Fővárosi Lapok 1883. március (50-75. szám)
1883-03-01 / 50. szám
■■ — a Faust-zenét, mert nem kaphattak rá jegyet. Bellorics Imre karnagy tehát, kinek a mű betanítása nem kis érdeme, jól tenné, ha ismételtetné az előadást. Talán Wiltné asszony sem vonakodnék ettől. Kockáztatással pedig éppen nem járna. * A szegény gyermekkórház-egylet választmánya kedden gróf Zichy Ágost elnöklete alatt tartotta ülését. Dr. Bókai János igazgató főorvos bejelente, hogy az új kórház főépülete már teljesen lakható ugyan, de a fölszerelés, a falak száradása stb. hosszabb időt kíván s a kórház ünnepélyes megnyitása csak szeptemberben történhetik. A múlt évben oly nagy volt az egylet által ápolt gyermekek száma, mint azelőtt soha. A közönség pártfogása is növekedett, rendes tag már több van nyolcszáznál, ami főkép Török József alelnök érdeme. Ágai Adolf buzgólkodása következtében a »Kis Lap« olvasói körében 1000 frtnyi alapítvány gyűlt össze; az építkezésre összesen 20,703 frtnyi adomány folyt be; az építészi költség eddig 137,000 frt. * Az akadémia munkásságát egy hazánkfia közelebb abból ítélte meg és el, hogy az akadémiai »Almanach« például az első osztály tagjai közül csak két írót említ, kiknek egyike Széchenyi-tanulmányokat irt, másika emlékbeszédet tartott s egy külföldi iró munkáját ismertette. íme — úgy mond az illető hazafi — ez egy osztály összes működése. Szász Károly, mint az első osztály ideiglenes elnöke, felvilágosítja a bírálót, hogy az akadémia és az akadémikusok munkálkodását nem az »Almanach« hézagos rovata szerint kell megítélni, mert e rovat úgy állíttatik össze, hogy a főtitkár körlevélben szólítja fel a tagokat az évi munkáik jegyzékének beküldésére, de csak igen kevesen küldik be, részint mert pontatlanok, feledékenyek, részint mert nem szeretnek saját munkáik címsorsával előállni. így történt most is, hogy csak két író működése van feltüntetve 1882-től, holott ugyanez évben ugyanez osztály tagjai közül Vámbéry kiadta a »Magyarok eredeté«-t, Jókai háromnégy regényt irt, Ballagi Mór befejezte német-magyar szótárát, Hunfalvy Pál becses műveket irt, sat. Mivel ezek nem küldték be a címjegyzéket, tehát nem is dolgoztak. S várjon nem dolgoztak-e a nyelvtudományi és irodalomtörténeti bizottságok, melyeknek működéséről nem is az »Almanach«, hanem a nagygyűlési jelentés ad számot. Igen helytelen alapon történt tehát az akadémiai munkásságnak meg- és elítélése. De egy haszna mégis lehet ennek. Mi már évek előtt sürgettük, hogy az »Almanach« ez igen hiányos rovatát el kell hagyni, vagy oly irodalmi statisztikus szerkesztésére bízni, mint az idősb Szinnyey. Most, hogy e rovat áldatlan volta ily szemetszúró félreértésre adott alkalmat, talán az első osztály buzgó elnöke maga fogja indítványunk valamelyikét felkarolni, annak foganatosítására törekedvén. * A Köztelken kedden ért véget a gazdasági egyesület nagygyűlése. A harmadik és utolsó nap tárgyalásai is nagyérdekűek voltak s elsősorban az egyesületek szervezetére és egymásközti viszonyára vonatkoztak. Elfogadták Dacsó Pál indítványát, hogy a gazdasági egyletek az illető vidék termelési és közlekedési viszonyairól a külföldi kereskedelem tájékoztatására szolgáló adatokat és értesítéseket nyújtsanak. Gróf Keglevich István azt indítványozta, hogy a mezőgazdasági érdekek képviselésére egy nagyobb hírlap alapittassék s ezt élénk helyeslés közt fogadták el s megállapították a főbb teendőket, melyek az egyletek feladatait képezték, minek a szakmonográfiák kiadása, állatbiztosító egyletek alakítása, jobb vetőmag kiosztása, nagyobb gépek beszerzése, befásítás, hitelszövetkezetek alakítása, stb. A nagygyűlés által hozott határozatok végrehajtása s a különböző tervezetek kidolgozása végett tizenhéttagú bizottságot