Fővárosi Lapok 1884. június (129-152. szám)
1884-06-15 / 140. szám
sá lett idegesség által bágyasztani, futólagossá kell tenni e megindulást. Az idegességet pedig a legkiterjedtebb módon kell jellemezni és nem csak ott mutatni, ahol az író előírta, hanem a némajátékban is. Az iró a második felvonásban mondatja Marteauval »félre« Tiburce-ről: »piu! de illatos !« Tehát ha ez már itt ingerli Marteaut, úgy az első felvonásban is, valahányszor közel lép Tiburce-höz, kissé kelletlenül riadjon vissza. Félhet továbbá időnkint a légvonattól, nézegeti az ablakot, ajtót, stb. Karrikatúra csak a nagyobb gyöngeséggel, mint lelki erővel biró jellemnél lehetséges s azért a tragédiából ki van zárva, mert itt az egyén egész erővel lép fel. Korlátolt vagy éppen buta egyén nem képes a sorsot maga ellen kihivni és dacolni vele. Vigyázzon a tragikus, hogy egy-egy mellékes gyöngesége (hibás beszédszerv, hangerőlködés, önkénytelen komikus mozdulat) ne vegyen erőt magatartásán, különben karrikatúrává válik. A karrikatúra azonban nem csak állandó megszokáson alapuló uralkodása a gyengeségnek, hanem pillanatra véletlenül is előállhat. Ilyen a hang-, vagy mozdulatokban önkénytelenül előálló torzító túlzás. Ez az életben igen gyakori. Például aki tüsszenteni készül, de nem tud, vagy megijed, kimereszti szemeit, álla leesik; vagy ha egy gyávább egyénre rápirítanak, a szája összenyomul, mintha öszszeragadt volna és buta-mereven, félig ijedősen, félig várakozva bámul arra, ki erélyesen föllépett ellene — szóval sok ilyen lehetséges az életben. De vannak színészek, akik mindenkép elárulják, hogy készülődnek torz arcsíntorgatáshoz, késlekednek azt abban hagyni. Mert például az orr bután összeszorított felvonása, a száj kitátása — mint ahogy suhancokat, kik valamit bután hallgatnak, szokás jellemezni, — csak valamely pillanatnyi fájdalom, csodálkozás, vagy más efféle a korlátolt embernél, — még rövidebb tartalmú az intelligensnél. Ha az ilyesmit kelletén túl űzzük, eláruljuk, hogy nem önkénytelenül, hanem önkényesen jelezzük azt, ami természetben csak önkénytelenül állhat elő. Komikusok igen gyakran esnek e hibába s nem is annyira butát, mint inkább hülyét adnak; az igaz, hogy butát sokszor nehezebb adni, mint okosat, mert a karrikatúra igen hamar átcsap az önkényesbe. A karrikatúrában a legnehezebb is természetesnek maradni s csekély túlzás az ismétlésekben, az illető momentum hosszabbításában elárulja azt, hogy különösen fel akarjuk hívni a nézőség figyelmét az illető torzjelenségre , márpedig az életben mozgó karrikatúrák ezt legkevésbbé sem akarják s a szépelgő agglegény, vén kisasszony, fontoskodó tudós, hivatalnok mindenképen azon van, hogy valamely bogarat, melyre sokat tart, úgy tekintse a világ, mint önkényt előállott, természetes jelenséget. És oly aggságosan ügyelnek erre, hogy például a parókás egyén hamar gyanúsan, bizalmatlanul tekint arra, aki rábámul ; attól tart, hogy a bámuló nem hiszi a hamisat természetesnek. Színpadon jó mérséklő modor a karrikatúra előadásában, ha nem látszunk tudni se közönségről, se játszótársainkról és elsősorban magunkkal vagyunk elfoglalva. A torzalak úgy is önmagát tartja központnak. A karrikatúra nem csak nevetséges, de megrázó is lehet — a tébolyodott képzelgő nagyzásában. Mert az őrült tragédiájában az egyén nem tudva, hanem szellemében tehetetlenné válva veszti el önuralmát. Learnak lehetnek karrikirozott momentumai. Utánozza önmagát, hogyan állt a trónon népe előtt; mutathatja gyermekesen, katonás léptekkel jelezve minden szótagot, mintha fegyvert fogna kezében: »Katonákra van szükségem !