Fővárosi Lapok 1881. október (223-248. szám)
1881-10-01 / 223. szám
interessel. A királyasszony mosolyogva ajándékozta vissza neki a búzát — föltéve, hogy a történet megtörtént. * Személyi hírek. Klotild főhercegnő Budapestre visszaérkezett. — Ghyczy Kálmán a fővárosba jött, rokona, özv. Ghyczy Ignácné temetésére, mely diszszel és nagy részvéttel ment végbe. — Herceg Soulmann, római nagybirtokos, Budapesten időz s az »Angol királynő«-nél van szállva. — Freyseysen Ádám, pénzügyminiszteri titkár, budapesti lotto-igazgatónak neveztetett ki, osztálytanácsosi ranggal. — Strobl Lajos fiatal szobrász már megkezdte Liszt és Erkel ülőszobrainak mintázását az operaház számára; ideiglenes műterme a zeneakadémiai épület harmadik emeletén van. Németh Albert betegesen tért vissza a fővárosba, de állapota javulóban van; a pótválasztásoknál fel fog lépni. 1848 óta most történt először, hogy ő nem tagja az összeülő parlamentnek. — Szögyény Emil, a bogdányi kerület képviselője, belépett a kormánypártba. — Felletár Györgyné szül. Takács Janka asszony szerdán délután elhunyt, 58 éves korában. * A képviselőház kilenc osztálya tegnap délelőtt megalakult. Elnökök lettek: gr. Andrássy Manó, Szontagh Pál, Dániel Pál, Fálk Miksa, Tisza Lajos, Apáthy István, gr. Péchy Manó, gr. Csáky László és Vizsolyi Gusztáv. Jegyzők pedig: Szathmáry György, b. Szentkereszty Béla, Gál Jenő, Baranyi Ödön, Rohrer Viktor, gr. Török József, Berzeviczy Albert, Csejtey Antal és Láng Lajos. * Az unitáriusok Budapesten hitközséget alakítottak, s holnap lesz lelkészüknek, Derzsi Kálmánnak beiktatása, ünnepélyes istentisztelet kíséretében. Az ünnepély az evangélikusok Deák téri főgimnáziumának dísztermében délelőtt tíz órakor kezdődik az új lelkész imájával és szentbeszédével; aztán Ferencz József unitárius püspök mond megnyitó és beiktató beszédet, utána Albert János, tordai lelkész, mond agendát és szent vacsorát oszt, közben pedig karének lesz. Az erdélyi, mintegy hatvanezer lelket számláló unitárius egyházközönség tagjaiból az alkotmányos korszak beköszönte óta számosan költöztek Budapestre, s itt állandóan megtelepedtek. Mind székelyek, jó magyarok és mélyen vallásos érzületűek. Hogy fővárosunkban hitközséget alakítottak, csak örömmel üdvözölhetjük, ha nem is a legnépesebb, de egyik legderekabb, legmagyarabb hitközség lesz ez fővárosunkban, s kívánjuk, hogy mentül jobban virágozzék. * A budai dalegylet jövő szerdán, október 5-én, táncvigalommal egybekötött dalestélyt rendez a vízivárosi »Fácán« termében. A dalegylet több férfikart fog előadni Huber Károlytól, Abttól, Lachnertől, Riegertől, végül pedig magyar népdalokat, míg Melles Károly egyleti tag zongorakíséret mellett énekel magándalokat. Közre fog továbbá működni énekkel Rachel Hermina úrhölgy, továbbá Pintner J., ki mély hegedűn egy adagiot és változatokat ad elő. * A magyar honvédségről az uj »Presse« is kénytelen jót mondani a miskolci hadgyakorlatok után. Dicséi honvédeink magatartását s jól begyakorolt voltukat. Említi Lesczynszki porosz tábornok megjegyzését, melyet Szende miniszter előtt tett, hogy t. i. »a magyaron kivűl nincs nemzet, mely ifjú legénységet rövid idő alatt ily pompásan iskolázott volna.