Fővárosi Lapok 1882. szeptember (200-224. szám)

1882-09-01 / 200. szám

házban. A vendég Manheit Jakab volt, a szini iskola volt­ növendéke s jelenleg a brünni színház tagja, ki Ne­­lusko szerepében lépett fel, még pedig jó sikerrel. Je­lentékeny terjedelmű bariton-hangja ércesen csengő, kellemes és hajlékony, iskolája is dicséretre méltó s ehhez járult még a magyar szöveg tiszta kiejtése és eléggé kifejező játék, színpadi otthonosság is. A kö­zönség a vendégénekest ismételten zajosan megtap­solta s nem csak a felvonások után, hanem nyílt jele­net közben is többször kihívta. Ines szerepében Tab­ro k. a. győzött meg újra szép hanganyagáról, mely azon­ban még sok csiszolást kíván; éneke még sokszor ki­fejezéstelen, merev. A főinquisitor szerepében Szendrői tett kísérletet; úgy látszik, kellemes mély hangja van, de a nagy elfogultság miatt csak keveset hallatott belőle. A színház egészen tele volt. * Becses ajándékot kapott a nemzeti múzeum dr. Machik Gyula, hollandi szolgálatban álló hazánk­fiától, ki mint katonai orvos több évig tartózkodott a Szumátrákon, különösen Borneo szigetén. Az itteni fauna állatvilágából már több ízben igen értékes gyűj­teményeket, legújabban pedig egy olyat küldött a nem­zeti múzeumnak, mely az eddigieknél mind számra, mind minőségre gazdagabb. A gyűjtemény Machik több évi buzgó fáradozásának eredménye s néhány em­lős- és madár­fajon kívül mintegy hatvan faj kígyót, nagymennyiségű halakat, skorpiókat, lepkéket és rovarokat tartalmaz, továbbá egy nagy krokodil-ko­ponyát. Az egész gyűjteményben legszebb és legbe­csesebb a kígyók csoportja, melyben az indiai összes mérges és nem mérges kígyó­fajok kiváló példányok­ban vannak képviselve. A küldemény hat nagy lá­dában érkezett meg s a hosszú útban az egyes cso­portok nagyobb rongálásokat szenvedtek. A gyűjte­mény oly gazdag, hogy annak rendszeres egybeállí­tása félévnél több időt fog igénybe veni. Dr. Ma­­chikot a hollandi kormány nem rég Amboinába a molukki szigetekre helyezte át s derék hazánkfia a nemzeti múzeum állattárs­ őréhez intézett levelében ígéri, hogy itt is fog gyűjteni a nemzeti múzeum szá­mára. * Az „Ellenőr* és „A Hon* tegnap befejez­ték pályafutásukat. Mindkét lap élén nyilatkozat je­lent meg, mely tudatja a megszűnést, illetőleg a fú­ziót, melyből ma »Nemzet« címmel, megnagyobbított alakban, megszaporodott munkaerővel új kormány­­párti lap indul meg. A megszűnt két lap meglehető­sen hosszú múlttal bírt. A »Hon« huszadik évi folya­mát élte s ellenzéki korában, a pártfúzió előtt tudva­levőleg a legelterjedettebb magyar politikai napilap volt. Az »Ellenőr«-t tizennégy évvel ezelőtt alapította Csernátony Lajos, szintén az akkori­­ ellenzék közlö­nyéül. A »Nemzet« szerkesztője Láng Lajos, az »Ellenőr« szerkesztője lesz s utóbbi lap dolgozótársai is megmaradnak az új lapnál, míg a »Hon« dolgozó­társai közül csak hárman-négyen mennek át a kor­mánypárt új közlönyéhez. Jókai Mór az esti lapban tudatja, hogy a fúziónál el kellett hagynia a »Hon« címét, mert az »Ellenőr« is lemondott a magáéról s megjegyzi, hogy »nagy szükség volt a két lap ez át­alakító egyesülésére, mert a szabadelvű pártnak oly közlönynyel kell bírnia, mely a versenyt a mostani hír­lapirodalomban jól szerkesztett szellemi tartalom s mindent befogadni képes terjedelmesség mellett, foga­natosan kiállja.