Fővárosi Lapok 1881. október (223-248. szám)

1881-10-01 / 223. szám

interessel. A királyasszony mosolyogva ajándékozta vissza neki a búzát — föltéve, hogy a történet meg­történt. * Személyi hírek. Klotild főhercegnő Budapestre visszaérkezett. — Ghyczy Kálmán a fővárosba jött, rokona, özv. Ghyczy Ignácné temeté­sére, mely diszszel és nagy részvéttel ment végbe. — Herceg Soulmann, római nagybirtokos, Buda­pesten időz s az »Angol királynő«-nél van szállva. — Freyseysen Ádám, pénzügyminiszteri titkár, buda­pesti lotto-igazgatónak neveztetett ki, osztálytaná­­csosi ranggal. — Strobl Lajos fiatal szobrász már megkezdte Liszt és Erkel ülő­szobrainak mintá­zását az operaház számára; ideiglenes műterme a zeneakadémiai épület harmadik emeletén van.­­ Németh Albert betegesen tért vissza a fővá­rosba, de állapota javulóban van; a pótválasztásoknál fel fog lépni. 1848 óta most történt először, hogy ő nem tagja az összeülő parlamentnek. — Szögyény Emil, a bogdányi kerület képviselője, belépett a kor­mánypártba. — Felletár Györgyné szül. Ta­kács Janka asszony szerdán délután elhunyt, 58 éves korában. * A képviselőház kilenc osztálya tegnap dél­előtt megalakult. Elnökök lettek: gr. Andrássy Manó, Szontagh Pál, Dániel Pál, Fálk Miksa, Tisza Lajos, Apáthy István, gr. Péchy Manó, gr. Csáky László és Vizsolyi Gusztáv. Jegyzők pedig: Szathmáry György, b. Szentkereszty Béla, Gál Jenő, Baranyi Ödön, Roh­­rer Viktor, gr. Török József, Berzeviczy Albert, Csej­­tey Antal és Láng Lajos. * Az unitáriusok Budapesten hitközséget ala­kítottak, s holnap lesz lelkészüknek, Derzsi Kálmán­nak beiktatása, ünnepélyes istentisztelet kíséretében. Az ünnepély az evangélikusok Deák­ téri főgimnáziu­mának dísztermében délelőtt tíz órakor kezdődik az új lelkész imájával és szentbeszédével; aztán Ferencz József unitárius püspök mond megnyitó és beiktató be­szédet, utána Albert János, tordai lelkész, mond agen­­dát és szent vacsorát oszt, közben pedig karének lesz. Az erdélyi, mintegy hatvanezer lelket számláló unitá­rius egyházközönség tagjaiból az alkotmányos korszak beköszönte óta számosan költöztek Budapestre, s itt állandóan megtelepedtek. Mind székelyek, jó magyarok és mélyen vallásos érzületűek. Hogy fővárosunkban hitközséget alakítottak, csak örömmel üdvözölhetjük, ha nem is a legnépesebb, de egyik legderekabb, legma­­gyarabb hitközség lesz ez fővárosunkban, s kívánjuk, hogy mentül jobban virágozzék. * A budai dalegylet jövő szerdán, október 5-én, táncvigalommal egybekötött dalestélyt rendez a vízi­városi »Fácán« termében. A dalegylet több férfikart fog előadni Huber Károlytól, Abttól, Lachnertől, Riegertől, végül pedig magyar népdalokat, míg Melles Károly egyleti tag zongorakíséret mellett énekel ma­gándalokat. Közre fog továbbá működni énekkel Rachel Hermina úrhölgy, továbbá Pintner J., ki mély hegedűn egy adagiot és változatokat ad elő. * A magyar honvédségről az uj »Presse« is kénytelen jót mondani a miskolci hadgyakorlatok után. Dicsé­i honvédeink magatartását s jól begyako­rolt voltukat. Említi Lesczynszki porosz tábornok megjegyzését, melyet Szende miniszter előtt tett, hogy t. i. »a magyaron kivűl nincs nemzet, mely ifjú legény­séget rövid idő alatt ily pompásan iskolázott volna.