Fővárosi Lapok, 1886. április (23. évfolyam, 91-119. szám)

1886-04-01 / 91. szám

fiatalsága nehezen tudhat alkalmazkodni. Meglehet, hogy jórészt ez ellentét is okozhatta, de nekünk úgy tetszett, mintha a kisasszonyt, ki több jelenet-rész­letben igaz tehetséget árult el, természete inkább a vígjáték terére utalna. Végül Hoffman Aranka (Pond­­ierrandné) és Metzler Emma (Clarisse) epizódszere­peiknek jól megfeleltek. A férfiak közül Szilágyi Vil­mos (negyedéves) jól megküzdött a Brissot nehéz sze­repével.Elfogadható alakot tudott nyújtani s volt ereje az erős lelkirázkódás kifejezésére is. Mellette Szakács Andor érdemel dicséretet, ki mint Th­ouvenin férfias hangjának egész erejével, meggyőzően szavalta a szerző szónokló nézeteit. Csak kerekebb mozdulatokra s a hang simulékonyságára kell törekednie. Már kevésbbé volt jó Funták Andor (gróf), a­ki csak sze­repének lírikus részeiben emelte magát érvényre. Csak kísérlet­számba mehet a nemzeti színház fiatal tagjá­nak , Bérczi Edének Fernandója is. Az összelőadás keretén azonban nem rontottak s a telt nézőtér egész estén át bőkezű volt a buzdító tapsokban. Tapsolt még Trefort Ágost közoktatási miniszter is, a­ki egy első emeleti páholyból nézte az iskola beszámoló­ját, a vizsgálati előadást. * Gulyás Gizella k. a. zongora­művésznő hangversenye holnap este lesz. Nem új jelenség ő már előttünk, mert tavaly volt alkalmunk vele meg­ismerkedni, midőn a »Hungária« dísztermében Ney Dáviddal és volt mesterével H. Sch­ruitt-tel együtt hangversenyzett. Akkor úgy a közönség, mint a kri­tika, egyértelműleg oda nyilatkozott, hogy Gulyás k. a. ifjú kora dacára meglepő művészetet mutatott be. Bécsben, hol tanulmányait végezte és hol már több ízben lépett fel önállóan, Hanslick, Helm és egyátalán az egész kritika évek óta nagy elismerésben részesíte­tt. Kiváncsiak lehetünk, hogy mennyit haladt a játék bravúrjában, az előadás melegségében és költőiségé­­ben, a felfogásban és a játék biztosságában. A kis­asszony holnapi, a redoute kis termében tartandó hangversenyének műsorát egymaga játsza végig és Bach-Tausig, Schmitt H., Bendel, Beethoven, Brahms, Liszt, Chopin és Schumann műveit vette fel abba. •Jegyek a Rózsavölgyi-féle zenemű-kereskedésben válthatók. * Zeneművek. Az »Apo­llo«, mely magyar zeneszerzők válogatott műveinek havi füzetekben megjelenő gyűjteménye, zene­irodalmunk emelésén buzgón fáradozik. Szerkeszti Vágvölgyi Béla és kiadja Horovitz Adolf könyv- és zenemű-kereskedése Nagy­szombatban. A legújabb füzet tartalma»Esti dal«, férfi-négyes Petőfi szövegére szerző id. Ábrányi Kor­nél. E pályanyertes kompozíció különösen a dalegye­sületek figyelmére érdemes. Még egy dal követi: a »Sírom« című Kapi Gyulától. A zongora-szerzemények élén a »Megnyitó-zene«, Vágvölgyi Béla pályanyer­tes műve áll, mely a szerző jeles tehetségéről tesz tanúságot. Továbbá van még a füzetben egy kedves mazurka Domaniczky Ignáctól és egy magyaros in­duló Richter K. katonai karmestertől. Az »Apollo« előfizetési ára negyedévre t­árt 50 kr. — Székesfehér­várit »A néma királyné« című keringő jelent meg Linka Kamilltól. A csinos szerzeményt már szá­mos cigány­zenekar játsza országszerte. A Klökner Gyula kiadásában megjelent zenemű ára 1 írt. * Hézagpótló tankönyv, jelent meg a Stam­­pfel Károly kiadásában. A pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatója, Jónás János írta »Ke­­reskedelem- és forgalom-isme« cím alatt. A kereskedelmi életben fölmerülő fogalmak s kifeje­zések, a különböző műveletek, továbbá a közlekedés­ügy kereskedelmi része, a forgalmi érdekek ismertet­­vék benne. A könyv szerzőjének bő tapasztalatai van­nak a kereskedelmi szakoktatás terén s hogy a kitű­zött célnak mennyiben