Fővárosi Lapok 1882. június (124-147. szám)

1882-06-01 / 124. szám

házban. — Ligeti Antal jelenleg Fiumei tájké­pét festi a nemzeti múzeum számára. — Bogisich Mihály a történelmi társulat holnapi ülésében, (d. u. ötkor az akadémia palotájában,) szintén tart ér­tekezést, a régi magyar egyházi zenében előforduló magyar népdal-motivumokról. * Hymen. Szitányi Géza földbirtokos és Kovách Lili k. a. (visontai Kovách László ház­nagy kedves leányának) esküvője kedden délelőtt ment végbe a belvárosi plébánia­templomban. Lati­­novics Gábor kanonok s képviselő eskette őket. Nász­nagyok a menyasszony és vőlegény nagybátyjai vol­tak : Mocsáry Lajos és Szitányi Bernát képviselők. Nyoszolyólányok: Brezovay Eszter és Ilona s a meny­asszony nővére Kovách Ilona k. a.; vőfélyek: Lati­no­vics Mihály, ifj. Brezovay László és Nemeshegyi Béla. A násznép rokonokból állott. A menyasszony atyjánál tartott nászünnep után a fiatal pár elutazott a Rajnamellékre. — Sváb Lajos, Sváb Károly országos képviselő fia, tegnap délután vezette oltár­hoz Markbreit Irma kisasszonyt, Markbreit Li­­pót földbirtokos leányát; az esküvőnél több ország­­gyűlési képviselő volt jelen, köztük Somssich Pál, gróf Karácsonyi Guido, Csávolszky Lajos, Csanády Sán­dor, Polonyi Géza, Várady Gábor, Mandl Pál. — Kovács Pál, a »Kecskemét« szerkesztője, elje­gyezte Handtel Ilonka kisasszonyt, fővárosi gyógyszerész leányát. — Péter­fi Zsigmond és Ehrlich Berta k. a. esküvője vasárnap lesz a dohányutcai kultusz-templomban. — Dr. Pulszky Ágost egyetemi tanár és orsz. képviselő esküvője Figdor Hermin kisasszonynyal e hó 11-én lesz Bécsben. — Mészáros Lajos fiatal orvos tegnap jegyezte el Travnik Mariska kisasszonyt, Travnik Antal budapesti királyi ítélőtáblát bíró kedves és mű­velt leányát.­­ A főváros közgyűlésén tegnap Ráth Károly főpolgármester bejelente, hogy a király ő felsége más­fél ezer fiót küldött azok számára, kik hozzá legutóbb segélyért folyamodtak. A gyűlés éljenzéssel vette tu­domásul, aztán több kisebb jelentőségű ügyet intézett el s végre egy oly kérdéshez jutott, melytől nagyon fáz­nak a város atyái s melynek eldöntését egyszer már elhalasztották, hogy tudniillik az árvapénzek mely pénzintézeteknél helyeztessenek el. A tanács bemu­tatta az ajánlható intézetek lajstromát, az elnök pedig tudatta, hogy a törvény értelmében név szerinti sza­vazás lesz, mert ha valamelyik intézetnél árva pénz veszne oda, első­sorban azok tartoznak kártérí­téssel, kik rászavaztak, hogy az illető intézetnél árva­pénz helyeztessék el. E kijelentés nem igen vidámító hatást tett a jelenvoltakra. Többen eltávoztak, mások meg mindenkép el akarták halasztani a szavazást; egyik úgy találta, hogy most csak hatvan-hetven tag van jelen, de ily fontos kérdésnél legalább kétszáz tag legyen jelen, akkor a felelősség jobban megoszlik; a másik előbb bizottsági tárgyalást kívánt, a harmadik kijelenté, hogy nem ismeri a pénzintézeteket sat. De az elnök végre erélyesen követelte a szavazást, meg­jegyezve, hogy egyszer már elhalasztották s újabb ha­lasztással nagy felelősséget vonnának magukra. Nagy busán neki keseredtek tehát és 57 szavazattal 12 ellen elfogadták a tanács által ajánlott pénzintézeteket. Másik érdekes tárgya volt az ülésnek a dr. Szabó Ala­jos indítványa, hogy Budapest fővárosa, mely nagy szerencsétlenségek, például a franciaországi árvíz, a bécsi ringszínházi katasztrófa sat. esetén mindig sietett adományával hozzájárulni a nyomor enyhítéséhez, most segélyezze az Oroszországból kiűzött s Amerikába vándorló zsidókat is; az összegre nézve majd a tanács tegyen javaslatot. Az indítvány ellen szólt Steiger Gyula, ki nem találta helyesnek a megkülönböztetést az Amerikába vagy máshová vándorló zsidók közt s azt is bajosan ellenőrizhetőnek tartja, hogy a pénz csakugyan azok kezébe jut-e, kiknek szánva van. A második szónok, Fuchs