Fővárosi Lapok 1882. szeptember (200-224. szám)
1882-09-01 / 200. szám
házban. A vendég Manheit Jakab volt, a szini iskola volt növendéke s jelenleg a brünni színház tagja, ki Nelusko szerepében lépett fel, még pedig jó sikerrel. Jelentékeny terjedelmű bariton-hangja ércesen csengő, kellemes és hajlékony, iskolája is dicséretre méltó s ehhez járult még a magyar szöveg tiszta kiejtése és eléggé kifejező játék, színpadi otthonosság is. A közönség a vendégénekest ismételten zajosan megtapsolta s nem csak a felvonások után, hanem nyílt jelenet közben is többször kihívta. Ines szerepében Tabro k. a. győzött meg újra szép hanganyagáról, mely azonban még sok csiszolást kíván; éneke még sokszor kifejezéstelen, merev. A főinquisitor szerepében Szendrői tett kísérletet; úgy látszik, kellemes mély hangja van, de a nagy elfogultság miatt csak keveset hallatott belőle. A színház egészen tele volt. * Becses ajándékot kapott a nemzeti múzeum dr. Machik Gyula, hollandi szolgálatban álló hazánkfiától, ki mint katonai orvos több évig tartózkodott a Szumátrákon, különösen Borneo szigetén. Az itteni fauna állatvilágából már több ízben igen értékes gyűjteményeket, legújabban pedig egy olyat küldött a nemzeti múzeumnak, mely az eddigieknél mind számra, mind minőségre gazdagabb. A gyűjtemény Machik több évi buzgó fáradozásának eredménye s néhány emlős- és madárfajon kívül mintegy hatvan faj kígyót, nagymennyiségű halakat, skorpiókat, lepkéket és rovarokat tartalmaz, továbbá egy nagy krokodil-koponyát. Az egész gyűjteményben legszebb és legbecsesebb a kígyók csoportja, melyben az indiai összes mérges és nem mérges kígyófajok kiváló példányokban vannak képviselve. A küldemény hat nagy ládában érkezett meg s a hosszú útban az egyes csoportok nagyobb rongálásokat szenvedtek. A gyűjtemény oly gazdag, hogy annak rendszeres egybeállítása félévnél több időt fog igénybe veni. Dr. Machikot a hollandi kormány nem rég Amboinába a molukki szigetekre helyezte át s derék hazánkfia a nemzeti múzeum állattárs őréhez intézett levelében ígéri, hogy itt is fog gyűjteni a nemzeti múzeum számára. * Az „Ellenőr* és „A Hon* tegnap befejezték pályafutásukat. Mindkét lap élén nyilatkozat jelent meg, mely tudatja a megszűnést, illetőleg a fúziót, melyből ma »Nemzet« címmel, megnagyobbított alakban, megszaporodott munkaerővel új kormánypárti lap indul meg. A megszűnt két lap meglehetősen hosszú múlttal bírt. A »Hon« huszadik évi folyamát élte s ellenzéki korában, a pártfúzió előtt tudvalevőleg a legelterjedettebb magyar politikai napilap volt. Az »Ellenőr«-t tizennégy évvel ezelőtt alapította Csernátony Lajos, szintén az akkori ellenzék közlönyéül. A »Nemzet« szerkesztője Láng Lajos, az »Ellenőr« szerkesztője lesz s utóbbi lap dolgozótársai is megmaradnak az új lapnál, míg a »Hon« dolgozótársai közül csak hárman-négyen mennek át a kormánypárt új közlönyéhez. Jókai Mór az esti lapban tudatja, hogy a fúziónál el kellett hagynia a »Hon« címét, mert az »Ellenőr« is lemondott a magáéról s megjegyzi, hogy »nagy szükség volt a két lap ez átalakító egyesülésére, mert a szabadelvű pártnak oly közlönynyel kell bírnia, mely a versenyt a mostani hírlapirodalomban jól szerkesztett szellemi tartalom s mindent befogadni képes terjedelmesség mellett, foganatosan kiállja.