Fővárosi Lapok 1884. október (230-256. szám)

1884-10-09 / 237. szám

ri Melléklet a fővárosi Lapok 1­237. számához, náját viselje. Ledér szellem vonult be vele együtt azon termekbe, hol puritán szigor és tiszta erkölcs uralkodott azelőtt. Erzsébet nem volt barátja a túlzott prüderiának, de azért még­sem állhatta meg szó nél­kül, midőn a túlsúlyra vergődő frivolság közvetlenül mellette is fel merte fejét ütni. És midőn intő szavai, a felülről jövő példaadás folytán, pusztában elvesző szózatnak bizonyultak, otthagyta a schönhauseni kas­télyt, melyhez csaknem félszázados emlék kötötte, és a Berlin mellett fekvő Charlottenhofba költözött át. Itt érte őt a halál hosszú szenvedés után 1797 január 13-án. Nyolcvankét évet élt, anélkül, hogy egyetlen embernek fájdalmat okozott volna. Annál többet részesített olyan boldogító értelemben, mely előtte zárva maradt örökre. Szenvedélyes volt a fól­­tevésben. A sors, mely egész életén át igaztalanul ül­dözte, sírjánál sem állott meg, nem pihenhetett meg férje mellett. Frigyes Sanssouciban lett eltemetve, Er­zsébet tetemei Berlinben adattak át az anyaföldnek. Még egy harmadik sírról akarunk megemlé­kezni. Az oranienburgi kapu előtt fekvő temetőben, egészen a fal tövében, csaknem elfelejtve, de azért fejedelmi kegy folytán még mindig épségben tartva, fekszik egy szerény temetkező hely. A legboldogtala­nabb lény alussza benne az örök álmot. A kereszten nem áll évszám, életrajzi adat, csupán csak egy név van bevésve. E név: Ritter Doris, Tábori Róbert: Fővárosi h­i­r­e­k. * Az ág. evangélikus egyház egyetemes gyű­lése tegnap nyílt meg. A Deák-téri templomban isten­tiszteletet tartottak, melynél Haán Lajos békéscsabai lelkész mondot imát; aztán az iskolaépület díszter­mébe gyűltek, mely egészen megtelt s a karzatokon is számos hallgató jelent meg. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és Geduly Lajos szuperintendens elnököltek s báró Prónay a gyűlés többsége által nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszédet mondott. Az ev. egyház ama feladatát fejtegette, hogy a magyar nemzeti közművelődés terjesztésében részt v­gyen, talán más eszközökkel, de ugyanarra a célra kell tö­rekednie, melyet ma az állam tűz maga elé. Az egy­ház szép jogoknak van birtokában, ezek biztosítása ma nem kíván áldozatokat, érdeke azonos az állam legfőbb érdekével, hogy t. i. az egyház teljesítse a köz­­művelődés érdekében a szolgálatot, melyet a hazai közvélemény ma tőle megkíván. A gyülekezetekben természetesen a tagok nyelvén kell hirdetni az evangé­liumot, de az egyház csak akkor fog feladatának megfelelni, ha a magyar nyelv terjedését előmozdítja, ha tanintézetei nemcsak a keresztyéni szeretetnek, ha­nem a hazaszeretetnek is iskolái lesznek; a lelkészek az evangélium mellett hirdessék a hazaszeretet is; ezért főfigyelmet a theologiai akadémiákra kell fordítani. Báró Prónay beszédét lelkes éljenzés kísérte, csak egyes szláv kerületi képviselőknek látszott kevéssé tetszeni, hogy a magyar ev. egyház hangsúlyozza ma­gyar voltát. Ezután felolvasták az évi jelentést az egyház körében történt főbb mozzanatokról ; a jelen­tés melegen emlékezett meg Nagy Péter ref. püspök, Vandrák és Lichner Pál tanárok, Zsivora György haláláról is ; Nagy Péter özvegyéhez részvétiratot in­téznek. Élénk és érdekes vita folyt Fábry rimaszom­bati tanár amaz indítványa fölött, hogy a vallástan is tárgya legyen az ére­ttségi vizsgálatnak; az indít­ványt el is fogadták. Zsilinszky Mihály a bányakerü­let nevében azt indítványozta, hogy addig is, míg az országos tanulmányi alap jogi természete fölött a tör­vényhozás végleg dönt, tegye meg az ev. egyház, a testvér helv. egyházzal egyetért­őleg, a kellő lépése­ket, hogy a két protestáns egyház iskoláinak fentar­­tása, illetőleg segélyezése céljából megfelelő tanulmá­nyi alap létesítessék s ez állami költségen fedeztes­sék. Az indítványt kiadták az egyházkerületeknek s a jövő évi egyetemes gyűlés fogja tárgyalni. Több ki­sebb ügy elintézése után a tárgyalás folytatását másnapra halasztották. A Hurban-féle ügy nem fog napirendre kerülni, mert az előértekezleten Geduly Lajos szuperintendens, Péchy Tamás, Szontagh Pál és mások felszólalása után Geduly Elek kijelente, hogy a közóhajnak engedve, visszavonja indítványát.