Fővárosi Lapok, 1885. április (22. évfolyam, 75-100. szám)
1885-04-01 / 75. szám
használatban levő »kuttyogató« nevű eszközt, melynek az a célja, hogy a vízbe ejtve kurutytyoló hangot adjon , ily módon aztán a békát sejtő nagyobb halak könnyen hálóba kerülnek. Nevezetes e dologban az is, hogy Asztrahánban máig is hasonló módon fogják a halat. A magyar halászati eszközök tanulmányozása arról tesz tanúságot, hogy azok a célszerű forma iránti ritka érzékkel készültek. Némelyiken határozott római befolyás mutatkozik. Tárgyával összefüggésben érdekes adatokat sorolt föl az előadó a magyar korcsolyákról, evezőkről, nádvágókról, melyeknek szerkezetéből ethnográfiai következtetéseket vont le. Az előadó különben a magyarországi halászat terén tett gazdag tapasztalatait terjedelmes munkában fogja közrebocsátani. Előadását élénken megéljenezték. A felolvasásokat választmányi ülés követte. * Hitszónoklatok. Az egyetemi templomban nagypénteken a délelőtti istentisztelet után dr. Való Simon papnevelő intézeti tanulmányi felügyelő mond szentbeszédet. A belvárosi plébániatemplomban dr. Wolafka Nándor, a ferenciek templomában Pál Sándor áldozót tartanak ugyanakkor egyházi szónoklatot. A szerviták templomában Hoffmann Benedek szervitaatya mond alkalmi szentbeszédet. * A jótékony célú előadás, mely a várszínházban tegnap este folyt le, nem vonzott olyan nagy közönséget, mint várni lehetett volna. A nézőtér nem telt meg egészen. Mint halljuk, a vöröskereszt ápolónői nyugdíjalapjának így is jelentékeny összeg jut, mert többen váltották meg jegyeiket, anélkül hogy eljöttek volna. A műsor első száma az Agai Adolf fölolvasása: »In hoc signo« volt. A szellemes tárcaíró szokott modorában, zamatos nyelven, a szív melegével magasztalta az emberi lélek nemes hajtását , a szeretet világát. Szembe állította a párbajt a csatával ; az érdeklődést, melylyel a közönség a párbajok hőseit s a kivégzéseket kiséri, a közönynyel, melyben a háborúk nyomorultjai részesülnek. Szavaiban a tréfás gúny s a komoly korholás hangjai, mind a két fegyver gyöngéden használva, harmonikus egészszé olvadtak össze. Élénk színekkel szónokias modorban festi a háború nyomorát, vázolja e téren a humanizmus fejlődését, mely a vöröskereszt-egyletek alakulásában tetőzik. Végre az ápolónők nemes hivatását emelte ki s érdekes leírást adott az Erzsébet-kórházról, melyet mint orvos is kifogástalannak talált. Előadását több olyan megjegyzés tarkázta, mely napirenden lévő kérdésekre vonatkozik. Megéljenezték értte. Fölolvasás után Seribe vígjátéka: »Egy nő, ki az ablakon kiugrik« került színre. Blaha Lujza asszony tőrül metszett Rózsija ezúttal is elragadta a közönséget. A hiányzó népszínműi énekes helyét Deák Pál helyettesíti. * Az operaháziban tegnap »Gioconda« előadása kis szerepváltozással járt: Badoero szerepét Neytől Szendrői vette át. Szendrői, ki kisebb szerepekben mindig igen használható tag volt, nagyobb elismerést akkor vivott ki, midőn a »Zsidó nő« bibornokát a megbetegedett Ney helyett hirtelen eljátszotta, még pedig sikerrel. Ez bírta rá az igazgatóságot, hogy egy újabb szerepet bízzon Szendrőire. S a vérengző inquisitor elég jó kezekben lesz nála. Ha énekben és játékban elfogultsággal küzdött is, mégis meg tudott felelni szerepe nehezebb követelményeinek. A gyakorlati képességének többszöri próbára tétele megszerzik majd azt, ami még most hiányzott. Buzdító tapsban nem volt hiány. Az előadás igen jó volt s Turella Emma és Bartolucci kisasszonyoknak meg kellett ismételniük második felvonásbeli kettősüket. * Hangverseny. A harmadik és utolsó kamarazeneestély, melyet a Krancsevics-féle társaság rendez, ma este 1/18-kor lesz a redoute kis termében. A műsor ez: Haydn g-moll négyese, Bach J. S. zongoraversenye ötös kísérettel és Brahms b-dúr