Fővárosi Lapok 1882. május (100-123. szám)
1882-05-02 / 100. szám
Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 100. számához. Sione pár nap előtt játékrendjét. A Metastasio-színház az olcsó operetteket cultiválja. Drámai előadások vannak a Manzoni és Valle-szinházakban. Az elsőben az alsórendű vígjáték, a bohózat, az olaszok kedvelt Stenterello (Paprika Jancsi-féle) alakjával vonzza az alsóbb néposztályt, míg egy másik színházban a Pulcinella száll versenyre vele. Mindkét társaság gyarló tagokból áll és nem képes tisztultabb ízlésnek megfelelni ; a népélet és ízlés tanulmányozása tekintetéből azonban egyszer-kétszer érdemes megtekinteni. Magasabb színvonalon áll a Yalle-színházban működő stagione, mely komoly drámákat és felsőbb vígjátékot ad elő. A francia színművek túlnyomó számmal vannak játékrenden. A társaság nagyon jó erőkkel rendelkezik, sőt egy-két valóban jeles művésze is van. Ilyen Novelli, ki egészen a mi Ujházunk szerepkörében és modorában játszik. Vonzó jelenség és kiváló művésznő Gleck k. akinek közelebb volt jutalomjátéka, mely alkalommal egy egyfelvonásos francia vígjáték, két francia monológ és egy háromfelvonásos olasz vígjáték került színre. Többször egymásután adták elő »Panin Sergius«-t, mely itt nagyon tetszett. Repertorion vannak a Cossa drámái és Ferrari vígjátékai, melyek igazi olasz ízlésben irvák s éppen ezért nagyon hatnak is. — Itt hangversenyez most Sarasaié, a jeles hegedűvirtuóz is. A színház és zene élvezeténél nagyobb az, melyet a képzőművészet remekei nyújtanak. Nem is tekintve az antik és renaissance művészet örök szép remekjeinek folytonos élvezhetését, a modern művészet is nem egy alkalmat nyújt arra, hogy alkotásaiban gyönyörködhessünk. Majd mindig vannak itt folyton meg-megújuló tárlatok, melyekben élő művészek állítják ki műveiket. Ilyen tárlat volt nyitva a francia képzőművészeti akadémiában, melynek művésznövendékei nem nagyszámú, de figyelemreméltó alkotásokat mutattak be, szobrok és festmények voltak kiállítva. A szobrok között legkiválóbb az, mely Szent Dénes a párisi püspök lefejezését ábrázolja. Az ősz püspök teljes díszbe öltözve térdel és kezeit öszszekulcsolva imádkozik, mialatt mögötte a bakó halálos csapásra emelve tartja a bárdot. Mindkét alak nagyon jellemzetes. A festmények között legtöbb figyelmet kelt Doucet-nek »Hagar«-ja. Az elhagyott nő a pusztában, kősziklák között aléltan fekszik, mellette az üres korsó. A színezés kiválóan sikerült, míg a nő alakjában sok a túlságos és különösen a természetesnek feltűnő keresése. Nem időzöm tovább e műveknél, csak a benyomásról, mit az akadémia növendékeinek kiállítása tesz, akarok pár szóban megemlékezni. Eszembe jutottak a mi ifjú művészeink, kik itt Rómában időznek s komoly tanulmányokat folytatnak. Vajba volna nekünk is ilyen akadémiánk, itt Rómában, ez a jámbor óhajtás lebbent el ajkaimról. Vajba volna egy központ, hol egy lelkesítő vezető irányt és vállalkozást adna a magasra törő szellemeknek, mint itt a francia akadémiában. Mily kevésből kitelnék ez! Aztán eszembe jutott, hogy van is itt Rómában egy palota, mégpedig egyike a leghíresebbeknek, a Palazzo Venezia, hol a mi ifjú művészeink mindanynyian laknak és dolgoznak is. A palotának magasra emelkedő tornyában laknak, ott vannak az ő műtermeik , ott dolgoznak, a múzsát legméltóbban megillető magas régiókban. Oda mennek fel naponként s onnan szállnak le mindannyiszor, hová közönséges halandónak oly nehezére esik a feljutás. Ők azt fel sem veszik, pedig tízemeletesnek is megjárja az a vén torony, melynek egykor nagy gonosztevők, súlyos rabságra ítélt foglyok voltak lakói. A kilátás innen oly szép, oly megkapó, hogy aki nem ott fenn lakik, irigyli azt a szép képet, mely őket a fels lejutás fáradságáért jutalmazza. Magyar és osztrák művészek