Fővárosi Lapok 1884. szeptember (205-229. szám)
1884-09-02 / 205. szám
* Az iskolaszéki tagofe választása fővárosunkban vasárnap ment végbe. Általában nem nagy érdeklődés mutatkozott e fontos ügy iránt s egyetlen egy kerület sem volt, melyben háromszáz választó jelentkezett volna; voltak kerületek, melyekben összesen húsz-harminc polgár gyakorolta szavazati jogát. Voltak egyes kerületek, melyekben a képviselőválasztáskor alakult pártok szerint folyt mint is a szavazás, holott a tanügy nem pártkérdés. A belvárosban a volt Zichy-párt külön jelölt-lajstromot állított össze s a párt tagjai nagyobb számmal jelenvén meg, jelöltjeik mind meg is választottak. E győzelem által a belvárosi iskolaszék tagjai közül kimaradt több olyan férfiú, ki eddig buzgón és szakértően működött a főváros tanügye érdekében; a szakértők kimaradásának a tanügy vallja kárát s épp ezért sajnálni lehet, hogy ilyen fontos mivelődési kérdésnél a pártszempont teljesen fölülkerekedett. Szakkérdésnél a szakértelmet illeti az elsőség. * Merénylettervről beszéltek tegnap fővárosunkban. Milán szerb király tegnap indult Belgrádból útra hazánkon át Bécs felé s a belügyminisztérium arról értesült, hogy a szerb király ellen magyar területen merényletet terveznek. A minisztérium tegnapra virradó éjjel értesíti a fővárosi rendőrséget és Pestmegye főispánját, szigorú óvóintézkedésekre adva utasítást. Pest megye főjegyzője, az alispán távol lévén, táviratilag utasította a vidéki hatóságokat, hogy a vonat közelében senkit se bocsássanak. Budapesten is erős rendőrcsapat vonult a pályaudvarra, csak meghívottakat bocsátva a perronra. Egyelőre bajos megítélni, volt-e alapja ez aggodalomnak és hogy, mint beszélik, csakugyan horvátok tervezték-e a merényletet boszuból azért, hogy Milán király rokonszenvet tanúsít Magyarország iránt. * Nyári mulatságok. A Svábhegyen nyaralók szombaton hideg esős időben tartották meg ez idei utolsó mulatságukat. Kilenc óra körül azonban a terem majdnem egészen megtelt. A fővárosból kevesen mentek ki s ezért szűkiben voltak a táncosoknak. A megjelent sok szép fiatal hölgy nem törődve a hideggel, kora reggelig nagy kitartással táncolt Farkas János cigányzenéje mellett. A mulatság után többen együtt maradtak s pezsgő mellett hallgatták a szép magyar dalokat, melyeket a cigány játszott. A táncban mintegy negyven pár vett részt, köztük: Tottis Emma és Irén, Weigert Anna, Funták Ágnes, Falk Leopoldine, Abeles Anna, Koppay Róza, Taray Flóra, Oblath Juliska, Ebner Vilma és Lujza, Aigner Irma, Geiger Róza, Giergl Margit, Blau Julcsa, Mandl Paula, Brachfeld Paula, Rosenthal Irén kisasszonyok; továbbá: Magazinerné, Mauthner Ödönné, Reschné, Aigner Imréné, Lordné, Ertner Arthurné, Weigert Károlyné, Gierglné, Garainé, Geigerné asszonyok és mások. A tánc reggeli két óráig tartott, amikor a fogaskerekű vasút a csekély számú városiakat hazavitte. Ugyancsak a Svábhegyen vasárnap a Molnárféle nyaralóban rendeztek ismerős családok kedélyes bucsúlakomát. Az estély hangversenynyel kezdődött, melyben Szarvasi Lenke, Koncz Ida, Kalmár Esztike és Stern Katica kisasszonyok énekkel, Strasser, Kékes és Fischhof vonósnégyessel, Kafka gordonkajátékkal működtek közre. A lakomát tánc követte, melyben részt vettek az említetteken kívül Pápé Teréz, Kalmár nővérek, Beer Flóra, Csuklai Erzsike kisasszonyok, dr. Erőss Zsigmondné, Adlerné, Reinitz Rezsőné, Bernát Lajosné, Csillag Berciné asszonyok és mások. A szünet alatt Harmann Béla és Kreiszler Gyula kürtjátékkal mulattatták a társaságot. A budapesti szatócs-ipartársulat fennállásának hatvankettedik évfordulóját nagy ünnepéllyel ülte meg vasárnap a városligeti Klemensvendéglőben. Az ipartársulat tagjai, Diviaczky Lajos elnök vezetése alatt a kerti helyiségben gyülekeztek, a vendégek pedig az első