felelt meg, azt szakférfiak dolga megítélni. Részünkről csak amaz érdemét kí­vánjuk még fölemlíteni, hogy a zárjelben közölt német műszók helyett mindig jó magyar kifejezéseket igyekszik találni s használni. A kötet ára egy forint hatvan krajcár. * A kolozsvári színházban Müller Ka­tica és Dobler Józsa kisasszonyok, operánk ballettáncosnői, nagy közönség előtt kezdték meg vendégszereplésüket. Müller Kati k. a. kecses tánca és bravouros fordulatai, valamint Dobler Józsa k. a. ügyes kísérete egyiránt gyönyörködtették a nézőket. »Hamlet«-ből a pásztorjátékot, »Traviatá«-ból a spa­nyol táncot és »Mignon«-ból a jockey-táncot adták elő zajos tetszés közt. Az első szám után bokrétákat is kaptak. Még kétszer lépnek fel. A táncok előtt Ábrányi Emil »Végrehajtó«-ját adta elő a színtársu­lat s a sikerült apróság ismétlése kedvező fogadta­tásban részesült. A félszeg tanárt Szép Aladár játszta sikerrel s nyílt jelenetben is tapsolták. Az estét a »Chatour kastély« címü operette fejezte be, melyben­­Makónak és Serédi kisasszonynak van pompás szerepe. * Apróbb hírek. Az »Egyetemes Re­gé­n­y­t­á­r« legújabb kötete Petelei István »F­ilm­i­­lé«-jével és Peyrebrune »Arany hajtű« című elbeszé­lésével megjelent, ára kötve 50 kr. — A n­é­p­s­z­í­n­­ház személyzete júliusban kezdi meg előadásait a budai színkörben, még pedig oly módon, mint télen voltak a várszínházban.­­ A­r­a­n­y­osi G­y­u­l­á­n­é M 656 — — asszony, a népszínház operette-komikája megvált az itézettől és vidékre szerződött. ■— A »Portici-i némá«-ban ma Ábrányiné asszony fogja énekelni Elvira szerepét, mert Maleczkyné asszony, ki rendesen e szerepet énekli, az utóbbi hetek alatt annyira igény­be volt véve egymást követő nagy szerepek által, hogy pár napi nyugalomra van szüksége. — Aradon Ró­­naszékiné Sz. Vilma asszony a »Gascognei nemes« cimű operettében búcsúzott a közönségtől, mely őt igen kitünteté egész vendégszereplése alatt. K é p v i 8 e 1 ö li sí /. (Márc. 31.) (7.) Végre mégis csak igaz lett egyszer: a tör­vényhatósági javaslatnak eljutottak a végére, épen egy havi tárgyalás után. Március első napján fogtak hozzá, március utolsó napján fejezték be. Jutott teg­nap még idő az egyptomi pénzügyi egyezmény becik­kelyezésére is, melynél a kormányelnök és dr. Appo­­nyi Albert közös megegyezéssel állapítottak meg egy határozati javaslatot. Az ülés megnyitása után Földváry Miklós az állandó igazoló bizottság részéről jelente, hogy Szem­­necz Emil képviselőt a szabályszerű harminc nap fen­­tartása mellett igazolták. Aztán mindjárt következett a napirend: a törvényhatósági javaslat tárgyalása. A 9-t-dik §. szerint tisztviselő olyan cselekvé­­nyért, melyet a törvény vagy illetékes felsőbb ható­ság tett kötelességévé, fegyelmi úton felelősségre nem vonható. Mocsáry Lajos hosszabb indokolással mó­­dosítványt nyújtott be, hogy az egész szakaszt hagy­ják el és helyette iktassák be az 1870-dik évi 42-dik törvénycikk 81-dik szakaszát. (Helyeslés balról.) Lá­zár Ádám pártolta ez indítványt. Tisza Kálmán kormányelnök, ellenezve a mó­­dositványt, mindenek­előtt kifejti, hogy tévedés az, mintha a mai törvény és gyakorlat szerint a bűnügyi eljárást a fegyelmi eljárásnak kellene megelőznie. Ellenkezőleg, ha ugyanazon tény miatt bűnügyi vizs­gálat is foly, ennek elintézéséig a fegyelmi eljárás szünetel. A javaslat e szakaszának az a célja, hogy a tisztviselőt ne lehessen fegyelmi panaszokkal zaklatni, mikor illetékes felsőbbségi parancsra jár el. A tiszt­viselők rendes törvényes felelősségét ez nem zárja ki.