Fővárosi Lapok 1883. december (281-305. szám)
1883-12-01 / 281. szám
— mert ezeknek soha sincsenek híjában a folyosók. A küldöttségek tagjai nevezetes alakjai a folyosóknak. Csoportban állva, vagy ülve, némán várják az excellenciás utat. A kerület képviselője olykor-olykor feléjök közeledik s barátságos szavával bátorságot önt a szépen fésült, feketébe öltözött, vadgalambszínű keztyűs deputációba. Hjah, nagy baj van odahaza! A Csonka-rétet magáénak vitatja az uj földesur, aki nem elégszik meg azzal, hogy árverésen könnyű szerrel dobta ki ősi fundusából a régi földesurat. — Haj, haj az idők jele, pusztulunk, veszünk! — sóhajt a kerület képviselője, mely részvét természetesen jól esik a zsidóhatalom terjedésén búslakadó deputációnak. Szószólói minőségben legtöbbnyire a plébános szerepel. Hiába, egyházi férfiú is az egyház tisztes szolgájának a miniszter előtt is respektusa van. De még bölcsen tudja a miniszter, hogy választásoknál nagy hatalom a faluban az, ki a hívek lelki üdvössége fölött őrködik. Egyszerre könnyed remegés fut végig a deputáció tagjainak testén; a plébános úr kövér kezeivel végig, simítja gondosan borotvált, egésséges arcát, a tagok végiggombolják szalonkabátjaikat, — jön a miniszter a legnagyobb ur, akit most elképzelhetnek. Mélyen meghajtják magukat, a mint előttük elhalad. A kegyelmes ur kegyelmesen viszonozza a köszöntést s azután bemegy a miniszteri terembe, nyomában a küldöttség, élén a kerület képviselőjével, ki a jövőre való tekintettel rendkívül előzékeny a választókerület polgáraival szemben, így megy aztán egyik deputáció a másik után. A miniszter röviden végez, sok a dolog, az állam gépezete pillanatra sem pihenhet, egyre zakatol, s nem lehet magára hagyni semmiféle deputáció kedvéért sem. Egyszerre nagy riadalom támad a folyosón, a csöngettyűk újra szólanak, a terem ajtóin újra ki-ki pattannak a fürge galoppinok s hirűl hozzák, hogy Tisza beszélni kíván! — Pulszky Guszti leült ? — kérdi Prileszky. — Leült, — biztosítja a galoppin. — Akkor bemehetünk. — És az öreg Prileszky nyomán a többiek is eldobják félig szívott szivarjaikat, a teremszolgák kitárják az ajtókat, a képviselők csoportosan tódulnak a házba — hallgatni Tiszát. A folyosókon csönd lesz, csak egyetlen ember járkál alá s fel, vékony lábaival nagyokat lépve, hoszszú sörényét olykor-olykor végig simítva kezével. Ez Herman Ottó — ő bizony nem hallgatja Tiszát sem, mert — úgy sem hallaná. Szatmári Mór: Fővárosi hírek. * Természettudományi estély. A természettudományi társulat felolvasó estélyeinek ciklusa tegnap nyílt meg, nagyszámú közönség jelenlétében. Dr. Török Aurél tartott előadást az írás fejlődéséről s miután érdekesen kifejté, hogy a gondolatok közlésének szüksége mikép vezette az embert az Írásra, előadta az Írásjelek fejlődését. Az őskori leletek bizonyítják, hogy az írást már az antediluvianus emberek ismerték, csakhogy ez írás még rajz volt, például kavicsra rajzolt medve s ilyen rajzokat ma is látni a vad népeknél. Az eszmerajzból álló irás mellett használtak bizonyos jeleket, a legközelebbi haladás pedig az volt, hogy a képeket logikai összefüggésbe hozták; ez az úgy nevezett jelképes pietográfia. Az emberi értelem fejlődésével szaporodtak az elvont eszmék, melyeket már nem lehetett a természetből vett rajzokkal megörökíteni s ekkor kezdtek jeleket használni a szavakra ; ez a fonetizmus, mely hasonlít a képrejtvényhez. Az eszmecsere eszköze volt a quipo, csomós zsinór, melyet az amerikai benszülöttek Montezuma idején használtak; a zsinóron levő csomókból tisztán megértették a közlő szándékát. Ilyen eszköz volt a rováshoz, továbbá a vampon , egy zsinór, melyre színes csigák, gyöngyök voltak felfűzve s ezek