Fővárosi Lapok, 1885. április (22. évfolyam, 75-100. szám)

1885-04-26 / 97. szám

fogni. Gr. Károlyi elmondva nézeteit a részletekről, ajánlotta külön­véleményét. Si­mom­i Iván nem tartja igazságosnak, hogy Moson és Sopron megyék, noha semmi hasznuk a szabályozásból, Győr érdekében áldozatokat hozzanak. A társulat olcsóbban vitte volna keresztül a szabályo­zást, mint a kormány, melynek biztosai egyre nagyobb költségvetést csináltak. Szóló a különvéleményt pártolja. Garda Béla (mérsékelt ellenzéki) a törvény­­javaslat mellett beszélt. Látszott, hogy ismeri jól az ügyet. Elmondta, hogy sok szabálytalanság, törvény-­­ telenség történt, de a felső vidéki érdekeltek hozzá­­j­­árulásával. A felső vidéken félszabályzást csináltak,­­ az alsó vidékre zúdítva a vizet. Ha elkövették e hibát, járuljanak is az alsó vidék megmentéséhez, honnan a­­ lakosság most elvándorol az évenkénti vízpusztítás­­ miatt. Azelőtt két-háromszáz forint volt ottan egy hold ára, most hatvanért sem lehet eladni. Ideje,hogy az alsó Rábavidéken segítsenek s a törvényjavaslat­­ ezt akarja. E beszéd után b. Nyáry Jenő adta elő a főrendi , ház üzenetét, mely szerint a vágvölgyi összekötő vasút kiépítéséről s a postatakarékpénztárak felállításáról szóló törvényjavaslatokat a főrendi ház elfogadta. Majd Horánszky Nándor beszélt, indokolva ha­­tárzati javaslatát, melyben azt kívánja, hogy a javas­lat küldessék vissza a közlekedésügyi bizottsághoz átdolgozás végett abból az álláspontból, hogy a vég­leges szabályzást addig ne vigyék keresztül, mig az ártér fejlesztés adatait hivatalból át nem vizsgálják s más egyebeket is meg nem állapitnak. Dr. Kemény Gábor miniszter hosszabb beszéd­ben világitá meg a kérdést. Elmondta a versengése­ket, melyek a társulat keblében támadtak. Elmondta, hogy a malmok eltávolítása s a gátak átmetszése kön­nyelműség volt, mire a kormány figyelmezteté is akkor a társulatot. Ismerteté az ottani összetartó, egy­séges terület vízviszonyait, valamint azt is, hogy mire fog kiterjedni a szabályozás. Elmondá, hogy haszna lesz abból mindenkinek, ha nem is egyforma. Ahhoz, hogy az ártérfejlesztésben elkövetett hibák hivatalo­san helyreigazítassanak, a miniszter hozzá­járul, de kéri, hogy a törvényjavaslatot fogadja el a ház. Be­széde közben említette, hogy a Rába épp e hó 12-dikén is újra kiöntött s néhány község maga annyi kárt szenvedt most, mint az egész hat­millió szabályzási költség egész évi kamata. A vita itt félbe szakadt s Tóth Antal, Tulok Benő, (rábavidékiek) és Tors Kálmán hétfőn fognak beszélni. Tegnap még kérvényeket tárgyaltak volna, de Csanády Sándor felszólalt, hogy a ház határozatra nem képes, mert nincs jelen száz képviselő. Megszámlálták , csak 84-en voltak. Az elnök ennélfogva felszólíta a képviselőket a pontosabb jelenléteire, különben kény­telen lesz az ország előtt név szerint juttatni tudomásra, hogy kik nem teljesítik kötelességöket. Az ülés 1 óra 45 perckor ért véget. A főrendiház ülésén Nagy István képviselőházi jegyző nyújtotta át a doboj-siminkáni vasútról alko­tott törvényjavaslatot. B. Sennyey Pál elnök részvéttel jelenti be két tag: Zeyk Károly főispán és gr. Hadik Béla ellenten­gernagy elhunytét, mi fölött a ház jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Következett két törvényjavaslat tárgyalása. Azt, mely a vágvölgyi összekötő vasút kiépítéséről szól, szó nélkül elfogadták. A postatakarékpénztárról szóló ja­vaslatnál is csak gr. Zichy Nándor szólalt fel, s ő is elfogadta, bár nem tartja tökéletesnek; de azt hiszi, hogy az intézménynek eredményei lesznek. Kifejezte a gróf egyszersmind óhajtását, hogy a kormány álta­lában a takarék-, hitel- és kezelésügy rendezését erősb alapokra fektesse. Csak Baross Gábor államtitkár tett még megjegyzéseket, kijelentve, hogy a kormány min­dent