Fővárosi Lapok 1881. szeptember (198-222. szám)
1881-09-11 / 206. szám
Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 206. számához, nagyon szerény helyet foglal el a tárlatban. Pedig a lakosság, mely nagy buzgalommal gyakorolja az ipart s a műbarátok,kik a régi kincsek egész gyűjteményével dicsekedhetnek, egyaránt becses és érdekes dolgokat küldhettek volna. Magánkiállító általában kevés van, s a csoport nagy részét iskolanövendékek készítményeiből állították össze. A kis gyermekek játékmunkáitól a figyelmet keltő hímzésig s fehérvarrásig a tárgyak egész sorozatát mutatják ez egyes intézetek. A Fróbel-gyermekkert négy-öt éves fiúcskái s lánykáinak kezdetleges kisérletei a gyermekek foglalkoztatási rendszerét tüntetik fel. A polgári leányiskola, melynek élén Mártonfy Márton igazgató áll, érdekes gyűjteményt küldött. Mind a négy osztály növendékeitől a horgolt, hálózott, kötött, csipkézett s hímzett munkák nagy száma látható. Az oktatás szigorú és rendszeres, az egyszerű mintákat fokozatosan komplikáltabbak követik s a hiú kapkodást gondosan elkerülve találjuk. Néhány tollrajz s fafestés is ízlésre mutat. A községi elemi leányiskola kiállítási tárgyai közt a csipkeminták s a tarka-hímzésű mintaszalagok művészibb törekvésről tanúskodnak. A nőegylet szövőiskolája és árvaháza, valamint a képezde is változatos tárgyakat küldtek. A magánkiállítók közül figyelmet kelt Truchon Eugenia oltárterítője. Gazdag ékítésű, becses munka, melynek szerzője kiváló ízlést tanúsít s ha elolvassuk a katalógus jegyzetét, hogy az ifjú lányka az Orsolyarendű klastrom növendéke, teljes elismerésünket kell nyilvánítanunk. A terítő nehéz fail-selyemből való, hímzése arany- és selyem-fonállal készült s az egyes ékítmény-rajzok szabatos, gondos kivitel által válnak ki. Szélein renaissance-modorú füzér fut körül s középütt I. H. S. betűk diszlenek, lomb-guirland által befoglalva. ízléses hímzés Soltész Mari miskolci pórnő egy perbál-kendője. Ennek szegélye selyemhimzés, s feltűnő, hogy az egyes motívumok szabadkézzel, minden rajz nélkül készültek. Kéler Schmidt Berta fekete atlasz párnáját színes virágbokréta díszíti. A hímzés gondos, de a színhatás kissé rikító. A fehérvarrásban kitűnik Posch Paulina. Gyermek-fehérnemű készlete mind finom munkájú tárgyakból áll. Különösen szép a gyermekpólya, mely rózsaszínű selyemszalaggal van díszítve. A hímzett és kivarrt guirlandok a legszebb motívumokat mutatják. Béress Ilona és Otresovszky Mari csipkéi is megérdemlik a megtekintést, ámannak kis asztalterítőjén selyemmel vannak behúzva az egyes alakok; az utóbbinak oltár térítőjén a motívumok cérnával vannak kivarrva s itt-ott aranynyal áttörve, a mi ép oly egyszerű, mint választékos ízlésről tanúskodik. Végül megemlítjük Maisner Regina famunkáit, melyek »lomb-fürészelés« módjára készültek; a kereszt s az óra igen csinos, s néhány gyermek-játékszer is figyelmet kelt. Fővárosi hírek. * A nőiparkiállítási bíráló bizottság tegnap d. u. három órakor, gróf Zichy Jenő és Rómer Flóris elnöklete alatt, tartotta összes ülését, melyen végleg megállapitá a jutalmakat. Összesen 617 érmet osztanak ki. Aranyérmet 63, ezüstöt 163, bronzot pedig 391 kiállító kap. Ezek mind a három első osztályból valók; a negyedik és ötödik osztálybeli kiállítók jobbjait elismerő oklevelekkel tüntetik ki. Felszólamlások e hó 12-dikétől 19-dikéig adhatók be s azok fölött 19-dikén dönt az illető bizottság. A festmények és szövőszékek megbirálására, gr. Zichy Jenő elnöklete alatt, két külön bizottságot küldtek ki, melyek holnap kezdik meg működésüket. * Jeles műfordítónk, dr. Barna Ignác akadémiai tag, ki Horác, Virgil és Juvenál műveiből oly sikerült magyar fordításokat adott ki, ismét becses füzettel gazdagító