emeleti nagy teremben. Az ünnepély a »Himnus« eléneklésével kezdődött, azután Diviaczky elnök az ipartársulat történetét ismertette. A társulat eredetét az 1756. évben Mária Terézia alatt alakult úgynevezett »Handelsbruderschaft« egyletre viszi vissza; mostani alapra történt alakulása 1822-re tehető. Eleinte a szatócs-ipar sokat szenvedett a kiskereskedők versenyétől, 1862-ben pedig a társulatot fenyegette végromlás az úgynevezett kalmár testülettel való egyesülése által. De később újjá szervezték s azóta folytonos gyarapodásnak örvend és kebelében négyféle segély-alapot mutathat fel. Horzsák titkár jelentése után az »Összhang« dalegylet énekelt s a vendégek iktatták be neveiket a díszemlékkönyvbe. Hangverseny, lakoma és táncvigalom fejezték be az ünnepélyt. * Négy anarchista került e napokban a fővárosi rendőrség kezébe. Mind a négy Ausztriából jött ide s kettő közülök a Bécsből kiutasítottak közül való. Úgy látszik, Budapesten biztosabban vélték merényleteiket előkészíteni, de a rendőrség szemmel tartotta őket s végre házmotozást tartott náluk, még pedig sikerrel. Számos lázító nyomtatványon kívűl egy dinamitbomba és egy igen elmésen szerkesztett pokolgép került napfényre. A konspirálók, kiknek neve: Rauch, Telzel, Mina és Urbanek, váltig tagadták, hogy valami rossz szándékuk lett volna s azt állították, hogy a bombát és pokolgépet »találták.« A rendőrség ezt nem igen hitte el s mind a négy gyanús munkást eltoloncozta az osztrák határra. * Rövid hírek. A pesti ref. egyház első lelkész állására ma lesz a kijelölés, e hó 28-án pedig a választás , tudvalevőleg Szász Károly az egyedüli komoly jelölt s októberben fogják először lelkészi, aztán szuperintendensi székébe beiktatni. — A m Margit-szigeti Arany-szobrot, melynek javára ma tombola lesz a szigeten, Huszár Adolf fogja mintázni, a talapzat és rácsozat tervét pedig Gerster Kálmán készíti. A nőképző-egylet nevelő intézetében a beiratások tegnap kezdődtek és 5-ig tartanak, a felvételi vizsgálatok 5 én és 6-án lesznek, a tanév megnyitása 8-án, a rendes oktatás kezdete pedig 9-én. A közoktatásügyi minisztérium a Hatvani és Újvilág-utcák sarkán álló, eddig orvosegyetemi célokra használt épületet leányiskolai célokra alakíttatja át s a földszintes részre emeletet építtet, oly kötelezettséggel, hogy huszonöt év múlva lebontatja, ha kiszélesíteli a Hatvani utcát. — „A protekció“ címmel Berczik Árpád új darabot irt a nemzeti színház számára, Lukácsy Sándor pedig »Isten keze« című népszínművet nyújtott be a népszínházhoz. — „Az érvényben levő magyar büntetőtörvények gyűjteménye“ című műből, melyet dr. Schulhof Géza budapesti ügyvéd szerkesztett, a király ő felsége elfogadott egy díszpéldányt családi könyvtára számára. A nemzeti zenede választmánya elfogadta az igazgatóság által kidolgozott széles keretű tantervet, a Czapf Antal és Puks Ferenc lemondása által megüresedett tanári állásokra pedig Székely Imrét és Mendelné asszonyt nevezte ki; elhatározta énekkar-iskola felállítását is Huber Károly vezetése mellett. Az iparos körben vasárnap jótékony célú műkedvelői előadás volt, két kis vígjátékot adtak elő s ének, szavalat és zongorajáték is volt; közreműködtek többek közt Fráter Janka, Forrai Ilona és Tárnoky Gizella kisasszonyok s az előadást tánc követte. A fővárosi statisztikai hivatal által kiadott »Havi füzetek«-ből megjelent a júliusi szám, nagyobb dolgozatokkal a fővárosi építkezésekről, adókról, távirdai forgalomról sat; egyes füzet ára egy frt. — „Régi képek“ címmel Aigner Lajos bizományában beszélygyüjtemény jelent meg O. Törős Ferenctől; tiz kisebb beszélyt és rajzot tartalmaz s ára egy forint. — A magyar államvasutak igazgatósága jövő vasárnap újabb különvonatot indít Dobsinára a jégbarlang meglátogatása céljából; a másodosztályú jegy