Fővárosi Lapok, 1886. április (23. évfolyam, 91-119. szám)
1886-04-01 / 91. szám
fiatalsága nehezen tudhat alkalmazkodni. Meglehet, hogy jórészt ez ellentét is okozhatta, de nekünk úgy tetszett, mintha a kisasszonyt, ki több jelenet-részletben igaz tehetséget árult el, természete inkább a vígjáték terére utalna. Végül Hoffman Aranka (Pondierrandné) és Metzler Emma (Clarisse) epizódszerepeiknek jól megfeleltek. A férfiak közül Szilágyi Vilmos (negyedéves) jól megküzdött a Brissot nehéz szerepével.Elfogadható alakot tudott nyújtani s volt ereje az erős lelkirázkódás kifejezésére is. Mellette Szakács Andor érdemel dicséretet, ki mint Thouvenin férfias hangjának egész erejével, meggyőzően szavalta a szerző szónokló nézeteit. Csak kerekebb mozdulatokra s a hang simulékonyságára kell törekednie. Már kevésbbé volt jó Funták Andor (gróf), aki csak szerepének lírikus részeiben emelte magát érvényre. Csak kísérletszámba mehet a nemzeti színház fiatal tagjának , Bérczi Edének Fernandója is. Az összelőadás keretén azonban nem rontottak s a telt nézőtér egész estén át bőkezű volt a buzdító tapsokban. Tapsolt még Trefort Ágost közoktatási miniszter is, aki egy első emeleti páholyból nézte az iskola beszámolóját, a vizsgálati előadást. * Gulyás Gizella k. a. zongoraművésznő hangversenye holnap este lesz. Nem új jelenség ő már előttünk, mert tavaly volt alkalmunk vele megismerkedni, midőn a »Hungária« dísztermében Ney Dáviddal és volt mesterével H. Schruitt-tel együtt hangversenyzett. Akkor úgy a közönség, mint a kritika, egyértelműleg oda nyilatkozott, hogy Gulyás k. a. ifjú kora dacára meglepő művészetet mutatott be. Bécsben, hol tanulmányait végezte és hol már több ízben lépett fel önállóan, Hanslick, Helm és egyátalán az egész kritika évek óta nagy elismerésben részesített. Kiváncsiak lehetünk, hogy mennyit haladt a játék bravúrjában, az előadás melegségében és költőiségében, a felfogásban és a játék biztosságában. A kisasszony holnapi, a redoute kis termében tartandó hangversenyének műsorát egymaga játsza végig és Bach-Tausig, Schmitt H., Bendel, Beethoven, Brahms, Liszt, Chopin és Schumann műveit vette fel abba. •Jegyek a Rózsavölgyi-féle zenemű-kereskedésben válthatók. * Zeneművek. Az »Apollo«, mely magyar zeneszerzők válogatott műveinek havi füzetekben megjelenő gyűjteménye, zeneirodalmunk emelésén buzgón fáradozik. Szerkeszti Vágvölgyi Béla és kiadja Horovitz Adolf könyv- és zenemű-kereskedése Nagyszombatban. A legújabb füzet tartalma»Esti dal«, férfi-négyes Petőfi szövegére szerző id. Ábrányi Kornél. E pályanyertes kompozíció különösen a dalegyesületek figyelmére érdemes. Még egy dal követi: a »Sírom« című Kapi Gyulától. A zongora-szerzemények élén a »Megnyitó-zene«, Vágvölgyi Béla pályanyertes műve áll, mely a szerző jeles tehetségéről tesz tanúságot. Továbbá van még a füzetben egy kedves mazurka Domaniczky Ignáctól és egy magyaros induló Richter K. katonai karmestertől. Az »Apollo« előfizetési ára negyedévre tárt 50 kr. — Székesfehérvárit »A néma királyné« című keringő jelent meg Linka Kamilltól. A csinos szerzeményt már számos cigányzenekar játsza országszerte. A Klökner Gyula kiadásában megjelent zenemű ára 1 írt. * Hézagpótló tankönyv, jelent meg a Stampfel Károly kiadásában. A pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatója, Jónás János írta »Kereskedelem- és forgalom-isme« cím alatt. A kereskedelmi életben fölmerülő fogalmak s kifejezések, a különböző műveletek, továbbá a közlekedésügy kereskedelmi része, a forgalmi érdekek ismertetvék benne. A könyv szerzőjének bő tapasztalatai vannak a kereskedelmi szakoktatás terén s hogy a kitűzött célnak mennyiben felelt