választottak, mely áprilisban kezdi meg munkálatait s ezeket a májusi közgyűlés elé terjeszti, úgy hogy a szervezkedés még ez évben megindulhat. Tüzetesen megvitatták még a gazdasági biztositás-ügyet is ; az állami kényszerbiztosítás eszméje élénk visszhangra talált s kimondták, hogy az országos gazdasági egyesület küldjön ki bizottságot, mely a svájci és szászországi megfelelő intézményeket tanulmányozza és a jövő évi közgyűlésnek jelentést tegyen. A most fennálló biztosítási rendszernek többféle módosítását részletesen kijelölték. A tárgyalás befejeztetvén, gróf Dessewffy Aurél elnök lelkes beszéddel rekesztette be a gyűlést, a tagok pedig az elnököt éltették, ki példásan vezette a tárgyalásokat. A háromnapi tanácskozás alatt sok üdvös reform magját vetették el s a gazdaközönségtől függ, hogy erélyes cselekvés által az eszmék meg is valósuljanak. * A »Nemzeti Nőnevelés« februári füzetében Felméry Lajos folytatja »Nőnevelésünk és a társadalom« című nagy érdekű tanulmányát. Magán-nevelőintézeteink oktatási rendszerének fölületességét s az állami intézeteknek tudós nőket nevelő tulságai mellett fejtegeti a hibás nőnevelés látható következményeit a magyar családban s társadalomban. Ezt követi »Az álom« című értekezés Lederer Ábrahámtól, »György Aladárné Ember Karolina emlékezete,« Sebestyénné Stetina Ilonától, arcképpel, »A kaucsuk,« Wincklmann után, »Néhány szó a nőcselédekről,« Szigethy Karolinától. Végül különböző vegyes közlemények következnek a tanügy köréből. * Kiadás volt kedden este a várszínházban, »A kis szórakozott« előadása alatt. A nagy csöndben egyszer csak egy nagy csattanás hallatszott. Többen azt hihették, hogy valami veszedelmes robbanás, mert felugorva, az ajtó felé iramodtak. Zavar támadt. A szereplők egy kis ideig csak nézték, mi történik odalent? »Halljuk az előadást!« — kiáltá fel valaki s erre ismét csönd lett. Mert egyéb nem történt, mint hogy a karzatról leesett egy látcső. * A kereskedő-ifjak társulatában11 holnap, pénteken, este 9-kor Debrincke Gyula sydney-i tanár fog német felolvasást tartani Ausztráliáról, e legújabb világrész közérdekű viszonyairól. Ugyane társulat jövő vasárnap d. u. 4 órakor tartja évi közgyűlését. * A nemzeti színházban e hó 14-dikére Hugó Viktor »Borgia Lucreziá«-jának első előadása van kitűzve. Szász Károly fordította le a híres drámát. Főszerepeit Jászai Mari asszony, Nagy Imre, Bercsényi és Egressy Ákos fogják játszani. A Káldy Gyula által szerzett bordalt fiatal színészek fogják énekelni. — Sardou »Fedórá«-jának színrehozatala ápril elejére marad. * Bárrendezési bók. Kwiatowsky Béla zongoratanár, ismerős családok részére, tegnapelőtt este táncmulatságot rendezett a Széchenyi-sétatér termében. Vagy harminc pár táncolt. A táncosnők plyche borítékú táncrendet kaptak, fényképkeretet ábrázoló könyvecske alakjában, ez arany nyomású címmel : »Egy szép hölgy arcképe.« Mikor felnyitották, tükröcske csillant fel, melyben meglátták magukat. * Előléptetések. A kereskedelemügyi minisztériumnál kvassói és brogyáni Kvassai Ede miniszteri titkár osztálytanácsosi címet kapott; gróf Teleki Ede miniszteri titkári címmel felruházott fogalmazó valóságos miniszteri titkárrá neveztetett ki; Balogh Vilmos, Biró Tamás és Paulekovich Gyula fogalmazók titkári címmel ruháztattak fel; Urányi Albert számtanácsos, a lótenyésztési számvevőség főnöke, a számvevőségi igazgatói címet kapta; Szitányi Géza fizetéstelen min. fogalmazó pedig valóságos fogalmazónak neveztetett ki. * A várszínház tizenkétezer forint segélypénzt kap az udvartartási javadalmazásból. A király ő felsége ez összeget folyó évre is engedélyezte. Sőt e napokban már az utalványozás is megtörténik. * Az osztrák-magyar általános tisztviselőegylet budapesti takarék- és előlegtársulata