Fővárosi Lapok 1884. június (129-152. szám)

1884-06-15 / 140. szám

916 sá lett idegesség által bágyasztani, futólagossá kell tenni e megindulást. Az idegességet pedig a legkiterjedtebb módon kell jellemezni e’s nem csak ott mutatni, a hol az iró előírta, hanem a némajátékban is. Az iró a második felvonásban mondatja Marteauval »félre« Tiburce-ről: »pfű! de illa­tos !« Tehát ha ez már itt ingerli Marteaut, úgy az első felvonásban is, valahányszor közellép Tiburce-höz, kissé kel­letlenül riadjon vissza. Félhet továbbá időnkint a légvonat­tól, nézegeti az ablakot, ajtót, stb. Karrikatura csak a nagyobb gyöngeséggel, mint lelki erővel biró jellemnél lehetséges s azért a tragédiából ki van zárva, mert itt az egyén egész erővel lép fel. Korlátolt vagy éppen buta egyén nem képes a sorsot maga ellen kihivni és dacolni vele. Vigyázzon a tragikus, hogy egy-egy mellékes gyöngesége (hibás beszédszerv, hangerőlködés, önkénytelen komikus mozdulat) ne vegyen erőt magatartásán, különben karrikaturává válik. A karrikatura azonban nem csak állandó megszokáson alapuló uralkodása a gyengeségnek, hanem pillanatra véletlenül is előállhat. Ilyen a hang-, vagy mozdu­latokban önkénytelenül előálló torzitó túlzás. Ez az életben igen gyakori. Például a ki tüsszenteni készül, de nem tud, vagy megijed, kimereszti szemeit, álla leesik; vagy ha egy gyá­vább egyénre rápirítanak, a szája összenyomul, mintha ösz- szeragadt volna és buta-mereven, félig ijedősen, félig vára­kozva bámul arra, ki erélyesen föllépett ellene — szóval sok ilyen lehetséges az életben. De vannak színészek, a kik mindenkép elárulják, hogy készülődnek torz-arcfíntorgatás- hoz, késlekednek azt abban hagyni. Mert például az orr bután összeszoritott felvonása, a száj kitátása — mint a hogy suhancokat, kik valamit bután hallgatnak, szokás jellemezni, — csak valamely pillanatnyi fájdalom, csodálkozás, vagy más efféle a korlátolt embernél, — még rövidebb tar­talmú az intelligensnél. Ha az ilyesmit kelletén túl űzzük, eláruljuk, hogy nem önkénytelenül, hanem önkényesen jelez­zük azt, a mi természetben csak önkénytelenül állhat elő. Komikusok igen gyakran esnek e hibába s nem is annyira butát, mint inkább hülyét adnak; az igaz, hogy butát sok­szor nehezebb adni, mint okosat, mert a karrikatura igen hamar átcsap az önkényesbe. A kavrikaturában a legnehezebb is természetesnek maradni s csekély túlzás az ismétlések­ben, az illető momentum hosszabbításában elárulja azt, hogy különösen fel akarjuk hívni a nézöség figyelmét az illető torzjelenségre ; már pedig az életben mozgó karrikaturák ezt legkevésbbé sem akarják s a szépelgő agglegény, vén kis­asszony, fontoskodó tudós, hivatalnok mindenképen azon van, hogy valamely bogarát, melyre sokat tart, úgy te­kintse a világ, mint önkényt előállott, természetes jelenséget. És oly aggságosan ügyelnek erre, hogy például a parókás egyén hamar gyanúsan, bizalmatlanul tekint arra, a ki rá­bámul ; attól tart, hogy a bámuló nem hiszi a hamisat ter­mészetesnek. Színpadon jó mérséklő modor a karrikatura előadásában, ha nem látszunk tudni se közönségről, se ját­szótársainkról és első sorban magunkkal vagyunk elfog­lalva. A torzalak úgy is önmagát tartja központnak. A kar­rikatura nem csak nevetséges, de megrázó is lehet — a té- bolyodott képzelgő nagyzásában. Mert az őrült tragédiájá­ban az egyén nem tudva, hanem szellemében tehetetlenné válva veszti el önuralmát. Learnak lehetnek karrikirozott momentumai. Utánozza önmagát, hogyan állt a trónon népe előtt; mutathatja gyermekesen, katonás léptekkel jelezve minden szótagot, mintha fegyvert fogna kezében: »Kato­nákra van szükségem !