irodalmunkat. »Aulus Persius Flaccus és Sulpícia szatírái« című, kilencven lapra terjedő füzetet nyomatott ki, mely dr. Barna Ignácnak, »a rómaiak szatírájáról és szatíra-irófról« szóló akadémiai székfoglalóját tartalmazza; ezt követik: »A Stoicizmusról«, »Persius hat szatírája«, »Sulpicia szatírája« s magyarázó jegyzetek. A fordítással párhuzamosan közli a latin eredeti szöveget, mely csak annál inkább meggyőz a fordítás jelességéről. A füzet csak a fordító barátai számára, kézirat gyanánt nyomatott, de a klasszikus irodalom barátai Tettey könyvkereskedése útján megszerezhetik. Mindenki élvezettel fogja olvasni e természetesen folyó, erőteljes nyelvű hexametereket. Örvendetes hír az is, hogy dr. Barna Ignác elkészült a teljes »Aeneis« fordításával is s ezt maga az akadémia fogja kiadni. * Színházi játékrend. A nemzeti színházban: holnap 12-én »Váljunk el«, 13-án »Tannhäuser«, 14-én »Bajazet« és »Dandin György«, 15-én »Philemon és Baucis« s »Coppelia«, 16-án »A lánc«, 17-én »Álarcos bál«, 18-án »Szentivánéji álom«, 19-én a »Mama« és »Nyelvtan«. — A népszínházban: holnap, 12-én, a »Huszárcsiny«, 13-án »Bocaccio«, 14-én »Olivette lakadalma«, 15-én a »Nagyapó«, 16-án »Olivette lakadalma«, 17-én az »Üdvöske«. A legközelebbi újdonság, e hó 23-án, »A jó isten« című eredeti életkép lesz. * A király ő felségére, mint gondolható volt, igen kellemetlenül hatott a Gőczel-Lendl-féle affaire. Kétkedett a napvilágra került adatok lehetőségén s igy szólt: »Azt kell hinnem, hogy a lapok tévesen vannak értesítve s a hivatalos jelentés más színben fogja feltüntetni az esetet«. Azóta ő felsége megkaphatta a hivatalos jelentést. Tegnapi hírek szerint: katonai körökben nagy volt a felindulás a botrány miatt. Sokan felháborodtak azon, hogy Lendl nem hívta ki Gőczelt, ki őt gyávának, rágalmazónak nevezte s nyilatkozatát neki is megküldte levélben hordár által. Hogy ily címeket katonatiszt nem rakhat zsebre , arról csak egy vélemény lehet. Az is terheli a házsártos századost, hogy a feladásban a valótól sokban eltért. Tegnapelőtt Lendl a szobát őrizte, nehogy utcára menve, Gőczel vagy mások által megszégyenítésnek legyen kitéve. Beszélték azt is, hogy vizsgálat lesz ellene, meg azt is, hogy már tegnapelőtt este megkapta ez áthelyezési parancsot. Gőczel István, miután hiába várta a kihívást, ma szülővárosába utazik. Ő nehéz szívvel vált meg pályájától, mert szeretett katona lenni s az forog az eszében, hogy ha itthonn nem szolgálhat, idegen hadseregbe lép. Ferencvárosi polgárok lakomát szándékoznak rendezni tiszteletére s arra küldöttség által hívják meg. * A Petőfi-szobor ügye tegnap a tanács előtt forgott. Elfogadta ugyanis a szakbizottsági javaslatot, mely szerint a szobor a Petőfi tér sétányának meghoszszabbítandó részét fogja díszíteni, s egészen szabadon fog állni. Tehát a sétány megmarad, amint van. A szobor helyét a mérnöki hivatal jelöli ki, Ybl Miklóssal és Huszár Adolffal egyetértőleg. * Személyi hírek. Mária Valéria főhercegnőt már tegnap várták Gödöllőre; a királyné egy hét múlva érkezik oda, testvérével, Lajos bajor herceggel és ennek nejével. — Frankenburg Adolf, veterán írónk, még ez őszszel Sopronból a fővárosba költözik s állandóan itt fog lakni. — W 11 né asszony novemberben kezdi meg újabb vendégszereplését a nemzeti színházban. — Mr. Andrey Gosling angol főkonzul még e hóban elhagyja fővárosunkat s Kopenhágába megy követségi tanácsosnak ; budapesti utódja Mr. Edmund Phipps lesz, ki eddig a pétervári angol nagykövetségnél volt titkár. — Dr. Bylandt-Rheit hadügyminiszter tegnap fővárosunkon utazott át a hadgyakorlatokra. — Dr. Zafféry Károly, a fiumei állami felsőbb középiskola rendelkezési állapotba helyezett igazgatója, kineveztetett a fiumei