hatosa. A Bachféle versenyben a zongora részt Deutsch V., a nagybőgőt Tindtner játsza. A Brahms-féle hatosban a második mélyhegedűn Grünfeld, a második gordonkán Állaga működik közre. Jegyek Rózsavölgyi és társa cég zenemű-kereskedésében kaphatók. * Személyi hírek. Tisza Kálmán kormányelnök Gesztről pénteken tér vissza Budapestre. — Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter Kolozsvárról fővárosunkba visszaérkezett. — Báró Bánffy Dezső beszterce-naszódmegyei főispán e megye területére, erdészeti ügyekben, kormánybiztossá neveztetett ki. — Gróf Forgách Antal súlyosan megbetegedett, herceg Karagyorgyevics Sándorról pedig jelentik, hogy állapota igen aggasztóra fordult, fölgyógyulását alig remélhetni. — Udvardy Gyuláné szül. Dulka Sarolta asszony, akadémiai festő neje, hétfőn Budapesten elhunyt, élete 35-dik évében, régebben a nemzeti színházban sikerrel szerepelt; temetése ma, szerdán délután három órakor lesz a szerviták bérházából. — Kern István fővárosi bizottsági tag, kit a sugárúton egy gyorsan hajtó kocsi elgázolt, fölgyógyulása örömére ötszáz irtót küldött a polgármesterhez fővárosi szegények javára. * A népszínházat s a fővárosi színészetet érzékeny veszteség érte. Tihanyi Miklós szívszélhüdésben tegnap este hirtelen elhunyt. A népszínház megnyílta óta egyik legerősebb oszlopát bírta benne, ki egy nagy szerepkör: a kedélyes apákban és rokon szerepekben kitörölhetetlen emléket hagy maga után. Harmincöt éves volt s tizenhét éves színészi pályáján egyik siker a másikhoz fűződött. Természetes, őseredeti humora, a kedély kiapadhatatlan forrása minden alakításának sajátos, kiváló színt kölcsönzött. Családi neve László Miklós s apja kereskedő volt. A színi pályára Kassán lépett, majd önkéntesen beállt katonának, de csakhamar ismét felcsapott színésznek. A fővárosban a budai és városligeti színkörökben szerepelt több ízben s jóízó alakításaival annyira magára vonta a figyelmet, hogy a nemzeti színházban is felléptették vendégnek, mint fiatal színészt a »Tündérlak Magyarhonban« nyug. tábornoka szerepében. Elismerés kísérte, de tulajdonképi sikereit azóta érte el, mióta a népszínház megnyílt. A népszínműi apák, az operettés kedélyes bírók, a bohózatok öreg urai sat. oly sok és sokszor hasonló alakjai kezében mindig valami új vonást nyertek, megaranyozva kedélyes humora melegétől. Szerepeinek hosszú sorozatából elég lesz hirtelen Gonosz Pistára, Peleskei nótáriusra, a cornevillei bíróra, Nagyapóra, Dicső Adalbertre, a »Vörös sapka«, »Tót leány« öreg gazdáira, pompás huszáraira sat, utalnunk, hogy ama számos élvezetes estét emlékezetünkbe visszaidézzük, melyeket a magánéletben is ritka kedvességes színész nekünk szerzett. Legutolsó szerepe, az »Ördög pirulái« rettenthetetlen patikáriusa volt, melynek tizenkettedik eljátszása közben hirtelen oly rosszul lett, hogy haza kellett szállítani s szerpét másnak folytatnia. Barátai, pályatársai aggódva keresték fel, mert az erős termetű férfiút szélhüdéstől féltették. Tegnap délután épp Évva Lajos igazgató időzött nála, midőn rosszabbul lett s orvosért küldött. Midőn orvosa a szobába lépett, hirtelen szélütés véget vetett munkás életének. Felesége, a nemzeti színház egykori ballet-táncosnője, kivel példás házaséletet folytatott és két kis gyermeke már csak hűlt tetemére borulhattak. Este 7 órakor a haláleset híre csakhamar elterjedt, később pedig az a mende-monda követte, hogy Tihanyi ismét magához tért. Rögtön lakására siettek, hol azonban az orvosok csak a bekövetkezett halált konstatálhatták. A népszínház tagjai ma délelőtt 10 órakor ülést tartanak, hogy temetése felől intézkedjenek. * A zenealbum, melyet Bartalus István az országos kiállítás zenei csoportja számára a közoktatásügyi miniszter megbízásából szerkeszt, már sajtó alatt