« Az uj »Presse« erre azt jegyzi meg, hogy ez tán csak a honvédlovasságra állhat, mert a magyar valóban szü­letett lovas. * Mesteremberek szótárát sürgeti a »Buda­pesti Hírlap«, hogy a műhelyekben közszájon forgó sok németes szó kiküszöbölhető legyen. Szóban volt, hogy ily szótár készíttetése az akadémia kötelessége volna. Más meg célravezetőbbnek vélte, ha ez ügyet a kereskedelmi miniszter venné kezébe. Az senkinek sem jut már eszébe, hogy a dolgot voltakép csak folytatni kellene, mert egy érdemes szerkesztő már sok év előtt megkezdte. Pákh Albert ugyanis, a »Vasárnapi Ujság»-ban, egykor felhívást adott ki a magyar mesteremberekhez, hogy küldjék be neki a szakmájukba vágó szerszám- és egyébb műszók gyűj­teményeit. A felhívásnak jó foganatja lett s akkoriban a lap majd minden száma közölt beküldözött műszó­­gyűjteményt. Érdemes lenne ezeket kikeresni s össze­állítani, hogy a kezdeten — úgy ahogy — egyszeribe túl legyünk. Az ügy fontos s megérdemli, hogy az újonnan fölelevenült felhívásnak gyakorlati eredménye legyen. * A székely­ egylet jövő évi naptára már meg­jelent, s számos jó képet s nemesítő olvasmányt tar­talmaz, a­mi természetes is, mikor a szerkesztő bizott­ság élén oly jeles írók, mint Szász Károly és Szilágyi Sándor állanak. Az illusztrációk közt vannak az elhúnyt gróf Mikó Imre, dr. Hajnald Lajos bibornok, gróf Andrássy Gyula és gróf Kálnoky Dénes, valamennyi a székely-egylet tiszteleti elnökeinek arcképei; továbbá Hajós János a mostani elnök, s a nyáron elhalt Takács János volt alelnök képmásai. Dicséretes eszme volt a kivándorlás szomorú következményeit feltüntető illuszt­­trációk közzététele; a székelyek viszontagságainak raj­zai jó hatással lesznek a népre. A szépirodalmi rész­ben a többi közt Szász Károlytól van szép vers, s a gazdasági, egészségügyi s iparművészeti közlemények helyesen vannak összeválogatva. A naptár ára 30 krajcár. * Ulbach Lajos francia regényíró az utolsó nap megnézte a múzeumot, a budai várlakot, volt a képviselő­házban, a nőiparkiállításon, az Esterházy képtárban, a városligetben s este Djuvara román író társaságában Bukarestbe utazott, hová Rosetti minisz­ter hívta meg. Meglehet, hogy visszajövet fog még pár napot tölteni Budapesten. Bilot Adolf regényíró és a többi francia egyenest Párisba utaztak vissza, még teg­napelőtt reggel. * A Rohonczy-Várady-féle ügyben tegnap még egy nyilatkozat jelent meg, a Rohonczynak átadott sértő nyilatkozat ügyében. Clair Vilmos, Szczerbovszki Sándor, Miksits Imre és Hoitsy Géza önkéntes tűz­oltók kijelentik, hogy ők a Szenyi József fővárosi fizetett tűzoltó által írt nyilatkozatnak nem tartalmát bizonyították mint tanuk, a­mit már azért sem tehet­tek volna, mert Szegeden jelen sem voltak, hanem csupán annak hitelességét bizonyították, hogy azt a famózus nyilatkozatot Szenyi József állította ki és írta alá. — Ezt mindjárt magán az illető nyilatkoza­ton kellett volna világosan megjegyezniök, akkor nem történhetett volna ily kellemetlen félreértés. — Várady Gábornak már egyszer volt majdnem hasonló okból párbaja 1874-b­en. Akkor Verhovay Gyula támadta meg a keleti vasút ügye miatt s a párbaj, pisztolyra, a a megyeri erdőben ment végbe. * A Lendl-ügyben ismét jelent meg egy félhi­vatalos közlemény, mely azonban csupán Lendl szá­zados személyével foglalkozik. Elmondta, hogy a Gőczel István ellen keresztülvitt becsületbírósági vizsgálat alatt kiderült tények alapján Lendl Vilmos eljárása a katonai fegyelem szempontjából kifogás alá esett s a katonatiszti becsületbiróság elé terjesztetett a kérdés, vájjon Lendl meghagyassék-e tiszti állásá­ban. Lendl százados, politikai kérdéseknek nyilvános helyen való tiltott, szenvedélyes és kihívó szellőzteté­séért fegyelmi után a legszigorúbban megfenyíttetett, időközben pedig ő maga lemondván tiszti rangjáról, a további eljárás abba maradt. A communiqué még megjegyzi, hogy a vizsgálat a nagy hadgyakorlatok miatt késett oly sokáig.