elhelyezési módja volt az olvasás kulcsa. A fonetikai képírásnak legfontosabb neme a hieroglif, mely már határozott szavakra vonatkozik; eddig hatféle hieroglifet ismerünk, de csak az egyptomit és khinait lehet kibetűzni. A hieroglifek egyszerűsítése a hierarchizás. Az igazi betűírás feltalálóinak a föníciaiakat tartják, ezektől vették át a görögök, latinok s a mi betűink is még azokéhoz hasonló. A felolvasó rajzokat is mutatott s a hieroglif és piktograf irás magyarázata élénk tetszéssel találkozott. * A Jókainé jubileumához Kozmáta Ferenc udvari fényképész is emlékekkel kívánt járulni. Ugyanis a művésznő nagyobb fényképéből tegnap számos példányt küldött a nemzeti színházhoz, hogy a nemzeti színház tagjai közt oszszák ki az est emlékére. * Személyi hírek. A királyné ő felsége és Valéria főhercegnő ma visszaérkeznek Gödöllőre. — Danielik János püspök Egerből tiz aranyat küldött az Arany János szobrára a földhitelintézethez. — Herceg Coburg Fülöp tegnapelőtt szintén Arad megyébe utazott, az ott időző József főherceghez, ki vadászatokat is tart. — Zsivóra György, nyug. kúriai biró s közéletünk nagyérdemű veteránja, mint nagy részvéttel halljuk, oly súlyos beteg, hogy az orvosok is lemondtak róla. — Bódek Vilmos londoni iró fővárosunkba jött, s tegnap megnézte a múzeumot s innen Szegedre ment; meglátogatja Erdélyt is, főleg a székelyföldet s onnan Budapestre tér vissza; hazánk viszonyait jött tanulmányozni. — Vastagh György a Bachus-sorozatból most festi az utolsó falképet a dalszínházban s s aztán a mennyezetet környezendő allegorikus alakok s festésébe fog. — Jókai Mórt az aradi Kölcseyi egylet megválasztotta első tiszteleti tagjának s föl i kérte, hogy az egylet üdvözlő iratát nyújtsa át jubileumát tegnap este ünnepelt nejének. — Gróf Wimpfenné szül. Szína bárónő előre értesülvén arról, hogy a király ő felsége, a lovas vadászokkal, az ő birtoka, Ercsi határában fog vadászni, kikérette ő felsége engedélyét, hogy villás reggelivel kedveskedhessék a pályaházban, melynek díszítésére külön vonaton küldetett le bútorokat, függönyöket; ő felsége elfogadta a figyelmet s az első osztályú váróteremben Andrássy Gyula és Károlyi Gyula társaságában reggelizett; a többi urak pedig egy másik teremben. — Fáy Ákos honvédszázados kir. kamarási méltóságra emeltetett. — Jászai Mari asszony Kolozsvárit játszani fog »Az ember tragédiája» előadásában. — Szlávy József koronaőr 50 forintot adott az iskolai takarékpénztárakat kezelő tanítók számára rendezett kisorsolás alapjára. * Hangverseny. Tegnap a redoute kistermében szépszámú közönség jelenlétében folyt le a józsefvárosi nőegylet jótékonycélú hangversenye. A szegénysorsú iskolás növendékek felruházására rendezték. A műsor elég változatos volt. Schweida Rezső, a budai dalárda karmestere, zongorázta szép technikával Beethoven 78-ik szonátáját, Weber-Liszt »szenderdal«-át, Schubert-Liszt »Auf dem Wasser zu zingen« című szerzeményét és Liszt polonaise ét. Különösen az utóbbi számok keltettek nagy tetszést. Hajós Zsigmond, a nemzeti színház tagja énekelte érzéssel Gastaldon szép szerelmi románcát. Frankhauser Károly Wienovszki legendáját és Huber Károly magyar ábrándját hegedülte tetszéssel. Vas Ferenc, Rudass J., Melles Károly és Szendrői Schweida Rezsőnek »Erdei hangulat« című hangulatteljes férfinégyesét adták elő szabatosan. Pártényi László szavalta Kiss József »Kincses Lázár leánya« című balladáját. Hegyi Aranka k. a. Strauss János »Tavaszi hangok« című keringőjét és a sűrű tapsokra ráadásul három dalt énekelt a »Túri Borcsá«-ból. A keringőben ízléses előadása tűnt ki s alkalma nyílt szép koloraturáját csillogtatni; a magyar népdalok is köztetszéssel találkoztak. A hegedű- és