« Itt még inkább megóv a túlzástól és a nevetséges veszélyétől a magány föltüntetése, a monológalak. Az őrült annyira magával foglalkozik, hogy — mig az épeszű torzegyén másra is akar hatni — az őrültnél nincs meg e törekvés, mert a kötelék, mely őt a létezőhez fűzi, az öntudat, elszakadt. Rakodczay Pál: Vidék. **Pozsonyból Stampfel Károly újabb kiadványaiból ismét négy füzetet kaptunk. A tevékeny, buzgó kiadó meglevő olcsó vállalatait mindig újakkal szaporítja s főtörekvése valamennyit az irodalmi színvonalon megtartani. A »Magyar Helikon«-ból, mely minden újabb füzetével jobbá lesz, »B. Kemény Zsigmond« életrajza jelent meg, dr. Tóth Sándor tollából, új vállalatok : a »Magyar Pantheon«, mely Hunyady Jánoson kezdve az aradi vértanukig a nemzet valamennyi kiváló államférfiát, főpapját, tudósát, költőjét, művészét sat. mutatja be finom papíron, arcképben, magyarázó sorok kíséretében. A szöveget dr. Márki Sándor írja; egyegy füzet ára 20 kr. »A legnevezetesebb fölfedezések könyve« gazdagon illusztrálva, az ország- és népisme tetén tett fölfedezéseket adja elő népszerűen ; egy-egy füzet ára 25 kr. Ugyanott »II. Rákóczy Ferenc fejedelem ifjúsága«, Thaly Kálmán műve tizenhét füzetben jelenik meg jutányos kiadásban ; egy-egy füzet ára 20 kr. ** Munkácson a jótékony nőegylet e hó 21-én az »Új fürdő« kertjében nyári mulatságot rendez. A mulatságon részt fog venni a Selmecbányai erdészeti akadémia harminc hallgatója is, kik tanulmányi körutjukban meglátogatják a munkácsi erdőségeket. A rendezés élén Coffin Ernőné úrnő buzgólkodik s a mulatság iránt a környéken élénk érdeklődés nyilvánul. ** Ulmán, Temes megyében, Zorics Mari tanítónő közelebb sikerült hangversenyt rendezett. A hangversenyben a derék tanítónő kezdeményezésére alakult dalárda működött közre tetszés között. A nagyszámú közönség Zorics kisasszonyt elhalmozta virágokkal, üdvös működése elismeréséül. Az előadásokat reggelig tartó tánc követte, melyhez a verseci cigányok húzták a csárdást és kólót. ** Hymen, Bajáról Írják: Szutrély Jolán kisasszonyt, Szutrély Lipót ügyvéd s takarékpénztári vezérigazgató kedves leányát, eljegyezte Hegedűs Aladár pozsonyi kir.pénzügyi fogalmazó. — Szabolcsban Zoltán Paula k. a. jegyben jár Orosz Miklós földbirtokossal. ** Halálozások. Ungvárit Mráz Ferenc főgimnáziumi tanár meghalt, élete 49-dik évében, a tanári pályán huszonöt esztendőn át működött; elhunytáról a tanári kar adott ki gyászjelentést szomorodott szívvel. — Fürön (Komárom megyében) elhunyt danóczi Steiger Antal, az első hazai takarékpénztár köztiszteletű vezérigazgatójának, Steiger Gyula ügyvéd s volt orsz. képviselőnek 78 éves édes atyja; a gyászlapot fia adta ki róla, maga, neje (Calderoni Ida úrnő), s két fia és két lánygyermeke nevében. — Hosszú-Pályban (Bihar megyében) illésfalvai özv. Papp Szilágyi Simonné szül. Drágány Cecilia Krisztina asszony, Papp Szilágyi László min. fogalmazó édesanyja, jobb létre szenderült, 59 éves korában. —Brassóban Papp Lászlóné szül. Korbuly Etelka asszony, özv. Korbuly Gergelyné úrnő kedves leánya, kimúlt fiatal kora világában, 23 éves korában, egy kis lánykát hagyva maga után anyátlanul.— Tápió- Szent-Györgyön Györgyei Adolf nagybirtokos meghalt, 53 éves korában; nagy vasúti vállalatok főrészese volt éveken át s tápió-szent-györgyi közel húszezer holdnyi birtokán valóságos mintagazdaságot hozott létre.