Fővárosi Lapok, 1885. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1885-02-01 / 26. szám
A férfi vendégek közt ott láttuk b. Edelsheim- Gyulay Lipótot, gróf Andrássy Manót és Aladárt, gróf Keglevich Istvánt sat., akik éjfél múltán sem unták meg a vígáncok nézését. Volt is miben gyönyörködniük. Fővárosi hírek. * A nemzeti színház csarnokait igen szépen fogja közelebb kidiszíttetni az igazgatóság. Az előcsarnokot, az oszlopos csarnokot, lépcsőzetet és elsőemeleti foyert pompéjű és görög stílben fogják kifesteni. Továbbá a foyer-ba Feszty Árpád néhány falképet fest, jelképies alakokkal. Elhelyezik továbbá a régi színművészek és művésznők ama mellszobrait, melyek most a műcsarnokban vannak letéve. Ezek közül négy a foyert fogja ékíteni, nyolc pedig a főlépcső sarkait; egy-egy oldalon négy lesz fölállítva csinos talapzatokon. Mindezt, ha csak lehető, már a kiállítás megnyitására akarják elkészíttetni. * Jeles olasz író, gróf De Gubernatis Angelo, fog mától fogva pár hetet hazánkban tölteni. De Gubernatis, akadémiánk kültagja és a »Revue Internationale« szerkesztője, nagyobb munkát készül hazánkról írni s Európa legtekintélyesebb folyóiratainak egyike, a »Revue des deux mondes« is megbízta, hogy számára Magyarországról cikksorozatot írjon. Művéhez, mint egy levelében írta, kellő tájékozottsággal akar hozzáfogni s vagy két hónapra tervezi magyarországi tartózkodását. Irodalmi és tudományos köreinkben természetesen legszívesebb fogadására készülnek s már a jövő hét folyamára Fraknói apát-kanonok és akadémiai főtitkár, továbbá egy előkelő fővárosi család s az írók és művészek társasága hívják meg vendégül. Gróf De Gubernatis mintegy ötven éves férfiú s irt néhány drámát is, munkásságának főtere azonban az irodalomtörténet s eddig már több, mint húsz kötetet adott ki az olasz és külföldi irodalmakról. Hazánk iránti rokonszenvének minden alkalommal bizonyságát adta. Szívesen látott vendége lesz fővárosunknak. * Pályanyertes mű. A népszínházi bizottság által hirdetett népszinmű-pályázat fölött a bírálók tegnap döntöttek. A száz aranyos jutalmat a »Felhő Klára« című darab nyerte meg. A jeligés levél felbontatván, kiderült, hogy szerzője Rátkay László dunaföldvári fiatal ügyvéd. Pár évvel ezelőtt a »Toborzás« című darabbal lépett föl először. * Az akadémiában az első osztály, a holnapi ünnep miatt, kedden délután öt órakor tartja ülését. Tárgyai: »A magyar szólőkről«, Simonyi Zsigmondtól és »A Kudrun-mondáról«, Heinrich Gusztávtól. * Színházi játékrend. A nemzeti színházban: holnap, febr. 2-án, »A protekció«, 3-án »Galathéa« és »Gringoire«, 4-én »Egy párisi regény«, 5-én — Kisfaludy Károly születésnapjának előestéjén — »Három egyszerre« s »A pártütők«, 6-én Coppé »Severo Torelli« című szomorújátéka először, Csiky G. fordításában, 7-én »A kis szórakozott«, 8-án »Severo Torelli.« —A királyi operaházban: febr. 2-án »Coppelia«, »Rászedett kádi« és »Satanella«, 3-án »A próféta«, 5-én »Teli Vilmos«, 7-én »Ördög Róbert«, 8-án »Bűvös vadász.« — A népszínházban: febr. 2-án »A két Savoyard leány«, 3-án »Meluzina«, 4-én »Vadgalamb«, 5-én »A két Savoyard leány«, 6-án »A kertészleány«, 7- én utólszor »Meluzina.« — A várszínházban: február 2-án »Az ezres bankó«, 3-án »Egy millió«, 4-én »Pajtáskodás«, 5-én »Az eleven ördög«, 6-án »Férj az ajtó előtt« és »A nőnövelde, 7-én »A tücsök«, 8- án »Az eleven ördög«. * Farsang. A két ünnepnap a farsangnak szintén élénk napjai közé fog sorakozni. Nagyobb elite bál nem lesz, de a redoutban a gazdasszonyegylet ma nagy tréfás álarcos bált rendez, ezen kívül pedig számos kisebb egyleti mulatságokra fognak egyes körök tagjai összegyűlni. A ferencvárosi kör ma szinielőadással egybekötött táncestélyt rendez s ma tartja farsangi vigalmát