« Az uj »Presse« erre azt jegyzi meg, hogy ez tán csak a honvédlovasságra állhat, mert a magyar valóban született lovas. * Mesteremberek szótárát sürgeti a »Budapesti Hírlap«, hogy a műhelyekben közszájon forgó sok németes szó kiküszöbölhető legyen. Szóban volt, hogy ily szótár készíttetése az akadémia kötelessége volna. Más meg célravezetőbbnek vélte, ha ez ügyet a kereskedelmi miniszter venné kezébe. Az senkinek sem jut már eszébe, hogy a dolgot voltakép csak folytatni kellene, mert egy érdemes szerkesztő már sok év előtt megkezdte. Pákh Albert ugyanis, a »Vasárnapi Ujság»-ban, egykor felhívást adott ki a magyar mesteremberekhez, hogy küldjék be neki a szakmájukba vágó szerszám- és egyébb műszók gyűjteményeit. A felhívásnak jó foganatja lett s akkoriban a lap majd minden száma közölt beküldözött műszógyűjteményt. Érdemes lenne ezeket kikeresni s összeállítani, hogy a kezdeten — úgy ahogy — egyszeribe túl legyünk. Az ügy fontos s megérdemli, hogy az újonnan fölelevenült felhívásnak gyakorlati eredménye legyen. * A székely egylet jövő évi naptára már megjelent, s számos jó képet s nemesítő olvasmányt tartalmaz, ami természetes is, mikor a szerkesztő bizottság élén oly jeles írók, mint Szász Károly és Szilágyi Sándor állanak. Az illusztrációk közt vannak az elhúnyt gróf Mikó Imre, dr. Hajnald Lajos bibornok, gróf Andrássy Gyula és gróf Kálnoky Dénes, valamennyi a székely-egylet tiszteleti elnökeinek arcképei; továbbá Hajós János a mostani elnök, s a nyáron elhalt Takács János volt alelnök képmásai. Dicséretes eszme volt a kivándorlás szomorú következményeit feltüntető illuszttrációk közzététele; a székelyek viszontagságainak rajzai jó hatással lesznek a népre. A szépirodalmi részben a többi közt Szász Károlytól van szép vers, s a gazdasági, egészségügyi s iparművészeti közlemények helyesen vannak összeválogatva. A naptár ára 30 krajcár. * Ulbach Lajos francia regényíró az utolsó nap megnézte a múzeumot, a budai várlakot, volt a képviselőházban, a nőiparkiállításon, az Esterházy képtárban, a városligetben s este Djuvara román író társaságában Bukarestbe utazott, hová Rosetti miniszter hívta meg. Meglehet, hogy visszajövet fog még pár napot tölteni Budapesten. Bilot Adolf regényíró és a többi francia egyenest Párisba utaztak vissza, még tegnapelőtt reggel. * A Rohonczy-Várady-féle ügyben tegnap még egy nyilatkozat jelent meg, a Rohonczynak átadott sértő nyilatkozat ügyében. Clair Vilmos, Szczerbovszki Sándor, Miksits Imre és Hoitsy Géza önkéntes tűzoltók kijelentik, hogy ők a Szenyi József fővárosi fizetett tűzoltó által írt nyilatkozatnak nem tartalmát bizonyították mint tanuk, amit már azért sem tehettek volna, mert Szegeden jelen sem voltak, hanem csupán annak hitelességét bizonyították, hogy azt a famózus nyilatkozatot Szenyi József állította ki és írta alá. — Ezt mindjárt magán az illető nyilatkozaton kellett volna világosan megjegyezniök, akkor nem történhetett volna ily kellemetlen félreértés. — Várady Gábornak már egyszer volt majdnem hasonló okból párbaja 1874-ben. Akkor Verhovay Gyula támadta meg a keleti vasút ügye miatt s a párbaj, pisztolyra, a a megyeri erdőben ment végbe. * A Lendl-ügyben ismét jelent meg egy félhivatalos közlemény, mely azonban csupán Lendl százados személyével foglalkozik. Elmondta, hogy a Gőczel István ellen keresztülvitt becsületbírósági vizsgálat alatt kiderült tények alapján Lendl Vilmos eljárása a katonai fegyelem szempontjából kifogás alá esett s a katonatiszti becsületbiróság elé terjesztetett a kérdés, vájjon Lendl meghagyassék-e tiszti állásában. Lendl százados, politikai kérdéseknek nyilvános helyen való tiltott, szenvedélyes és kihívó szellőztetéséért fegyelmi után a legszigorúbban megfenyíttetett, időközben pedig ő maga lemondván tiszti rangjáról, a további eljárás abba maradt. A communiqué még megjegyzi, hogy a vizsgálat a nagy hadgyakorlatok miatt késett oly sokáig. A fővárosi sajtó különféle megjegyésekkel kiséri e közleményt s az elégtételt nem tartja elegendőnek. Lendl századossal szemben, miután a hadseregből kilépett, a katonai hatóságok alig tehetnek valamit, de az eset alkalmából fölvetett fontos elvi kérdések Lendl távozásával nem tekinthetők elintézetteknek. * Párbaj helyett fax. Nem rég híre volt, hogy egy előkelő fiatal úr elégtételt