­ Reflektált a kormányelnök Mocsárynak több meg­jegyzésére a főispán rendelkezési jogait illetőleg, ki­emelve, hogy az egyedüli egyenes intézkedési joga abban az esetben van, mikor az állam érdeke halasz­tást nem tűr. Ezt mellőzni lehetetlen. Lehet ugyan föltenni, hogy a főispán vagy a miniszter majd min­dent halaszthatatlannak fog találni, de ez csak előre való gyanúsítás. (Mocsáry Lajos: A lehetőség meg­­­van!) Ha választani kell, a kormányelnök inkább vá­lasztja azt, hogy esetleg valamikor e joggal vissza­élés történhetik, mely törvényes va­g­y politikai úton sújtható, mint azt, hogy az állam érdekének helyre­hozhatatlan kár okoztassék. Arra nézve, hogy a fő­ispánnak nincs felelőssége, megjegyzi, hogy a törvé­nyes felelősség alól a főispán sincs kivéve, de ennek szabályozása nem ide tartozik s nem csinálhatunk kü­lön büntető kódexet a főispán tiszteletére. A politikai felelősség a főispánért a miniszterre hárul. A fe­gyelmi szabályok a tisztviselőkre szólnak, a főispán e szabályok alá nem vonható. (Helyeslés). Még Dárday Sándor előadó beszélt s a ház aztán elfogadta a szakaszt,úgy­szintén a 95. és 96-dik szakaszokat. Ezzel a javaslat részletes tárgyalása be volt fejezve s harmadszori felolvasását a csütörtöki ülésre tűzték ki. Dárday Sándort, ki egy hónapon át mint előadó folyton részt vett a vitában, szívélyesen megéljenezték, mikor az előadói székről lelépett. Következett az egyptomi pénzügyek rendezé­sére vonatkozó egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor előadó világos képét nyújta ez egyezmény eredetének és céljának. Az Egyptomban történt ismeretes bonyodalmak, melyek ez ország pénzügyeinek megromlására s az alexandriai bom­bázásnál európai érdekek sérelmére vezettek, nem puszta belügyei Egyptomnak, mert Egyptom fontos gócpontja lett a keleti eseményeknek. Az­­alexandriai pusztulásnál az európaiak közt sok magyar és osz­trák állampolgár szenvedett kárt s az egyptomi kor­mány a károkért vállalt kötelezettséget beváltani nem bírván, az európai kormányok léptek közbe. Első­sorban Anglia tett javaslatokat, de ezeket nem fogad­ták el, mert az angol befolyás egyoldalúságára cél­zott , hanem elfogadták a francia javaslatot, mely szerint a hatalmak egyetemleges befolyása érvénye­süljön ; együtt vállaltak kezességet az egyptomi 9 millió frtnyi kölcsönért s monarchiánk a közösségből nem vonhatta ki magát, már azért sem, mert keres­kedelmünk ott jelentékeny s az alexandriai károsul­tak közt magyar és osztrák állampolgárok hat millió frankkal vannak képviselve. Hogy az egyptomi adós­ságért való kezességből tényleges teher háromoljék ránk, az nem valószínű, mert első­sorban Egyptom 9 millió fontnyi évi jövedelmét terheli a kamatteher. Irányi Dániel ellenezte a javaslatot. Nem akar egyptomi adósságért kezességet vállalni, mikor itt­hon üres a kincstár. (Csanády Sándor: Mert kirabol­ták ! Derültség.) A szóló bírálja a kormány keleti po­litikáját,rosszalva, hogy segítették Törökország felda­rabolását. A javaslatot nem fogadja el. Gróf Apponyi Albert elfogadja a javaslatot, mert az egyptomi kérdés egyik része a keleti kérdés­nek s ragaszkodnunk kell ahoz, h­ogy e kérdés csak egész Európa hozzájárulásával oldassák meg. A kér­déses egyezményt azonban csonkának találja s hatá­rozati javaslatot nyújt be, mely szerint a magyar országgyűlés fentartja jogát, hogy a jótállásból szár­mazható teher viselésének aránya és módja iránt a többi illetékes tényezőkkel együtt szabadon határoz­hasson. (Helyeslés.) Helfy Ignác nevetségesnek találja, hogy a ha­talmi állás miatt kell kezességet vállalnunk, mikor még csak fizetési helyül sem jelölték ki Budapestet. Nem fogadja el a javaslatot. Tisza Kálmán kormányelnök, Irányinak felelve, hangsúlyozta, hogy épen a keleti dolgokban nem szabad elszigetelt állást foglalnunk. Hogy 1877-ben mért engedtük meg az orosz-török háborút, arra most nem lehet