Fővárosi Lapok 1886. augusztus (211-241. szám)
1886-08-01 / 211. szám
1538 — T heim-Gyulay arcképei említendők. A szerkesztőkiadók: Fekete József és Hevesi József ismét egy fölötte változatos tartalmú füzetet bocsátottak ki. * A nemzeti színház tagjai augusztus 13-dikán kezdik meg a próbákat, de mivel akkorára az új színpad még nem igen készül el, a nagyobb próbákat alkalmasint az operaházban tartják egy darabig. Az intendáns augusztus 15-dikére összehívja a tagokat, hogy a pozsonyi vendégjátékok tervét bemutassa nekik. A részvétel nem kötelező, de az intendáns ajánlani fogja, hogy önkénytesen vállalkozzanak rá. Az intézet födezni fogja a úti költséget és pozsonyi ellátást, de a vendégjátékért külön tiszteletdíj nem fog járni. * Beszélyíró és rajzoló kettős minőségében lép a közönség elé Nemes Ödön marosvásárhelyi tanár, ki a Révai testvérek kiadásában »Kunyhótól palotáig« című kötetet adott ki. Négy elbeszélés van a kötetben. Az első a »Krizsán Dumitru« című, mely egy szépirodalmi pályázaton dicséretet nyert. Oláh faluba vezet (Erdélyben), erős realizmussal festve egy iszákos és rablógyilkos parasztot, a falubeliek babonás hiedelmét, alig enyhítve a sötét képeket egy boldog és jó szerelmes pár epizódjával. »A Daruváry-család« egy nagyravágyó erdélyi nemes család története: a fiú Budapesten költekezik s utoljára egy ballerinát vesz nőül, az egyik leány belehal boldogtalan házasságába, míg a másik csak kora özvegység után jut el a boldog szerelem révébe. »A kincskeresők« a Székelyföldre vezet, hol egy holtnak vélt 48-as honvéd, kit babonás parasztok kincsásásra csábítanak, rájön imádottja hűtlenségére s annak szerelmében lel kárpótlást, kit elhalt anyja neki szánt, pénzével együtt. »Ibn Ul Chatib« a kelet ragyogó életébe, a mórok spanyolországi khalifaságaiba helyez, elmondva a költő és szerelmese történetét, mely nagy emelkedést és nagy bukást s törpe ellenségeket tüntet fel. A meseszövés mind a négy elbeszélésben érdekes, az alakok jellemzése következetességre és igazságra törekszik, az előadás élénk. Bizonyos gondtalanság csak a befejezésekben vehető észre, így pl. az első elbeszélésben nem találjuk megmagyarázva, miért vall a mostohaapján ejtett seb ép Dumitrura, hisz az öreg odaég. A másik elbeszélésben a grófi férjnek és nejének egyformán van titkolt szerelme s a bonyodalom tetőpontján mégis kölcsönösen tudják ezt és megbocsátanak. Hogy esett az ? A székely históriában a megkerült honvéd pénzének hosszas rejtegetése indokolatlan. Ily kisebb hibák azonban nem törölhetik el a jó benyomást, melyet a kötet kelt. A rajzok ügyes tollrajzoknak látszanak, de rossz cinkográfiák, foltosak és nagyon feketék. Mindenesetre nem csekély kezdő, ha valaki az író és rajzoló művészet terén egyaránt otthonosnak bizonyul,mint Nemes vadön.A könyv kapható kétféle kiadásban. A finomabb kiadás ára 2 frt 20 kr., a rendesé 2 frt. * „A rongyszedő“, Pynt Felix hatásos boulevard-drámája, mely 5 felvonásban és 11 képben adja elő ügyes bonyolítással, raffinement-tal az üldözött erény és diadalmas gonoszság küzdelmét s legvégül ennek bukását, tegnap a népszínház közönségét ragadta tetszésre. Valaha a nemzeti színházban adták s címszerepében Egressy Gábor szerzett babérokat. Most Szathmáry Árpád, a népszínház jeles tagja, jutott megérdemelt tapsokhoz s oly szerephez, melyben gazdag tehetségét oly oldalról is bemutathatá, milyenre a színház szűkkörű repertoire-ja ritkán ad neki alkalmat. Mindvégig következetes, életvalódi alakítást nyújtott, melyet a humor melegsége aranyozott be. Az a gondoskodás, melylyel elhalt barátja leánya iránt viseltetett, az az egyszerű hang, melylyel sivár élettörténetét és a szeretet fellobbanását előadta; a részegség jelenete, ellenségeivel szemben való ravaszsága, a szemetes