az első kerületi pogári kör is, a krisztinavárosi tornacsarnokban, mig a régi polgári lövőházban a könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági köre tartja jelmezes estélyét. Hétfőn a vaskereskedő ifjak rendeznek a redoutban táncmulatságot, a Stefánia-gyermekkórház javára. A tisztviselő-bálra, mely jövő szombaton lesz a redoute kistermében, belépti jegyeket, meghívó előmutatása mellett, keddtől fogva válthatni a tisztviselők országos egyletének helyiségében, (régi posta-utca 5 sz.) a a jegyek ára egyleti tagoknak 2 frt, vendégeknek 3 írt személyenkint. A bál estéjén nem nyitnak pénztárt. A vasúti bál rendező bizottsága kéri mindazokat, kik meghívóra igányt tarthatnak és eddig nem kaptak, forduljanak Daxner Andor titkárhoz (az osztrák-magyar állam vasút igazgatóságánál) vagy a bálbizottsághoz (nemzeti szálloda) . A szobrászok segélyegyletének bohócestélyén, melyet február 9-én a régi polgári lövőházban tartanak meg, a tagok mindnyájan jelmezben jelennek meg s ugyanerre kérik a közönséget is. Belépti jegyek meghívó előmutatása mellett a váci utcai Mayer-féle dohányárus boltban is kaphatók s a személyjegy ára másfél, a családjegyé harmadfél forint. A jegyen bohócestélyt feltüntető csinos rajz látható. A budapesti asztalos-ipar társulat február 5-én, a régi polgári lövőházban tartja zártkörű táncestélyét, munkaképtelen asztalosok és szegény özvegyek javára. A magánhivatalnokok bálja, mely eleinte szűkebb körre volt tervezve, a mutatkozó érdeklődésből következtetve a nagyobb bálok egyike lesz. E vigalomra bükki Fehér M. Ferenc »Milike csárdás« című új táncdarabot is szerzett. Jegyek a báli irodában (Gizella-tér, Haas-palota) esti öt órától hétig kaphatók. A bál színhelyén nem lesz pénztár. A Balaton-egylet, további félreértések elkerülése végett, arra figyelmeztet, hogy a »Balaton-egylet« és a »Balaton-vidéki kör«, melyeket sokszor összetévesztenek, két különböző egylet , mert februárban mindkét egylet rendez mulatságot, megjegyzi, hogy a Balaton-egylet táncestélye, melynek rendezősége gróf Nádasdy Ferenc elnöksége alatt áll, február 19-én lesz aredouteban. Az első kerületi polgári kör jövő szombati báljára a krisztinaváros sörcsarnokot valóságos téli kertté alakítják. Gróf Karácsonyi Guidó szives előzékenységgel engedte meg, hogy gazdag virágházát e célra fölhasználják. Meghívók e bálra a kör helyiségében (Attila utca 58. sz.) kaphatók. — A Kálikó-bán, ez évek óta oly jóhírű elite-álarcos vigalom jövő vasárnap lesz aredouteban, ezúttal is az első gyermek-menhely egylet javára. * A királyi operaházban február második felében Willné asszony fog vendégszerepelni. Turolla Emma k. a., mint említettük, egy havi szabadsággal távozik s ma lép föl utoljára; az igazgatóság tehát távirati uton kötött egyezséget a most Szentpétervárit vendégszereplő Wiltné asszonynyal, hogy e hóban hatszor lépjen föl Budapesten. A művésznő vendégjátékául fognak a »Hunyadi László« és »Don Juan« című dalművek az operaházban először színre kerülni. Tegnap is egy értékes művel, Beethoven »Fidelio«jával bővült a műsor. A dalmű címszerepében a múlt nyáron Spányi Irma k. a. tett biztató kísérletet s ugyanő énekelte tegnap is. Az akkori siker most is hű maradt hozzá ; a középszámú közönség tapsolta, kihívta és szép bokrétával tüntette ki. Megjelenése egyszerűvolt s mindjárt néhány csinosan énekelt számmal vívott ki tetszést. A nagy Leonora-áriát igen szerényen kezdte, hogy az allegroban annál szenvedélyesebben törhessen ki, ami sajnos csak szándék maradt. Ez ária legnagyobb hatásai nem rejlenek természetében, legalább nem hangjáéban, mely elakad az erős akcentusoknál. A börtönjelenet néhány sikerült mozzanatot s zeneileg is néhány szép vonást tartalmazott. Szerettük volna