Fővárosi Lapok 1881. december (274-298. szám)

1881-12-01 / 274. szám

átküldött törvényjavaslatokat a hármas bizottsághoz utasították. Aztán gróf Cziráky János a keleti marha­vész, gróf Zichy Nándor pedig a főrendiház reformja és a polgári törvénykönyv ügyében adtak be interpel­lációkat. Tisza Kálmán kormányelnök válaszában egyebek közt kijelente, hogy a főrendiház reformja iránt nem sokára ki fogja kérni a ház tagjainak taná­csát. A főrendek ezt élénk helyesléssel vették tu­domásul. * A harmadik kamara-zeneestélyen tegnap ismét* sok ovációban részesült az agg Volkmann Ró­bert. A műsor első számát az ő e-moll négyese képezé e ritka bevégzettséggel, finoman szerkesztett hangver­senymű, melynek minden következő tétele hatványozva nyújtja az előzőnek mély érzéseit s a fináléban a foko­zás tetőpontját éri el. A nagyszámú közönség, mely a redoute kis termét egészen megtöltő, nagy érdeklődés­sel fogadta e zenekölteményt, melyet Krancsevics Dragomir és társai igaz művészettel adtak elő. Az andantino után, melynek sordinó­val játszott része merő sejtelmesség, egész viharosan tört ki a lelkese­dés s a taps és kihívás nem szűnt meg addig, mig az ősz mester kétszer meg nem jelent az emelvényen. Az utána következett zártétel után tüntetésszerűen ismétlődött a taps és éljenzés, melylyel a hallgatóság újra néhányszor az emelvényre idézte a zeneköltőt. Schubert b-dúr hármasában a zongora­részt Breund Róbert játszta, kit a legutóbbi filharmóniai hangver­senyből ismer a közönség. Ezúttal a kisebb teremben , teljesebben szóltak zongorája hangjai. A motívumo­kat értelmesen vezette; játéka mindvégig diszkrét volt s engedékenyen simult az első hegedűhöz és gordon­kához. A változatos, újra meg újra visszatérő dalla­mokból szőtt trió legszebb részében, az andantéban, Rudoff excellált, a vezér­motívum énekléshez hasonló kiemlelése által, s ugyane művész a Beethoven örök­szép c-dúr négyesében szintén az andante gordonka­­pizzicatója által tűnt ki, a­mikor hangszeréből az orgonáéhoz hasonló hangokat csalt ki. A hangver­senyt Haynald Lajos bibornok is végig hallgató. * A vörös-kereszt-egylet elnöke, gróf Károlyi Gyula meleg hangú felhívást intézett az ország összes törvényhatóságaihoz, a nemes célú egylet támogatása érdekében. Kifejtvén a vörös-kereszt-egylet elé tűzött nagy célt és azt, hogy e célt csak akkor érheti el, ha a társadalom országszerte buzgón felkarolja, a gróf meg­cáfolja a sokfelé elterjedt ama téves nézetet is,mintha az egylet csupán háború esetén és csak a katonaság érdeké­ben volna hivatva működni. Igaz ugyan, hogy ez a fő­célja s e nagy feladat teljesíthetése végett béke idején kell készülnie, minden szükségesről gondoskodnia , de az alapszabályok értelmében az egylet feladata az is, hogy jótékony működését állandósítsa és béke idején is gyakorolja árvíz, tűzvész, járványok s más közsze­rencsétlenségek esetén; s pl. a szegedi vész alkalmával a volt női vörös-kereszt-egylet harminc ezer forintot fordított az ínség enyhítésére; az egylet kórházaiban pedig béke idején nem katonák, hanem segélyre szo­rult polgárok fognak ápolást nyerni. Az egylet felhívja tehát a törvényhatóságokat, hogy addig is, míg az egylet javára alapítványokat tennének, küldjenek ki bizottságot, mely a vörös­kereszt-egylet budapesti köz­ponti választmányával érintkezésbe lépve, a megyei, vidéki és városi választmányok és fiókegyletek szerve­zését a törvényhatósági közgyűlés nevében vezesse. — Hiszszük, hogy a felhívás mindenütt visszhangra fog találni s a törvényhatóságok a hazafias és emberbaráti cél támogatásában versenyezni fognak egymással. * Kitüntetések. Királyunk ő felsége megen­gedte, hogy a kézsmárki len- és vászonkiállítás rende­zése körül szerzett érdemekért, gróf Csáky Albinnak,­ Szepesmegye főispánjának, az ő legmagasb elismerése nyilváníttassák. Továbbá ugyanez alkalommal szerzett érdemekért Kéler Pál kézsmárki ügyvéd, mint a kiál­lítási rendező bizottság elnöke, valamint Morgenbesser Konrád, Podolin város polgármestere, a koronás arany érdemkereszttel diszittettek fel. * Személyi hírek. Gróf Szécsen Antal Pozsonyból, a hol lakik, fővárosunkba érkezett. — Császka György szepesi püspök tegnap indult Rómába, a szentté avatási ünnepre, melyről december 10-dikén fog visszatérni. —B. Edelsheim Gyu­lay főhadparancsnok állapotában gyors a javulás; dr. Tyroch és dr. Korányi Frigyes orvosok úgy­szólván a halál torkából ragadták ki. — Haan Antal kép­iró, ki rendesen Rómában és Capri szigetén lakik, s múzeumunknak a rafaeli nagy másolatokat készítő, e napokban hosszabb időzésre B. Csabára érkezik, test­véréhez. — Pulszky Ferenc ma este az iparos körben egy fejezetet olvas föl emlékirataiból. — Ráth Károly főpolgármester derék fia, Ráth Károly Kairóból már útban van Konstantinápolyim, hová a nagykövetséghez tétetett át. — A fiatal Széchenyi grófok, kik Amerikában utaztak, jó egésségben hazaérkeztek és Somogyvárra utaztak, hol a magukkal hozott ritkaságokból kiállítást rendeznek ismerőseik számára. — Bieber József zom­­bori állami jószágigazgatósági mérnök e napokban Budapesten meghalt. * Sport. A keddi lovasvadászatban a királyasz­­szony nem vett részt. A király azonban mejelent ló­­j­háton, vörös fzakban, a »cinkotai nagy ticé«-nél, b. Orczy Béla miniszter és herceg Liechtenstein Rudolf kíséretében. Nagy társaság volt együtt — ötvennél több vörös frak, a hölgyek közül gr. Zichy Nándorné és leánya, gr. Andrássy Irma, Baltazziné­ Ugarte grófnő, b. Edelsheimné. A nekieresztett szarvas Cin­­kotától Szent-Mihálynak futott, honnan a csomádi erdőbe került, majd egy e mellett fekvő nádasba, hon­nan a kopók nem tudták kivederni. Fel is hagytak vele, beérve azzal, hogy fél óráig úgy is űzhették. A másik szarvas messze, Cinkotán lévén, gr. Esterházy Miklós indítványára róka ellen fordíták a vadászatot. Ki is ugrattak egy rókát, melyet Palota felé űztek, vagy negyven percnyi száguldozással, de nem foghat­ták el. Négy órakor tért vissza a társaság. Tegnap, mint az »Egyetértés«-ben olvassuk, Gödöllőn folyt a vadász­verseny a királyasszony tiszteletdíjaira, rendezve gr. Esterházy Miklós által. Délben a losonci indóháztól külön vonat vitte ki a társaságot a két óra­kor kezdődött versenyekre. * A zenekedvelők egylete holnap, pénteken, este tartja bálvány­ utcai helyiségeiben harmadik nagy hangversenyét, Káldy Gyula karmester vezetése mel­lett. A műsoron három, nálunk új mű is van: Rubin­­steintól a »Szférák zenéje«, vonós hangszerekre, Saint- Saenstől az »esti ábránd« a »suite algérienne«-ből, zenekarra és Beethoventől a »Gratulation­ melülett.« Ezeken kívül előadják Beethovennek »István király«­­nyitányát és a Haydn b-dúr szimfóniáját. * A főváros közgyűlésén tegnap Ráth Károly főpolgármester meleg megemlékező szavakkal jelente be Gorove Antal bizottsági tag halálát. Helyére Har­­sányi Adolf póttag lép. Kisebb érdekű ügyek után napi­rendre került a légszeszgyári szerződésnek a mostani társulatról egy francia társulatra való átruházása. A tanács pártolólag terjeszte elő az ügyet, de a közgyű­lésen az átruházás megengedése mellett csak ketten szólaltak fel, míg a többi szónok hangsúlyozta, hogy a főváros nem látna hasznot abból, ha a szerződés átru­házását a mostani társulatnak megengedné, sőt mert az új francia társulat, mely különben még ismeretlen is, hat milliót fizetne a légszeszgyárért s e tőkét nem csak kamatoztatnia, hanem törlesztenie is kellene, ennek az árát a fogyasztó közönség fizetné meg. A hosszas és élénk vita után a kérdés feltételvén, a nagy többség elvetette a tanács javaslatát. * Pályázati értesítést küldött be hozzánk id. Ábrányi Kornél, az orsz. daláregyesület titkára. Ez egyesület igazgató választmánya július 8-dikán tíz arany jutalommal pályázatot hirdetett egy, a jövő évi debreceni dalü­nnepen előadandó verseny-mű­­négyes versszövegére. A határnapig huszonhárom pályamű érkezett, melyeknek címeit és jeligéit, térki­­mélésből és abban a reményben mellőzzük, hogy na­gyobb terjedelmű lapok bizonyosan közleni fogják s igy a szerzők, kiket egyedül érdekel, értesülni fognak műveiknek megbiráltatásáról. A bíráló­­bizottság, melynek tagjai voltak: Gyulai Pál, Szász Károly, Vadnai Károly, Erkel Ferenc, Zimay László és id. Ábrányi Kornél, a huszonhárom versenymű közül hármat kizárt a pályázatból: az »Eredeti dalműté­­nyek« címűt azért, mert nem volt bepecsételt jeligés levele; a »Honszeretet« címűt, mert szerzője (egy nő) műve alá jegyezte nevét; s »A mi zászlónk« címűt, mert szerzője csak az esetleg kitűzendő második pályá­zaton kívánt versenyezni. Különben a bizottság egyet sem talált a művek közt olyat, mely önbecscsel bírna s a dalünnep intenciójának megfelelne, s azt javasolta, hogy másodszori pályázat helyett válaszszanak zenére alkalmazás végett kiválóbb költők már megjelent művei közül. A titkár egy másik értesítésben jelenti, hogy e verspályázatra, a hirdetés téves értel­mezése következtében, érkezett hat olyan mű is, melyek már zenére voltak téve. Címeik: »Beteg a szív«, »Hazámhoz«, »Honvágy«, »Talpra magyar«, »Ének«, »A virágok.« E zeneműveknek nem volt helyük vers­pályázaton. Ezeket, valamint a verspályázat kéziratait, a szerzők id. Ábrányi Kornél titkártól (sugárút 79), naponkint déli 10—1 óra közt vehetik át. * A közjegyzők tegnap részvétiratot nyutottak át az elhunyt Gorove Antal özvegyének. E részvétirat igy hangzik: »Méltóságos asszony! A budapesti kir. közjegyzők mélyen érzett fájdalommal s tisztelettelje­sen sietnek kifejezést adni részvéteknek a veszteség fölött, melyet méltóságod a hű férj, kedves családja a szerető apa, s mi a nemes pályatárs, az önzetlen jó barát s a derék elnök elh­unytában közösen gyászolunk. Érezzük, hogy a seb érintése fájdalmas, hogy a rész­vét, melyet egyedül nyújthatunk, balzsamot, enyhülést nem adhat, de vigasztalja és erősítse méltóságodat a felemelő gondolat, hogy gyászát nem egyedül viseli, hanem abban számos jó barát, pályatárs és hazafi osztozik«. * Gyár­ipar. Az iparegyesület gyáripari szak­osztálya, gömöri Szontagh Pál elnöklete alatt, hat ajánlott gyártelep közül háromnak ítélte oda az egy­let díszérmeit. Ezek Leichner és társai szövő és kötő gyárosok Szladeky Ignác pénzszekrény-gyáros és Stummer Frigyes cukorka-gyáros cégjei. Ez alkalom­mal adták át Légrády Károlynak a­ már régebben oda ítélt díszérmet és okmányt. * Az iparegyesület igazgatósága a múlt na­pokban tárgyalta a szegedi ipartársulat ama vádjait, melyeket Gelléri Mór ellen emelt. Tüzetes vizsgálat után kimondá egyhangúlag, hogy a vádakat illetőleg Gelléri szegedi eljárásában legfölebb némi hanyag­ságot lát, de nem oly becsületbe vágó dolgot, mely csak dorgálást is vonhatna maga után. Azt hiszszük, hogy az a nagyító üveg, melyen át a kőnyomatúak a Gellért tevékenységét nézték és ország-világnak hir­dették, vonta maga után a szegediek kicsinyítő üve­gét. Rendes dolog, hogy a­kit kézzel-lábbal emelnek, mások csakhamar kézzel-lábbal taposnak. Tanulság, hogy mindenben jó a mértéktartás. * Rövid hírek. A nemzeti színház tegnap Vörösmarty emlékezetét a »Csongor és Tünde« elő­adásával ülte meg, nagy közönség előtt s azzal a sze­repváltoztatással, hogy a fejedelmet ezúttal Egressy ábrázolta, E. Kovács Gyula helyett. — A közokta­tási miniszter köszönetet nyilvánít gr. Esterházy Móric b. t. tanácsosnak s neje: Lobkowitz Polixéna hercegnőnek, kik a csákvári kisdedóvodának 300 ftot, tűzi­fát s nyolcvan tanuló részére téli ruhát ajándé­koztak s a női közmunkát saját költségükön taníttat­­ták.­­ A nőiparkiállítás végrehajtó bizottsága teg­nap küldte szét a meghívókat azoknak, kik jutalmat nyertek s kiknek a kitüntetést december 8-án ünne­pélyesen fogják átnyújtani; az ugyanakkor este tar­tandó bálra tegnapelőtt küldöttségileg hívták meg báró Kemény Gábor kereskedelmi minisztert. — Háromkötetes, mi­re, melynek címe »A község­jegyzői intézmény története Magyarországon«, hirdet előfizetést Bartha László budapesti kerületi jegyző; egy-egy kötet ára egy forint s az előfizetés a szerző­höz, (Budapest, József-körut 46 sz.) intézendő. — A kegyesrendi iskolában szépen sikerült a Kal­már Endre főnök névnapjára, rendezett ifjúsági hangverseny; a szeretett férfiút Rozgonyi Ödön üdvö­zölte melegen, a tanuló ifjúság nevében. — A keres­kedelmi minisztériumban most foly az etquête-ta­­nácskozás a börzei jogszokások átvizsgálása végett, Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt. — Arany lakodalmukat ülik meg e hó 4-én Neugebauer László, ismert Petőfi-fordítónk, szülei fővárosunkban. — A gazdakörben tegnap Virág Vince tartott felol­vasást, ismertetve egy jeles cseh gazda, báró Horski gazdasági rendszerét; jövő szerdán gróf Károlyi Sán­dor tart előadást a közlekedési ügyekről. — Az or­szágos iparegyesület ipari szakosztályában tegnap Platzer A. ismertette a karácsonyi bazárt s az ott kiállí­tott tárgyakat, aztán az iratokra hirdetett pályázat nyertesének jeligés levelét bontották fel s kitűnt, hogy a nyertes Vasady Ferenc fővárosi iparrajztanár. — A szabadelvű képviselők klubjában fiók-táviró hiva­talt állítnak föl. — A kaszinó épületében tegnap Gáli József képviselő, ki kúriai hivatalától megvált, búcsú-ebédet adott kartársainak; sok meleg toast és jó kívánat hangzott. — A drámai igazgató­ság megrendelte s alkalmasint lefordíttatja Sardou »Odette«-jét. — A hajléktalanok menhelyén újabban harminchárom ágyat állítottak föl; ez évben január ele­jétől október végéig 13.334 személy talált ott fölvételt; adakozások is szépen folynak rá, többi közt Somssich Pál e célra száz ftót adott. — Ó-Budán a Filatóri­­gát mellett e napokban érdekes római tárgyakat, ezek közt kőkoporsókat találtak ; az acquincumi Wise-féle telepen pedig több érmet leltek; e tárgyak mind a múzeumba kerülnek. — „Kelet Népe“ cím alatt Bog­­dányi Mór december havában heti lapot indít meg a magyar zsidók számára. — A névmagyarosító tár­sulat fölkérte a »Lloyd-társaság«-ot, a fővárosi ke­reskedő testületet s a zsidó hitközséget, hogy névma­gyarosító buzgalmában anyagilag gyámolítsák, mert folyvást számos vagyontalan kereskedő és zsidó család fordul a társulathoz neve megmagyarosítása végett.­­ A kereskedelmi miniszter értesíti a földtani intézetet, hogy az erdélyi Szind­ község határában nagy terjedelmű porcellán-föld (kaolin) telepre buk­kantak ; ha ez anyag jó, porcellán iparunk nagy len­dületet vehet, mert eddig hazánkban csak kevés kao­lint találtak.­­ A fenyítő törvényszék tegnap négy évi börtönre és nyolc évi hivatalvesztésre ítélte Sil­bermann Samut, ki gróf Festetich Pált hamis részlet­ivekkel több mint negyvenezer forint erejéig megká­rosította. 1634 X Kisfaludy-Társaság. Maholnap az akadémia kisebb termében lehetetlen lesz e társaságnak ülést tartani. A szépnem és ifjúság oly tömegesen látogatja, hogy a tagok maguk csaknem künnt rekednek. Tele volt rakva székkel tegnap este is minden bejárat, asztalköz, sőt az emelvény hátsó része is. Örvende­tes tolongás támadt. Az ülés Gyulai Pál elnök gyászszózatával kezdődött, mit a tagok (tizenheten) állva hallgattak. Lukács Móric el­­hunytáról emlékezett meg nagy melegséggel. Vázolta írói pályáját, melyet anyja halála és nejének betegeskedése, tehát a fiúi és férfi gyöngédség kétszer szakított meg. De —­ úgy mond — panaszkodhatunk-e e miatt, midőn a sze­rető szív sugalmai többet érnek a dícsvágy álmainál. Elmon­dd Gyulai, hogy midőn Lukácsot a Kisfaludy-Társaság elnök­nek választá meg, ő meglepetve nyilvánítá örömét, főleg a

Next