Kanovics Aladár elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Az évi jelentés szerint, a tavalyi forgalom majd két millió írtra rúgott s a szabályszerű levonások után a tiszta jövedelem 26,552 frt volt, miből a tagbetétekre 7°/0 osztalék jut. A társulat tetemes összeget adott segélyezésekre is, a képviselőháznál kérelmezett a tisztviselők anyagi helyzetének javítása érdekében, ugyanez ügyben pályakézdést is tűzött ki, stb. A gyűlés száz frtot szavazott meg a hírlapírók nyugdíjintézetére és 50 frtot az Arany-szoborra. * Tébolyodott. A Ferenc József rakpart egyik házának házmestere, Szabó Sándor, egy idő óta a szobájában folyvást célba lövöldözött. Ha a háziak kérdezték, miért teszi, azt felelte: »Gyakorolnom kell magamat.« »Minek?« »Hogy eltaláljam a célt, ha kell.« »Milyen célt?« »Magamat.« »Miért? »Mert húsz forintból egy hóra nem lehet megélni.« E gondtól zavarodott meg az elméje s a napokban beszállították a Rókus-kórházba. * Rövid hírek. A király ő felsége Szjelnice község tűzkárosult lakosai segélyezésére négyszáz forintot adományozott a saját pénztárából. A főváros tanácsa legelső volt, mely a lacházai tűzkárosultaknak segélyt nyújtott; tegnapelőtti ülésében ezer forintot szavazott meg a szerencsétlenek számára. „A telepítés kérdéséről“ Erkövy Adolf miniszteri tanácsostól a tárgyat alaposan felölelő kötet jelent meg; 217 lap, ára 2 frt. — Az angol kör március 17-dikén a redoute kis termében táncvigalmat rendez ; a mulatság »nigro minstrel« előadással lesz egybekötve. — Az első trio-estély, melyet Liedl Ferenc, Major Gyula és A Wilmouth Felix rendeznek, holnap lesz, Godard, Beethoven és Volkmann trióival. ■— A „Ludovica Akadémia Közlönyeiből megjelent a februári füzet; nagyobb dolgozatok Kápolnai P. J., Geőcze István és dr. Grünbaum Samu tollából van, nak benne. — Az építésvezetők bálja 1200 forintot jövedelmezett; ebből a hírlapírói nyugdíjintézet százhúsz forintot kapott. Az ősz utcai gróf Károlyiféle házból, tegnapelőtt részvéttel temették el Sziklay János zálogházi hivatalnokot, Sziklay Emília k. a., az ismert énekesnő atyját; a halotti szertartást Győry Vilmos evangélikus lelkész végezte. — A földmivelési miniszter elismerését nyilvánitá Kovács Antal buziási állami elemi iskolai tanítónak, a méhészet érdekében kifejtett sikeres tevékenységéért. — A szünidei gyermektelep alapitói közelebb egyletet szándékoznak alakitani, hogy emberbaráti törekvéseiket sikeresebben fejthessék ki. — A gazdakörben tegnap gróf Keglevich István tartott előadást »Szőleink átalakításáról.« — A népszínházi bizottság Kauser József műépítészt bízta meg, hogy a népszínháznál elrendelt átalakítások tervét készítse el. — Az iparművészeti múzeum számára, a gyűjtemények gyarapodása következtében a helyiség már is szűk s a zeneakadémiai épület néhány termében szándékoznak egyes osztályokat berendezni, főkép a bútorok számára. — Értekezletet tartottak kedden este Hansennek, a híres bécsi építészeti tanárnak Budapesten élő tanítványai s elhatározták, hogy a mester tiszteletére Bécsben rendezendő ovációkban mindenesetre részt vesznek s a költségekhez hozzájárulnak, s a szobortervre hirdetett pályázatban is többen részt vesznek. Az országos rabbiképző-intézetben tegnap avatták fel ünnepélyesen az első rabbit, dr. Neumann Edét, kit a nagykanizsai hitközség már meg is választott rabbijának ; az ünnepélyen jelen volt Trefort Ágoston miniszter is s dr. Kohn Sámuel pesti főrabbi mondott emelkedett szellemű beszédet, melyet a fiatal rabbi szép magyarsággal előadott beszéde követett. — Az országos tanszermúzeum bizottsága felterjesztést intéz a közoktatásügyi miniszterhez, hogy e muzeum számára, mely most a Köztelek néhány fütetlen termében van elhelyezve, külön helyiséget