« * Személyi hírek. József főherceg szep­tember 11-én Zágrábba utazik, hol szemlét tart a hon­védcsapatok fölött. — Báró Kemény Gábor kereskedelmi miniszter e hó közepén Triesztbe rán­­dul a kiállítás megtekintésére s Pauer ellen-tenger­nagy meghívására a Necker-villába fog szállani. — Than Mór festőművészünk elköltözik Budapestről Fiumébe s ez alkalomból a muzeum képtárának há­rom arcképet és két vázlatot ajándékozott, a miért a közoktatásügyi miniszter köszönetet nyilvánított neki. — Detrich Márton pénzügyminiszteri osztály­­tanácsos, sok évi közszolgálata közben szerzett érde­meiért a harmadosztályú vaskoronarendet nyerte. — Eőry Gusztáv, a népszínház tehetséges tagja, nem válik meg ez intézettől, mint utóbb híre járt. * Éles konfliktus tört ki a fővárosi tanács s a szintén a fővárosi közgyűlés által választott népszín­házi bizottság közt. A tanács ugyanis elfogadta a szak­értők által eléje terjesztett jelentést s az ajánlott tűz­biztonsági változtatásokat elrendelte. De ha ezeket végre­hajtják, a népszínház egész épületét, melyet hu­zamos időre be kellene zárni, elcsúfítanák. A népszín­házi bizottság ennélfogva erős bírálat alá vette a szakér­tők jelentését s a tanács elé terjesztett emlékiratában pontról pontra megcáfolja az ajánlott reformok helyes­ségét és lehetőségét. A többi közt kimutatja, hogy ugyanazok az emberek tesznek most kifogást a nép­színház ellen, kik tiz év előtt az összes terveket jók­nak ismerték el s a mit akkor jelesnek találtak, azt most halomra akarják dönteni. Ezek különben csak névleg »szakférfiak«, mondja az emlékirat, s a mellett a gyapjú utcai barátai és pártfogói, kik küldetésü­ket arra használják föl, hogy a népszínháznak a német színházzal való versenyét lehetetlenné tegyék. Különben is csak két építész Pucher Jó­zsef és Bobula János vizsgálták meg a színházat, a­ többi »szakférfiú« láttatlanul írta alá a jelentést. A bizottság hangsúlyozza, hogy a népszínháznak ti­zenhárom kijárata, huszonöt alacsony ablaka és hat tűzbiztos lépcsője van, a mellett az egész épület sza­badon áll; mig a német színházból csak három ajtón át menekülhet a közönség veszély idején s az épület magánházak közé van ékelve. Mindezeknél fogva a bizottság azt kéri a tanácstól, hogy új vizsgálókat küld­jön ki s azok közé a bizottság tagjait is sorozza, mert az eddigi szakférfiak iránt nincs bizalma. Az emlék­iratot Király Pál és Eleh István írták alá s azt egy­úttal felebbezésnek kívánják tekintetni, kérve a taná­csot, hogy esetleg a belügyminisztérium elé terjesz­­sze azt. * A nyolcadik magyar jogászgyűlés ez évi október hó első napján nyílik meg Budapesten. Az ünnepélyes megnyitó ülést az akadémia üléstermében tartják délelőtt tíz órakor; a következő két napon délelőtt és délután lesznek a szakosztályi tárgyalások, szintén az akadémia termeiben. A magánjogból, hitel­törvényekből, büntető­jogból és eljárásból, polgári el­járásból s­tb. vett kérdések vannak napi­rendre ki­tűzve. Október 4-én lesz a zárülés. A tagok szeptem­ber 30-án ismerkedési estélyre gyűlnek az »Európa« vendéglőbe, másnap bankett lesz, a gyűlés berekesz­tése után pedig kirándulás Fiumébe, hol két napi idő­zés alatt megtekintik Abbáziát s Tersato várát is. E kirándulásra a díj menet és jövet együtt első osztályú kocsiban 18 frt, második osztályúban 12 frt, s a jegy két hétig érvényes. A tagok, igazolvány felmutatása mellett, Budapestre való utazásuknál is kedvezmény­ben részesülnek. Igazolványokat a központi iroda fog kiszolgáltatni. * „A gyermekek halandósága Magyarorszá­gon,“ e cím alatt százhúsz lapnyi kötetet bocsátott közre dr. Weszelovszky Károly. A mű gróf Zichy Ed­­mundnak van ajánlva és mint külön­lenyomat jelent meg,a magyar orvosok és természetvizsgálók huszon­egyedik nagygyűlésének munkálataiból. A szerző nem mond könyvében kedves dolgokat, leplezetlenül feltárja a képet, melyet Magyarországon a gyermekek halandósága nyújt és mely valóban kétségbeejtő. Per­sze tanulságos lett volna a gyermekek mostani ha­landóságát a megelőző idők halandóságához ha­sonlítani; ez azonban nem áll a szerzőnek mód­jában, mert a kiskorúak halandósági statisztikáját nálunk csak az ötvenes évek óta köztik. Ez év­tizedből veszi első­sorban adatait, s ezekből kitűnik, hogy a gyermekek halandósági aránya már akkor is, Galíciát kivéve, nálunk