azonban, ha az igaz, mély érzés megkapó hangját is hallottuk volna tőle. A prózával hadilábon állt, valamint a többi énekesek is. Pauli (Florestan) a nem neki való szereppel tisztességesen mérkőzött meg, nagy áriáját egyszerűen, ízléssel énekelte. Kordin Mariska k. a. (Marcellina) és Kőszeghy (Rocco) jók voltak. A foglyok magasztos karát zajosan megtapsolták, Erkel Sándornak is meg kellett magát hajtania a tetszészajra a Leonora-nyitány után. * Személyi hírek. Tisza Kálmán kormányelnök Bécsbe utazott s gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter ma szintén oda utazik s a közös és osztrák miniszterekkel különféle ügyekről fognak tanácskozni. — Báró Fráter Ferenc, Veszprémmegyének másfél évtizednél hosszabb idő óta főispánja, meggyöngült egéssége miatt beadta lemondását; a kormány ezt, hir szerint, elfogadta s Veszprémmegye főispánjává ifj. gróf Esterházy Móric van kiszemelve, kinek kinevezését már legközelebbre várják. — Gróf Esterházy Kálmán kolozsmegyei főispán, hir szerint, a kolozsvári nemzeti színház intendánsául van kijelölve s kinevezése az államköltségvetés szentesítése után azonnal megtörténik. — Hettyey Gyula, a budapesti királyi Ítélőtábla bírája, kamarási méltóságot nyert.— Brutmann Vilmos bányafőtanácsos és budapesti bányakapitány, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül, a harmadosztályú vaskorona-rendet kapta. — Mánay- Mierzvinsky Gyula, a dunagőzhajózási társulat főfelügyelője magyar nemességet nyert, a »basahidi« előnévvel. Abt János nyugalmazott igazgatóbányatanácsos és oravicai volt miniszteri biztos, főbányatanácsosi címet kapott. — Zsilinszky Mihály országos képviselő jövő kedden este az iparoskörben felolvasást tart »Hogyan mulattak a régi magyarok?« címmel. * Zajos két est volt a várszínházban a pénteki és szombati. A tapsok első estén a Felekiné, másikon a Blaha Lujza asszony művészetét illették. Mind a ketten oly szerepben mutatták be magukat, melyben a fővárosi közönség még nem látta őket. Felekiné asszony a »Bozóthi Márta« címszerepében szaporította egygyel kiváló alakításainak számát. Az első felvonás után virágbokrétát is kapott s a közönség egymás után többször kitapsolta. Volt mellette másik vendég is: Laczkó Aranka kisasszony (Vilma), ki ha nem is volt képes szerepének kifogástalanul megfelelni, ismét többször adta tehetségének jelét. A tegnapi estnek érdekessége Blaha Lujza aszszonyban összpontosult. Birch-Pfeiffernek régi darabja: »A Tücsök« került színre s a jeles művésznő bizonyos tekintetben szakított múltjával, mikor a címszerepre vállalkozott. Mert e szerepben pihentetnie kell egyik nagy kincsét: dalra termett hangját, melylyel mindenkit meghódít. El kell távoznia, abból a körből, melyben még senki sem múlta őt felül s melybe ő beleszületettnek látszik, a népszínmű magyaros világából. Merész vállalkozás, de neki ez is sikerült. Bebizonyította, hogy nem csak népdalaival tud gyújtani, hanem a drámai játékra is rátermett; kivált szerepének első felében, mint rongyokba burkolt, gondtalan, pajzán gyermekleányka volt elragadó. Mindjárt első jelenetei után óriási taps hangzott föl, mely gyakran megújult. A művésznő aranyos jókedvében volt, pajzánkodott még felvonások után, a függöny előtt is. Lehetett rá alkalma vagy tizenötször. Kapott díszes bokrétát is. Az ő varázserejének köszönhető, hogy a közönség szívesen elnézte minden hibáit annak a darabnak, melyben drámai élet van legkevesebb. Az összjáték is kielégítő volt. Makó, Szirmai és Benedek sokat lendítettek rajta. Csak Beődiné asszony mutatott be kissé túl sötét színekkel egy öreg anyókát, a »tücsök«-nek boszorkány hírében álló nagyanyját. Készséggel elismerjük azonban, hogy eltekintve a szerintünk téves felfogástól, játékában volt erő. * A