állami magyar főgimnázium rendes igazgatójának. — Bruck Lajos magyar képiró, ki Párisból szüleit látogatni jött haza, közelebb Emődön tett tanulmányokat s most a fővárosban időz. — Lőczy Lajos egy Khinából magával hozott cimbalmot ajándékozott a muzdím néprajzi tárának. Sander Oszkár és Koch orosz táborkari ezredesek tegnap utaztak el a fővárosból Miskolcra. — — Együd István, a népszínház derék tagja, súlyos beteg s hosszabb ideig nem fog játszhatni. — Báró Rudnyánszki József, volt miniszteri fogalmazó, felügyelőnek neveztetett ki a magyar államvasúti igazgatósághoz. — Dr. Pettenkofer Miksa világhírű természettudós és neje, kik pár nap alatt megismerkedtek Budapesttel, ma utaznak el innen Bécsbe. — Báró Sennyey Pál még szerdán megérkezett Bozenbe s a hosszú út nem rosszabbító állapotát. — Ghyczy Kálmán betegsége, mint Komáromból írják, nem volt aggasztó s kisebb mérvű gyöngélkedése is már elmúlt. * Az Erzsébet-árvaház bizottsága azt indítványozza a tanácsnál, hogy az intézeti helyiségeket nagyobbíttassa meg egy szárnyépület emelése által. Csak így lesz ott életbeléptethető az a tíz hely, melyet a törvényhatóság »Stefánia« nevére alapított. Jelenleg minden szobácska el van foglalva az intézetben. * Tóth Kálmán síremlékére Kiss Kornél budapesti kereskedő ismét küldött tíz forintot. E célra az adakozások gyűjtését ez év végéig terjesztjük ki, abban a reményben, hogy addig tán begyűl az a háromnégyszáz forint, mely még egy a költőhöz méltó síremlék költségeihez hiányzik. Jelenleg 1700 ft kamatoz e célra az első hazai takarékpénztárban. Az emlék elkészíttetése (az utóbbi időkben már csak gyéren gyűlő adakozások miatt) a jövő év munkája lehet. * Rainer főherceg, az osztrák honvédség főhadparancsnoka, a miskolci hadgyakorlatokra utazva, a péntek estét fővárosunkban tölté. Gőzösön érkezett meg s az »Európá«-ba szállt. A térparancsnok, Bartuska tábornok s Rees altábornagy azonnal siettek üdvözlésére. A főherceg az esti órákban látogatást tett a Coburg-palotában, de e palota urát és fiatal úrnőjét nem találta honn. (Szent-Antalon vannak.) Aztán segédtisztje kíséretében egyet sétált a corson s a kioszkba is betért. Tegnap reggel utazott el Miskolcra. * Massenet üdvözlete. Hubay Lenő, e geniális fiatal zenészünk, meghallgatván a »Lahore királya« utolsó előadását, szerzőjének , Massanetnek írt néhány sort, értésére adva, hogy operáját még mindig nagy tetszés mellet adják a nemzeti színházban. Válaszul a következő levelet kapta tőle: »Az ön kedves levele rendkívüli örömömre szolgált, fogadja köszönetemet hű barátságáért! A beküldött színlap kellemes meglepetésemre szolgált. Mily szép ország Magyarország, s mily kedves műértő közönsége van! Legközelebb Brüsszelbe utazom a hol nyolc-kilenc napot fogok tölteni, hogy jelen legyek ott színrekerülő új operám: »Hérodiade« első próbáin. Nagyon vágyódom önt újra viszontlátni; örvendek, hogy zeneszerzéssel tölti a nyarat. Bravó! Felkérem önt, szíveskedjék összes budapesti barátaimnak átadni hálás köszönetemet. Önnek pedig szívből maradok barátja, Páris, szept. 6-án, J. Massanet.« * A Deák-szobának tegnapelőtt Dalmáciából érdekes magyar látogatói voltak. A szabadságharc hű jellemű pénzügyminiszterének, Duschek Ferencnek fia: Duschek Béla, ki Dalmáciában lakik, hozta el fiát, Aladárt és lányát, Máriát (Ettinghausen Józsefnét), hogy meglássák a szép magyar fővárost s abban a Deák-szobát. Régi vágyukteljesült ez által. Hogy e család sarjaiban is igazi magyar szív dobog, mutatja az is, hogy a néhai miniszter unokái, noha nem magyar földön születtek, jól beszélnek magyarul. * Károlyi Lajos színigazgató ama sok vádra, melylyel társulatának tagjai a hírlapokban fölléptek ellene, válaszképen beküldte hozzánk a színész-egyesület