai« udvari divat áru­szállítók üzletéből Portik je­lenleg Párisban időz az őszi és téli divat-újdonságok beszerzése végett. Mint onnan írja, meglepő változá­sokat hozott létre az új divat. Ha eddig sok szövetet használtak a ruhákhoz, most­anál több és gazdagabb díszt, »peluche és calier«-t (fokozatosan csíkozott pe­­luche-t) »peluche fourreau«-t, rojtos és szép gombo­kat alkalmaznak. Párisból Portik Londonba megy át, valódi angol posztok, jackete-ok és lovagló ruhák be­vásárlása végett. Mind a divat­újdonságokról lapunk annak idején szakavatott tollból fog bővebb tudósítást közölni. * „Nemzeti Vagyon“ címmel dr. Kakulay Gyula szerkesztése mellett a jövő hó elején közgazda­­sági hetilap indul meg, melynek mutatványszáma már megjelent. Vasúti, ipari szaklapjaink mellett egy az egész közgazdasági életet felölelő, magasabb színvona­lon álló szakközlöny kétségkívül hiányt pótolna s ha a most meginduló lap, mint programmjában ígéri is, ily közlöny lesz, hasznos szolgálatokat tehet. E végből azonban szükséges volna, hogy a közönségén kívül, mely eddig az ilynemű vállalatokat mindig cserben hagyta, szakíróink támogatását is bírja a lap s cikkei fölülemelkedjenek a napi­lapok ilynemű, nagy szám­mal megjelenő, de csak sebtiben írt közleményein. A mutatványszám tartalma e tekintetben még hagy kívánni valót, mennyiségre nézve azonban nagyon bő s közöl általános elmélkedéseken kívül cikkeket a közraktárakról és termény­bankokról, a fővárosi drá­gaságról, az arany- és ezüst fel- és elhasználásáról, az árvapénzekről sat., továbbá sok hírt a napi esemé­nyekről, üzletről. A lap hetenként két évén fog meg­jelenni s ára egész évre tíz forint. Kívánjuk, hogy pályafutása sikeres legyen, mert a gazdasági ismere­tek terjedése hazánkban, midőn az előbbre haladott külfölddel való verseny elől többé ki nem térhetünk, kétszeresen fontos. * Titkos vendég. Állítják, hogy a Svájcból kiutasított Krapotkin herceg (az orosz nihilizmus egyik feje,) közelebb három napot töltött fővárosunk­ban. Nappal lakásán tartózkodott, leveleket írva,melye­ket este maga vitt a postára. Az »Egyetértés« említi ez­t 1217

Next