« * Személyi hírek. József főherceg szeptember 11-én Zágrábba utazik, hol szemlét tart a honvédcsapatok fölött. — Báró Kemény Gábor kereskedelmi miniszter e hó közepén Triesztbe rándul a kiállítás megtekintésére s Pauer ellen-tengernagy meghívására a Necker-villába fog szállani. — Than Mór festőművészünk elköltözik Budapestről Fiumébe s ez alkalomból a muzeum képtárának három arcképet és két vázlatot ajándékozott, a miért a közoktatásügyi miniszter köszönetet nyilvánított neki. — Detrich Márton pénzügyminiszteri osztálytanácsos, sok évi közszolgálata közben szerzett érdemeiért a harmadosztályú vaskoronarendet nyerte. — Eőry Gusztáv, a népszínház tehetséges tagja, nem válik meg ez intézettől, mint utóbb híre járt. * Éles konfliktus tört ki a fővárosi tanács s a szintén a fővárosi közgyűlés által választott népszínházi bizottság közt. A tanács ugyanis elfogadta a szakértők által eléje terjesztett jelentést s az ajánlott tűzbiztonsági változtatásokat elrendelte. De ha ezeket végrehajtják, a népszínház egész épületét, melyet huzamos időre be kellene zárni, elcsúfítanák. A népszínházi bizottság ennélfogva erős bírálat alá vette a szakértők jelentését s a tanács elé terjesztett emlékiratában pontról pontra megcáfolja az ajánlott reformok helyességét és lehetőségét. A többi közt kimutatja, hogy ugyanazok az emberek tesznek most kifogást a népszínház ellen, kik tiz év előtt az összes terveket jóknak ismerték el s a mit akkor jelesnek találtak, azt most halomra akarják dönteni. Ezek különben csak névleg »szakférfiak«, mondja az emlékirat, s a mellett a gyapjú utcai barátai és pártfogói, kik küldetésüket arra használják föl, hogy a népszínháznak a német színházzal való versenyét lehetetlenné tegyék. Különben is csak két építész Pucher József és Bobula János vizsgálták meg a színházat, a többi »szakférfiú« láttatlanul írta alá a jelentést. A bizottság hangsúlyozza, hogy a népszínháznak tizenhárom kijárata, huszonöt alacsony ablaka és hat tűzbiztos lépcsője van, a mellett az egész épület szabadon áll; mig a német színházból csak három ajtón át menekülhet a közönség veszély idején s az épület magánházak közé van ékelve. Mindezeknél fogva a bizottság azt kéri a tanácstól, hogy új vizsgálókat küldjön ki s azok közé a bizottság tagjait is sorozza, mert az eddigi szakférfiak iránt nincs bizalma. Az emlékiratot Király Pál és Eleh István írták alá s azt egyúttal felebbezésnek kívánják tekintetni, kérve a tanácsot, hogy esetleg a belügyminisztérium elé terjeszsze azt. * A nyolcadik magyar jogászgyűlés ez évi október hó első napján nyílik meg Budapesten. Az ünnepélyes megnyitó ülést az akadémia üléstermében tartják délelőtt tíz órakor; a következő két napon délelőtt és délután lesznek a szakosztályi tárgyalások, szintén az akadémia termeiben. A magánjogból, hiteltörvényekből, büntetőjogból és eljárásból, polgári eljárásból stb. vett kérdések vannak napirendre kitűzve. Október 4-én lesz a zárülés. A tagok szeptember 30-án ismerkedési estélyre gyűlnek az »Európa« vendéglőbe, másnap bankett lesz, a gyűlés berekesztése után pedig kirándulás Fiumébe, hol két napi időzés alatt megtekintik Abbáziát s Tersato várát is. E kirándulásra a díj menet és jövet együtt első osztályú kocsiban 18 frt, második osztályúban 12 frt, s a jegy két hétig érvényes. A tagok, igazolvány felmutatása mellett, Budapestre való utazásuknál is kedvezményben részesülnek. Igazolványokat a központi iroda fog kiszolgáltatni. * „A gyermekek halandósága Magyarországon,“ e cím alatt százhúsz lapnyi kötetet bocsátott közre dr. Weszelovszky Károly. A mű gróf Zichy Edmundnak van ajánlva és mint különlenyomat jelent meg,a magyar orvosok és természetvizsgálók huszonegyedik nagygyűlésének munkálataiból. A szerző nem mond könyvében kedves dolgokat, leplezetlenül feltárja a képet, melyet Magyarországon a gyermekek halandósága nyújt és mely valóban kétségbeejtő. Persze tanulságos lett volna a gyermekek mostani halandóságát a megelőző idők halandóságához hasonlítani; ez azonban nem áll a szerzőnek módjában, mert a kiskorúak halandósági statisztikáját nálunk csak az ötvenes évek óta köztik. Ez évtizedből veszi elsősorban adatait, s ezekből kitűnik, hogy a gyermekek halandósági aránya már akkor is, Galíciát kivéve, nálunk volt a