földrajzi társaság csütörtökön, február 5-én, délután fél hatkor az akadémia kistermében felolvasó ülést tart. Tárgyai: »A franciák Hátsó-Indiában«, Simonyi Jenőtől és »A Balaton-melléki nép életéből«, Czirbusz Gézától. A társulat választmánya, pénteki ülésében bizottságokat küldött ki a keleti múzeum terve dolgában, továbbá az iskolákban használt földrajzi eszközök megbírálására. Helyesléssel fogadták Tömösváry Lajos vidéki tag indítványát, hogy a magyar typus kiderítése végett az ország különböző részeiben anthropológiai méréseket tétessenek. dr. Török Aurél kijelente, hogy bár a magyar faj nagyon kevert s a valódi magyar typust kideríteni lehetetlen, egyes vidékek kikutása igen fontos és ő ily utazásokra hajlandó, de meg kell nyerni a tanárok és katonaorvosok közreműködését. A választmány végül Xántus Jánost, Keleti Károlyt, Schenzl Guidot, Gönczy Pált s egyes, a társulat irányában érdemeket szerzett külföldi tudósokat levelező tagokká választotta. * A »Paedagogiai encyclopaedia« című neveveléstudományi szótár, melyet több tanférfiú közreműködésével Verédy Károly szerkeszt jelesül, serényen halad befejezése felé. A húsz füzetre tervezett segédkönyvből eddig már 12 füzet jelent meg s a legújabb a »Kisdedneveléstől »Locke«-ig terjedő cikkeket foglalja magában. A »Kisdednevelés« című cikk bőven méltatja gr. Brunswick Teréz érdemeit e téren. A »Középiskolák«-ról is egy tartalmas közlemény olvasható a füzetben, melynek ára 30 kr. * Egy honvédzászló ügyével foglalkozott a honvédegyletek központi választmánya, legutóbbi ülésén. A belgrádi múzeumban egy 1848-diki honvédzászlót őriznek, mely selyemből készült s egyik oldalán a magyar címert, a másikon a Szűz Mária képét viseli. A szerbek mint valami diadaljelvényt őrizik ott, de ki van derítve, hogy a zászló egyik bánsági honvédzászlóalj részére készült, de mielőtt ennek átadhatták volna, egy szerb csapat egyéb martalékkal elhurcolta, így hát nem igen van ok rá, hogy a szerb múzeumban őrizzék s ragaszkodjanak hozzá. A honvédegyletek választmánya elhatározta, hogy e zászló visszaszerzése végett belgrádi követünk utján lépéseket fog tenni. * »A magyar hírlapirodalom 1885-ben« címmel érdekes statisztikai kimutatást közöl id. Szinnyei József a »Vasárnapi Újság« legújabb számában. Ez évben 494 hírlap és folyóirat jelen meg magyar nyelven. A első magyar hírlap, a »Magyar Hírmondó«, 1780 jan. 1-én jelent meg Pozsonyban, mig Budapesten 1788 okt. 8-án indult meg első rendes hírlap, a »Magyar Merkurius«. 1830-ban 10 magyar hirlap és folyóirat jelent meg, mely szám csak 1861-ben szaporodott 52-re. 1869-ben 80 volt, 1868-ban már 140 s fokozatosan szaporodva 1873-ban 201, 1879-ben 324, 1882-ben 412 jelent meg. 1780 óta megjelent hirlap és folyóirat magyar nyelven összesen 2200 (köztük a fővárosban 1190) 7428 évfolyamban; e számból a legtöbb, 503, folyóiratokra esik. Az idén a fővárosban 227, a vidék 108 helyén 263 és 4 külföldön jelen meg s a szaporodás tavaly óta 12. Idegen nyelven hazánkban : 141 német 38 szláv, 25 román, 6 olasz, 2 héber és 2 francia lap és folyóirat jelen meg, 25-tel kevesebb mint tavaly. Hazánkban 12,370 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar lap; 14,683 németre egy német; 47,117 szlávra egy szláv és 92,951 románra egy román lap. Ez időszerint Magyaországon tehát 708 hirlap és folyóirat jelent meg s ebből 19,330 főre esik egy. * Az irgalmas rend részletes kimutatásokat adott ki a múlt évben Magyarországban teljesített működéséről. Az emberbaráti szerzet tagja tudvalevőleg kettős célra esküsznek föl: embertársaik lelki s testi javának előmozdítására s izgalmas cselekedeteket valláskülönbség nélkül gyakorolják a szenvedőkön. A szerzet Spanyolországban alakult, 1537-ben. Hazánk- 172