a quóta arányának megfelelő számban ösztöndíj fejében kapnak lakást és dolgozó termet e palotában, hol az osztrák-magyar követség székel. A palazzonak első emeletén is annyi nagy, üres terem van, hogy könnyen lehetne ott egy kis akadémiát berendezni, csak ügyes vezetőt kellene élére állítani. A kiállítást aztán akár rögtön rendezhetnék. Magyarországból itt vannak jelenleg: Kiss György szobrász, Paczka, Gyárfás Jenő, Innocent és Lovassy, kik mindnyájan komoly tanulmánynyal vannak elfoglalva és mindeniknek van részben kész, részben készülőben levő műve. Kiss György, a ki »Samaritánusá«-val méltó feltűnést keltett s kit azóta számos megrendeléssel bíztak meg, most fejezte be egyik igen érdekes művét, mely a művésznek alkotó képességéről újra fényes tanúságot tesz. A szobor »Apagyilkos« nevet visel, s amily sötét maga a cím, épp oly megrázó a szobor maga. A gonosztevő, hogy tettét elpalástolja, áldozatát vállára veszi és a közellevő mocsárba vonszolja. Az áldozat fejjel lefelé csüng le a gyilkos hátáról, úgy hogy feje a gyilkos lábát éri és jobb keze a földön vonszolódik. A gyilkos apjának jobb lábát jobb hónalja alá veszi, míg jobb karjával bal karját fogja; az áldozat bal lábát a hát és váll közepén végig vetve, bal kezével fogja. Ebben a helyzetben a két alak egészen egymásba fonódva van feltüntetve. Amint a gyilkos áldozatát így vonszolja, a lepel, melylyel ez be volt takarva, lecsúszik a testről és megakad egy cölöpön; a gyilkos, azt hivén, hogy valaki hátulról megfogta, hátra néz és kémlelve néz szét, arcán az erőlködés az ajkak összeszorításával, a félelem, és kémlelődés a szemöldök és szem bunyolításával van jellemzőleg visszaadva. Az egész környezet, a páfrányok, mocsárvirágok, a kikötő cölöpjei a helyzet kiegészítéséül művészileg vannak feltüntetve. E szobor, mely őszszel a képzőművészeti társulat kiállításán lesz legelőször nyilvánosan látható, a társulatnak egyik érdekes tárgyát fogja képezni. A szobor gipszbe van öntve és annyira elkészült, hogy csak becsomagolásra vár. A művész most Szentkirályi Mór mellszobrát fogja elkészíteni, s június végén megy innen haza. Festőink közül Paczka Ferenc, (Simor János bibornok-prímás megbízásából) a Rafael »Transfiguratió«-ját másolja a Vatikán gallériájában, s azonkívül egy eredeti kompozición is dolgozik, mely XVI. Lajost ábrázolja, amint Guillotin az általa föltalált halálgépet neki bemutatja. Gyárfás Jenő a Vatikánban Ribera vagy Spagnoletto tizenhatodik századbeli spanyol eredetű nápolyi festőnek szent Lőrincét másolja, mely kiválóan finom színezésű kép igen alkalmas tanulmánytárgyul szolgál a »Tetemrehívás« tehetséges művészének. Innocent, mint hallani, Beatrice Cenci képén dolgozik, Lovassy Kálmán pedig modell után készít egy tanulmányt, tizenhatodik századbeli francia costumeben. Mindezek a művek az őszi tárlaton lesznek kiállítva. Szóval, a mi elegen itt időző képíróink használják az időt és alkalmat. Fővárosi hírek. * Az akadémia tegnapi, heti ülésén Zichy Antal elnökölt s először Vámbéry Ármin olvasta fel a Pozder Károly értekezését, a görög és latin nyelvekben előforduló idegen szavakról. Az értekező főkép a tulajdonneveket vonta fejtegetései körébe, azokat elemezte s Vámbéry melegen ajánlta e munkát az akadémia figyelmébe. A második felolvasó Bartalus István volt, ki a magyar zene történelméről tartott előadást s egyes zenedarabokat zongorán el is játszott. A koboz, citera, lant, tambura és hegedű fogalmait már régóta összezavarják, főleg a lantot a kobozzal, a hegedűt a citerával. A II. Lajos naplójában említett citerázó cigányok alkalmasint cimbalmosok voltak, mert a hangszer kezelésére vonatkozó műszó, mely a naplóban olvasható, inkább a cimbalomra illik. A cimbalmot az ókoriak psalteriumnak nevezték, az ehhez hasonló olasz találmányát