volt a legkedvezőtlenebb. Az öt éven aluliak halandósága pedig akkor is Magyar­­országon volt a legnagyobb s a viszonyok csak rosz­­szabbultak azóta. Ez idő szerint a kis­gyermekek ha­lálozási aránya nálunk hat százalékkal kedvezőtlenebb, mint Spanyolországban, mely a külállamok közt leg­nagyobb halálozást tüntet fel. A szerző számos táblá­zattal bizonyítja e szomorú tényeket, melyeket három grafikai táblával tesz áttekinthetőbbé és aztán rámu­tat a módokra s részben az eszközökre is, melyekkel e bajokat orvosolni lehetne. * A városligeti népünnepély számadásait Heinrich Jenő tegnap nyújtotta át báró Aczél Bélá­nak. A báró indíttatva érezte magát, hogy a számadá­sokat ne fogadja el, mert komoly kifogásai vannak. Heinrich Jenő kezelése és jóhiszeműsége természete­sen nem lehet kételkedés tárgya, de a számadások azt a kellemetlen tanúságot nyújtják, hogy a népünne­pélyt sokan használták fel a saját hasznukra. Körül­belül háromszáz írtra rúgnak a vendéglői kiadások, me­lyeket egyes rendezők a jótékony cél rovására tettek. A hordárok, kik ingyen szolgálatra vállalkoztak, utólag több száz forintot fizettettek maguknak, egyik hadastyánegylet zenekara, mely szintén ingyen ajánl­kozott, utólag 169 ftot vett fel; a hasonlókép ingyen szolgálatot ajánlott »Jó testvérek« hordár-egylet 164 ftot; hiányos ellenőrzés következtében 2747 ft. értékű jegy veszett el, sat. Mint egy kőnyomatú lap jelenti, sok olyan kisebb összeg is kifizettetett, melyet báró Aczél nem utalványozott. A számadások ügye ekkér kissé kellemetlen utójátékát képezi a szép sikerű ün­nepélynek. * A főváros közgyűlése tegnap folytatta tár­gyalásait. A »két oroszlán«-hoz címzett ház kijavítá­sánál fölmerült költségtöbbletet, 6630 forintot meg­szavazták, de utasíták a tanácsot, hogy tartsa meg azt a közgyűlési határozatot, mely az ilyen esetekben a közgyűlésnek való előleges jelentést kíván. A vendég­lők, kávéházak előtti járdafoglalásokra nézve ki­mondták, hogy jövőre csak asztalokat és székeket szabad kirakni, virágokat, tetőzetet nem.­­ A járda­­kövezési illeték ügyében, több utcabeli háztulaj­donosok felfolyamodására kimondták, hogy ez ille­ték fizetésére a belt­eki utcák házainak és telkei­nek tulajdonosai kötelesek, bel­teleknek pedig olyan utca tekintendő, mely kövezve, csatornázva, világítva van. A Csepel-rakpart építői a szerződési díján fölül tizenötezer frtot kívántak; a közgyűlés elutasította e kérelmet. * József nádor gyümölcsei. A Margitszigeten sok fa van, melyet József nádor sajátkezüleg ojtott. Idei termésükből a sziget főkertésze nagyobb gyűjte­ményt állított össze s azt a főherceg-tulajdonos meg­bízásából a Köztelken levő állandó gyümölcs-kiállí­tásba vitte, hol most a nagy teremben láthatók. Kü­lönösen szépek a nyári körték, melyekből az idén rend­kívül sok termett. Más gyümölcsben is jelentékeny szüret lesz ez őszkor a szigeten. * Halálozások. Szeleczky Samuné szü­letett Strobl Anna földbirtokosnő tegnapelőtt, hosz­­szú szenvedés után, soroksári­ utcai lakásán 56 éves korában meghalt. — Makovszky Cecilia asszony, fővárosi építész neje, meghalt a Vörösmarthy­­utcában levő lakásán, élte 38-ik évében. — Huber János vasúti hivatalnok hosszú betegség után, 51 éves korában elhalt. — Erek Regina asszony, malomigazgató neje, elhunyt a Margitszigeten, 34 éves korában. * Meglepő leleplezés. A budai Fortunában tegnap egy bűnpert tárgyaltak s a tanuk közt volt egy tizenegy éves fiú is. Mikor elő kellett adnia tanú­vallomását, németül kezdett beszélni. Az elnök e sza­vakkal szakitó félbe: »Hát nem tud magyarul ? hi­szen iskolába jár s most minden iskolában magyar az oktatás.« Erre a fiú ezt felelé : »Igen, kérem, a har­madik osztályba járok, de a mi tanítónk nem beszél magyarul.