meg, azt szakférfiak dolga megítélni. Részünkről csak amaz érdemét kívánjuk még fölemlíteni, hogy a zárjelben közölt német műszók helyett mindig jó magyar kifejezéseket igyekszik találni s használni. A kötet ára egy forint hatvan krajcár. * A kolozsvári színházban Müller Katica és Dobler Józsa kisasszonyok, operánk ballettáncosnői, nagy közönség előtt kezdték meg vendégszereplésüket. Müller Kati k. a. kecses tánca és bravouros fordulatai, valamint Dobler Józsa k. a. ügyes kísérete egyiránt gyönyörködtették a nézőket. »Hamlet«-ből a pásztorjátékot, »Traviatá«-ból a spanyol táncot és »Mignon«-ból a jockey-táncot adták elő zajos tetszés közt. Az első szám után bokrétákat is kaptak. Még kétszer lépnek fel. A táncok előtt Ábrányi Emil »Végrehajtó«-ját adta elő a színtársulat s a sikerült apróság ismétlése kedvező fogadtatásban részesült. A félszeg tanárt Szép Aladár játszta sikerrel s nyílt jelenetben is tapsolták. Az estét a »Chatour kastély« címü operette fejezte be, melybenMakónak és Serédi kisasszonynak van pompás szerepe. * Apróbb hírek. Az »Egyetemes Regénytár« legújabb kötete Petelei István »Filmilé«-jével és Peyrebrune »Arany hajtű« című elbeszélésével megjelent, ára kötve 50 kr. — A népszínház személyzete júliusban kezdi meg előadásait a budai színkörben, még pedig oly módon, mint télen voltak a várszínházban. Aranyosi Gyuláné M 656 — — asszony, a népszínház operette-komikája megvált az itézettől és vidékre szerződött. ■— A »Portici-i némá«-ban ma Ábrányiné asszony fogja énekelni Elvira szerepét, mert Maleczkyné asszony, ki rendesen e szerepet énekli, az utóbbi hetek alatt annyira igénybe volt véve egymást követő nagy szerepek által, hogy pár napi nyugalomra van szüksége. — Aradon Rónaszékiné Sz. Vilma asszony a »Gascognei nemes« cimű operettében búcsúzott a közönségtől, mely őt igen kitünteté egész vendégszereplése alatt. K é p v i 8 e 1 ö li sí /. (Márc. 31.) (7.) Végre mégis csak igaz lett egyszer: a törvényhatósági javaslatnak eljutottak a végére, épen egy havi tárgyalás után. Március első napján fogtak hozzá, március utolsó napján fejezték be. Jutott tegnap még idő az egyptomi pénzügyi egyezmény becikkelyezésére is, melynél a kormányelnök és dr. Apponyi Albert közös megegyezéssel állapítottak meg egy határozati javaslatot. Az ülés megnyitása után Földváry Miklós az állandó igazoló bizottság részéről jelente, hogy Szemnecz Emil képviselőt a szabályszerű harminc nap fentartása mellett igazolták. Aztán mindjárt következett a napirend: a törvényhatósági javaslat tárgyalása. A 9-t-dik §. szerint tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény vagy illetékes felsőbb hatóság tett kötelességévé, fegyelmi úton felelősségre nem vonható. Mocsáry Lajos hosszabb indokolással módosítványt nyújtott be, hogy az egész szakaszt hagyják el és helyette iktassák be az 1870-dik évi 42-dik törvénycikk 81-dik szakaszát. (Helyeslés balról.) Lázár Ádám pártolta ez indítványt. Tisza Kálmán kormányelnök, ellenezve a módositványt, mindenekelőtt kifejti, hogy tévedés az, mintha a mai törvény és gyakorlat szerint a bűnügyi eljárást a fegyelmi eljárásnak kellene megelőznie. Ellenkezőleg, ha ugyanazon tény miatt bűnügyi vizsgálat is foly, ennek elintézéséig a fegyelmi eljárás szünetel. A javaslat e szakaszának az a célja, hogy a tisztviselőt ne lehessen fegyelmi panaszokkal zaklatni, mikor illetékes felsőbbségi parancsra jár el. A tisztviselők rendes törvényes felelősségét ez nem zárja ki. Reflektált a kormányelnök Mocsárynak több megjegyzésére a főispán rendelkezési jogait illetőleg, kiemelve, hogy az egyedüli egyenes intézkedési joga abban az esetben van, mikor az állam érdeke