­­ A fővárosi sajtó különféle megjegyésekkel kiséri e közleményt s az elégtételt nem tartja elegendőnek. Lendl századossal szemben, miután a hadseregből kilépett, a katonai hatóságok alig tehetnek valamit, de az eset alkalmából fölvetett fontos elvi kérdések Lendl távozásával nem tekinthetők elintézetteknek. * Párbaj helyett fax. Nem rég híre volt, hogy egy előkelő fiatal úr elégtételt kért egy német redak­­tortól, a­ki hamis hymenhirt eregetett világgá róla, arcképek kíséretében. A párbaj­­hír azonban szintén hamis volt. A fiatal urnak dehogy jutott eszébe össze­mérni kardját a szegény ördöggel. Valami egyéb történt, ha ugyan megtörtént, a­miről városszerte beszélnek, nem tudva senki azt sem bizonyosan, hogy vájjon a hymenhir által érdekelt fiatal úr keze benne van-e az elkövetett luxban, mivelhogy másoknak is lehetett alapos okuk kegyetlenül megtréfálni a német redaktort. Úgy beszélik, hogy levelet kapott szegény, melyben kecsegtető ürügy alatt meghívták valahová. Ott aztán megfogták s lenyirták a fél bajuszát és szakálát. Ebből lett volna aztán hatásos napi arckép a­­ lapban. Az eléktelenitett férfiú persze kénytelen volt a bajusz és szakál másik felét is leborotváltatni. Mondják, hogy port kezd. Ha a történet megesett s a por meg lesz, akkor ország-világ tudni fogja kik és hogyan szerepeltek a luxban. * Szomorú történetek. Amerikai párbaj áldozata lett László József a budapesti Este-ezred egyik kezelő őrmestere. Csütörtökön délelőtt a három­­nyál­kaszárnyában puskájából lőtte magát szivén s rögtön meghalt; a golyó keresztül hatott testén s a padlásba fúródott. Zsebében levelet találtak, melyben tudatja, hogy amerikai párbaj miatt kellett életét ki­oltania. Ezt tudta az egész legénység is s tudták azt is, hogy egy nappal a határidő lejárta előtt László könyörgő levelet írt ellenfelének, hogy kegyelmezzen meg neki, de tagadó választ kapott s a huszonhárom éves ifjú, ki egyike volt a legkedveltebb altiszteknek, megölte magát. Langer ezredes azonnal vizsgálatot rendelt. A párbaj oka hír szerint az volt, hogy László és ellenfele ugyanegy kávéházi pénztárnoknőnek udva­roltak.­­ A Gellérthegyről szerdán délután Rauch Sebestyén sopronyi születésű, huszonegy éves kőnyomdász leugrott a szédítő magasságú, meredek szikláról. Néhány katona látta a borzasztó ugrást s a szikla aljában megkereste a szerencsétlent, ki vértől borítva, de még élve feküdt ott; bevitték egy közeli vendéglőbe s az előhívott orvos konstatálta, hogy mindkét keze eltört s fején is veszélyesen megsérült. Öngyilkosságba az a hir kergette, hogy egy sopronyi polgár leánya, kinek esküjét bírta, mással váltott je­gyet. A szerencsétlen ifjú felgyógyulása kétséges.­­ Egy szegény varróleány, a 17 éves Redlich Teréz, a budai Rácvárosban levő lakásán kötéllel ki­végezte magát. Hosszabb ideig beteg volt testvéreinek kellett érette is dolgozni s ezt nem bírta tovább elvi­selni. Testvéreihez rövid levelet irt, melyben ezt mondja: »Sokáig szenvedtem, tovább nem bírom elviselni, azért a rég óhajtott halálba megyek.« — A józsefvárosi kálváriahegyen tegnap­előtt reggel egy majdnem pőrére vetkezett fiatal­em­ber segélykiáltozása vonta magára a járókelők figyel­mét , reszketett a hidegtől s midőn kabátot adtak neki és bevezették egy közeli házba, elbeszélte, hogy neve Greindl Károly, mesterségére nézve mázoló. A meg­előző este mámoros állapotában indult haza a korcs­mából, de a kálváriahegyen lefeküdt aludni, miből felébredt, teljesen ki volt fosztva. * Rövid hírek. A kormány valószínűleg két havi indemnityt fog kérni, mert a jövő évi költségve­tést ez év végéig nem intézheti el. — Az egyetemi tanács mai ülésén szóba fog kerülni az a terv, hogy az egyetemi könyvtár olvasó terme esteli tíz óráig maradjon nyitva.­­ A népszínházban Balázs Sándor »A körösi lány« című népszínművéből már megkez­dődtek a próbák; az énekes szerepeket Blaha Lujza asszony és Tamási fogják játszani; ugyanott Margitay Dezső visszavette »A jó isten« című darabját, mert az egyik szerep kiosztására nézve nem tudott meg­egyezni az igazgatóval. — A főrendiházban meg­alakult a felirati bizottság ; elnökül Szögyényi Lászlót, jegyzőül ifj. Majláth György főispánt válasz­tották. — A népszinmai pályázatra, noha határideje csak novemberben jár le, már számos mű érkezett. — A Deák-mauzóleum külső munkálatait már majdnem teljesen befejezték, csak a feljáró lépcsők lerakása van még hátra. — A karácsonyi kiállítás és bazár ügyé­ben buzgón fáradozik az általános iparegylet illető bizottsága, újabban Testory Antal lámpákat és Zsol­­nay-féle majolika-tárgyakat, Fischer Ignác pedig par­­cellán-neműeket jelentett be.­­ A gyümölcs-kiállí­tásban eddig huszonhárom egyesület vesz részt na­gyobb gyűjtemény­nyel; az eddig bejelentett gyümöl­csök 8500 tányért fognak igénybe venni. — A mú­zeum lépcsőházát október havában díszítik ama ti­zenkét márvány-mell szoborral, melyeket Izsó Miklós Engel József, Huszár Adolf, ifj. báró Vay Miklós és Julier Ferenc készítettek s melyek összesen 40.000 forintba kerültek. — Az egyéves önkényteseket tegnap bocsátották országszerte szabadságra s helyez­ték át a tartalékba: a tiszti vizsgálatokat október első napjaiban tartják meg.­­ A pávaszigeti fürdő­ben jun. 29-dike óta máig vagy nyolcezeren füröd­­tek , az idény alatt húsz künnlakó is volt az épület­ben, noha az ott lakás vendéglő hiánya miatt kényel­metlenséggel jár. — A képviselő házban vagy negy­ven olyan képviselő van, kik nincsenek még 35 évesek szóval telik belőlök táncos is, parthie is. — „A kiadások megtérítése“ című füzetet adott ki Beck Dénes, ki ebben az »angol általános kiadásokat biz­tosító társulat«, intézményének meghonosítása mellett küzd; a füzet ára 30 kr. — „Frici polka“ jelent meg, zongorára szerzé Sárosi Gyula; Hegyi Aranka kis­asszonynak van ajánlva; a hangjegy ára 60 kr.— A „Pesti Napló“ írja, hogy Várady Gábor elutazott a fővárosból. — A nyilvános oltások az orsz. köz­ponti oltó­intézetben (az ősz­ utcai gyermekkórház épületében) e hóban hetenkint kétszer lesznek: vasár­nap és csütörtökön d. u. 2—3 óra közt. — „Vendég­lősök lapja“ címmel havonkint háromszor megjelenő közlöny jelent meg; vendéglősök, kávésok, pincérek érdekeit fogja képviselni, szerkeszti Borsodi Vilmos; a lap egy évi ára hat forint. — Budapesten a múlt héten élve született 245 gyermek,meghalt 219 ember. — A francia revolver-zsurnalisztát, Moreit teg­napelőtt hallgatta ki Zoltán vizsgálóbiró . Morei meg­vallotta, hogy az előmutatott leveleket a bankhoz ő írta, de tagadja, hogy zsarolási szándéka lett volna, ő, úgymond, csak »párisi barátja« megbízásából járt el; egyelőre vizsgálati fogságban tartják.­­ A díszkard iránt, melyet Göczel Is­tvánnak fognak átnyújtani, tegnap délután értekezletet tartottak s elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek a kard elkészítésére; a kard száz körmöci arany értékű lesz s pengéjén aranynyal berakott felírás, melynek szövegét később állapítják meg.­­ A budapesti gázgyárat egy francia társulat akarja átvenni s az illető ajánlatokat már be is nyuj­­ták a főváros hatóságának; az eddigi társulat kész az átengedésre s az uj társulat ígéri, hogy egészen ön­álló, magyar társulat lesz. 1320 Vidék. ** Szilágy-Bagoson, mint lapunknak írják,rend­­kívüli részvét között temették el az oly korán és várat­­lanul elhúnyt báró Bánffy Eleket. A megyének és Szi­­lágy-Somlyó városának színe-java jelent meg,hogy a köz­­tiszteletben állott derék férfiúnak megadja a végtisztes­séget ; ott voltak testvérei is, báró Bánffy Kálmán és báró Bánffy Anna özv. gróf Tholdalagi Viktorné, úgy­szintén báró Bánffy Zoltán. Számos szép koszorú díszíté a koporsót, a megyei függetlenségi párt, a takarékpénz­tár, gazdasági egylet, a szilágy-somlyói nőegylet, mely­nek szintén buzgó választmányi tagja volt, s számos barátai, tisztelői küldtek koszorúkat. A halottas ház­ban Nagy László szilágy-somlyói ref. lelkész, a teme­tőben pedig Doby Károly krasznamegyei volt főjegyző mondtak megható beszédet, s őszinte könyek hullottak

Next