­­ A filológiai társaság tegnap tartotta a szün­idő után első ülését, Ponori Thewrewk Emil elnöklete alatt. Dr. Krausz Jakab volt az első felolvasó. Lukia­­nos ókori íróról értekezett, vázolva életét és működé­sét. Lukianos előbb szobrász volt, aztán törvényszéki szónok, majd tanár, nagy vagyont szerzett, sokat uta­zott s később egészen a tudományoknak élt; afféle ókori Voltaire volt, világos szellemű ember, de erköl­csi komolyság, érzelmi bensőség nélkül. Az értekező ismertette aztán Lukianos műveit is. Második felol­vasó Némethy Géza volt, ki tüzetes tanulmány alapján azt mutatta ki, hogy Horacra a görög lírikusok közül Alkaiosnak volt legnagyobb befolyása, ennek művei közül egész költeményeket utánzott, Alkaiost öntu­datosan választotta mintául. Érdekes volt a harma­dik felolvasás is, a Kardos Alberté, ki »Egy irodalmi hamisítvány« címmel azt mutatta ki, hogy az a tót történeti ének, mely Szilágyi és Hajmási történetét adja elő s melyet Kollár János 1834-ben, mint tót népköltési terméket adott ki, nem egyébb, mint a szendrei névtelen költeményének, 16-dik századbeli epikánk e becses maradványának fordítása. Vagy maga Kollár, vagy valami buzgó gyűjtője fordította le, hogy gyarapítsa a tót irodalmat régi, a magyarnál is régibb termékkel. Mindhárom felolvasás élénk tet­széssel találkozott. * A Munkácsy festménye minden este tömeges látogatást vonz a műcsarnokba. Kedden este oly nagy számmal érkeztek a vendégek, hogy hét óra tájban egy időre meg kellett szüntetni a jegyek kiadását s a terem jóval kilenc óra után is csak nehezen ürült ki. Minthogy a nappali világosságnak már hamar vége, mától kezdve a képet reggeli kilenc órától délután fél ötig lehet megnézni, a villamos lámpákat pedig fél hatkor gyújtják meg s a termet fél kilenckor zár­ják be. * A női kézimunka az országos kiállításon gazdag gyűjteményekkel lesz képviselve. A főváros­ban s a vidéken sok ügyes kéz dolgozik, hogy a ki­állítás e csoportja minél fényesebb képet nyújtson. A hazai nőipariskolák és iparrajziskolák növendékei is serényen dolgoznak. Többek közt a felső iparrajzis­kola növendékei részint kézimunkákkal, részint kerá­miás tárgyakkal fogják gazdagítani a kiállítást, a su­gárúti tanítónő­képző intézetben pedig házi ipari tár­gyak, fehérruhák, hímzések s pompásan himzett bőr­­párna készülnek a kiállítás céljaira. Mihálkovich Ilka kisasszony díszes antik vánkostakarót himzett s gyönyörű paplan-csipkézetet fejezett be, melynek dí­szítései eredeti magyar motívumokon alapulnak. A kiállítási bizottság száz forint áru­tárgyakat rendelt meg nála a nyeremény-sorsjáték számára. Az ipar­ügyi miniszter meg Spiró Etelka pipafaragó specia­­listának utalványozott kétszáz forintot, a­ki stílszerű magyar rajzpipák egész gyűjteményét készíté el. Ke­rámiai tárgyakat tizenegy nő jelentett be s a főváros­ból eddig még tizennyolc, Bajáról harminchárom női kiállító jelentkezett. * Sport. A rákosi vadászatokban, mint újabban jelentik, a királyné ő felsége ezúttal ismét részt fog venni. A legközelebbi napokra várják ő felsége láto­gatását Megyeren, hol paripái vannak, úgyszintén a nyolcas covernél, hol gróf Károlyi István csinos va­dászvillát építtetett a királyné rendelkezésére. A király ő felsége