Fővárosi Lapok 1881. december (274-298. szám)
1881-12-01 / 274. szám
átküldött törvényjavaslatokat a hármas bizottsághoz utasították. Aztán gróf Cziráky János a keleti marhavész, gróf Zichy Nándor pedig a főrendiház reformja és a polgári törvénykönyv ügyében adtak be interpellációkat. Tisza Kálmán kormányelnök válaszában egyebek közt kijelente, hogy a főrendiház reformja iránt nem sokára ki fogja kérni a ház tagjainak tanácsát. A főrendek ezt élénk helyesléssel vették tudomásul. * A harmadik kamara-zeneestélyen tegnap ismét* sok ovációban részesült az agg Volkmann Róbert. A műsor első számát az ő e-moll négyese képezé e ritka bevégzettséggel, finoman szerkesztett hangversenymű, melynek minden következő tétele hatványozva nyújtja az előzőnek mély érzéseit s a fináléban a fokozás tetőpontját éri el. A nagyszámú közönség, mely a redoute kis termét egészen megtöltő, nagy érdeklődéssel fogadta e zenekölteményt, melyet Krancsevics Dragomir és társai igaz művészettel adtak elő. Az andantino után, melynek sordinóval játszott része merő sejtelmesség, egész viharosan tört ki a lelkesedés s a taps és kihívás nem szűnt meg addig, mig az ősz mester kétszer meg nem jelent az emelvényen. Az utána következett zártétel után tüntetésszerűen ismétlődött a taps és éljenzés, melylyel a hallgatóság újra néhányszor az emelvényre idézte a zeneköltőt. Schubert b-dúr hármasában a zongorarészt Breund Róbert játszta, kit a legutóbbi filharmóniai hangversenyből ismer a közönség. Ezúttal a kisebb teremben , teljesebben szóltak zongorája hangjai. A motívumokat értelmesen vezette; játéka mindvégig diszkrét volt s engedékenyen simult az első hegedűhöz és gordonkához. A változatos, újra meg újra visszatérő dallamokból szőtt trió legszebb részében, az andantéban, Rudoff excellált, a vezérmotívum énekléshez hasonló kiemlelése által, s ugyane művész a Beethoven örökszép c-dúr négyesében szintén az andante gordonkapizzicatója által tűnt ki, amikor hangszeréből az orgonáéhoz hasonló hangokat csalt ki. A hangversenyt Haynald Lajos bibornok is végig hallgató. * A vörös-kereszt-egylet elnöke, gróf Károlyi Gyula meleg hangú felhívást intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, a nemes célú egylet támogatása érdekében. Kifejtvén a vörös-kereszt-egylet elé tűzött nagy célt és azt, hogy e célt csak akkor érheti el, ha a társadalom országszerte buzgón felkarolja, a gróf megcáfolja a sokfelé elterjedt ama téves nézetet is,mintha az egylet csupán háború esetén és csak a katonaság érdekében volna hivatva működni. Igaz ugyan, hogy ez a főcélja s e nagy feladat teljesíthetése végett béke idején kell készülnie, minden szükségesről gondoskodnia , de az alapszabályok értelmében az egylet feladata az is, hogy jótékony működését állandósítsa és béke idején is gyakorolja árvíz, tűzvész, járványok s más közszerencsétlenségek esetén; s pl. a szegedi vész alkalmával a volt női vörös-kereszt-egylet harminc ezer forintot fordított az ínség enyhítésére; az egylet kórházaiban pedig béke idején nem katonák, hanem segélyre szorult polgárok fognak ápolást nyerni. Az egylet felhívja tehát a törvényhatóságokat, hogy addig is, míg az egylet javára alapítványokat tennének, küldjenek ki bizottságot, mely a vöröskereszt-egylet budapesti központi választmányával érintkezésbe lépve, a megyei, vidéki és városi választmányok és fiókegyletek szervezését a törvényhatósági közgyűlés nevében vezesse. — Hiszszük, hogy a felhívás mindenütt visszhangra fog találni s a törvényhatóságok a hazafias és emberbaráti cél támogatásában versenyezni fognak egymással. * Kitüntetések. Királyunk ő felsége megengedte, hogy a kézsmárki len- és vászonkiállítás rendezése körül szerzett érdemekért, gróf Csáky Albinnak, Szepesmegye főispánjának, az ő legmagasb elismerése nyilváníttassák. Továbbá ugyanez