hordó vizsgálgatása, a pólyás csecsemő ringatása és a többi mind egy szemet sem hagyott szárazon, egy arcot sem mosoly nélkül, a szerint komolyabb, vagy derültebb volt-e a helyzet. Szathmáry nem egyszer nyílt színen is általános tapsban részesült, oly kimagasló volt játéka a népszínházi biablonból Ez a rongyszedő már művészi színvonalon állt s méltó arra, hogy e színészünk jövője iránt legelső műintézetünk is érdeklődést tanúsítson. Társai messzire elmaradtak mögötte, még Fodor Fruzina k. a. (Mari) az üldözött, sok megpróbáltatást érő szegény árva nemes ábrázolásában közeledett leginkább hozzá. Horváth (Garousse) a gazság fertőjébe sülyedt, gyilkosság és erőszak által felszínen maradó bankárhoz nem rendelkezik elég elegáns cinizmussal; míg Sik Gizella k. a. (Klára), az ártatlanság álarcát magára öltő bűnös leány szerepében meglepett haladásával a természetesség és a játék kifejező voltát illetőleg. Szirmai (Henri) biablon-szerelmes, Klárné asszony (Petardne) egy pénzvágyó bűnrészes nő volt. A mellékszereplők közül Szent Arabella k. a. egy grisette pár szónyi szerepében érthetetlenül elharapta mondókáját, alkalmasint igy értelmezve a könnyűvérűséget. Közönség kis számmal. *Népies iratok nyertesei. A Szent István társulat pályázatára, melylyel a ponyva irodalom rossz termékeinek ellensúlyozását vette célba,a határidőig 105 M pályamű érkezett. Ezek közül a bírálók négynek ítéltek oda jutalmat. Négy aranyat »A vasárnapok és ünnepnapok megszentelése« címűnek, irta Horváth Károly, kath. néptanító s könyvtárnoki segéd Pannonhalmán; három aranyat »Könnyű az asszonynak« címü munkának, irta Vékony Antal m.szigeti tanár; két aranyat »Egy porció pálinka« címűnek, szerzé Baróthi Gaál Mózes fővárosi hírlapíró ; a negyedik jutalmat »A takarékosság jutalma« címünek, írta »egy népbarát« szményen. Ezeken kívül a társulat még dicséretre méltatott tíz pályaművet fog kiadni. * A »Magyar Művészek« címü diszmüből már a 6-ik füzet fekszik előttünk. Szana Tamás Mészöly Géza élet és jellemrajzát közli benne, több illusztrációval. Kisebb tollrajzok és csoportképek mellett a barna, fekete és kék nyomású illusztrációk közt megtaláljuk a »Tájkép tehenekkel«, »Baromfi udvar«, »Pihenő récék«, »Erdő mélye« című híresebb kompozíciókat is Mészölytől. A festő arcképét Ebner Lajos rajzolta le. Mint önálló műmelléklet a nemzeti múzeumban levő s a művésznek legtöbbször emlegetett »Balatoni halásztanya« című festményének másolata van a füzethez csatolva. A Révai-testvérek kiadásában megjelent füzet ára 80 kr. * A szinész-iskola 22-ik évkönyve az 1885—86-iki tanfolyamról megjelent. Az iskola múlt évében legnevezetesebb mozzanat a pályadíjak intézményének felvétele. Ugyanis a drámai és operai növendékek kijelölt, szabadon választott és készületlenül eléjük adott drámai és operai jeleneteket adnak elő az év végén s a díjat egy jury ítéli oda. Tavaly a drámai szakra 50 növendék jelentkezett, ebből 26-ot vettek fel, a negyedévi próbaidő után maradt 13. Az operai szakra 9 zeneakadémiai növendéket vettek fel; a növendékek összes száma 35 volt, köztük 9 férfi. Tandíjakból befolyt 1595 frt 34 kr; tandíj-mentességet 9-en élveztek a hat ösztöndíj-alapból 8-an kaptak 100—200 frtot. A növendékek a budai várszínházban önálló drámai estélyt tartottak s részt vettek a nemzeti színház és operaház előadásaiban. A tananyag részletes ismertetése után a segélyalapról és könyvtárról olvasunk kimutatást. A segélyalap állása 1678 frt 7 kr, a könyvtárban pedig van 823 mű 1400 kötetben. Az idei pályadíj-verseny jegyzőkönyvei s a felvételre vonatkozó értesítések fejezik be a füzet tartalmát. * Egy víg éposz fekszik előttünk. Címe »A dongó«, szerzője Vékony Antal, kit egy irodalmi pályázaton elnyert viszonylagos szerény dicséret bátorított