— Balázsfalván Molnár József, számos tagú család feje, meghalt, élete 56-ik évében. —A »K e s z t h e l y« szerkesztőjének, Révai Miksának hét éves Ernő fia elhunyt. ** Választási mozgalmak. Cegléden a választók egy része értekezletet tartott, melyben kimondta, hogy Verhovay Gyulát, ki antiszemita programmjával elszakadt a Kossuth elveitől s folyvást a függetlenségi párt vesztére tör, nem tartja ugyan méltónak a képviselői megbízólevélre, de jelöltet mégsem állít föl ellene, egyrészt a város nyugalma végett, másrészt pedig nem fogadhatná el azt az áldozatot egy tisztelt nevű férfiútól sem, hogy a biztos siker kilátása nélkül lépjen föl a kerületben. — Vas megyéből írják, hogy törvényszéki vizsgálatot indítottak Pázmándy Dénes ellen, mivel az a följelentés létetett ellene, hogy Incében tartott programmbeszédében felségsértést követett volna el. — Zalamegye tapolcai kerületében a programmbeszédét tartó Vadnay Andor nem csak a zsidók ellen izgatott, hanem a függetlenségi pártot s annak elnökét, Mocsáry Lajost is ócsárolta; vérszemet kapott ettől a felebaráti szeretet egy papja is: Sebestyén köveskáli ref lelkész, ki pláne a zsidók kiűzését emlegette. — Kézdivásárhelyen a szabadelvű párt köztiszteletben álló elnökét, Székely János ref. lelkészt, midőn keresztelésről tért haza, a templom mellett egy épülőben levő házból kőzáporral dobálták meg és, súlyosan megsebesíték, azt kiabálva : »Éljen Ugrón Ákos!« — Makón Széll György antiszemita népgyűlést akart tartani, de a hatóságtól nem kapott rá engedélyt, mivel azonban Verhovay is megérkezett, meg akarták mégis tartani . Verhovay izgató beszédhez fogott, noha a rendőrkapitány idején emlékeztette a tilalomra. A gyülekezést a hatóság ötven huszárral oszlatá el, Verhovayt pedig, mint a hatóság rendelete ellen vétőt, báró Piret hadnagy vezetése alatt katonacsapattal kísérteté ki a városból, miellen Verhovay ugyancsak tiltakozott. ** Vidéki hírek. Királyi tanácsosi címet kapott Bogáth Szaniszló, a horvát-szlavón országos kormány segédhivatali igazgatója, sokévi hű és buzgó szolgálatai elismeréséül. — Zágrábban Nikolics Vazul, valamint törvényes utódai, a »prodrinjei« előnevet kapták. — Nagy-Betskereken Sz. Prielle Kornélia asszony tetszés között vendégszerepel; első felléptekor elhalmozták virágokkal. — Szliácson e hó 10-éig 141-re ment a fürdővendégek száma. — A kavitai birtokot, Aradmegyében, mely 2100 holdnyi, Dórét Leóntól megvette Radziwill Anna hercegné. — Pozsonyban a Krecsányi színtársulata befejezte előadásainak sorozatát; nem a legjobb saisonja volt; e héten már Esztergomban kezdi meg előadásait. — Kézdi-Vásárhelyen E. Kovács Gyula közelebb pár este vendégszerepelni fog a Váradi színtársulatánál. — Pápáról a ref. főiskola igazgatósága hálás köszönetet nyilvánít dr. Császár Károly főreáliskolai tanárnak, ki az ottani tanári nyugdíj-intézet mérlegét minden dij nélkül elkészité. — Kolozsvárit befogták Sipos Károly kiskereskedőt, mivel az a gyanú terheli, hogy a kődobálási merényet egyik rendelője volt. — Maros-Vásárhelyit az esküdtszék tegnap fölmentette Kuti Albertet, az »Erdélyi Értesítő« szerkesztőjét, ki ellen Szőllősy Sámuel ottani városi képviselő indított sajtópert becsületsértés miatt. — Zágrábban tegnapelőtt megint szép jelenet volt az országgyűlésen; Kamenar mérsékelt 916 ellenzéki nem igen mérsékelte magát s a magyarokat párszor »drávántuli barbároknak« nevezte s az elnök akarván tőle a szót vonni, az ellenzék nagy lármát csapott. — Ungmegye felső vidékén a himlő oly erővel lépett föl, hogy érett korú emberek is áldozataivá lesznek. — Siklóson egy kortes egy ellenpárti választót, Konyhás Imrét, úgy fejbe ütötte egy téglával, hogy a szerencsétlen egy óra múlva meghalt. — Jajtán, Fehérmegyében, Kis Jánosné a fölött való szégyenében, hogy két kis liba ellopásával gyanúsították, a Sárvízbe ölte magát. — A Szepességen a betlenfalvi műmalom igazgatója, Blauer Rudolf, váltót hamisítva, megszökött s az eperjesi törvényszék körözteti. Ausztriai hirek. *** Vilmos német császár ez évben ismét találkozni fog királyunk ő felségével. Az agg uralkodó tegnap utazott el székvárosából Emsbe s onnan szokott fürdőzésére julius közepén Gasteinba érkezik. Itt körülbelől három hetet fog tölteni. Épp ez idő tájban királyunk iseidben