ára 20 frt, harmadosztályúé 16 frt s ebben szállás és ellátás is bele van foglalva; jegyek a városi menetjegyirodában kaphatók. — A lipótvárosi járásbiró, Havris Károly, szabadságáról visszatérvén, átvette az ügyek vezetését. — A budapesti 1848/9- diki honvédegylet vasárnap Boócz Lajos elnöklete alatt közgyűlést tartott és ellene nyilatkozott a Görgey rehabilitációját czélzó mozgalomnak. —Az ápolónői tanfolyam, melyet a vörös kereszt egyre , koleraápolónők számára nyit, e hó végén kezdődik s jelentkezni 15-ig lehet a budapesti főorvosi hivatalnál. — Nagy riadalom volt tegnapelőtt a budai színkörben , a »Bukow« címü látványos színmű második felvonásbeli csataképében a ló, melyen Mezei, Bukow személyesitője ült, a lövésektől megriadt, a színfalaknál fekvő s holtakat ábrázoló kardalosnők közé ugrott, kik a ló közeledtére sikoltozva szaladtak szét, a nézők kacagása közt; egyikök a ló alá került s a színfalak közül elősietett tűzoltó mentette meg az elgázolástól, komoly baj nem történt. * Az iskolai beiratások tegnap megkezdődtek. Mindenütt sok lesz a növendék. Ezúttal egy kisebb, de jó lánytanító és nevelőintézetet említünk meg, hol kivált vidéki szülők nyugodtan helyezhetik el gyermekeiket, mert azok ott nemcsak alapos oktatásban, hanem anyai gondozásban és erkölcsi nevelésben is részesülnek. Ez az özv. Szabó Alajosné asszony intézete: Kálvin tér, 4. sz. II. em. 12 ajtó. A beiratások ott 9 dikéig tartanak. * Időjelzés: Tegnap reggeli táviratok szerint hazánkban kevés hőváltozás mellett változó felhőzetű, közben napos időt várhatni, helyenkint esővel. A király Aradon. Ama napok közül, melyeket a király ő felsége Aradon tölt, a vasárnapnak volt a leggazdagabb programmja. A nap az ünnepi misével kezdődött, melyet Németh István címzetes püspök mondott a minoriták főtéri templomában. Az uralkodó reggeli hét órakor, báró Mendel főhadsegéd kíséretében, érkezett a templomba, melynek bejáratánál előkelő közönség s nagy néptömeg várta. A szentély baloldalán mennyezetes emelvény volt a király számára, ki csöndesen imádkozott. Az első padokban gróf Szapáry pénzügyminiszter, Tabajdy, Ormós és Hertelendy főispánok, a szomszédos megyék alispánjai, Salacz városi polgármester s más előkelőségek díszruhában foglaltak helyet. Mikor ő felsége mise után távozott, az összes papság, kikisérte. Ő felsége innen a városházába hajtatott, hol fontos irattal futárt indított Bécsbe s aztán a különféle küldöttségeket fogadta. Ezek tisztelgése a lakosság minden rétegének nagyszabású ovációjává fejlődött. A lépcsőház, nagyterem szorongásig megtelt a katonai, papi díszöltönyt vagy fényes nemzeti ruhát viselő küldöttekkel. Az elfogadó terem ajtajánál álltak báró Mendel főhadsegéd, Flieszen őrnagy, gróf Szapáry pénzügyminiszter és Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos. A katonaságnak még délelőtt táborhelyeire kellvén vonulni, ő felsége legelőször a sorhadi és honvédség tisztikarát fogadta, melyet József főherceg vezetett. Utána a római katholikus papság tisztelgett Németh püspök vezetése mellett, kinek üdvözlő szavaira válaszolva ő felsége hangsúlyozta, hogy a katholikus klérus működjék hagyományos szent hivatása szellemében, elzárkózva a politikai hullámzások szenvedélyeitől, ápolja a vallásos erkölcsiséget, testvéries békét s híveit tartsa távol a nemzetiségi és felekezeti súrlódásoktól. A görög katholikus papságot Pável püspök vezette, a szerb görög keleti klérust Angyelics patriarcha, kinek a király egyebek közt ezt felelte: »Jól tudom, hogy önök hívőik körében a legelismerésreméltóbb módon oda hatnak, hogy azok vallási és nemzetiségi érzelmeik sérelme nélkül az ország hű polgárai legyenek.