legkedvezőtlenebb. Az öt éven aluliak halandósága pedig akkor is Magyarországon volt a legnagyobb s a viszonyok csak roszszabbultak azóta. Ez idő szerint a kisgyermekek halálozási aránya nálunk hat százalékkal kedvezőtlenebb, mint Spanyolországban, mely a külállamok közt legnagyobb halálozást tüntet fel. A szerző számos táblázattal bizonyítja e szomorú tényeket, melyeket három grafikai táblával tesz áttekinthetőbbé és aztán rámutat a módokra s részben az eszközökre is, melyekkel e bajokat orvosolni lehetne. * A városligeti népünnepély számadásait Heinrich Jenő tegnap nyújtotta át báró Aczél Bélának. A báró indíttatva érezte magát, hogy a számadásokat ne fogadja el, mert komoly kifogásai vannak. Heinrich Jenő kezelése és jóhiszeműsége természetesen nem lehet kételkedés tárgya, de a számadások azt a kellemetlen tanúságot nyújtják, hogy a népünnepélyt sokan használták fel a saját hasznukra. Körülbelül háromszáz írtra rúgnak a vendéglői kiadások, melyeket egyes rendezők a jótékony cél rovására tettek. A hordárok, kik ingyen szolgálatra vállalkoztak, utólag több száz forintot fizettettek maguknak, egyik hadastyánegylet zenekara, mely szintén ingyen ajánlkozott, utólag 169 ftot vett fel; a hasonlókép ingyen szolgálatot ajánlott »Jó testvérek« hordár-egylet 164 ftot; hiányos ellenőrzés következtében 2747 ft. értékű jegy veszett el, sat. Mint egy kőnyomatú lap jelenti, sok olyan kisebb összeg is kifizettetett, melyet báró Aczél nem utalványozott. A számadások ügye ekkér kissé kellemetlen utójátékát képezi a szép sikerű ünnepélynek. * A főváros közgyűlése tegnap folytatta tárgyalásait. A »két oroszlán«-hoz címzett ház kijavításánál fölmerült költségtöbbletet, 6630 forintot megszavazták, de utasíták a tanácsot, hogy tartsa meg azt a közgyűlési határozatot, mely az ilyen esetekben a közgyűlésnek való előleges jelentést kíván. A vendéglők, kávéházak előtti járdafoglalásokra nézve kimondták, hogy jövőre csak asztalokat és székeket szabad kirakni, virágokat, tetőzetet nem. A járdakövezési illeték ügyében, több utcabeli háztulajdonosok felfolyamodására kimondták, hogy ez illeték fizetésére a belteki utcák házainak és telkeinek tulajdonosai kötelesek, belteleknek pedig olyan utca tekintendő, mely kövezve, csatornázva, világítva van. A Csepel-rakpart építői a szerződési díján fölül tizenötezer frtot kívántak; a közgyűlés elutasította e kérelmet. * József nádor gyümölcsei. A Margitszigeten sok fa van, melyet József nádor sajátkezüleg ojtott. Idei termésükből a sziget főkertésze nagyobb gyűjteményt állított össze s azt a főherceg-tulajdonos megbízásából a Köztelken levő állandó gyümölcs-kiállításba vitte, hol most a nagy teremben láthatók. Különösen szépek a nyári körték, melyekből az idén rendkívül sok termett. Más gyümölcsben is jelentékeny szüret lesz ez őszkor a szigeten. * Halálozások. Szeleczky Samuné született Strobl Anna földbirtokosnő tegnapelőtt, hoszszú szenvedés után, soroksári utcai lakásán 56 éves korában meghalt. — Makovszky Cecilia asszony, fővárosi építész neje, meghalt a Vörösmarthyutcában levő lakásán, élte 38-ik évében. — Huber János vasúti hivatalnok hosszú betegség után, 51 éves korában elhalt. — Erek Regina asszony, malomigazgató neje, elhunyt a Margitszigeten, 34 éves korában. * Meglepő leleplezés. A budai Fortunában tegnap egy bűnpert tárgyaltak s a tanuk közt volt egy tizenegy éves fiú is. Mikor elő kellett adnia tanúvallomását, németül kezdett beszélni. Az elnök e szavakkal szakitó félbe: »Hát nem tud magyarul ? hiszen iskolába jár s most minden iskolában magyar az oktatás.« Erre a fiú ezt felelé : »Igen, kérem, a harmadik osztályba járok, de a mi tanítónk nem beszél magyarul.