halasztást nem tűr. Ezt mellőzni lehetetlen. Lehet ugyan föltenni, hogy a főispán vagy a miniszter majd mindent halaszthatatlannak fog találni, de ez csak előre való gyanúsítás. (Mocsáry Lajos: A lehetőség megvan!) Ha választani kell, a kormányelnök inkább választja azt, hogy esetleg valamikor e joggal visszaélés történhetik, mely törvényes vagy politikai úton sújtható, mint azt, hogy az állam érdekének helyrehozhatatlan kár okoztassék. Arra nézve, hogy a főispánnak nincs felelőssége, megjegyzi, hogy a törvényes felelősség alól a főispán sincs kivéve, de ennek szabályozása nem ide tartozik s nem csinálhatunk külön büntető kódexet a főispán tiszteletére. A politikai felelősség a főispánért a miniszterre hárul. A fegyelmi szabályok a tisztviselőkre szólnak, a főispán e szabályok alá nem vonható. (Helyeslés). Még Dárday Sándor előadó beszélt s a ház aztán elfogadta a szakaszt,úgyszintén a 95. és 96-dik szakaszokat. Ezzel a javaslat részletes tárgyalása be volt fejezve s harmadszori felolvasását a csütörtöki ülésre tűzték ki. Dárday Sándort, ki egy hónapon át mint előadó folyton részt vett a vitában, szívélyesen megéljenezték, mikor az előadói székről lelépett. Következett az egyptomi pénzügyek rendezésére vonatkozó egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor előadó világos képét nyújta ez egyezmény eredetének és céljának. Az Egyptomban történt ismeretes bonyodalmak, melyek ez ország pénzügyeinek megromlására s az alexandriai bombázásnál európai érdekek sérelmére vezettek, nem puszta belügyei Egyptomnak, mert Egyptom fontos gócpontja lett a keleti eseményeknek. Azalexandriai pusztulásnál az európaiak közt sok magyar és osztrák állampolgár szenvedett kárt s az egyptomi kormány a károkért vállalt kötelezettséget beváltani nem bírván, az európai kormányok léptek közbe. Elsősorban Anglia tett javaslatokat, de ezeket nem fogadták el, mert az angol befolyás egyoldalúságára célzott , hanem elfogadták a francia javaslatot, mely szerint a hatalmak egyetemleges befolyása érvényesüljön ; együtt vállaltak kezességet az egyptomi 9 millió frtnyi kölcsönért s monarchiánk a közösségből nem vonhatta ki magát, már azért sem, mert kereskedelmünk ott jelentékeny s az alexandriai károsultak közt magyar és osztrák állampolgárok hat millió frankkal vannak képviselve. Hogy az egyptomi adósságért való kezességből tényleges teher háromoljék ránk, az nem valószínű, mert elsősorban Egyptom 9 millió fontnyi évi jövedelmét terheli a kamatteher. Irányi Dániel ellenezte a javaslatot. Nem akar egyptomi adósságért kezességet vállalni, mikor itthon üres a kincstár. (Csanády Sándor: Mert kirabolták ! Derültség.) A szóló bírálja a kormány keleti politikáját,rosszalva, hogy segítették Törökország feldarabolását. A javaslatot nem fogadja el. Gróf Apponyi Albert elfogadja a javaslatot, mert az egyptomi kérdés egyik része a keleti kérdésnek s ragaszkodnunk kell ahoz, hogy e kérdés csak egész Európa hozzájárulásával oldassák meg. A kérdéses egyezményt azonban csonkának találja s határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a magyar országgyűlés fentartja jogát, hogy a jótállásból származható teher viselésének aránya és módja iránt a többi illetékes tényezőkkel együtt szabadon határozhasson. (Helyeslés.) Helfy Ignác nevetségesnek találja, hogy a hatalmi állás miatt kell kezességet vállalnunk, mikor még csak fizetési helyül sem jelölték ki Budapestet. Nem fogadja el a javaslatot. Tisza Kálmán kormányelnök, Irányinak felelve, hangsúlyozta, hogy épen a keleti dolgokban nem szabad elszigetelt állást foglalnunk. Hogy 1877-ben mért engedtük meg az orosz-török háborút, arra most nem lehet kiterjeszkedni, de