jövő hétfőn fog először részt venni a vadászat­ban. A vadásztársaság tegnap rókát űzött, tegnapelőtt nyulat. Az idő nagyon kedvezett, a talaj jó volt s a nyu­­lak nyáron át igen elszaporodván, a kopók hamar föl is hajtottak egyet, melyet aztán egy jó óráig tartott futam után el is fogtak. Ma és szombaton ismét nyulvadászat lesz s Megyeren gyülekeznek, pénteken rókát űznek s­­ a gyülekezési hely a cso­­mádi erdőnél lesz. — Élénk az érdeklődés sport­körökben az agancs-kiállitás iránt is. Már több beje­lentés érkezett s többek közt gróf Schönborn tiz dara­bot jelentett be­, melyek egyike húsz ágas, kettő pedig tizennyolcas. Gróf Károlyi Viktor a puszta-teremi, gróf Erdődy Rudolf a szilvási vadászterületekről je­lentettek be agancsokat, s részt vesz a kiállításban a magyar-német erdőipartársulat is egy ritka példány­­nyal, melynek súlya tizenkettedfél kiló s melynél a rózsatő alatt még egy mellék ág nőtt ki. * Személyi hirek. Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter látogatást tett a dunaparti teherpályaudvaron, hogy a szállitmányok kezeléséről személyesen meggyőződjék. — Perczel István tolnamegyei főispán, ki már régebben beadta lemon­dását, e napokban ismét megsürgette föl mentetését; utódja, hir szerint, gróf Széchenyi Sándor lesz. — Mészöly Géza jeles tájképirónk a jövő hóban állandóan Budapesten telepedik meg s itt rendezi be műtermét. — Nemes Eliz grófnő, ki a pest­megyei Szent-Tamáson szép műtermet rendezett be, egy női arcképet és »A látogatás« című, a magyar népéletből vett festményt küld az őszi műkiállításra. — Dr. Hauszmann hasonszenvi orvos, a hason­­szenvi orvosok egyletének egy határozatát mentül tel­jesebben érvényesíteni akarván, a kholera által súj­tott francia és olasz városokba utazott, hogy ott a hasonszenvi orvosoktól megtudja, vájjon a régibb kholerajárványoknál megpróbált szereket most is ki­­próbálták-e és tettek-e kísérletet új szerekkel is.­­ Baróti János, a heves-szolnok-jász­­vidéki tiszaszabályozási társulat igazgató mérnöke, sok évi hasznos szolgálatai elismeréséül a koro­nás arany érdemkeresztet nyerte. — Etf­i­n­g­e­r József, a nyugalmazott veterán tenorista Oroszor­szágba megy vendégszereplésre s a jövő héten Varsó­ban lép föl. — M­e­d­e­n­g­e Károly brit követségi titkár fővárosunkba érkezett s be fogja utazni hazánk több vidékét. * A filharmóniai hangversenyek ciklusára már kiadták a bérlethirdetményt. A hat hangverseny­ből hármat újévig tartanak meg, még­pedig november 3-án, november 21-én és december 3-án; a többi három a böjti idényre marad. A hangversenyek, mint már említettük, az operaházban lesznek s előjegyzés­­eket a Rózsavölgyi-féle zeneműkereskedés fogad el; a bérleti ár mind a hat hangversenyre : első emeleti páholy 74 frt, másodemeleti 60 frt, támlásszék az első tíz sorban 18 frt, a többi sorokban 15 frt, a karzaton 15, 12 és 6 frt. Az opera bérlői e hó 12-ig nyilatkoz­hatnak az operaházi pénztárnál, megtartják-e he­lyeiket. * Hymen. Rudas János, a magyar állam­vasutak hivatalnoka, jegyet váltott M­ar­z­er Gi­zella kisasszonynyal. Az eljegyzés a menyasszony nővérének, özv. báró Luzsénszky Gusztávné úrnőnek házában történt. — Dr. Neményi Gusztáv fő­városi ügyvéd e hó 19-én tartja esküvőjét Lustig Eszter kisasszonynyal. — Auer Róbert fővá­rosi kereskedő eljegyezte Galitzenstein Klára kisasszonyt, Galitzenstein József budapesti bizomány­­üzlet-tulajdonos leányát. * Az egyetemi ifjúság halottak napján, régi kegyeletes szokása szerint, az idén is meg fogja ko­­szorúzni a kerepesi úti temetőben nyugvó jeleseink sír­ját. Az egyes szónokokat az egyetemi olvasókör leg­közelebbi bizottsági ülésén fogják kijelölni. Ma dél­után hat órakor az ifjúsági dalegylet alakítása végett gyűlnek össze, hogy a