alkalommal szerzett érdemekért Kéler Pál kézsmárki ügyvéd, mint a kiállítási rendező bizottság elnöke, valamint Morgenbesser Konrád, Podolin város polgármestere, a koronás arany érdemkereszttel diszittettek fel. * Személyi hírek. Gróf Szécsen Antal Pozsonyból, a hol lakik, fővárosunkba érkezett. — Császka György szepesi püspök tegnap indult Rómába, a szentté avatási ünnepre, melyről december 10-dikén fog visszatérni. —B. Edelsheim Gyulay főhadparancsnok állapotában gyors a javulás; dr. Tyroch és dr. Korányi Frigyes orvosok úgyszólván a halál torkából ragadták ki. — Haan Antal képiró, ki rendesen Rómában és Capri szigetén lakik, s múzeumunknak a rafaeli nagy másolatokat készítő, e napokban hosszabb időzésre B. Csabára érkezik, testvéréhez. — Pulszky Ferenc ma este az iparos körben egy fejezetet olvas föl emlékirataiból. — Ráth Károly főpolgármester derék fia, Ráth Károly Kairóból már útban van Konstantinápolyim, hová a nagykövetséghez tétetett át. — A fiatal Széchenyi grófok, kik Amerikában utaztak, jó egésségben hazaérkeztek és Somogyvárra utaztak, hol a magukkal hozott ritkaságokból kiállítást rendeznek ismerőseik számára. — Bieber József zombori állami jószágigazgatósági mérnök e napokban Budapesten meghalt. * Sport. A keddi lovasvadászatban a királyaszszony nem vett részt. A király azonban mejelent lójháton, vörös fzakban, a »cinkotai nagy ticé«-nél, b. Orczy Béla miniszter és herceg Liechtenstein Rudolf kíséretében. Nagy társaság volt együtt — ötvennél több vörös frak, a hölgyek közül gr. Zichy Nándorné és leánya, gr. Andrássy Irma, Baltazziné Ugarte grófnő, b. Edelsheimné. A nekieresztett szarvas Cinkotától Szent-Mihálynak futott, honnan a csomádi erdőbe került, majd egy e mellett fekvő nádasba, honnan a kopók nem tudták kivederni. Fel is hagytak vele, beérve azzal, hogy fél óráig úgy is űzhették. A másik szarvas messze, Cinkotán lévén, gr. Esterházy Miklós indítványára róka ellen fordíták a vadászatot. Ki is ugrattak egy rókát, melyet Palota felé űztek, vagy negyven percnyi száguldozással, de nem foghatták el. Négy órakor tért vissza a társaság. Tegnap, mint az »Egyetértés«-ben olvassuk, Gödöllőn folyt a vadászverseny a királyasszony tiszteletdíjaira, rendezve gr. Esterházy Miklós által. Délben a losonci indóháztól külön vonat vitte ki a társaságot a két órakor kezdődött versenyekre. * A zenekedvelők egylete holnap, pénteken, este tartja bálvány utcai helyiségeiben harmadik nagy hangversenyét, Káldy Gyula karmester vezetése mellett. A műsoron három, nálunk új mű is van: Rubinsteintól a »Szférák zenéje«, vonós hangszerekre, Saint- Saenstől az »esti ábránd« a »suite algérienne«-ből, zenekarra és Beethoventől a »Gratulation melülett.« Ezeken kívül előadják Beethovennek »István király«nyitányát és a Haydn b-dúr szimfóniáját. * A főváros közgyűlésén tegnap Ráth Károly főpolgármester meleg megemlékező szavakkal jelente be Gorove Antal bizottsági tag halálát. Helyére Harsányi Adolf póttag lép. Kisebb érdekű ügyek után napirendre került a légszeszgyári szerződésnek a mostani társulatról egy francia társulatra való átruházása. A tanács pártolólag terjeszte elő az ügyet, de a közgyűlésen az átruházás megengedése mellett csak ketten szólaltak fel, míg a többi szónok hangsúlyozta, hogy a főváros nem látna hasznot abból, ha a szerződés átruházását a mostani társulatnak megengedné, sőt mert az új francia társulat, mely különben még ismeretlen is, hat milliót fizetne a légszeszgyárért s e tőkét nem csak kamatoztatnia, hanem törlesztenie is kellene, ennek az árát a fogyasztó közönség fizetné meg. A hosszas és élénk vita után a kérdés feltételvén, a nagy többség elvetette a tanács javaslatát. * Pályázati értesítést küldött be hozzánk id. Ábrányi Kornél, az orsz. daláregyesület titkára. Ez egyesület igazgató választmánya július 8-dikán