« Itt még inkább megóv a túlzástól és a nevetséges veszélyétől a magány föltüntetése, a monolog- alak. Az őrült annyira magával foglalkozik, hogy — mig az épeszű torzegyén másra is akar hatni — az őrültnél ninhs meg e törekvés, mert a kötelék, mely őt a létezőhez fűzi, az öntudat, elszakadt. Rakodczay Pál. Vidék. **Pozsonyból Stampfel Károly újabb kiadványaiból ismét négy füzetet kaptunk. A tevékeny, buzgó kiadó meglevő olcsó vállalatait min­dig újakkal szaporítja s főtörekvése valamennyit az irodalmi színvonalon megtartani. A »M agyar H e 1 i k o n«-b ó 1, mely minden újabb füzetével jobbá lesz, »B. Kemény Zsigmond« életrajza jelent meg, dr. Tóth Sándor tollából, üj vállalatok : a »M agyar Pantheon«, mely Hunyady Jánoson kezdve az aradi vértanukig a nemzet valamennyi kiváló állam- férfiát, főpapját, tudósát, költőjét, művészét sat. mu­tatja be finom papíron, arcképben, magyarázó sorok kíséretében. A szöveget dr. Márki Sándor Írja; egy- egy füzet ára 20 kr. »A legnevezetesebb föl­fedezések könyve« gazdagon illusztrálva, az ország- és népisme terén tett fölfedezéseket adja elő népszerűén ; egy-egy füzet ára 25 kr. Ugyanott »II. Rákóczy Ferenc fejedelem ifjú­sága«, Thaly Kálmán müve tizenhét füzetben jelenik meg jutányos kiadásban ; egy-egy füzet ára 20 kr. ** Munkácson a jótékony nőegylet e hó 21-én az »Uj fürdő« kertjében nyári mulatságot ren­dez. A mulatságon részt fog venni a Selmecbányái erdészeti akadémia harminc hallgatója is, kik tanul­mányi körutjokban meglátogatják a munkácsi erdő­ségeket. A rendezés élén Coffin Ernőné úrnő buzgól- kodik s a mulatság iránt a környéken élénk érdeklő­dés nyilvánul. ** Ulmán, Temesmegyében, Zorics Mari taní­tónő közelébb sikerült hangversenyt rendezett. A hangversenyben a derék tanítónő kezdeményezésére alakult dalárda működött közre tetszés között. A nagy­számú közönség Zorics kisasszonyt elhalmozta virá­gokkal, üdvös működése elismeréséül. Az előadásokat reggelig tartó tánc követte, melyhez a verseci cigá­nyok húzták a csárdást és kólót. ** Hymen. Bajáról Írják: Szutrély Jolán j kisasszonyt, Szutrély Lipót ügyvéd s takarékpénztári vezérigazgató kedves leányát, eljegyezte Hegedűs Ala­dár pozsonyikir.pénzügyi fogalmazó. — Szabolcs­ban Zoltán Paula k. a, jegyben jár Orosz Miklós földbirtokossal. ** Halálozások. Ungvárit Mráz Ferenc fő­gimnáziumi tanár meghalt, élete 49-dik évében; a tanári pályán huszonöt esztendőn át működött; elhuny- táról a tanári kar adott ki gyászjelentést szomorodott szívvel. — Fürön (Komárom-megyében) elhunyt danóczi Steiger Antal, az első hazai takarékpénztár köztiszteletű vezérigazgatójának, Steiger Gyula ügy­véd s volt orsz. képviselőnek 78 éves édes atyja; a gyászlapot fia adta ki róla, maga, neje (Calderoni Ida úrnő), s két fia és két lánygyermeke nevében. — Hossz ú-P á 1 y i b a n (Bihar megyében) illésfalvai özv. Papp Szilágyi Simonné szül. Drágány Cecilia Krisztina asszony, Papp Szilágyi László min. fogal­mazó édes anyja, jobb létre szenderült, 59 éves korában. —Brassóban Papp Lászlóné szül. Korbuly Etelka asszony, özv. Korbuly Gergelyné úrnő kedves leánya, kimúlt fiatal kora virágában, 23 éves korában, egy kis lánykát hagyva maga után anyátlanul.— Tápió- Szent-Gy örgyén Györgyei Adolf n agy birtokos meghalt, 53 éves korában; nagy vasúti vállalatok fő­részese volt éveken át s tápió-szent-györgyi közel húsz­ezer holdnyi birtokán valóságos mintagazdaságot ho­zott létre.