Gusztáv általában nem tartja a fővárost arra hivatottnak, hogy az orosz zsi­dókat segélyezze. Még élesebben nyilatkozott dr. Ha­lász Géza, ki napi­rendre térést ajánlott. Az indítvány mellett dr. Kohn rabbi szólalt fel, megjegyezve, hogy a­hol ezrek életének megmentéséről van szó, ott a se­gély kötelesség, minden európai nagyváros megtette, még Berlin is, honnan pedig a zsidóellenes mozgalom kiindult. És ha az orosz zsidók nálunk telepednének meg, három emberöltő múlva jobb magyarok lennének, mint a bevándorlott németek. E szavak nagy zajongást okoztak. Végre Zmeskál István felszólalása után az indítványt a segélyezésre vonatkozó minden határozat nélkül kiadták a tanácsnak véleményes jelentéstétel végett. * A Szabóki-síremlék bizottsága tegnap be­mutatta a Schickedanz által készített tervet az iparos - egyesület szakosztályi ülésén. A síremlék tizenhárom­­ láb magas, almási mészkőből lenne, nyolc láb magas­­ alapon nyugvó Sarkophag, ennek közepén Szabokcinak : domborművű mellképe. A szakosztály a tervet elfo­­­­gadta s a költségvetés megbirálására két tagot küld­ö­dött ki. * A fővárosi unitárius hitközség buzgó nő­tagjai : Jakab Elek történetiró neje és lánya az Ur asztalára drága és szép kézi munkákat ajándékoztak. 1 . Egyik asztal­takaró, másik a szent edényeket befedő lepel, szebbnél szebb hímzésekkel s más díszítésekkel. Rájuk vannak hímezve az ajándékozók nevei is: Ja­kab Róza és Jakab Juliska. A pünkösdi áldozatnál már használták e terítékeket, melyekért a hitközség elöljárói ünnepélyesen, küldöttség útján nyilvánítottak köszönetet. * A tisza­eszlári esetről hirt olvashatni tö­mérdeket, de hiteleset mentül kevesebbet. A Tisza- Löknél fej nélkül talált tetemről kiderült, hogy egy tokaji zsidónő leánya volt. A »Függetlenség«-nek leg­újabban azt távirják, hogy »több száz« zsidó ráron­tott az eltűnt leány beteg anyjára s követelte tőle leánya előadatását, mert mondák, bizonyosan csak el­rejtette. Újfalunál meg a zsidók inszultálták volna a lakosságot; egy másik távirat szerint meg a zsidók ezer fiőt ígértek Solymosinénak, ha egy ál-Esztert el­fogad leányának. E hír vagy a zsidóknak, vagy a leve­lezőnek nagy naivságát mutatja. Mintha azt a leányt a faluban senki sem ismerte volna. Ilyen hírt egyéb­iránt alkalmasint még sokat fogunk olvasni, mert lap­jaink sportot űznek ez esetből. Bizonyosat senki sem tud, illetőleg a vizsgáló­bíró nem tud, de annál töb­bet tudnak a hely­színére sietett reporterek, kik mi­után meginterviewálták a falusi komámasszonyomé­­kat, hasábokat írnak »mondják,« »hallatszik«-féle sok­szor igen együgyűen kigondolt részletekről, sőt babo­nákról is. Nagy lapjaink aligha tesznek szolgálatot, mikor szenzáció-hajhászat kedvéért efféléket tovább terjesztenek. A bíróság kezébe vette az ügyet, bízvást be lehetne várni a vizsgálat pozitív eredményét. * A színi iskola növendékei kedden este máju­si táncmulatságot tartottak a városligeti Klemens-féle helyiségben. Noha este­felé a napfényes idő esősre vált és többeket megakadályozott a megjelenésben, mégis jó nagyszámú társaság gyűlt össze. Ott volt Gyöngyös­­sy Jánosné, osztálytanácsos neje, ki a Mátray Laura nevet tette ismertté, tiszteltté színészetünk történeté­ben ; továbbá Gozmanné Passy Cornel Adél asszony; az iskola sok kedves fiatal növendéke, kik vígan tán­coltak a jól kivilágított teremben. A rendezés élén Szép Aladár buzgolkodott a legjobb sikerrel. Zenekar­a Kecskeméti Gyuláé volt. * A »Nemzeti Nőnevelés«, e jelesül szerkesz­tett folyóirat, májusi füzetében ismét tartalmas dolgo­zatokat közöl. A »Hogyan neveljük kisdedeinket« című­, egy anyához intézett levélsorozatból e füzet közli az ötödik levelet, mely méltó a szülők figyelmére. Ezt követi »A nők olvasmánya«, Bánfi Jánostól; »Az iskolai jutalmak és büntetések Franciaországban«; »Az alföld benépesítése és a magyarság