pedig cemballonak. A legrégibb hangszer a tambura, aztán következett a citera, koboz és lant. Hogy a hegedű vonós hangszer volt, Tinódi szavai bizonyítják. Ismertetett a felolvasó egy 1683-ban megjelent »Ungarische Wahrheits- Geigen« című pamfletét, melynek írója, hogy a politikai viszonyokat a magyar hegedűhöz hasonlíthassa, előbb ezt is leírja. Ezután bemutatott egy a tizenhatodik században megjelent ábrándot, majd egy Strassburgban 1572-ben kiadott lassú és friss magyart, mely különösen azért is figyelmet érdemel, mert a frissnek ritmusa nem páros s igy ama korban kellett lenni egy páratlan méretű magyar táncnak, mely ma már teljesen ismeretlen. Végül ismertető a lassú és friss lantitás rendszerét. — E felolvasás egyik pontjára Vámbéry Ármin megjegyzé, hogy a hegedű eredetileg aligha vonós hangszer volt feseink a hegedűt és kobozt Ázsiából hozták s Közép-Ázsiában most is ismerik az előbbit »játék« név alatt. Ez teknő formára kivájt edény öt rézhúrral, melyeket ujjaikkal pengetnek. * Auguszta német császárné a magyar vöröskereszt-egylet budapesti Erzsébet-kórházára, mint annak idején említettük, ezer ftős alapítványt küldött s az egylet aztán tiszteletbeli taggá választotta ő felségét. A megválasztást tudató feliratra Auguszta császárné a következő köszönő levéllel válaszolt: »A magyar szent korona országai vöröskereszt-egyletének választmánya által küldött feliratot s az ezzel egyidejűleg megküldött díszoklevelet köszönettel vettem, örvendve, hogy a pesti Erzsébet-kórház alapításában való részvételem az adomány szellemének megfelelő fogadtatásban részesült. Nagy megelégedésemre szolgál a tudat, hogy önökkel szövetkezve vagyok a törekvésben, korunk egy nagy feladatának megoldására és remélem, hogy e szövetség jövőre is elő fogja mozdítani a humanitás közös művét. Legjobb kívánságaim fogják részvevőleg kisérni az önök további működését. Berlin, 1882. február 21-én. Auguszta s. k.« * A képviselőház tegnap vita nélkül elfogadta a madridi egyezményről szóló törvényjavaslatot, aztán a zárszámadási bizottság jelentését tárgyalta a Magyarország és Horvátország közti elszámolásról, az 1876—9-dik évekről. Magyarország ez években 20,564,516 ftot fizetett Horvátország helyett. Ezt kellett most tudomásul venni. Madarász József szólt először a kérdéshez s elismerte, hogy a törvény értelmében Magyarország magára vállalta e terhet, de viszont Horvátország, mint a Fiumére vonatkozó országgyűlési határozata mutatja, nem akarja megtartani a reá háruló kötelességeket. Indítványozza tehát, hogy a kérdéses összeg fölötti határozatot a ház halaszsza el. Tisza Kálmán kormányelnök ellenzi a halasztást, mely nem volna indokolt, mert a törvény szerint az elszámolás tudomásul vételének meg kell történni; amit a törvény megállapított, azt teljesítsük minden körülmények közt: ha a másik fél nem teljesítené, a magyar törvényhozásnak lesz ereje, hogy a törvénynek érvényt szerezzen. Eötvös Károly a halasztási indítvány mellett szólalt fel s a zárszámadási bizottságot ignoranciával vádolta, a miért a törvény által már elintézett kérdést ekkér hozta a ház elé. Prileszky Tádé az ignorancia vádját visszaadta Eötvösnek s azt fejtegető, hogy könyvelési tekintetből szükséges a ház határozata, de úgy látszik, úgymond, Eötvös Károly nem ért a könyvvitelhez. Még többen szóltak a kérdéshez s a ház végre Hegedűs Sándor indítványára a megtörtént leszámolást a törvényre való hivatkozás nélkül vette tudomásul. * „Isten szép májusa, tegnap a legszebb tavaszi mosolylyal köszöntött be. Kora reggel katonai és veterán-ügyleti zenekarok játéka üdvözölte az utcákon, melyek már a haladó hajnal óráiban több elevenséget mutattak, mint máskor. Legkivált a sugárút hosszú vonala. Gyalog és lóvonatú kocsikon, igen sokan mentek ki a városligetbe, csónakázni, játszani, zenét