énekszámokat Rausch Károly kisérte zongorán. A hangversenyt tánc követte, sok szép józsefvárosi leány és menyecske résztvételével. * A rendes kormányzat Horvátországban holnap helyre fog állni. A királyi biztosság megszűnik. A bán gróf Héderváry Khuen Károly győrmegyei főispán lesz, kinek kineveztetését a hivatalos lapnak már holnapi, száma fogja közleni. Az új bán már a jövő hét elején lemegy Zágrábba. B. Bedekovics Kálmán is újra kineveztetik horvát miniszternek. * Szalon. Katalin előestéjén Frankenburg Adolf nagyérdemű veterán írónk szalonjaiban e vendéglátó ház számos tisztelője gyűlt össze. A ház aszszonyának, a még mindig fris emlékezetünkben élő jeles drámai énekesnőnek Carina (Catharina) nevét, víg beszéddel, elmés pohárköszöntéssel ünnepelték. A ház régi barátai és tisztelői sorából ott voltak Zádor és neje, Dárday és neje, Pompéry, az Ágai-család stb. * »Költők lugasa« című anthológia látott napvilágot Mehner Vilmos kiadásában. Mintegy kétszáz költeményt tartalmaz, néhányat Petőfitől, Arany Jánostól, Tompa Mihálytól, Gyulai Páltól, Tóth Kálmántól , de túlnyomó részben mai fiatalabb versíróink műveiből van összeállítva. Kiállítása igen díszes. Mintegy hetven költemény van csinosan illusztrálva s a rajzok egy része eredeti, Greguss Jánostól, Aggházy Gyulától, Greguss Imrétől, Gyulai Lászlótól való, Morelli Gusztáv szép metszetében. Színezett címkép is díszíti a kötetet, mely ízléses nyomással, gazdag bekötéssel alkalmas arra,hogy helyet foglaljon a karácsonyi könyvasztalon. Ára négy forint. * Ismerkedési estély. A nőképző-egylet jan. 6-dikán tánccal és szabad buffetrel összekötött társas estélyt rendez a redoute éttermeiben. Ez lesz a téli idény első díszes mulatsága s a jövő farsang társas életének ismerkedési estélyét fogja képezni. Sikeréről kezeskedik a nőképző-egylet által rendezett mulatságok régi jó híre. * A Petőfi négy ismeretlen költeménye közül a negyedik, mely »nem hiteles szövegű«, kétséget támasztott, ha várjon csakugyan az övéje. Gyulai Pál annak tartja, a költő ifjúkori művének. A vers tartalmában levő észjárás, maga a kép, nagyon petőfies. Kidolgozva nincs, sőt meglehet, hogy a kéziratról való leírás, melyben fenmaradt, rontott is rajta. Kondorosról Zlinszky István azt írta az »Egyetértés«nek, hogy ez a vers megjelent az 1852-diki »Szarvasi kalendárium«-ban, melynek kiadója, Réthy Lipót aradi nyomdász ma is él s ő tán adhatna felvilágosítást e vers eredetéről is. * Az ég pírossága tegnapelőtt ismét mutatkozott az égen, napszállta után egy órával, a nyugati boltozaton. Pompásan piroslott tőle az ég. Természettudósok Bécsben és Párisban tudományos készülékkel vizsgálták e tüneményt, hogy megállapíthassák: állatövi fény volt-e ? * Szomorú eset képezi széles körök beszédtárgyát fővárosunkban. Alter Ede, a régi jóhírű »Alter és Kiss«-féle divatkereskedő cég társtulajdonosa, öngyilkossági kísérletet tett. Tegnap délután öt órakor a Rókus kórház Stáhly utcai halottas kamarájának kertjébe ment s revolverrel háromszor lőtt jobb halántékára. Az első golyó a koponya domborulatán áthatolva a levegőbe röpült, a másik kettő a homlokcsontban akadt meg. A halottas kamrából a lövésekre elősietett szolgák a sáros földön vérben ázva találták a szerencsétlent s azonnal átvitték a kórházba, hol dr. Gebhardt Lajos igazgató és Navratil főorvos mihamar megjelentek segítségére. A golyókat szerencsésen kivették. A rendőrség kiküldöttje is rövid idő múlva odaérkezett és Alter Ede teljes eszméletnél elmondta kilétét, valamint azt, hogy önszántából, tökéletes elhatározottsággal kísérlette meg az öngyilkosságot; okait azonban elhallgatta. Alter negyvenhat éves, családos férfiú s a tett elkövetése előtt hordárral