tanácsának ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvét s határozatát. Ebből az tűnik ki,hogy a vádak mind alaptalanok voltak. A tanács ugyanis kimondta, hogy Károlyi Lajos pontosan teljesítette tagjai irányában fizetési kötelezettségét, amennyiben őket együttműködésük utolsó napjáig kielégítette; továbbá hogy nem az igazgató oszlatta fel társulatát, hanem ennek tagjai tagadták meg irányában szolgálatukat, mert előleg-kérés címén oly követelésekkel léptek föl, melyekhez joguk nem volt s melyeket az igazgató nem is volt köteles teljesíteni. Ekkér a szinészegyesület tanácsa teljesen fölmenté Károlyi Lajost s újabb engedélyt is adott neki. * Kelengyék. Daruváry Margit kisasszony ízléses kelengyéjét sok hölgy megnézi most a »kék csillaghoz« címzett vászon- és készfehérnemű-kereskedésben. Akik érdeklődnek ily kiállítás iránt, még néhány napig megláthatják azt a váci utcai ismert üzletben. Ugyanő régi és szoliditásáért keresett cégnél készültek most a Vojnics, Amager, Bachó és Thúry kisaszszonyok ízléses kelengyéi. Gróf Károlyi Gyula pedig parádi kastélya számára rendelt ott különféle fehérneműeket. Érdekesek az ott levő csecsemő-kelengyék is, melyek közt a Hajós Józsefné, Szentesné és Leeb úrnők által rendeltek tűnnek ki ízléses és díszes kiállításuk által. Ezek a nőiparkiállításba is nagyon beillettek volna, ha elkészítésük a túlhalmozott munka miatt még nem késik. Méltó megemlíteni, hogy e cég, olykor külföldről is kap megrendelést. A múlt hóban Athénbe is szállítottak onnan gazdag kiállítású kelengyét Theophilas nevű görög úri család részére. * Az őszi divatról. »Monaszterly és Kuzmik Utódai« udvari divat áruszállítók üzletéből Portik jelenleg Párisban időz az őszi és téli divat-újdonságok beszerzése végett. Mint onnan írja, meglepő változásokat hozott létre az új divat. Ha eddig sok szövetet használtak a ruhákhoz, mostanál több és gazdagabb díszt, »peluche és calier«-t (fokozatosan csíkozott peluche-t) »peluche fourreau«-t, rojtos és szép gombokat alkalmaznak. Párisból Portik Londonba megy át, valódi angol posztok, jackete-ok és lovagló ruhák bevásárlása végett. Mind a divatújdonságokról lapunk annak idején szakavatott tollból fog bővebb tudósítást közölni. * „Nemzeti Vagyon“ címmel dr. Kakulay Gyula szerkesztése mellett a jövő hó elején közgazdasági hetilap indul meg, melynek mutatványszáma már megjelent. Vasúti, ipari szaklapjaink mellett egy az egész közgazdasági életet felölelő, magasabb színvonalon álló szakközlöny kétségkívül hiányt pótolna s ha a most meginduló lap, mint programmjában ígéri is, ily közlöny lesz, hasznos szolgálatokat tehet. E végből azonban szükséges volna, hogy a közönségén kívül, mely eddig az ilynemű vállalatokat mindig cserben hagyta, szakíróink támogatását is bírja a lap s cikkei fölülemelkedjenek a napilapok ilynemű, nagy számmal megjelenő, de csak sebtiben írt közleményein. A mutatványszám tartalma e tekintetben még hagy kívánni valót, mennyiségre nézve azonban nagyon bő s közöl általános elmélkedéseken kívül cikkeket a közraktárakról és terménybankokról, a fővárosi drágaságról, az arany- és ezüst fel- és elhasználásáról, az árvapénzekről sat., továbbá sok hírt a napi eseményekről, üzletről. A lap hetenként két évén fog megjelenni s ára egész évre tíz forint. Kívánjuk, hogy pályafutása sikeres legyen, mert a gazdasági ismeretek terjedése hazánkban, midőn az előbbre haladott külfölddel való verseny elől többé ki nem térhetünk, kétszeresen fontos. * Titkos vendég. Állítják, hogy a Svájcból kiutasított Krapotkin herceg (az orosz nihilizmus egyik feje,) közelebb három napot töltött fővárosunkban. Nappal lakásán tartózkodott, leveleket írva,melyeket este maga vitt a postára. Az »Egyetértés« említi ezt 1217