e hat ének kiadására. Van is ez énekekben bizonyos vigság, csakhogy nagyon alantjáró; van valami meséje, csakhogy a szerző unalomig nyújtja el; van némi invenció, csakhogy a pofozkodás lendít legtöbbet; van verselési ügyesség, csakhogy fölös számú döcögés is ; itt-amott sikerülten rajzol és jellemez tárgyat, személyt s indulatot, csakhogy jóval több a mesterkéltség, erőltetés a nyelvben, meseszövésben. Szűk és alantjáró kompozíció az egész. Két sógor pöröl egymással, az egyik városházat építtet, a másik biró lesz, feleségeik nyelvelnek, a két sógor verekszik s a béke akkor áll helyre, mikor a biró orrát megcsípi egy dongó. Alig nyújt a két máramarosi görög szatócs versengése annyira való anyagot, mint Arany egy-egy kisebb költői elbeszélése. Az elnyújtás érdekessé tételéhez pedig kevés poétai vénája volt a szerzőnek. * Eredeti színdarabok. A budavári emlékünnep alkalmára »Budavár megvétele« című három felvonásos alkalmi színművet írt Rákosi Jenő, melyet a napokban fejezett be. A darab szeptember elején fog színre kerülni a népszínházban. A népszínház igazgatója elfogadta továbbá a »Királyfogás«-t, Csiky és Konti eredeti operettejét előadásra. A főszerep Blaha Lujza asszonynak van szánva. * Női munka. Gróf O'Donnel-né szül. Tarnóczy Malvin úrnő, a »Férfigyűlölek« budai előadásai után nekibuzdult az operette-ek szerzésének. Kettőt is készít egyszerre : »A máltai lovag« címűt, melyhez Beksits Gusztávné adta a szöveget, s »Egy éj a cári palotában« címűt, melynek szövege is a saját műve. * ,,Az úri körökben“ címen angolból fordított regény jelent meg, mint az »Egyetemes regénytár« 18-ik kötete. Szerzője Aide Hamilton s a fordítást Fái J. Béla végezte gonddal. A mű a modern angol társadalmi regények közt a legelsők közt foglal helyet. Élénk színekben tárja elénk az angol felsőbb körök életmódját s erkölcseit, érdekes jellemzéseivel és meseszövésével mint irodalmi mű is számot téve. A kemény kötésű s a Singer és Wolfner cég kiadásában megjelent kötet ára 50 kr. * A népszínház jövő heti műsora ez: holnap, hétfőn Pálmai Ilka asszony első föllépésével szabadsága után »A kertészleány,« kedden »A rongyszedő,« szerdán »Nap és hold,« csütörtökön »A rongyszedő«, pénteken »Cigánybáró,« szombaton »A rongyszedő,« vasárnap »Vadgalamb.« * Apróbb faizek. Táncsics Mihály mellszobrának mintázatát Andréka József, a Huszár Adolf volt tanítványa vállalta el; e szobrot a Táncsics-bizottság készítette, mely azt már szeptember 26-dikán szeretné Ács-Teszléren (a népiró) veszprém megyei születéshelyén felállítani,) vagy ezer forintba kerül, melyből 300-at a bizottság fedez, a többit pedig íveken gyűjti. A magyar Kárpát-egylet évkönyveinek 13-ik évfolyama megjelent, érdekes dolgozatokkal Siegmeth Károly, Thirring Gusztáv Kolbenheyer Károly, dr. Emerőczy Géza és mások tollából. A Nagyváradon Blumenthal »Egy csöpp méreg« című színműve két estén került színre középszámú közönség előtt; az előadás gondos volt s a két főszereplő, Czanyuga Emma k. a. (Hartha) és Somló (Lothár) főleg a 3-ik felvonás nagy jelenetében tűnt ki. Havas Aranka k. a. (Lidi), Császár (Bruno), Peterdi (Ervin), Sárdy (Wehlberg), Kiss Mihály (herceg) szintén hozzájárultak a sikerhez. — Pálmai Ilka asszony hazaérkezvén Rohitsról, holnap lép föl először a »Kertész lány«-ban. —■ Zindl Béla selmeci tanár »Az ó-klaszszikus tanulmányok« című füzetet adott ki, melyben e kérdés legújabb álláspontjára helyezkedve, eredeti pedagógiai elveit fejti ki. * Karénekesek és karénekesnők, kik a népszínházhoz szerződni kívánnak, jelentkezzenek a népszínház zongoratermében hétfőn délután 3 órakor. * Az orsz. színész iskolában a beiratkozások ez évi szeptember hó 9-én, csütörtökön délután 3 órakor kezdődnek, s három napon át, minden délután 3 — 5-ig, bezárólag szeptember 11-én fejeztetnek be. A jelentkező növendékek fölvételi vizsgálata szeptember 13-án hétfőn, délután 3 órakor tartazik, ugyancsak a tanoda helyiségében, Kerepesi-út, nemzeti színház bérháza 3-ik em. A fölvételi kellékek: színpadias, csinos alak, tiszta kiejtésű csengő hang, s kifejlett testi alkotás mellett (melyről a fölv.vizsgálaton jelenlevő orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, s betöltött 15 év a lányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó. Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolai képzettségről szóló bizonyítvány, mennyit a megjelölt korban minden műveit ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szüleik vagy gyámjaik kíséretében jönnek, a szülők vagy gyámok írásbeli beleegyezését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi nevükön írathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igazgatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi díj 6 frt, a beiratásnál azonnal lefizetendő, fölvétel esetén pedig az évi 30 frtnyi tandíj első részlete 10 frt, melynek fizetése alól első éves növendék föl nem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szakra csak oly jelentkezőket veszünk föl, ki a m. kir. zeneakadémia magánének tanfolyama 3-ik osztályának elvégeztéről bizonyítványt, vagy annyi készültséget mutathat fel, mennyi ez osztályban megkivántatik, mely esetben a m. kir. zeneakadémiában magánvizsgálatot tehet, s az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. szinésziskola első operai osztályába fölvétethetik. Fővárosi hírek. * Liszt Ferenc állapotáról tegnap este Bayreuthból szomorú sürgöny érkezett, mely barátait, tisztelőit aggodalomba ejté. Azt írták, hogy állapota rosszabbra vált, s hogy a 76 éves agg zeneköltő életét félteni kezdik. Vajha a mai nap folytán jobb hírt kapnánk hogylétéről. * Az óbudai ausfitheatrum pár évvel ezelőtt népvándorlás színhelye volt. Örültünk fölfedezésének s jártunk nézni ódon falait, hirdetve, hogy Budapest egy nevezetes látnivalóval gazdagodott. De báz azóta keveset törődnek vele. Voltak kezdetben szép tervek, hogy mit csinálnak vele, de azok is füstbe mentek. Most az orsz. műemlék-bizottság egy tagja indítványozni fogja, hogy szólítsák fel a tanácsot az elfelejtett szép terv kivitelére. Ültessék körül e római maradványt fákkal, lássák el az ültetvényt padokkal, tegyék kiránduló ponttá, vendéglő létesítésével s legalább ünnepnapokon óránkint induljon oda, Pestről is társaskocsi. A közfigyelem fölébresztése végett népünnepélyt, mulatságot kellene jottan rendezni. Mivel azonban az amphitheatrum Ó-Budától is még jó távol van, társaskocsival bajos lenne ott élénkséget csinálni. Jobban szolgálna erre helyi gőzös kikötése a meleg időszakon át s a Dunától az amphitheatrumig vezető fasor, melynek árnyékosságához azonban még évek kellenének. * Kolozsváriak dalestélye Budapesten. A kolozsvári dalegylet, mely Finály Henrik elnöklete alatt áll, szintén elmegy a pécsi nagy dalünnepre. Utazása közben megáll fővárosunkban s augusztus 15-dikén a városligeti Klemens-vendéglőben dal- és táncestélyt rendez az erdélyrészi közművelődési egylet javára. * A népgyűlés ma lesz, d. u. 4-kor a régi lövöldében. Vasárnap lévén, csak jó idő kell hozzá, hogy nagy tömeg gyűljön össze, mert a népgyűlés nálunk ritka dolog. Talán ezért is van, hogy most is főleg csak írók, képviselők buzogtak s nem házi urak, kereskedők, iparosok, kik közül aránylag nem sok van a felhívás aláírói közt. Szokatlan előttük: ilyenbe bele menni. A kormánypárti sajtó hallgatása s a mérsékelt ellenzékiek elcsöndesülése feltűnt sokaknak. Tegnap a »Nemzet« vezércikke, (mely már azért is fontosságra számíthat, hogy Tisza Kálmán, a párt vezére itthon van) magyarázatát adja annak, hogy a