küldött övéihez levelet, melyben alkalmasint elmondta szomorú tette okát. Miután a golyókat sikerült kivenni s az agyba egyik sem hatolt be, az orvosok bíznak fölgyógyulásában. * Rövid hírek. A budai tornaegylet dísztornázása dec. 7-dikén este fél nyolckor lesz, öt számból álló programmal, díjak kiosztásával s később az egyleti tagok társas vacsorájával. — A tisztviselő-egylet mai zártkörű táncestélyére (a redoute éttermében) igen sokan készülnek, 9-kor kezdődik. — A nemzeti színházhoz mától fogva ismét vissza van szerződtetve Hetényi Béla, ki e szerint csak vagy három hetet töltött Szegeden. — A mérnök- és épitész-egylet, az időjárás miatt, tavaszra halasztá diósgyőri kirándulását, melyet november 29-kére tervezett. — A kormányelnöknél és igazságügyminiszternél tegnapelőtt Alsó-Muraköz tizenkét tagú küldöttsége tisztelgett, Apáthy István képviselő vezetése alatt, a perlaki járásbíróság felállítását megköszönve. A bécsi utca Fischer-féle majolika-üzletében ki vannak állítva ama szép korsók és vázák, melyek a portugáli trónörökös és kísérete számára készültek, most a kirakatban láthatók. A fővárosunkban elhunyt Nagy Ignác nagybirtokos és budapesti háztulajdonos, az 1848-iki országgyűlésen a keceli kerület képviselője, a negyvenes években pedig Kalocsa városának bírája volt; Szlávy József koronaőr a sógorát gyászolja benne. — Az egyetem dísztermében holnap Szász Károly és Beöthy Zsolt által tartandó érdekes felolvasásokra a jegyek már nagyobbára elkeltek. — A kir. ítélő tábla Murgit József karcagi törvényszéki bírót feddésre ítélte, mivel perlaszi járásbíró korában hivatalos kötelességét megszegte: egy büntető eljárást elévülés alapján megszüntetett. A kereskedelmi és iparkamra ismételve szükségesnek és célszerűnek nyilvánítá a sertésközvágóhíd felállítását, noha a hentes ipartársulat az ellen emlékiratot nyujta be. — A »Magyar gyorsíró« című szaklap szerkesztését Gyurmán Andor tanár, a lap kiadását pedig a budai főgimázniumi gyorsíró kör vette át. — A kegyesrendiek főgimnáziumának Kalmár Endre rendfőnök nevenapja előestéjén szép ünnepélye volt; a főgimnáziumi igazgató s az ifjak nevében Samassa Adolf mondtak üdvözlő beszédeket, az énekkar pedig pár dallamot adott elő. — A „Népjogs” című kaposvári lappal tulajdonosának, Szalay Imrének az a terve, hogy ha az antiszemita párt az új választásoknál 20—30 tagra szaporodik, a fővárosban mint napilapot adja ki, testvére, Szalay Károly szerkesztése mellett. — A jogászifjuság egyesületében ma este hét órakor Buch Adolf tart előadást »a jogos védelemről.« — A »Függetlenség« ügyében tegnap hirdették ki Verhovay Lajosnak a királyi tábla ítéletét, mely vizsgálati fogságát fentartja; Verhovay Lajos felebbez a kúriához. — A »Viktoria« gőzmalom egy molnársegéde (Lipcsey János) Újpesten ismeretlen okból agyonlőtte magát; levelet nem hagyott hátra; zsebében 25 forintot találtak. 1796 . Országgyűlés. Tegnap mind a két ház tartott ülést, de míg a főrendek csak előkészületeket tettek egy érdekes vitához, a képviselőház ismét fontos vitát kezdett meg, mely épp oly közvetlen érdekű, mint az, mely tegnapelőtt ért véget. A múlt napi viták a szívet érintették, a tegnapi azsebet. A képviselőház napirendjén ugyanis az adóemelésről szóló törvényjavaslat van. A karzatok üresen maradtak, de lent élesen folyt a vita. Hegedűs Sándor előadó nyitotta meg, főkép a Helfi Ignác által beadott különvélemény cáfolásával. Hogy a fedezetet ne lehetne megállapítani a költségvetés megszavazása előtt, azt csak formai kifogásnak tartja; azt pedig lényeges oknak tekinti, hogy a három milliónyi fedezetszaporítással a rendes budgetben helyreállítjuk az egyensúlyt. A különvéleménynyel szemben helyesnek tartja a ren