tíz arany jutalommal pályázatot hirdetett egy, a jövő évi debreceni dalünnepen előadandó verseny-műnégyes versszövegére. A határnapig huszonhárom pályamű érkezett, melyeknek címeit és jeligéit, térkimélésből és abban a reményben mellőzzük, hogy nagyobb terjedelmű lapok bizonyosan közleni fogják s igy a szerzők, kiket egyedül érdekel, értesülni fognak műveiknek megbiráltatásáról. A bírálóbizottság, melynek tagjai voltak: Gyulai Pál, Szász Károly, Vadnai Károly, Erkel Ferenc, Zimay László és id. Ábrányi Kornél, a huszonhárom versenymű közül hármat kizárt a pályázatból: az »Eredeti dalműtények« címűt azért, mert nem volt bepecsételt jeligés levele; a »Honszeretet« címűt, mert szerzője (egy nő) műve alá jegyezte nevét; s »A mi zászlónk« címűt, mert szerzője csak az esetleg kitűzendő második pályázaton kívánt versenyezni. Különben a bizottság egyet sem talált a művek közt olyat, mely önbecscsel bírna s a dalünnep intenciójának megfelelne, s azt javasolta, hogy másodszori pályázat helyett válaszszanak zenére alkalmazás végett kiválóbb költők már megjelent művei közül. A titkár egy másik értesítésben jelenti, hogy e verspályázatra, a hirdetés téves értelmezése következtében, érkezett hat olyan mű is, melyek már zenére voltak téve. Címeik: »Beteg a szív«, »Hazámhoz«, »Honvágy«, »Talpra magyar«, »Ének«, »A virágok.« E zeneműveknek nem volt helyük verspályázaton. Ezeket, valamint a verspályázat kéziratait, a szerzők id. Ábrányi Kornél titkártól (sugárút 79), naponkint déli 10—1 óra közt vehetik át. * A közjegyzők tegnap részvétiratot nyutottak át az elhunyt Gorove Antal özvegyének. E részvétirat igy hangzik: »Méltóságos asszony! A budapesti kir. közjegyzők mélyen érzett fájdalommal s tiszteletteljesen sietnek kifejezést adni részvéteknek a veszteség fölött, melyet méltóságod a hű férj, kedves családja a szerető apa, s mi a nemes pályatárs, az önzetlen jó barát s a derék elnök elhunytában közösen gyászolunk. Érezzük, hogy a seb érintése fájdalmas, hogy a részvét, melyet egyedül nyújthatunk, balzsamot, enyhülést nem adhat, de vigasztalja és erősítse méltóságodat a felemelő gondolat, hogy gyászát nem egyedül viseli, hanem abban számos jó barát, pályatárs és hazafi osztozik«. * Gyáripar. Az iparegyesület gyáripari szakosztálya, gömöri Szontagh Pál elnöklete alatt, hat ajánlott gyártelep közül háromnak ítélte oda az egylet díszérmeit. Ezek Leichner és társai szövő és kötő gyárosok Szladeky Ignác pénzszekrény-gyáros és Stummer Frigyes cukorka-gyáros cégjei. Ez alkalommal adták át Légrády Károlynak a már régebben oda ítélt díszérmet és okmányt. * Az iparegyesület igazgatósága a múlt napokban tárgyalta a szegedi ipartársulat ama vádjait, melyeket Gelléri Mór ellen emelt. Tüzetes vizsgálat után kimondá egyhangúlag, hogy a vádakat illetőleg Gelléri szegedi eljárásában legfölebb némi hanyagságot lát, de nem oly becsületbe vágó dolgot, mely csak dorgálást is vonhatna maga után. Azt hiszszük, hogy az a nagyító üveg, melyen át a kőnyomatúak a Gellért tevékenységét nézték és ország-világnak hirdették, vonta maga után a szegediek kicsinyítő üvegét. Rendes dolog, hogy akit kézzel-lábbal emelnek, mások csakhamar kézzel-lábbal taposnak. Tanulság, hogy mindenben jó a mértéktartás. * Rövid hírek. A nemzeti színház tegnap Vörösmarty emlékezetét a »Csongor és Tünde« előadásával ülte meg, nagy közönség előtt s azzal a szerepváltoztatással, hogy a fejedelmet ezúttal Egressy ábrázolta, E. Kovács Gyula helyett. — A közoktatási miniszter köszönetet nyilvánít gr. Esterházy Móric b. t. tanácsosnak s neje: Lobkowitz Polixéna hercegnőnek, kik a csákvári kisdedóvodának 300 ftot, tűzifát s nyolcvan tanuló részére téli ruhát ajándékoztak s a női közmunkát saját költségükön taníttatták. A nőiparkiállítás végrehajtó bizottsága tegnap küldte szét a meghívókat