elkövet a jó eredmény érdekében s az új intéz­ményből nem kíván külön jövedelmi forrást csinálni s egyedüli célja az állami értékpapírok terjesztése, a­mi csak dicsérhető dolog. Az egész ülés csak háromnegyedórát vett igénybe, megnyitására meghívja. Ő felsége és a többi legmagasabb vendégek a királypavillon emelvényén foglalnak helyet, a katonai zenekar a néphimnuszt fogja játszani, aztán a kiál­­lítás védnöke, Rudolf trónörökös beszédet intéz ő felségé­hez, ki erre válaszol és a kiállítást megnyitottnak nyilvá­nítja. Ekkor megszólalnak a tárogatók. A miniszterelnök köszönetet mond ő felségének s a király a kereskedelmi mi­niszter vezetése mellett és a trónörökös-védnök, valamint a kiállítás elnöke a többi magas vendégek, miniszterek és az országos kiállítási bizottság­ tagjainak kíséretében kato­nazene és harangok zúgása mellett a nyugati kapun át a­­ nagy iparcsarnokba lép és azon keresztül a királyi pavil­­­­­onba visszatér. Ő felségének a nagy iparcsarnokba való­­ beléptével elhallgat a katonazene és a harangszó és meg i­s szólal a nagy orgona. Mihelyt ő felsége az iparcsarnokból­­ kilépett, a zene és harang mindaddig szól, mig ő felsége a kiállítás területét el nem hagyja. Kedvezőtlen időjárás esetén a hivatalos vendégek kocsin mennek a keleti kapuig, ott lépnek az iparcsarnokba­­ és elfoglalják kijelölt helyeket. Fél 12 óra után a csarnokba­­ senkit sem bocsátanak be, háromnegyed 12 órakor érkeznek , ugyanide a főhercegek és főhercegasszonyok, valamint az esetleg jelenlevő idegen főrangú vendégek közvetlen kísére­tekkel, a nyugati kapun át, a m. k. főajtónálló által fogad­tatva, bevárják ő felségét, ki 12 órakor érkezik szintén a nyugati kapun át s kit a kereskedelmi miniszter fogad. Ő felsége az e célra kijelölt helyre vonul, mely idő alatt a katonai zenekar a néphimmuszt játsza, mire Rudolf trón­örökös beszédet intéz ő felségéhez, ő felsége válaszol és a kiállítást megnyitottnak nyilvánítja. Megszólalnak a tároga­tók s a miniszterelnök köszönetet mond ő felségének, ki ezután a már említett kíséretekkel körutat tesz az ipar­csarnokban, mialatt az orgona egy zenedarabot játszik. Ő felsége a nyugati kapun hagyja el a csarnokot, az újra fel­hangzó néphimnusz és harangszó hangjai mellett. A többi fő­rangú vendégek és a meghívottak ő felsége távoztával a keleti kapun át távoznak az iparcsarnokból.­ ­ A kiállítás megnyitási szertartása. A kiállítási bizottság elnöke tegnap adta ki a kiállítás ünnepélyes megnyitásának programmját. Május 2-án a megnyitási ünnepélyre meghívott ven­dégek a főkapun át jönnek a kiállítási területre és a királyi pavilion előtt a meghívottak kat­egóriája szerint meghatá­rozott téren foglalnak állást. Fél 12 órakor a terület el lesz zárva. A fizető látogatók mellékkapukon mennek a részekre kijelölendő helyekre. A főhercegek, a főhercegasszonyok, va­lamint az esetleg jelenlevő idegen főrangú vendégek közvet­len kíséretekkel 3/4 12-kor érkeznek és a magyar királyi főajtónálló által fogadtatva, a királyi pavilion előtt várják ő felségét, ki 12 óra előtt érkezik meg és szintén a m. kir. főajtónálló által fogadtatik. A meghívott urak magyar disz­­öltönyben, diszegyenruhában vagy fekete frakkban, fehér nyakkendővel, rendjelszalagokkal jelennek meg ; a hölgyek magas ruhában, kalappal. Tizenkét órakor a kereskedelmi miniszter a királypavillonba megy s ő felségét a kiállítás Vidék. ** A soproni irodalmi és művészeti kör ki­adta jelentését a lefolyt évről. A múlt évben a kör inkább terjeszkedő működést folytatott, ellentétben eddigi helyi jellegével s mint kultur-tényező vonta magára a figyelmet. Terjeszkedő működése úgy az irodalmi, mint a társadalmi téren mutatkozott. A kör irodalmi pályázata által érintkezésbe lépett az ifjabb irói nemzedékkel s bírálóinak működése általános megelégedéssel