« — Ha ez való, minden esetre meglepő lesz sokakra nézve, kik azt hitték, hogy a fővárosi tanítók méltán vannak fölmentve a magyar nyelvi póttanfolyam hallgatása alól. * „Mesterségek könyvtára“ címmel az Athenaeum részvénytársulat új vállalatot indított meg, melyet az iparügyi miniszter megbízásából s az országos iparegyesület felügyelete alatt Frecskay János szerkeszt. Nagy hézagot pótol e »könyvtár« szakirodalmunkban Eddig hiányoztak ugyanis az oly művek, melyekből az iparos a mesterségek legújabb vívmányait a mechanika nagy haladása következtében mindjobban tökéleteskedett szerszámait ismerhette volna meg s a melyekből tanácsot meríthetett volna. Már pedig a nagy verseny mellett csak úgy boldogul az iparos, ha a maga szakmájának reformjait s annak irodalmát is némileg ismeri. A megindult vállalat első kötete »A bútorasztalosság«-ról szól s ez iparág körébe tartozó munkálatokat bőven, szakszerűen s mégis vonzóan ismerteti , számos illusztráció szintén jó magyarázatul szolgál. A csinosan kiállított kötetnek ára egy forint. * Egy derék férfiú síremlékét leplezték le tegnapelőtt a kerepesi úti temetőben: Muderlak Vince fővárosi bizottsági tagot. Az elhunyt sasvári születésű volt, mint takácslegény bejárta Európa főbb városait s 1846-ban ő alapította Pesten az első szövő- és fonógyárat, 1848-ban nemzetőr volt, később a takácsok, 1864.óta a szatócs ipartársulat elnöke; mint a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja buzgó tevékenységet fejtett ki az iparügyek körül. A síremléket a szatócs ipartársulat emeltette s a boldogultnak fia, Muderlak Lajos tanár készité a fekete márványoszlopon látható bronzművet, mely az elhunyt arcmását mutatja. A leleplezésnél az emléket felállított egylet tagjai, a család s az elhunytnak számos barátja volt jelen s Diviaczky János és Köck János emlékeztek meg meleg szavakkal a boldogultról. * Anabaptista keresztelés. A budapesti anabaptisták a napokban nagy keresztelést tartottak az újpesti híd mellett, a szabad Dunában. Egy már éltes Saldunius nevű házaspárt és négy, a vidékről feljött hajadont avattak fel az újrakeresztelők egyházközségének tagjaivá. Saldunius újpesti jámbor szabómester, kinek már felnőtt fiai vannak. Két teljes esztendeig készült új hitére: tanulta az ó- és új-testamentomot, gyakorolta magát a keresztyén felebaráti jócselekedetekben, míg végre a hitközség méltónak találta őt hívei közé felvenni és »testvérré« avatni. A keresztelést Mayer János anabaptista hitszónok végezte, ki ezután azonnal Hamburgba utazott, hol a nagy nemzetközi anabaptista kongresszusban vesz részt. A hitközségnek jelenleg négyszázötven tagja van. * Ezredek áthelyezése. A báró Rodich nevét viselő 68-ik gyalogezred, mely a boszniai foglalás előtt Budapesten állomásozott, aztán Miskolcra ment, ez utóbbi helyről szeptember hó elején ismét a fővárosba jön. Szintúgy eljön az Altoldy nevét viselő 23-ik gyalogezred, mely azelőtt szintén Budapesten volt és jelenleg Fehértemplomban állomásoz. A fővárosban állomásozó Philippovich-féle ezred pedig, hadkiegészítő parancsnokságának területére, Péterváradra, a Kussevich-ezred Bécsbe teszi át állomását. Megemlítjük egyúttal, hogy a haza érkező Este-ezred zenekaránál a karnagyi tisztet a nálunk is előnyösen ismert Duber József veszi át. * Rövid hírek. A filharmonikusok választmánya holnap tart ülést a tartandó hangversenyek műsorának megállapítása végett; már eddig is több hírneves külföldi művész ajánlotta fel közreműködését. — A nemzeti zenedénél a fúvóhangszerek rendszeresített tanszékeire hír szerint Aradi Lajos és Schauer Ferenc, az »Atala« szerzőjének atyja, vannak kiszemelve. — A hivatalos lap tegnapi száma közölte a közigazgatási bizottságba kinevezett közgadasági előadók névsorát. — A megüresedett miniszteri tárcák betöltéséről szóló híreket egy fél hivatalos közlemény megcáfolja, kijelentvén, hogy a 1248