azoknak, kik jutalmat nyertek s kiknek a kitüntetést december 8-án ünnepélyesen fogják átnyújtani; az ugyanakkor este tartandó bálra tegnapelőtt küldöttségileg hívták meg báró Kemény Gábor kereskedelmi minisztert. — Háromkötetes, mire, melynek címe »A községjegyzői intézmény története Magyarországon«, hirdet előfizetést Bartha László budapesti kerületi jegyző; egy-egy kötet ára egy forint s az előfizetés a szerzőhöz, (Budapest, József-körut 46 sz.) intézendő. — A kegyesrendi iskolában szépen sikerült a Kalmár Endre főnök névnapjára, rendezett ifjúsági hangverseny; a szeretett férfiút Rozgonyi Ödön üdvözölte melegen, a tanuló ifjúság nevében. — A kereskedelmi minisztériumban most foly az etquête-tanácskozás a börzei jogszokások átvizsgálása végett, Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt. — Arany lakodalmukat ülik meg e hó 4-én Neugebauer László, ismert Petőfi-fordítónk, szülei fővárosunkban. — A gazdakörben tegnap Virág Vince tartott felolvasást, ismertetve egy jeles cseh gazda, báró Horski gazdasági rendszerét; jövő szerdán gróf Károlyi Sándor tart előadást a közlekedési ügyekről. — Az országos iparegyesület ipari szakosztályában tegnap Platzer A. ismertette a karácsonyi bazárt s az ott kiállított tárgyakat, aztán az iratokra hirdetett pályázat nyertesének jeligés levelét bontották fel s kitűnt, hogy a nyertes Vasady Ferenc fővárosi iparrajztanár. — A szabadelvű képviselők klubjában fiók-táviró hivatalt állítnak föl. — A kaszinó épületében tegnap Gáli József képviselő, ki kúriai hivatalától megvált, búcsú-ebédet adott kartársainak; sok meleg toast és jó kívánat hangzott. — A drámai igazgatóság megrendelte s alkalmasint lefordíttatja Sardou »Odette«-jét. — A hajléktalanok menhelyén újabban harminchárom ágyat állítottak föl; ez évben január elejétől október végéig 13.334 személy talált ott fölvételt; adakozások is szépen folynak rá, többi közt Somssich Pál e célra száz ftót adott. — Ó-Budán a Filatórigát mellett e napokban érdekes római tárgyakat, ezek közt kőkoporsókat találtak ; az acquincumi Wise-féle telepen pedig több érmet leltek; e tárgyak mind a múzeumba kerülnek. — „Kelet Népe“ cím alatt Bogdányi Mór december havában heti lapot indít meg a magyar zsidók számára. — A névmagyarosító társulat fölkérte a »Lloyd-társaság«-ot, a fővárosi kereskedő testületet s a zsidó hitközséget, hogy névmagyarosító buzgalmában anyagilag gyámolítsák, mert folyvást számos vagyontalan kereskedő és zsidó család fordul a társulathoz neve megmagyarosítása végett. A kereskedelmi miniszter értesíti a földtani intézetet, hogy az erdélyi Szind község határában nagy terjedelmű porcellán-föld (kaolin) telepre bukkantak ; ha ez anyag jó, porcellán iparunk nagy lendületet vehet, mert eddig hazánkban csak kevés kaolint találtak. A fenyítő törvényszék tegnap négy évi börtönre és nyolc évi hivatalvesztésre ítélte Silbermann Samut, ki gróf Festetich Pált hamis részletivekkel több mint negyvenezer forint erejéig megkárosította. 1634 X Kisfaludy-Társaság. Maholnap az akadémia kisebb termében lehetetlen lesz e társaságnak ülést tartani. A szépnem és ifjúság oly tömegesen látogatja, hogy a tagok maguk csaknem künnt rekednek. Tele volt rakva székkel tegnap este is minden bejárat, asztalköz, sőt az emelvény hátsó része is. Örvendetes tolongás támadt. Az ülés Gyulai Pál elnök gyászszózatával kezdődött, mit a tagok (tizenheten) állva hallgattak. Lukács Móric elhunytáról emlékezett meg nagy melegséggel. Vázolta írói pályáját, melyet anyja halála és nejének betegeskedése, tehát a fiúi és férfi gyöngédség kétszer szakított meg. De — úgy mond — panaszkodhatunk-e e miatt, midőn a szerető szív sugalmai többet érnek a dícsvágy álmainál. Elmondd Gyulai, hogy midőn Lukácsot a Kisfaludy-Társaság elnöknek választá meg, ő meglepetve nyilvánítá örömét, főleg a