találkozott. A lírai költeményre hirde­tett pályázat nyertese, Varsányi Gyula, azóta a fővá­rosi sajtóban is tért hódított magának; a komoly fel­olvasás díja Szűcs Miklósé lett, ugyanazé, ki később a Kisfaludy-társaság emlékbeszéd-díját is elnyerte. A férfi­ négyes pályázatán Gaal Ferenc szabadkai zeneiskolai igazgató és Bergmann Ágost zombori gimna­tanár tűntek ki. A kör összesen hat felolvasó ülést s egy matinéét rendezett. Az estélyek irodalmi színvo­nala, az előadások minősége emelkedett. A Kismar­tonba rendezett kirándulás is erkölcsi sikerrel járt. A kör a társadalmi téren szintén biztos állást foglalt, de veszteség is érte Frankenburg Adolf és Szigethy Sándor halálával. A bevétel 3590 frt 12 kr, a kiadás 3506 frt 59 kr volt, a vagyon állása pedig 1403 frt 63 kr. Van az egyletnek 16 alapító, 8 tiszteletbeli és 282 rendes tagja. ** Debrecenben a ref. egyházkerület közgyű­lésén tegnap még iskolai ügyeket tárgyaltak. A reg­geli vonattal érkezett oda Tisza Kálmán kor­mányelnök, aztán megjelent a gyűlésen, hol be­­léptekor élénk éljenzéssel fogadták. A kormányelnök részt véve a tárgyalásban, a főiskolai számadások ve­zetésére vonatkozólag zajos helyesléssel fogadott in­dítványt tett. Révész püspök ezután indítványozta, hogy a főrendi házi kérdést vegyék elő, a gyűlés azon­ban megmaradt a már megállapított sorrendnél. A kormányelnök azonban valószínűleg jelen lesz a fő­rendiházi kérdés tárgyalásánál is. ** Faiméból az állami főgimnázium tanulói tanáraik felügyelete alatt föl szándékoznak rándulni a fővárosba a kiállítás megtekintésére. Május utolsó hetében lesz e tanulmányi kirándulás, mely a közoktatásügyi miniszter és a kormányzó támogatása folytán biztosítva van. A tervet melegen karolták fel Fiuméban és nagyon sokan készülnek abban részt venni. A kirándulók máj­ 24-én délben érkeznek Buda­pestre s itt hat napot töltenek. Visszautazásuk közben Kis-Kőrösön megkoszorúzzák Petőfi szülőházát s meg­látogatják Szegedet is. ** Szegeden lassanként csillapul az izgalom, melyet a szinházégés magas hullámokban vert föl. A kalandos hírek s nyilvános vádaskodások is megszűnnek. A legsúlyosabb vádak egyike ellen Pósa Lajos színházi titkár tiltakozik a társulat nevében. Azt írja, hogy nem csak a tűzrendőri tilalom, hanem a színészeknek a színpad iránti tisztelete sem engedte volna meg, hogy próbák alatt szivarozzanak. A tár­sulat értekezletén fölmerült az indítvány, hogy to­vábbra is Nagy Vince igazgatása alatt maradjanak s vegyék ki a nagyváradi színkört. Nagy Vince megkö­szönte a ragaszkodást, de kijelentette, hogy az igaz­gatóságot nem fogadja el, fizetés nélkül, mint rendező, szívesen a társulattal marad. A színészek tehát kon­zorciummá alakulva mennek Nagyváradra. Szegedtől nagy hangversenynyel vesznek búcsút. A társulat elsőrangú tagjai s műkedvelők vesznek benne részt. A jövő hét elején Szabadkán, aztán B.­Gyulán fognak néhány előadást tartani. Javukra ma a szegedi dalár­­egylet rendez hangversenyt, a népkertben, melynek elzárását a tanács megengedte. Végre megemlítjük, hogy az égő színház fényképe is kapható. Egy élel­mes fotográfus, Ravasz Imre használta föl az alkal­mat, hogy ily eredeti képet készíthessen. Szomszédos műterméből könnyen megtehette a fölvételt. ** Keszthelyit, a Balaton partján, serényen folynak a munkálatok. A város az idén gr. Festetich Taszilótól egy gyönyörű parkot kapott, mely­nek díszítését a gróf munkásai már be is fejezték. Ez árnyas hely a vendéget igen kellemesen fogja meg­lepni. Eddig a fullasztó hőtől és portól csak úgy tud­tak menekülni, ha szobáikba vonultak, mert egy alkal­mas sétahely hiányzott. ** Hymen. Sopronban tegnap volt a dr. Reichenhau­er Kálmán fővárosi tanár s rendőrségi vegyész esküvője Petheő Mariska kisasszonynyal, özv. Petheőné­ Gaal Kornélia úrnő leányával. — K­i­s- Venyimen Skoda István adóhivatalnok jegyet vál­tott Zatsovits Ilona kisasszonynyal, Zatsovits Lipót gazdatiszt leányával. — Pozsonyban Marczell Béla felső-szel­i földbirtokos Vermes Gizella kisasz­­szonynyal, Vermes Mór leányával. — Nagy-E­nye­­den, mint lapunkat értesítik, Varga József tanitó­­képző-intézeti tanár nem esküvőjét, hanem még csak eljegyzését tartotta meg Vájna Janka kisasszonynyal.