van. A díszesen kiállítandó album harminchat évre fog terjedni s közli a szerzők arcképeit is, kiktől az album zeneműveket tartalmaz. E művekből a kiállítás ideje alatt koronként hangversenyeket fognak rendezni, melyeknek érdekességét fokozni fogja az, hogy az illető szerzők lehetőleg személyesen fogják előadni vagy vezényelni saját darabjaikat. Az albumban foglalt művek, kevés kivétellel, magyar stiliek. Huszonnégy magyar zeneköltő küldött művet az albumba s köztök képviselve van Liszt Ferenc egy rhapsodiával, Joachim József hegedű-kadenciával, Goldmark Károly zongora-ábránddal, gr. Zichy Géza egy magándallal, id. Ábrányi Kornél több magyar zeneképpel, Bartalus István zongorára írt változatokkal. Ezeken kívül még Heller István, Bertha Sándor, Székely Imre, Horváth Attila, Mihalovics Ödön, Végh János, Siposs Antal, Zimay László, Állaga Géza, Bogisich Mihály prépost-plébános, Nikolics Sándor sat. küldtek be zeneműveket. * Jótékony egylet. A budapest-józsefvárosi 2. számú tankerület szegény tanulóit ruhával segélyző egylet, mely a fővárosi hasonló célú egyletek közt kiválóan sikeres működést fejt ki, Hegedűs Sándor elnöklete alatt tartotta meg évi közgyűlését. A múlt évre vonatkozó adatokat Vörös Kálmán titkár az általa összeállított évkönyvben terjesztette elő, ismertetve az egylet működésének főbb mozzanatait. Az egyletnek 204 alapító és 206 rendes tagja van. A múlt év végén 4701 frt 97 kr. alaptőkével és 128 frt. 23 kr. kezelési összeggel rendelkezett. Segélyezésre 828 frt. 51 krt adott ki s összesen 183 fiút és leányt látott el téli ruhával. Az elnökség és a választmány buzgósága rövid pár év alatt valóban elismerésre méltó eredményt mutat fel. * Könyvek, füzetek. Az akadémia kiadásában vaskos kötet s két kis füzet jelent meg. Az első nagybecsű munka. A Szabó Károly »Régi magyar könyvtár«-ának második kötete ez. Ama nem magyar nyelvű nyomtatványok ismertették benne, melyek hazánkban 1473-tól 1711-ig megjelentek. Összesen 2452. Több, mint az ugyanazon idő alatt megjejelent magyar nyomtatványok száma. Fontosság s szellemi érték tekintetében azonban nem mérkőzhetnek amazokkal. Nagyobbára csak néhány lapra terjedő vitairatok, értekezések. A tudós szerző lajstromba szedésekkel hasznos szolgálatot tett a hazai tudományosságnak. A munkában, melyre az 1882-iki könyvkiállítás alkalmából vállalkozott, mintegy negyven hazai könyvtár tisztjei támogatták. Óhajtandó volna, hogy a szerző buzdítása foganatra leljen s megszülessék a harmadik kötet is, magában foglalva amaz iratokat, melyeket magyarok külföldön adtak ki. A »Mathematikai és Természettudományi Értesítő«-ből a februári füzet fekszik előttünk, Gothárd Jenő, Konkoly Miklós, Klupáty Jenő, Koch Antal és Szabó József értekezései vannak benne ismertetve. Végre »Bolyai Farkas életrajza« került ki a sajtó alól. Szily Kálmán olvasta föl múlt évi októberben sára húsz krajcár. — Aigner Lajos kiadásában megjelentek: »Kölcsey Ferenc élete és művei«, Jancsó Benedektől. A 437 lapra terjedő kötet tíz fejezetben tárgyalja érdekesen, a sok utánjárással szerzett adatok gondos megválogatásával és felhasználásával, a kor találó rajzával irodalmunk e kiváló alakjának pályáját. A könyvre még visszatérünk. Ára 3 frt. G. Büttner Júliának az »Örvény a révben« című regénye, a kedvelt s ritkán megszólaló írónő jobb művei közé tartozik. Meséje, bonyodalma, megoldása finom érzékű írónőre vallanak. Ára másfél forint. A »Figyelő« márciusi füzetében Paszlavszky Sándor »B. Várkonyi Antal 18-ik századbeli ismeretlen költő«-ről, dr. Váczy János »Haller János és Hármas Istóriájá«-ról, továbbá »Szinnyei József tudományos repertóriumá«-ról, Abafi Lajos »Horváth Ádám és a Magyar Múzeum «-ról, Csaplár Benedek »A nemzeti buzdulat árapályá«-ról, Fabó András »Czvittengerről