— Balázsfalván Molnár József, szá­mos tagú család feje, meghalt, élete 56-ik évében. —- A »K e s z t h e 1 y« szerkesztőjének, Révai Miksának hét éves Ernő fia elhunyt. ** Választási mozgalmak. Cegléden a vá­lasztók egy része értekezletet tartott, melyben ki­mondta, hogy Yerhovay Gyulát, ki antiszemita pro- grammjával elszakadt a Kossuth elveitől s folyvást a függetlenségi párt vesztére tör, nem tartja ugyan mél­tónak a képviselői megbízólevélre, de jelöltet mégsem állít föl ellene, egyrészt a város nyugalma végett, más részt pedig nem fogadhatná el azt az áldozatot egy tisztelt nevű férfiútól sem, hogy a biztos siker kilátása nélkül lépjen föl a kerületben. — Vasmegyéből Írják, hogy törvényszéki vizsgálatot indítottak Páz- mándy Dénes ellen, mivel az a följelentés tétetett el­lene, hogy Incéden tartott programmbeszédében felségsértést követett volna el. — Zalame- g y e tapolcai kerületében a programmbeszédét tartó Vadnay Andor nem csak a zsidók ellen izgatott, hanem a függetlenségi pártot s annak elnökét: Mocsáry Lajost is ócsárolta; vérszemet kapott ettől a felebaráti szeretet egy papja is: Sebes­tyén köveskáli ref lelkész, ki pláne a zsidók kiűzését emlegette. — Kézdivásárhelyen a szabadelvű párt köztiszteletben álló elnökét, Székely János ref. lelkészt, midőn keresztelésről tért haza, a templom mellett egy épülőben levő házból kőzáporral dobálták meg és, súlyosan megsebesiték, azt kiabálva : »Éljen Ugrón Ákos!« — Makón Széli György antisze­mita népgyűlést akart tartani, de a hatóságtól nem kapott rá engedélyt, mivel azonban Verhovay is meg­érkezett, meg akarták mégis tartani s Verhovay izgató beszédhez fogott, noha a rendőrkapitány idején emlékeztette a tilalomra. A gyülekezést a hatóság ötven huszárral oszlatá el, Verhovayt pedig,' mint a hatóság rendelete ellen vétőt, báró Piret hadnagy ve­zetése alatt katonacsapattal kisérteté ki a városból, mi ellen Verhovay ugyancsak tiltakozott. ** Vidéki hirek. Királyi tanácsosi címet kapott Boguth Szaniszló, a horvát-szlavón országos kormány segédhivatali igazgatója, sokévi hű és buzgó szolgálatai elismeréséül. — Zágrábban Nikolics Va­zul, valamint törvényes utódai, a »prodrinjei« előne­vet kapták. — Nagy-Betskereken Sz. Prielle Kor­nélia asszony tetszés között vendégszerepei; első fel­léptekor elhalmozták virágokkal. — Szliácson e hó 10-éig 141-re ment a fürdővendégek száma. — A kavtiai birtokot, Aradmegyében, mely 2100 hold­nyi, Dórét Leóntól megvette Radziwill Anna hercegné. — Pozsonyban a Krecsányi színtársulata befejezte előadásainak sorozatát; nem a legjobb saisonja volt; e héten már Esztergomban kezdi meg előadásait. — Kézdi-Yásárhelyen E. Kovács Gyula közelébb pár este vendégszerepelni fog a Váradi színtársulatánál. — Pápáról a ref. főiskola igazgatósága hálás köszö­netét nyilvánít dr. Császár Károly főreáliskolai tanárnak, ki az ottani tanári nyugdíj-intézet mér­legét minden dij nélkül elkészité. — Kolozs­várit hefogták Sipos Károly kiskereskedőt, mi­vel az a gyanú terheli, hogy a kődobálási merényi let egyik rendelője volt. — Maros-Vásárhelyit az esküdtszék tegnap fölmentette Kuti Albertet, az »Erdélyi Értesítő« szerkesztőjét, ki ellen Szőllősy Sá­muel ottani városi képviselő indított sajtópört becsü­letsértés miatt. — Zágrábban tegnapelőtt megint szép jelenet volt az országgyűlésen; Kamenar mérsékelt ellenzéki nem igen mérsékelte magát s a magyarokat párszor »drávántuli barbároknak« nevezte s az elnök akarván tőle a szót vonni, az ellenzék nagy lármát csapott. — Ungmegye felső vidékén a himlő oly erő­vel lépett föl, hogy érett korú emberek is áldozataivá lesznek. — Siklóson egy kortes egy ellenpárti válasz­tót, Konyhás Imrét, úgy fejbe ütötte egy téglával, hogy a szerencsétlen egy óra múlva meghalt. — fajtán, Fehérmegyében, Kis Jánosné a fölött való szégyené­ben, hogy két kis liba ellopásával gyanúsították, a Sárvízbe ölte magát. — A Szepességeu a betlenfalvi műmalom igazgatója, Elauer Rudolf, váltót hamisítva, megszökött s az eperjesi törvényszék körözteti. Ausztriai hirek. *** Vilmos német császár ez évben ismét ta­lálkozni fog királyunk ő felségével. Az agg uralkodó tegnap utazott el székvárosából Emsbe s onnan szo­kott fürdőzésére julius közepén Gasteinba érkezik. Itt körülbelől három hetet fog tölteni. Épp ez idő tájban királyunk lseidben fog időzni, s mint a múlt