kért egy német redaktortól, aki hamis hymenhirt eregetett világgá róla, arcképek kíséretében. A párbajhír azonban szintén hamis volt. A fiatal urnak dehogy jutott eszébe összemérni kardját a szegény ördöggel. Valami egyéb történt, ha ugyan megtörtént, amiről városszerte beszélnek, nem tudva senki azt sem bizonyosan, hogy vájjon a hymenhir által érdekelt fiatal úr keze benne van-e az elkövetett luxban, mivelhogy másoknak is lehetett alapos okuk kegyetlenül megtréfálni a német redaktort. Úgy beszélik, hogy levelet kapott szegény, melyben kecsegtető ürügy alatt meghívták valahová. Ott aztán megfogták s lenyirták a fél bajuszát és szakálát. Ebből lett volna aztán hatásos napi arckép a lapban. Az eléktelenitett férfiú persze kénytelen volt a bajusz és szakál másik felét is leborotváltatni. Mondják, hogy port kezd. Ha a történet megesett s a por meg lesz, akkor ország-világ tudni fogja kik és hogyan szerepeltek a luxban. * Szomorú történetek. Amerikai párbaj áldozata lett László József a budapesti Este-ezred egyik kezelő őrmestere. Csütörtökön délelőtt a háromnyálkaszárnyában puskájából lőtte magát szivén s rögtön meghalt; a golyó keresztül hatott testén s a padlásba fúródott. Zsebében levelet találtak, melyben tudatja, hogy amerikai párbaj miatt kellett életét kioltania. Ezt tudta az egész legénység is s tudták azt is, hogy egy nappal a határidő lejárta előtt László könyörgő levelet írt ellenfelének, hogy kegyelmezzen meg neki, de tagadó választ kapott s a huszonhárom éves ifjú, ki egyike volt a legkedveltebb altiszteknek, megölte magát. Langer ezredes azonnal vizsgálatot rendelt. A párbaj oka hír szerint az volt, hogy László és ellenfele ugyanegy kávéházi pénztárnoknőnek udvaroltak. A Gellérthegyről szerdán délután Rauch Sebestyén sopronyi születésű, huszonegy éves kőnyomdász leugrott a szédítő magasságú, meredek szikláról. Néhány katona látta a borzasztó ugrást s a szikla aljában megkereste a szerencsétlent, ki vértől borítva, de még élve feküdt ott; bevitték egy közeli vendéglőbe s az előhívott orvos konstatálta, hogy mindkét keze eltört s fején is veszélyesen megsérült. Öngyilkosságba az a hir kergette, hogy egy sopronyi polgár leánya, kinek esküjét bírta, mással váltott jegyet. A szerencsétlen ifjú felgyógyulása kétséges. Egy szegény varróleány, a 17 éves Redlich Teréz, a budai Rácvárosban levő lakásán kötéllel kivégezte magát. Hosszabb ideig beteg volt testvéreinek kellett érette is dolgozni s ezt nem bírta tovább elviselni. Testvéreihez rövid levelet irt, melyben ezt mondja: »Sokáig szenvedtem, tovább nem bírom elviselni, azért a rég óhajtott halálba megyek.« — A józsefvárosi kálváriahegyen tegnapelőtt reggel egy majdnem pőrére vetkezett fiatalember segélykiáltozása vonta magára a járókelők figyelmét , reszketett a hidegtől s midőn kabátot adtak neki és bevezették egy közeli házba, elbeszélte, hogy neve Greindl Károly, mesterségére nézve mázoló. A megelőző este mámoros állapotában indult haza a korcsmából, de a kálváriahegyen lefeküdt aludni, miből felébredt, teljesen ki volt fosztva. * Rövid hírek. A kormány valószínűleg két havi indemnityt fog kérni, mert a jövő évi költségvetést ez év végéig nem intézheti el. — Az egyetemi tanács mai ülésén szóba fog kerülni az a terv, hogy az egyetemi könyvtár olvasó terme esteli tíz óráig maradjon nyitva. A népszínházban Balázs Sándor »A körösi lány« című népszínművéből már megkezdődtek a próbák; az énekes szerepeket Blaha Lujza asszony és Tamási fogják játszani; ugyanott Margitay Dezső visszavette »A jó isten« című darabját, mert az egyik szerep kiosztására nézve nem tudott megegyezni az igazgatóval. — A főrendiházban megalakult a felirati bizottság ; elnökül Szögyényi Lászlót, jegyzőül ifj. Majláth György főispánt választották. — A népszinmai pályázatra, noha határideje csak novemberben jár le, már számos mű érkezett. — A Deák-mauzóleum külső munkálatait már majdnem teljesen befejezték, csak a feljáró lépcsők lerakása van még hátra. — A karácsonyi kiállítás és bazár ügyében buzgón fáradozik az általános iparegylet illető bizottsága, újabban Testory Antal lámpákat és Zsolnay-féle majolika-tárgyakat, Fischer Ignác pedig parcellán-neműeket jelentett be. A gyümölcs-kiállításban eddig huszonhárom egyesület vesz részt nagyobb gyűjteménynyel; az eddig bejelentett gyümölcsök 8500 tányért fognak igénybe venni. — A múzeum lépcsőházát október havában díszítik ama tizenkét márvány-mell szoborral, melyeket Izsó Miklós Engel József, Huszár Adolf, ifj. báró Vay Miklós és Julier Ferenc készítettek s melyek összesen 40.000 forintba kerültek. — Az egyéves önkényteseket tegnap bocsátották országszerte szabadságra s helyezték át a tartalékba: a tiszti vizsgálatokat október első napjaiban tartják meg. A pávaszigeti fürdőben jun. 29-dike óta máig vagy nyolcezeren fürödtek , az idény alatt húsz künnlakó is volt az épületben, noha az ott lakás vendéglő hiánya miatt kényelmetlenséggel jár. — A képviselő házban vagy negyven olyan képviselő van, kik nincsenek még 35 évesek szóval telik belőlök táncos is, parthie is. — „A kiadások megtérítése“ című füzetet adott ki Beck Dénes, ki ebben az »angol általános kiadásokat biztosító társulat«, intézményének meghonosítása mellett küzd; a füzet ára 30 kr. — „Frici polka“ jelent meg, zongorára szerzé Sárosi Gyula; Hegyi Aranka kisasszonynak van ajánlva; a hangjegy ára 60 kr.— A „Pesti Napló“ írja, hogy Várady Gábor elutazott a fővárosból. — A nyilvános oltások az orsz. központi oltóintézetben (az ősz utcai gyermekkórház épületében) e hóban hetenkint kétszer lesznek: vasárnap és csütörtökön d. u. 2—3 óra közt. — „Vendéglősök lapja“ címmel havonkint háromszor megjelenő közlöny jelent meg; vendéglősök, kávésok, pincérek érdekeit fogja képviselni, szerkeszti Borsodi Vilmos; a lap egy évi ára hat forint. — Budapesten a múlt héten élve született 245 gyermek,meghalt 219 ember. — A francia revolver-zsurnalisztát, Moreit tegnapelőtt hallgatta ki Zoltán vizsgálóbiró . Morei megvallotta, hogy az előmutatott leveleket a bankhoz ő írta, de tagadja, hogy zsarolási szándéka lett volna, ő, úgymond, csak »párisi barátja« megbízásából járt el; egyelőre vizsgálati fogságban tartják. A díszkard iránt, melyet Göczel Istvánnak fognak átnyújtani, tegnap délután értekezletet tartottak s elhatározták, hogy pályázatot hirdetnek a kard elkészítésére; a kard száz körmöci arany értékű lesz s pengéjén aranynyal berakott felírás, melynek szövegét később állapítják meg. A budapesti gázgyárat egy francia társulat akarja átvenni s az illető ajánlatokat már be is nyujták a főváros hatóságának; az eddigi társulat kész az átengedésre s az uj társulat ígéri, hogy egészen önálló, magyar társulat lesz. 1320 Vidék. ** Szilágy-Bagoson, mint lapunknak írják,rendkívüli részvét között temették el az oly korán és váratlanul elhúnyt báró Bánffy Eleket. A megyének és Szilágy-Somlyó városának színe-java jelent meg,hogy a köztiszteletben állott derék férfiúnak megadja a végtisztességet ; ott voltak testvérei is, báró Bánffy Kálmán és báró Bánffy Anna özv. gróf Tholdalagi Viktorné, úgyszintén báró Bánffy Zoltán. Számos szép koszorú díszíté a koporsót, a megyei függetlenségi párt, a takarékpénztár, gazdasági egylet, a szilágy-somlyói nőegylet, melynek szintén buzgó választmányi tagja volt, s számos barátai, tisztelői küldtek koszorúkat. A halottas házban Nagy László szilágy-somlyói ref. lelkész, a temetőben pedig Doby Károly krasznamegyei volt főjegyző mondtak megható beszédet, s őszinte könyek hullottak