­­— Miskolcon Szpák Miklós postahivatalnok je­gyet váltott Teper Jolánka kisasszonynyal, özv. Teper Istvánna úrnő leányával. — Nagyszombaton Joachimovszky Kázm­ér főhadnagy Palugyay Ilona kisasszonynyal, Palugyay László ügyvéd leányával. ** Arad város emelkedéséről érdekes adato­kat sorol föl a polgármester jelentése a múlt évről. Az értelmes, erélyes vezetés mellett a város bizonyára nagyobb művelődési központtá fog fejlődni s igy ama feladatoknak megfelelhet, melyek nálunk a városokat az állami élet oly fontos tényezőivé teszik. Az egés­­ségi állapot a lefolyt évben kielégítő volt a közegés­­ségügyi törvény pontos végrehajtása és a közönség közönyének szűnése következtében. Ezer emberre 27 halálozás és 42 születés esett. A gazdasági viszonyok szenvedtek ugyan az általános pangás miatt, de a hi­telviszonyok nem hanyatlottak. A pozsonyi marhavá­sárra 16,461 darab elsőrendű ökröt szállítottak. Az ingatlanok értéke emelkedett s az adó­viszonyok is javultak, sőt a terhek növekedése dacára 18,048 írt­tal csökkentek a hátralékok s 16,113 írttal több adó folyt be, mint a megelőző évben. Az építkezés megle­pő lendületet vett s 93 új építkezés történt. Az isko­la­ügy fejlődése szintén örvendetes s a város 50,952 frt 58 krt fordított az oktatásügyre. A város összes vagyona 5,559,611 frt, terhei pedig 1,127,317 frt 94 krra rúgnak. **Halálozások. Beregszászon e napokban elhunyt özv. Lukovich Sándorné szül. Ékkel Szi­lárdka asszony, élete 21-ik évében. — N­agy-Baró­­d­o­n Mandel Kálmán, köztiszteletben állott kereskedő, ki 80 évet élt s nyolc gyermeket, harminchat uno­kát és tizenhat dédunokát hagyott hátra.— Szarva­son Salacz Józsefné szül. Kovács Amália asszony, városi jegyző neje. — Nagyváradon özv. Frank Ignácné asszony, jótékonyságáról széles körökben ismert nő; ugyanott Reichenberger Mátyás keres­kedő, kinek temetése igen nagy részvét közt ment végbe. — Debrecenben Vom­anovich Elek adó­hivatalnok, 56 éves. ** A Rába áradása. A Rába folyó Győrmegyé­­ben a mórichidai töltést átszakitva a Marcal-völgyet, a sopronmegyei szakadáson át pedig a felső Tóközt borította el. Eddig Győr megyében 22,000 hold leg­jobb minőségű rét s 7500 hold szántóföld áll viz alatt. A víznek nincs lefolyása s igy e terület viz alatt is fog maradni. Győr megyében falvak és emberélet nincsenek veszélyeztetve, de Sopron megyében az el­­elöntött terület sokkal nagyobb és ott falvak is álla­nak viz alatt. ** Vidéki hírek. Magyar-Ó­várt! csütörtö­kön ünnepélyesen fogadták Albrecht és Frigyes fő­hercegeket, kik nejeikkel együtt másnap estig időztek a városban; az utcákon diadalivek álltak, a háza­kon lobogók lengtek s volt fáklyásmenet, szerenád és tisztelgés. — Fiuméban Klapka György tábor­nokot nevenapja alkalmából meleg ovációban ré­szesítették ; a városi zenekar lakása elé vonult, hol egy bizottság tűzijátékot is rendezett s nagy tömeg éljenezte a tábornokot. — Temesvárról írják, hogy Dragovanics ottani főkapitányt a belügyminiszter a fővárosba rendelte, hogy az országos kiállítás tartama alatt Török János főkapitánynak fog segédkezni. — Kalocsán Holmeyer Ferenc nyomdatulajdonos a na­pokban ülte félszázados nyomdászi jubileumát s ez alkalomból több ovációban részesült. — Aradról s általában az Alföldről az az aggasztó hír érkezik, hogy a vetések tartós szárazság miatt nagyon kezdenek rit­kulni. — Kaposvárról ínselt Samu nagykereskedő

Next