közölnek cikkeket. Gelich Rikhárd tábornok »Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben« című művéből a 15—16-ik füzet, melynek ára 50 kr. * A közoktatásügyi miniszter gyakorlatias eszmét készül megvalósítani. Külföldi tanulmányutra szándékszik küldeni a tankerületi főigazgatókat. Minden évben négyet. Az idénre Fehér Ipoly szegedi, Petrovich Ferenc nagyváradi, Mészáros Nándor pécsi és Békéssy Gyula debreceni főigazgatók vannak kiszemelve. Az lesz a feladatuk, hogy a külföld középiskolai ügyét tanulmányozzák, tegyenek összehasonlításokat hazai állapotainkkal s az okulást tanügyünk javára értékesítsék. Jelenleg az összes tankerületi főigazgatók együtt vannak Budapesten s a miniszter felszólítása következtében tanácskozni fognak a tantervek, tankönyvek, a tanintézetek fölszerelése, az igazgatói utasítások s más fontos kérdések fölött, egyúttal pedig kölcsönösen és a kormánynyal is köztik tapasztalataikat. Ilyen tanácskozást a miniszter ezentúl évenként akar rendezni. * Országos kiállítás. Az elárusitási irodát már legközelebb szervezik s a jury-épületben helyezik el. A szervezéssel és állandó ellenőrzéssel bizottság van megbízva, melynek elnöke Harkányi Frigyes. Ez iroda fogja az eladásra bejelentett tárgyak elárusitását közvetíteni, csekély jutalék mellett. — A méhészkiállítókat az országos méhészeti egyesület igazgatósága felhívta, indítsák azonnal útnak tárgyaikat, hogy ezek ápril 5-dikére megérkezzenek, mert különben nem állíthatók ki. Élő méhek és idei méz az augusztusi időleges tárlatra július 20-ig jelenthetők be. — A lókiállitásra, melynek bejelentési határideje ápril 15-én jár le, már eddig 800 ló van bejelentve. — A keleti pavilion számára, mint ruscsuki konzulunk jelenti, Bulgáriából tiz ládát betöltő gyűjteményt indítottak útnak s a küldemény néhány nap múlva már megérkezik. Bolgárország általában gazdagon lesz képviselve. * A befalazott ajtók. Ijedezve jelenték e napokban több lapnak, hogy az operaházban két oldalajtót, mely a földszinti közönség rendelkezésére állt, közelebb befalazták. A közrendészeti bizottság tegnapi ülésén ez iránt interpellációt tettek . Horváth tanácsnok azt felelte, hogy a befalazás csakugyan megtörtént, mégpedig a tűzbiztonság minden csökkentése nélkül, sőt a közönség javára. Veszély esetén ugyanis a »kijárat« szóval megjelölt két ajtó tévedésbe ejtette volna a közönséget, mert ez ajtók nem a szabadba nyílnak, hanem tekervényes folyosóra, mely a színpadra vezet, továbbá az udvari páholy egy elzárt ajtajához. A közönség számára van elég ajtó, mely a szabadba vezet, ezt a kettőt tehát az összes illetékes közegek beleegyezésével falazták be. * A Margitszigeten több célszerű változás várja a kirándulókat. Állítanak a gyermekek számára céllövőt, ördögmalmot süt, és szabad lesz a gyepre is járni. E rég nélkülözött kedvezmények helye azonban csak a kis sziget lesz, melyet széles töltéssel kötöttek össze a nagy szigettel. Magyar főkertész ott is gondoskodni fog szép ültetvényekről s egy fedetlen tánchelyiség a nyári mulatságok rendezésére kínálkozik majd. A nagy-szigeti felsővendéglő verandáját egészen kiépítették s most a Duna felől is fedett veranda van. * Zeneművek. Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében megjelentek. »Boka kesergője«, régi magyar hallgató csárdással, hegedűre és zongorára szerzé Zsadányi Armand. A füzet Bartalus Istvánnak van ajánlva sára frt. » P a g o d i-p o l k a« »A két Savoyard leány« című énekes szinműből, szerzé s Pálmai Ilka asszonynak ajánlá Bánfi Sándor. »1885- iki Nefelejts csárdás« szerző Bugyi Ferenc, zongorára alkalmazta Balázs Kálmán, ára 80 kr. * Az Orczy-kertbe, mint említettük, a Ludovika akadémia igazgatósága csak belépti jegy mellett bocsát be sétálókat. Ez a gyakorlatban körülbelül a 492