gyarapodása a múlt században«, Marczali Henriktől; »A műtan az iskolában«, Legeza Viktortól; »A házi feladványok­ról«, Sarkadi Rózától; »Mária Terézia«, gyakorlati tanítás Kucelnik Vilmától sat. A füzethez két színes hímzésminta van mellékelve. * Az akadémia könyvtára tavaly 1539 művel gyarapodott, 1465 kötetben és 788 füzetben. A ren­dezés munkája is nagyot haladt. Az orvosi és új latin irodalmi szakok rendezése be van fejezve, a történelmi szak is nagyobbodott az egy-két év óta lajstromozat­­lanul maradt művek bejegyzése által, úgy hogy jelen­leg a történelmi szakban 4110, az orvostudományiban 2144, az uj latin irodaloméban 545 munka van ren­dezve. A kézirattárt Jakab Elek rendezi, főfigyelmét a Toldy Ferenc hagyatékára fordítva, melyből sok régi scriptor eredeti művei, kódexek és becses hungaricu­­mok kerültek ki. Toldy hagyatéka ez évben teljesen rendezve lesz. A könyvtárt tavaly 9915 egyén láto­gatta, kik összesen 13,639 művet használtak. * Kereskedők segélyegylete alakult, mely célul tűzte ki az elaggott, önhibája nélkül tönkrement, vagy beteg kereskedők segítését, számukra menedék­hely állítását, vagyontalanul elhunyt kereskedők özve­gyeinek s árváinak istápolását. E nagy és nemes fela­dat csak úgy lévén elérhető, ha az egyletet az összes kereskedőség pártfogolja, a gazdag kereskedő épp úgy, mint a kereskedő-segéd, felhívás jelent meg a segély­egylet érdekében, mely arra buzdítja e pálya tagjait, hogy lépjenek be alapító, pártoló vagy rendes tagoknak. A teendők megállapítása végett ma (csütörtökön) este nyolc órakor a börze nagytermében gyűlés lesz. A felhívást dr. Herich Károly elnök s az igazgatóság több tagja írták alá. * Kelengyéket most is szépeket és gazdagokat lehet látni a váci utcai »Kék csilla­g«-nál, ez igen, jóhírű, nagy vászonkereskedésben. Többi közt sok úri nő nézi meg érdekelten a Világhy Ilma kisasszonyét, Világhy Mihály seregi földbirtokos kedves leányáét, mely finom ízléssel van kiállítva. Most van készülőben a Szathmáry Királyi Pálné úrnő kedves leányának, Szathmáry K. Anna kisasszonynak kiválóan szép ke­lengyéje is; továbbá a Karacsay Clemence grófkisasz­­szonyé, ki egy közös hadseregbeli tábornok menyasszo­nya. Gazdag polgárcsaládok lányai számára is több igen ízléses nászkészlet van munkában. Valamint cse­csemő-kelengyék is, melyek közt legszebb az, a melyet báró Révayné szül. Török Róza grófnő rendelt meg. * A talján földön nem terem babér és kincs újabb időben nagyon világnak eredő népzenészeink ■ számára. Egyikök, Csóka Tamás abban a hiszemben,­­ hogy nyugat és észak felé már sok cigányzenekar aratott, délen pedig még érintetlen kincseket vará­zsolhat elő a nyirettyű, tíz tagból álló zenekarával Olaszországba indult. De az olaszoknak nem tetszett sem a bús hallgató nóta, sem a tüzes kopogós, azon fölül pedig a zenakar impresario nélkül, a nyelvet nem értve küzködött idegen földön. Florenzuolo nevű kis városban már nagyon megszorultak, minden értékest holmijokon túladtak. Midőn szerencsére találkoztak egy magyarországi kereskedővel, ki aztán haza segí­tette őket. * Az országos kisdedóvó egyesület működé­séről érdekes adatokat közöl az 1881-ről most kiadott évkönyv. Az egylet dicséretes buzgóságot fejt ki vidéki óvóintézetek szervezésében s 156,000 ftnyi alaptőkéje kamatainak jelentékeny részét e célra fordítja; a kor­mány tavaly tízezer fttal támogatta az egyletet, mely­nek bevétele 45,342 ft. volt, kiadása 33,570 ft. Az egylet képzőintézetében 53 növendék volt, kik közül 26 teljes ellátást kapott, a többi pénzsegélyt vagy in­gyen oktatást; a minta-óvóintézetben huszonhat ben­­lakó árva és 68 bejáró gyermek volt. A képzőintézet növendékei közül a vizsgálatnál tizenöten nyertek ké­pesítést s ugyanannyi kapott állást is az év folyamán. * A velocipéde sport újra divatosabbá kezd válni. Az athletikai klub több tagja elhatározta, hogy