fog időzni, s mint a múlt években, most is találkozni ősz szövetségesével. *** Az udvari operában ma tartják az utolsó előadást a szünidő előtt. Mint pár év óta minden nyáron, most is a burgszínház személyzete foglalja el két hétre az opera fényes csarnokát, hogy nagy tért igénylő drámákat hozzon színre. Ezúttal a Shakespeare királydrámáit fogják előadni hét estén át. Báró Hoffmann főintendás az előadások befejeztével Ischlbe utazik a szünidőkre. *** Az osztrák egyetemekről egy hivatalos kimutatás néhány érdekes adatot közöl. Ausztriában jelenleg nyolc egyetem áll fenn s ezeken a tavalyi tanévben 927 tanár működött, a hallgatók száma pedig 10,591 volt. A kimutatás ez utóbbi számban 478 magyar ajkut említ, de hogy hány hallgató volt Magyarországból való, nem tünteti föl; számuk minden esetre közel jár az ezerhez. Az osztrák egyetemek hallgatóságánál szembetűnő az orvosi és bölcsészeti előadások látogatóinak nagy szaporodása, ellenben a jogi és hittani pályára aránylag mind kevesebben lépnek. *** A spalatói zavargások. Mint már említettük, olasz gyarmatosok megtámadtak Spalató közelében több ottani horvát polgárt, sőt magában a városban is verekedésre került a dolog. Ez alkalommal egy Paris Simon nevű ember halálos késszúrást kapott s a tett elkövetésével egy Migliorini nevű egyént gyanúsítottak, kit el is fogtak. A temetésnél újabb rendzavarástól féltek, de a kellő óvintézkedések megakadályoztak minden csendháborítást. Most azonban az olaszországi hírlapok kezdik a dolgot feszegetni s úgy tüntetik fel a viszonyokat, mintha olasz állampolgárnak nem volna élete biztonságban Dalmáciában. Migliorini ügyét hír szerint Grácban fogják tárgyalni, mert Spalatóban a lakosság nagyon izgatott. *** Ausztriai hirek. A király ő felsége Feldafingbe való elutazása előtt fogadta Ackermann bécsi svéd új követet, ki átnyujta megbízó levelét. — Rudolf trónörökös hosszabb külön kihallgatáson fogadta Bogicsevics bécsi szerb követet. — Gróf Grivnne állapotában, újabb orvosi jelentés szerint, nem állt be változás, a beteg időnként visszanyeri eszméletét, rába mérsékelt, de az érvelés rendetlen. — Bécs városa pénzügyei zavarodnak, a jövő évre már most egy milliónál nagyobb deficitet számítottak ki. — Ramazetta k. a., ki pár évvel ezelőtt Ramazetter Jolán néven még magyar színésznő volt, aztán német színpadokon szerepelt, a Carl-színházhoz szerződött. — Srebernica boszniai városban gazdasági egyesület alakult, Kienreich kerületi állatorvos elnöklete mellett. — Kammerer anarchista gyilkos perét a katonai törvényszék előtt fogják tárgyalni, de a jövő héten még nem kerül rá a sor. Kü 1 f ö l d. *** A „Parsifal“ kizárólagos előadási jogáért egy amerikai vállalkozó, mint berlini lapok írják, egy millió márkát ajánlott Wagner Cosima asszonynak, illetőleg Wagner Rikhárd örököseinek. Már előbb Pollini hamburgi színigazgató is ajánlott fél millió márkát, de e nagy összegek sem tántorították meg az özvegyet és gyermekei gyámját. Grosz bankár, kit Wagner végrendeletileg gyermekei gyámjául nevezett ki, mindkét ajánlatra azt felelte, hogy az elhunyt mester akaratát tiszteletben fogja tartani és semmi áron sem engedi Bayreuthon kívül előadatni a »Parsifal «-t. *** Világ folyása. A francia képviselőház már a legközelebbi napokban megkezdi az alkotmány módosítása fölötti vitát; azt hiszik, egy hét alatt elkészülnek a fontos tárgyalással. — A szerbbolgár konfliktus dolgában a hatalmak barátságos közvetítést kísértenek meg. A bolgár kormány nyugodtan nézi a szerb készülődéseket és semmit sem tesz, bölcsen tudva, hogy úgy sem lesz abból testvérháború. — A cár újabb hír szerit nem mondott le varsói látogatása tervéről. Valószínű, hogy az augusztusi nagy hadgyakorlatok idején utazik Lengyelország-