hallgatni, reggelizni. Mások az Erzsébet térre indultak, hol katonai zenekar játszott. Zene szólt a gőzösökön is, melyek a tegnap megnyitott Margitszigetre és császárfürdőbe indultak. Számosan, kik máskor aludni szoktak ilyenkor még, legalább a sétányok kioszkjaiba siettek, hogy korábban élvezzék a tavaszi jéget és reggelit. Ibolya, gyöngyvirág, orgonavirág volt kézben, mellen, gomlyákban, sőt — régi szokás szerint — a szemétbordó kocsikat és az omnibuszok gebéit felvirágozták és lombozták. A tavasz ez örömünnepébe persze most is vegyült egy csomó keserű próza, azok állapotában, akiknek a tavasz ez ünnepnapján kellett költözködni. * Esküvő. Vasárnap d. u. két órakor nagydiszű esküvő volt az egyetemi templomban. Kazy László barsmegyei földbirtokos vezette oltárhoz Vecsey Oláh Jolán kisasszonyt, özv. Vecsey Oláh Károlyné úrnő kedves leányát. A templom megtelt vendégekkel, kik belépti jegygyel mehettek be. A násznép a papnevelő intézet szőnyegekkel borított folyosóin vonult a földiszített templomba. Schwendtner Mihály apát-plébános végezte a szertartást, ékes beszédet tartva. Nyoszolyóasszony özv. Oláh Miklósné született Zsoldos Krisztina úrnő volt, (a menyasszony nagyanyja) ; násznagy Karap Ferenc kir. táblai tanácselnök ; vőfély Vecsey Oláh Miklós, nyoszolyólány Vecsey Oláh Krisztina k. a., mindkettő a menyasszony testvére. Jelen voltak a két örömanyán kívül, a menyaszszony anyai nagyanyja, özv. Kádas Józsefné született Degré Franciska úrnő s a két család számos barátja és közeli rokona. A menyasszonyi háznál tartott lakomán Karap Ferenc, báró Jeszenszky Sándor, Kvassay Ede s Hohenauer kassai szerkesztő mondtak felköszöntőket. A boldog pár az éji vonattal elutazott Bécs felé, sok áldást vive magával. * Személyi hírek. A király ő felsége holnap reggel érkezik fővárosunkba s még e héten nagy szemlét tart az itt állomásozó csapatok fölött. — Rudolf főherceg, hir szerint, hadosztály-tábornokká fog kineveztetni s aztán udvarostól Budára költözik; óhajtandó, hogy ne álbir legyen. — Id. gr. Károlyi István özvegye tegnap Budapestre érkezett, zöldfautcai palotájába, mely egy év óta többnyire üresen áll.— Majláth György országbíró s gr. Pejacsevich László horvát bán vasárnap elutaztak a fővárosból. — Somssich Pál beteg, de állapota nem aggasztó. — Horváth Boldizsár e napokban Kismartonba költözik, hol a tavasz-nyári időt tölti. — Szlávy József, kinek lemondását az uralkodó elfogadta, utódjának kinevezése s az ügyek átadása után, ujfalusi birtokára fog vonulni s őszszel jő csak állandó lakosai Budapestre. ■— T r e f o r t, gr. Szapáry Gyula és Ordódy miniszterek szombat este jelen voltak a postapalotában a villámvilágitási próbán. — Herceg Odescalchi Géza nyitra-szerdahelyi birtokára vitte fiatal nejét, Andrássy grófnőt. — Ghyczy Béla altábornagynál vasárnap tisztelegtek a törzstisztek, üdvözölve őt előléptetése alkalmából. — Ráth Károly a múlt héten Murányon volt, résztvéve a herceg Coburg erdőségeiben tartott süketfajd-vadászatokban. — Komáromi Mariska k. a., a népszínház széphangú tagja, október 15-dikétől fogva a nemzeti színház operájához szerződött. — Fáy Szerénák, a. vasárnap utazott Kolozsvárra, hat vendégjátékra. — Schauer Ferenc, az »Atala« szerzője, tanulmányi útra ment Olaszországba. — C o p p i n i k.a. az igazgatóság fölkérésére, két héttel megtoldja működését s itt marad e hó 15-dikéig, táncolva a »Rococo,« »Kisértés» és »Naila« balletekben. * A történelmi társulat csütörtökön délután öt órakor az akadémia Kisfaludy-termében ülést tart. Tárgyai: Észrevételek Lánczy Gyula „Széchényi Pál« című tanulmányára Thaly Kálmántól. »Tököly Imre s a bujdosók« Z. Kiss Bélától. Végre folyó ügyek. * A budai régi lövöldében, mint tudva van, nem szabad többé célt lőni. Az egyletnek nem lévén * 1633