ha akkor az Irányi által hangoztatott politikát követjük, ez pár hét alatt többe került volna, mint ez az egész mostani egyiptomi kölcsön. A kormányelnök aztán kifejti, hogy mikor a többi hatalmak kárpótlást követeltek Egyptomtól, de meg is adták neki hozzá a módot, mi nem járhattunk el úgy, hogy a követeléshez hozzájárulunk, de a segítséghez nem. Hogy a jótállásból teher háruljon ránk, nem épen lehetetlenség ugyan, de nagyon valószínűtlen. Gróf Apponyi határozati javaslatát a kormányelnök elfogadja oly módosítással, hogy ha e jótállásból származó terheknek megosztási arányaira és teljesítési módozataira nézve az érdekelt nagyhatalmak közt egyezmény jönne létre vagy beállna a terhek megosztásának szüksége, a magyar országgyűlés a ránk eső részre nézve a többi illetékes tényezőkkel együtt határozhasson. (Helyeslés.) Hegedűs Sándor még néhány megjegyzést tett az ellenzéki szónokok állításaira, Helfynek azt felelve, hogy Bécs és Budapest nincs a fizetési helyek közt, mert itt nincsenek azok a kötvények, tehát nincs kinek fizetni. Gróf Apponyi Albert elfogadta a módosítást, melyet határozati javaslatához a kormányelnök adott be. A ház aztán igy fogadta el a határozati javaslatot s utána az egyezmény becikkelyezését. Tisza Kálmán kormányelnök jelenté, hogy a Herman Ottó és Fackh Károly interpellációira, ma, csütörtökön fog felelni. Ma bizottsági tagok választása s az elfogadott avaslatok harmadszori felolvasása lesz meg napirenen. Pénteken szünet. Szombaton a községi törvényavaslat tárgyalását kezdik meg. Fővárosi hrek. * Gőzvasút a városligetbe. A főváros közgyűlése tegnap elfogadta a Balázs-féle ajánlatot. E szerint már rövid idő múlva gőzmozdonyú vasút fogja a főváros közönségét a városligetbe szállítani, még pedig személyenként nyolc krajcárért. A vonal a Ferenc József térről indul ki s a Kálmán-, Bárány- és Podmaniczky-utcákon végig jut a ligetbe. Ugyanez ülésen Ráth Károly főpolgármester melegen emlékezett meg Stern Adolf és Schwarz Antal elhunyt bizottsági tagokról s bejelentette néhai Brüll Gusztáv 500 frtos és özv. Stern Adolfné asszony 100 frtos adományát a főváros szegényei javára. Aztán számos kisebb érdekű ügyet intéztek el. * Kedvezőtlen felelet. A természettudományi társulat tegnapi ülésén dr. Stoczek József műegyetemi tanár egy a fővárost jelenleg élénken foglalkoztató kérdésről, a tatai forrásvíz bevezetéséről értekezett. A tatai víz tudvalevőleg 20-21 fok meleg, tehát hőfoka oly nagy, hogy üdítő italt nem nyújthat. Egyik főkérdés tehát, várjon a csatornán át való vezetés által lehűthető-e legalább 15 fokra ? Stoczek József mennyiségtani fejtegetések alapján e kérdésre határozott nemmel felelt. Ugyanez ülésen Ilosvai Lajos tanár többféle tudományos műszert és eszközt mutatott be. * Ezerforintos alapítvány. A honvédmenház ezer forintot kapott Cegléd városától. A házipénztárból szavazták meg az összeget, kikötve, hogy az mint alapítvány kezeltessék. A honvédelmi miniszter értesítette az áldozatkész város közönségét, hogy az ezer forintot gyümölcsözőleg helyezte el s egyúttal elismerő köszönetet mondott értte. A Kehelyszentelés szertartása volt tegnap az egyetemi templomban. Császka György szepesi püspök a budapesti oltáregylet részére 26 darab kelyhet és ugyanannyi patonát, a budaújlaki templom részére pedig egy kiváló szépségű kehelyt és kehelytányért szentelt meg. Az oltáregylet kelyheit szegényebb javadalmazásu templomoknak fogják ajándékozni. * Személyi hírek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyi és gr.Széchenyi Pál földmivelési miniszterek tegnap délután Bécsbe utaztak. — Somssich Pál négyszáz írton üvegfestésű ablakot készíttet a