« — Ha ez való, minden esetre meglepő lesz sokakra nézve, kik azt hitték, hogy a fővárosi ta­nítók méltán vannak fölmentve a magyar nyelvi pót­tanfolyam hallgatása alól. * „Mesterségek könyvtára“ címmel az Athe­naeum részvénytársulat új vállalatot indított meg, me­lyet az iparügyi miniszter megbízásából s az országos iparegyesület felügyelete alatt Frecskay János szerkeszt. Nagy hézagot pótol e »könyvtár« szakirodalmunkban Eddig hiányoztak ugyanis az oly művek, melyekből az iparos a mesterségek legújabb vívmányait a mechanika nagy haladása következtében mindjobban tökéleteske­­dett szerszámait ismerhette volna meg s a melyekből ta­nácsot meríthetett volna. Már pedig a nagy verseny mel­lett csak úgy boldogul az iparos, ha a maga szakmá­jának reformjait s annak irodalmát is némileg ismeri. A megindult vállalat első kötete »A bútoraszta­lossá­g«-ról szól s ez iparág körébe tartozó munká­latokat bőven, szakszerűen s mégis vonzóan ismerteti , számos illusztráció szintén jó magyarázatul szolgál. A csinosan kiállított kötetnek ára egy forint. * Egy derék férfiú síremlékét leplezték le teg­napelőtt a kerepesi úti temetőben: Muderlak Vince fővárosi bizottsági tagot. Az elhunyt sasvári születésű volt, mint takácslegény bejárta Európa főbb városait s 1846-ban ő alapította Pesten az első szövő- és fonó­gyárat, 1848-ban nemzetőr volt, később a takácsok, 1864.óta a szatócs ipartársulat elnöke; mint a fővá­rosi törvényhatósági bizottság tagja buzgó tevékenysé­get fejtett ki az iparügyek körül. A síremléket a sza­tócs ipartársulat emeltette s a boldogultnak fia, Mu­derlak Lajos tanár készité a fekete márványoszlopon látható bronzművet, mely az elhunyt arcmását mutatja. A leleplezésnél az emléket felállított egylet tagjai, a család s az elhunytnak számos barátja volt jelen s Diviaczky János és Köck János emlékeztek meg me­leg szavakkal a boldogultról. * Anabaptista keresztelés. A budapesti ana­baptisták a napokban nagy keresztelést tartottak az újpesti híd mellett, a szabad Dunában. Egy már éltes Saldunius nevű házaspárt és négy, a vidékről feljött hajadont avattak fel az újrakeresztelők egyházközsé­gének tagjaivá. Saldunius újpesti jámbor szabómes­ter, kinek már felnőtt fiai vannak. Két teljes eszten­deig készült új hitére: tanulta az ó- és új-testamen­­tomot, gyakorolta magát a keresztyén felebaráti jócse­lekedetekben, míg végre a hitközség méltónak találta őt hívei közé felvenni és »testvérré« avatni. A keresz­telést Mayer János anabaptista hitszónok végezte, ki ezután azonnal Hamburgba utazott, hol a nagy nem­zetközi anabaptista kongresszusban vesz részt. A hit­községnek jelenleg négyszázötven tagja van. * Ezredek áthelyezése. A báró Rodich nevét viselő 68-ik gyalogezred, mely a boszniai foglalás előtt Budapesten állomásozott, aztán Miskolcra ment, ez utóbbi helyről szeptember hó elején ismét a fővárosba jön. Szintúgy eljön az Altoldy nevét viselő 23-ik gya­logezred, mely azelőtt szintén Budapesten volt és je­lenleg Fehértemplomban állomásoz. A fővárosban ál­lomásozó Philippovich-féle ezred pedig, hadkiegészítő parancsnokságának területére, Péterváradra, a Kusse­­vich-ezred Bécsbe teszi át állomását. Megemlítjük egyúttal, hogy a haza érkező Este-ezred zenekaránál a karnagyi tisztet a nálunk is előnyösen ismert Duber József veszi át. * Rövid hírek. A filharmonikusok választ­mánya holnap tart ülést a tartandó hangversenyek műsorának megállapítása végett; már eddig is több hírneves külföldi művész ajánlotta fel közreműkö­dését. — A nemzeti zenedénél a fúvóhangszerek rendszeresített tanszékeire hír szerint Aradi Lajos és Schauer Ferenc, az »Atala« szerzőjének atyja, vannak kiszemelve. — A hivatalos lap tegnapi száma közölte a közigazgatási bizottságba kinevezett közgadasági előadók névsorát. — A megüresedett miniszteri tárcák betöltéséről szóló híreket egy fél hivatalos közlemény megcáfolja, kijelentvén, hogy a 1248

Next