kiterjeszkedni, de ha akkor az Irányi által hangoztatott politikát követjük, ez pár hét alatt többe került volna, mint ez az egész mostani egyiptomi köl­csön. A kormányelnök aztán kifejti, hogy mikor a többi hatalmak kárpótlást követeltek Egyptomtól, de meg is adták neki hozzá a módot, mi nem járhattunk el úgy, hogy a követeléshez hozzájárulunk, de a segítséghez nem. Hogy a jótállásból teher háruljon ránk, nem épen lehetetlenség ugyan, de nagyon való­színűtlen. Gróf Apponyi határozati javaslatát a kor­mányelnök elfogadja oly módosítással, hogy ha e jót­állásból származó terheknek megosztási arányaira és teljesítési módozataira nézve az érdekelt nagyhatalmak közt egyezmény jönne létre vagy beállna a terhek megosztásának szüksége, a magyar országgyűlés a ránk eső részre nézve a többi illetékes tényezőkkel együtt határozhasson. (Helyeslés.) Hegedűs Sándor még néhány megjegyzést tett az ellenzéki szónokok állításaira, Helfynek azt felelve, hogy Bécs és Budapest nincs a fizetési helyek közt, mert itt nincsenek azok a kötvények, tehát nincs kinek fizetni. Gróf Apponyi Albert elfogadta a módosítást, melyet határozati javaslatához a kormányelnök adott be. A ház aztán igy fogadta el a határozati javaslatot s utána az egyezmény becikkelyezését. Tisza Kálmán kormányelnök jelenté, hogy a Herman Ottó és Fackh Károly interpellációira, ma, csütörtökön fog felelni. Ma bizottsági tagok választása s az elfogadott avaslatok harmadszori felolvasása lesz meg napiren­­en. Pénteken szünet. Szombaton a községi törvény­­avasla­t tárgyalását kezdik meg. Főv­á­rosi h­­­­r­e­k. * Gőzvasút a városligetbe. A főváros közgyű­lése tegnap elfogadta a Balázs-féle ajánlatot. E sze­rint már rövid idő múlva gőzmozdonyú vasút fogja a főváros közönségét a városligetbe szállítani, még pe­dig személyenként nyolc krajcárért. A vonal a Fe­renc József térről indul ki s a Kálmán-, Bárány- és Podmaniczky-utcákon végig jut a ligetbe. Ugyanez ülésen Ráth Károly főpolgármester melegen emléke­zett meg Stern Adolf és Schwarz Antal elhunyt bi­zottsági tagokról s bejelentette néhai Brüll Gusztáv 500 frtos és özv. Stern Adolfné asszony 100 frtos adományát a főváros szegényei javára. Aztán számos kisebb érdekű ügyet intéztek el. * Kedvezőtlen felelet. A természettudományi társulat tegnapi ülésén dr. Stoczek József mű­egyetemi tanár egy a fővárost jelenleg élénken fog­lalkoztató kérdésről, a tatai forrásvíz bevezetéséről értekezett. A tatai víz tudvalevőleg 20-21 fok meleg, tehát hőfoka oly nagy, hogy üdítő italt nem nyújthat. Egyik főkérdés tehát, várjon a csatornán át való ve­zetés által lehűthető-e legalább 15 fokra ? Stoczek József mennyiségtani fejtegetések alapján e kérdésre határozott n­e­m­mel felelt. Ugyanez ülésen Ilosvai Lajos tanár többféle tudományos műszert és esz­közt mutatott be. * Ezerforintos alapítvány. A honvédmenház ezer forintot kapott Cegléd városától. A házipénztár­ból szavazták meg az összeget, kikötve, hogy az mint alapítvány kezeltessék. A honvédelmi miniszter érte­sítette az áldozatkész város közönségét, hogy az ezer forintot gyü­mölcsözőleg helyezte el s egyúttal elis­merő köszönetet mondott értte. A Kehelyszentelés szertartása volt tegnap az egyetemi templomban. Császka György szepesi püs­pök a budapesti oltáregylet részére 26 darab kelyhet és ugyanannyi patonát, a budaújlaki templom részére pedig egy kiváló szépségű kehelyt és kehelytányért szentelt meg. Az oltáregylet kelyheit szegényebb ja­­vadalmazásu templomoknak fogják ajándékozni. * Személyi hírek. Gróf S­zap­áry Gyula pénzügyi és gr.S­z­é­c­h­e­n­y­i Pál földmivelési minisz­terek tegnap délután Bécsbe utaztak. — Somssich Pál négyszáz írton üvegfestésű ablakot készíttet a

Next