valódi angol velocipédeket szereznek be, gyakorolni fogják magukat s nem sokára versenyt is rendeznek. A klub alelnöke, kisbanri Kiss Ferenc pedig két velocipédet engedett át a tagok használatára. * „A vörös sapka“ című új népszínműben elő­forduló két dal: »Felszántottam kertem alatt a mes­­gyét« és »Az én kedvem olyan mint a csalfa szellő«, (melyeket Blaha Lujza asszony énekel.) Nicolich Sán­dor szerzeménye, a­kitől már »A szép asszony kocsi­sa« és »Az igmándi kispap«-ban is több elterjedt és kedvelt dalt hallottunk. Ez utóbbiban előforduló ket­tősét — a cigányokon kívül — a fővárosi katonai zenekarok mint indulót játszák utca­hosszat. Az em­lített dalok Táborszky és Porsch kiadásában jelen­tek meg. * Rövid hírek. A király ő felsége kétszáz forintot adott magánpénztárából a kertai evang. tem­plom helyreállítására; százat a kis­ létai görög kath. templom és iskola rendbe hozására; harmincat pedig a főváros harmadik kerületének nép- és iskolai könyv­tár­ egylete részére. — A királyné száz­azót ajándéko­zott a biharmegyei nőegyletnek, az Erzsébet-árvaház javára rendezendő sorsjáték alkalmából. — A posta­tisztek majálisa ma lesz a városligeti Klemensnél; a tánc este nyolckor kezdődik. — A Petőfi-társaság ván­dorgyűlését Pozsonyba és Szabadkára készülnek meg­hívni ; ez évben azonban még csak egy kirándulást tesz.­­ A műegyetem épülete elkészülvén, a Földvári Emi­lia úrnő által leirt szomszédház amaz oldalrésze, mely most kiálló szögletet képez, facade-szerfi díszítést kap, az élőkért pedig csinos vasrácsozatot. — A tanács a vá­rosligeti kőrönd közepére szökőkút-medencét állíttat s erre pályázatot hirdet; költsége 7699 ftra van téve. — A vágóhíd szolgálatából elbocsátottak egy állat­orvost, mivel a beteg marhák húsára nem ügyelt föl kellő szigorral. — A közoktatásügyi miniszter kö­szönetet nyilvánít Veszprém megyének, mely a buda­pesti állami középipariskolában tanuló veszprém­­megyei növendék számára száz forintos ösztöndíjat alapított. — Az iparegyesületben a szeszipari szak­osztály elnökének Krausz Lajost, alelnökeinek pedig Miklós Gyulát és Braun Józsefet választák meg. — A váci utcai Sárkány-féle üzletben látható most a díszokmány, melyet a festők betegsegélyző egylete ké­szíttetett dísztagja, Munkácsy Mihály részére. — A „Viktória“ gőzmalom egy munkása : Knapp János (36 éves és nős,) kedden délután, gázcsatornák tiszto­gatása közben, a megsürűdött fojtó gáztól megfáladt.­­ A tanács elrendelte, hogy a közúti vaspálya ko­csijaira nem szabad több embert fölvenni, mint a­hány ülőhely és kapaszkodó szalag van; mihelyt annyi ember van a kocsin, el kell azt zárni s táblát függesz­teni ki e fölirattal: »megtelt!« csak hogy fel is kel­lene figyeltetni e helyes rendszabály foganatosítására.­­— A J­ókus-kórházban nagy kínok közt halt meg Karász Dezső, az újpesti gyepmester legénye, 19 éves ifjú, kit három hó előtt megharapott egy eb s e miatt víziszony tört ki rajta. — A »Naná«-ból, Zola Emil drámájából, tegnap kezdték meg a próbákat a nép­színházban ; a főbb szerepeket Pálmai Ilka, Rákosi Szidi és Párfényiné asszonyok s Nagy Ibolyka k. a. továbbá Tihanyi, Solymosi, Eöry és Horváth játszák. — Citera-h­angversenyt rendez szombaton Wasztel Károly, a városligeti Klemens-féle helyiségben; a tiszta jövedelem a zenetanárok országos egyletének jut. — A »Magyar lexikon«-ból megjelent a százharmadik füzete, melynek tartalma a »Kukoricá«-tól a »Lange« szóig terjed; ára harminc krajcár. — Az állami kö­­zépipariskola igazgatója a földbirtokosoknak, kiknek a cséplési idény alatt gépkezelőkre és fűtőkre van szükségük, képzett egyéneket ajánlhat; lakása bod­zafa­ utca 28. szám. — A svábhegyi fogaskerekű vasút ezentúl reggel hat órától kilencig minden félórá­ban, azontúl esti kilenc óráig minden órában indul; ün­nepnapokon minden félórában megy a vonat esti tíz-

Next