kegyeletes ünnepen annál sza­batosabban énekelhessék a »Szózat«-ot és »Himnus«-t. * Az iskolai takarékpénztárak kezelésével foglalkozó tanítók jutalmazására eddig 3350 frt gyűlt össze. A takarékpénztárakra vonatkozó adatokat 343 tanító küldte be, több mint kétszáz iskolából azonban még nem érkezett tudósítás. A pályakérdésre, mely annak fejtegetését kívánja, hogy az iskolai takarék­­pénztárak nagyobb elterjedésének mik az akadályai, hét pályamű érkezett. Az országos gazdasági egyesü­let illető szakosztálya Galgóczy Károlyt, Nicki Mi­hályt, Dorner Edét, Weisz B. Ferencet és Csengery Lorándot bízta meg a bírálással. * Az első hangverseny ez idényben jövő hét­főn este lesz. Reitlinger Arnold párisi zongoraművész adja a redoute kistermében s közreműködnek még Láng Fülöp, az opera tagja, Ziegler N. J. zongora­művész és Scharf, az operaház kürtöse. Elő fogják adni Arany János három zeneművét is, a »Csoko­nai«, »A hegedű száraz fája« és »A tintás üveg« címűeket. A műsor többi számai: rondo capriccioso, Mendelssohntól; allegro appostionato, (úl) Saint- Saënstől; »Heinrich der Vogler«, Löwetől ; »Danse macabre« Saint-Saenstől, két zongorán, továbbá több darabot Rubinsteintől, Chopintől, Schumanntól, Beethoventől Zieglertől, köztük zongorára és kürtre átírt darabokat is. * Iparművészeti vállalat. Fiatal művészek, élükön Mátray Lajossal és Morelli Gusztávval, az Izabella­ utcában műhelyt rendeztek be, melyben ma­gyar stílusu műtárgyakat készitnek. Már régebben gyűjtögetik az elhanyagolt hazai műipar ősi motí­vumait s most apró pipere tárgyakon, tükrökön, tuli­pános ládákon, bútorokon akarják bemutatni a ma­gyar stílus eredetiségét és jellemző voltát. A sugárút 40-ik számú házában efajta tárgyakból állandó kiállí­tást is rendeztek. A műhelyt, melyben fiatal erők je­les vezetés mellett dolgoznak, sokan látogatják s Munkácsy Mihály asztalt és hálószoba berendezést, Schnierer Gyula miniszteri tanácsos pedig több tár­gyat rendeltek meg. * A cisztercita-rend kiadta ez idei évkönyvét, melyből a következő érdekes­ adatokat emeljük ki. A rend összesen húsz plébániát lát el, melyekben 371109 róm. katholikus hivő és 5425 tanköteles gyermek van. A rend egy hittudományi intézetet tart fenn, melynek tizenhárom tanulója van és négy főgimnáziumot, me­lyekben összesen 1440 fiú nyer oktatást. A rend ösz­­szes személyzete egy apátból, 82 áldozásból, 14 foga­dást tett növendékből, 10 újoncból és 15 ifjabb nö­vendékből áll. Van köztök hat hittudor és öt bölcsész­­tudor, míg tanári képesítést a régi rendszer szerint húszan, az új rendszer szerint negyvenhárman szerez­tek. A gimnáziális tanügy terén ötvennégyen mű­ködnek. * A fővárosi új temető, melyet a keresztúri ha­tárban rendeztek be, nemsokára már megnyílik. Ez új sírkert igen nagy távolságban van a várostól s a ta­nács újra tárgyalásokat folytat a közúti vaspálya-tár­sulattal, hogy a temetőhöz lóvonata vaspályát építsen. A társaság erre hajlandó, de a fővárostól különböző feltételek teljesítését kívánja, mert a tanács, a sze­gényebb sorsunk érdekében, olykép akarja ez új vo­nalat berendeztetni, hogy a koporsókat is vasúton szállítják. * Rövid hirek. A nemzeti színház igazga­­gatósága az egyetemi ifjúság­nak a második és har­madik emeleten kedvezményes helyeket engedélyezett. — Az operaházban tegnap kezdték meg a solo-pró­­bákat az Erkel Ferenc »Szent István« című dalmű­véből. — A budapesti társaskör szombaton a »Ma­gyar Király« kávéházának külön termében rendkí­vüli közgyűlést tart s estélyeinek sorát e hó 18-án tár­sasvacsorával egybekötött férfiestélylyel nyitja meg. — A magyar iskola-egylet felügyelő bizottsága hétfőn délután négy órakor az új városház társalkodó termé­ben ismét ülést tart. — A Szabó­ky-féle alapít­vány­* 1533

Next