jelöljön ki. — Az elhunyt gróf Festetics Tasziló négyezer fitot és évi hatszáz forint járadékot hagyott komornyikának, ki őt megsebesitése óta haláláig sok éven át. — A lipótvárosi klub elnöke, Hüttl Tivadar, ez állásától leköszönt. A pesti zsidó hitközség jövő vasárnap, délelőtt kilenc órakor tartja évi közgyűlését, a síp utcai iskola dísztermében. — A postahajók közlekedése Budapest, és Gyurgyevo közt ma nyílik meg. — Szerencsétlen ugrást tett Kiss Géza, szegedi biztositó társulati hivatalnok, ki tegnap Budapestre érkezvén, a pályaudvarról lóvasúti kocsin jött be s leszálláskor oly szerencsétlenül ugrott, hogy ballábát kificamította; a Rókus-kórházba vitték. — Az első magyar szálloda-részvénytársulatnak tavalyról csak 1012 frtnyi tiszta jövedelme maradt, melyet átírtak az uj számlára. — A népszínházban tegnap reggel Vérzsák Ágost díszítő, munka közben és saját vigyázatlanságából a sülyesztőbe esett és jobb lábát törte. + Kisfaludy Társaság. Tegnap az akadémia heti ülésterme ismét kisebb volt, mint a közönség, mely e szépirodalmi intézet februári felolvasásait jött meghallgatni. A széksorokat nagyobbára hölgyek foglalták el. B.-né Bajza Lenke úrnő, a jeles beszélyírónő is, a vendégek közt volt. Gyulai Pál elnökölt s a társaságnak vagy húsz tagja jelent meg. Először is a titkár jelenté be, hogy Karsai Albert kétszáz forinttal a társaság alapítói közé lépett s hogy Bartók Lajos és Vargha Gyula köszönettel elfogadták taggá választásukat. Az első felolvasó Heinrich Gusztáv volt, ki székfoglaló értekezést tartott »A műfordítás elméletéhez« címmel. Egy igen fontos és csak nehezen eldönthető kérdéshez szólt, ahhoz, hogy a műfordításoknál szabad-e s mennyiben eltérni az eredetinek versalakjától. Előre bocsátó, hogy a műfordítás elméletéről nálunk Toldy Ferenc negyven, Szász Károly pedig huszonnégy évvel ezelőtt írtak értekezéseket, szintén érintve e kérdést. Aztán szólt a német irodalom középkori, 17. és 18-dik századi fordítóiról s az e téren történt fejlődésekről s nem fogadta el azt a tant, mely újabban erénynek hirdeti, ha — kivált az ó-klasszikusoknál — a fordítók eltérnek az eredeti versalaktól, abban a téves hitben élvén, hogy a mai közönség azokat jobban élvezheti az újkor formáiban. Heinrich — nézetünk szerint — igen helyesen fejtegette, hogy a remekművekben forma és tartalom úgy összeolvadnak, hogy a más formában való fordítás a tartalomnak is csak megmásításával járhat. Szerinte csak az a műfordítás mely tartalomban, alakban, stílben és jellemben egyaránt hű. Csak kivételes esetben, lényeges okból lehet megengedni a külformai eltérést Például a francia nyelv nem alkalmas hexameterekre sigy ezekben a franciák nem is fordíthatnak. Az is megengedhető, ha a francia színművek alexandrinusait nyelvünkben tíz szótagú jámbus-sorokban adják vissza. De máskülönben amennyire csak lehet, ragaszkodni kell a remekművek külalakjához , nem zavarva össze a fordításban különböző korok szellemét. E felolvasásra, melyet éljenzéssel fogadtak, Szász Károly szólalt föl a miatt, hogy Heinrich miért tagadja meg a műfordítás nevét és jogát minden, az eredeti versalaktól eltérő fordítástól, ha kivételesen ilyeket maga is megenged. Az Arany Arisztofanesében is külformai eltérés van s azért nem műfordítás-e ? Egy kis élénk eszmecsere után, Szász Károly megígérte, hogy rövid időn maga is fog a műfordításról értekezést mutatni be, Frankenberg Adolf abból az időből, melyben az »Életképek«-et szerkesztő, érdekes, kort és embereket jellemző dolgozatot olvasott fel »Emlékezés Petőfiről« címmel. Holnapután közölni fogjuk az egész dolgozatot, melyet a közönség és tagok tapssal, éljenzéssel fogadtak. Harmadiknak Szász Károly ült az olvasó asztalhoz, bemutatva Jékey Aladárnak »Egy az isten« 320