« Roman Miron metropolitának, ki a görög keleti román papságot vezette, a király megjegyzé : »Nem kétlem, hogy egyházuknak mindinkább való megszilárdítását csak oly irányban fogják önök vezetni, mely a trón és haza javának és híveik érdekeinek szolgáland.« A ref. egyház küldöttségét Széll Kálmán szalontai esperes, az ev. egyházét Frint Lajos aradi lelkész vezette, az izraelita hitközségét Steinhardt Jakab, kinek beszédére ő felsége megjegyzé: »Legyenek meggyőződve, hogy valláskülönbség nélkül az ország minden polgára, kit a hűség és önzetlen hazafias magatartás arra érdemesít, kegyelmemre és kormányom oltalmára mindenkor számíthat.« Ezután a törvényhatósági küldöttségek tisztelegtek, az illető főispánok vezetése mellett. Békésmegye küldöttsége előtt ő felsége elismeréssel szólt a buzgalomról, melyet Békésmegye a népoktatás terén tanúsít, Hunyadmegye küldöttségének pedig egyebek közt ezt felelé: »Mondják meg megbízóiknak, hogy reményem, mint óhajtom, nem esik távol azon idő, midőn alkalmam leend a szép Erdélyt hosszabb időre meglátogatni.« Krassó-Szörénymegye küldöttsége előtt ő felsége az együtt élő nemzetiségek békés, testvéri egyetértését hangsúlyozta. Arad megye küldöttségének köszönő elismerését fejezte ki azért, hogy a lakosság a katonai összpontosítás terheit készséggel viseli, Arad városa küldöttsége előtt pedg örömét nyilvánítá a város fejlődése fölött. Bihar, Temes, Csanád, Torontál megyék, Nagyvárad és Temesvár városok küldöttségeit a király biztosítá kegyelméről és jóakaró hajlamairól. Tisztelegtek aztán az ügyvédi, közjegyzői, kereskedelmi kamarák, a törvényszéki és közigazgatási hivatalok és a vöröskereszt-egylet. Ez utóbbit Tabajdy Károly főispán vezette s a küldöttség tagjai közt voltak a megyei választmány részéről Almásy Józsefné, Bodnár Gáborné, Bohus Istvánná, báró Bánhidy Antalné, Czárán Antalné, Friebeisz Miklósné, özv. Purgly Jánosné, Kernthal Adolfné, Scheider Mária, Haas Sándorné, Tagányi Istvánná, Salacz Gyuláné, Tabajdy Károlyné, Urbán Istvánná, a városi választmány részéről Haas Sándorné, ifj. Gutsjahr Mihályné, Leopold Rezsőné, Mittelmann Bódogné, Tiszti Lajosné, Vizer Péterné és Salacz Gyuláné úrnők, mindnyájan fekete selyemruhában, magyaros fejkötőben. A király élénk megelégedését fejezte ki az egylet fejlődése fölött s további tevékenységre buzdítá a tagokat. A legtöbb küldöttség aztán József főhercegnél és gróf Szapáry pénzügyminiszternél is tisztelgett. Mikor a fogadás véget ért, szűk udvari körben dejeuner volt s a király azután megkezdte körútját a városban, hogy több kiváló intézetet megtekintsen. Ezeknek sorát a megyei uj kórház nyitotta meg, melynek berendezése mindenben megfelel a modern igényeknek. Az udvari fogatok délutáni három órakor érkeztek a kórház főbejárata elé, hol a kórházi főorvos , dr. Matavovszky honvéd-főtörzsorvos várakozott. Ő felsége az első kocsiban ült, balján a díszruhás pénzügyminiszterrel, kit a király minden alkalommal sok kitüntetésben részesít. A király behatóan megszemlélte a kórház összes helyiségeit s több beteghez kérdéseket intézett. E kórházban vannak elhelyezve a beteg honvédek is és ezeknek arca sugárzott az örömtől, mikor a legfőbb hadúr megszólításra méltatta őket. Ő felsége a kórházban tapasztalt rend, csin és tisztaság fölött teljes megelégedését fejezte ki az intézet vezetői előtt, aztán elhajtatott. Félórai kocsizás után a fogatok a Neumann-féle nagy szesz- és ipartelep elé értek. A telep két év előtt leégett s aztán teljesen vasból építették újra. A bejárat előtt pompás diadalívet emeltek, több emeletnyi magassággal. Az első oszlopok telt lisztes zsákokból,a hátsók szeszes hordókból voltak ügyesen összeállítva, gazdag lobogó- és virágdísz által összekötve. Itt a cég öt tagja üdvözölte ő felségét, ki mindent megtekintett. Számtalan lépcsőt járt meg s a nagy hőség dacára, sokáig nézte a szeszfőzést s az újabb szerkezetű gépek 1832