években, most is találkozni ősz szövetségesével. *** Az udvari operában ma tartják az utolsó előadást a szünidő előtt. Mint pár év óta minden nyá­ron, most is a burgszinház személyzete foglalja el két hétre az opera fényes csarnokát, hogy nagy tért igénylő drámákat hozzon színre. Ézuttal a Shakes peare királydrámait fogják előadni hét estén át. Báró Hoffmann főintendás az előadások befejeztével Ischlbe utazik a szünidőkre. *** Az osztrák egyetemekről egy hivatalos kimutatás nehány érdekes adatot közöl. Ausztriában jelenleg nyolc egyetem áll fenn s ezeken a tavalyi tanévben 927 tanár működött, a hallgatók száma pe­dig 10,591 volt. A kimutatás ez utóbbi számban 478 magyarajkul említ, de hogy hány hallgató volt Ma­gyarországból való, nem tünteti föl; számuk minden esetre közel jár az ezerhez. Az osztrák egyetemek hallgatóságánál szembetűnő az orvosi és bölcsészeti előadások látogatóinak nagy szaporodása; ellenben a jogi és hittani pályára aránylag mind kevesebben lépnek. *** A spalatói zavargások. Mint már említet­tük, olasz gyarmatosok megtámadtak Spalató közelé­ben több ottani horvát polgárt, sőt magában a város­ban is verekedésre került a dolog. Ez alkalommal egy Paics Simon nevű ember halálos késszurást kapott s a tett elkövetésével egy Migliorini nevű egyént gya­núsítottak, kit el is fogtak. A temetésnél újabb rend­zavarástól féltek, de a kellő óvintézkedések megaka­dályoztak minden csendháboritást. Most azonban az olaszországi hírlapok kezdik a dolgot feszegetni s úgy tüntetik fel a viszonyokat, mintha olasz állampolgár­nak nem volna élete biztonságban Dalmáciában. Mig­liorini ügyét hír szerint Grácban fogják tárgyalni, mert Spalatóban a lakosság nagyon izgatott. *** Ausztriai hirek. A király ö felsége Feldafingbe való elutazása előtt fogadta Ackermanu bécsi svéd uj követet, ki átnyujtá megbízó levelét. — Rudolf trónörökös hosszabb külön kihallgatáson fogadta Bogicsevics bécsi szerb követet. — Gróf Griinne állapotában, újabb orvosi jelentés szerint, nem állt be változás, a beteg időnként visszanyeri eszméle­tét, Iá?a mérsékelt, de az érverés rendetlen. — Bécs városa pénzügyei zavarodnak, a jövő évre már most egy milliónál nagyobb deficitet számítottak ki. — Ramazetta k. a., ki pár évvel ezelőtt Ramazetter Jolán néven még magyar színésznő volt, aztán német színpadokon szerepelt, a Carl-színházhoz szerződött. — Srebernica boszniai városban gazdasági egyesület alakult, Kienreich kerületi állatorvos elnöklete mellett, — Kämmerer anarchista gyilkos pőrét a katonai törvényszék előtt fogják tárgyalni, de a jövő héten még nem kerül rá a sor. K ü 1 f ö 1 d. **> A „Parsifal“ kizárólagos előadási jogáért egy amerikai vállalkozó, mint berlini lapok Írják, egy millió márkát ajánlott Wagner Cosima asszonynak, illetőleg Wagner Rikhárd örököseinek. Már előbb Pollini hamburgi színigazgató is ajánlott fél millió márkát, de e nagy összegek sem tántorították meg az özvegyet és gyermekei gyámját. Grosz bankár, kit Wagner végrendeletileg gyermekei gyámjául nevezett ki, mindkét ajánlatra azt felelte, hogy az elhunyt mes­ter akaratát tiszteletben fogja tartani és semmi áron sem engedi Bayreuthon kívül előadatni a »Parsi­fal <-t. *** Világ folyása. Afranciaképviselő- h á z már a legközelebbi napokban megkezdi az al­kotmány módosítása fölötti vitát; azt hiszik, egy hét alatt elkészülnek a fontos tárgyalással. — A szerb­bolgár konfliktus dolgában a hatalmak barát­ságos közvetítést kisértenek meg. A bolgár kormány nyugodtan nézi a szerb készülődéseket és semmit sem tesz, bölcsen tudva, hogy úgy sem lesz abból testvér- háború. — A cár újabb hír szer nt nem mondott le varsói látogatása tervéről. Valószínű, hogy az augusz­tusi nagy hadgyakorlatok idején utazik Lengyelország-

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents